Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
1983. MÁRCIUS 20., VASÄRNAP A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság nevelése — politikai feladat ... A magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzetében, magatartásában, a társadalom általános állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, tehetsége kibontakoztatásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. (MSZMP XII. kongresszusa.) A Pest megyében működő pártszervek és az alapszervezetek a fentiek szellemében nagy figyelmet fordítanak az ifjúságpolitikai munka pártirányítására. A megyei párt-végrehajtóbizottság 12 alkalommal tárgyalta az ifjúságpolitikai munka egyes részterületein szerzett tapasztalatokat. Számot adott erről a munkáról többek között, a ceglédi és szentendrei járási pártbizottság, a gödöllői ATE pártbizottsága és az Építők Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága. A KISZ Pest megyei Bizottsága is több alkalommal beszámolt a párttestület előtt. Érettebben, felelősebben a közért A megyei pártbizottság ifjúsági munkabizottsága feladatkörénél fogva rendszeresen vizsgálta és elemezte a határozat végrehajtásának megyei tapasztalatait. melyek szerint a megyei párt- vb és az ifjúsági munkabizottság ez irányú tevékenysége kedvezően hatott mind a párt-, mind az állami és társadalmi szervek ifjúságpolitikai munkájára. Az alsóbb szintű pártszervek és az alapszervezetek is napirendre tűznek ifjúságpolitikával kapcsolatos témákat. A kommunisták egy része öntevékenyen is részt vállal a fiatalok erkölcsi, politikai neveléséből. Az idősebb párttagok közül sokan rendszeresen segítik tanácsaikkal a fiatalokat munkahelyi és családi gondjaik megoldásában. A pártszervek és -szervezetek több- álgében megfelelően foglalkoznak az ifjúság erkölcsi, politikai, tudati nevelésével. Jelenleg több mint 33 ezer fiatal vesz részt a tömegpropaganda-tan- folyamokon és káderképzésben. Bár 1976-hoz viszonyítva a tömegpolitikai oktatásban résztvevő fiatalok száma némileg csökkent, fejlődésnek tartjuk, hogy a továbbképző jellegű tanfolyamokon viszont növekedett számarányuk. Pártszervezeteink égy részében1 Viszont kevés a türelem, az idő a fiatalokkal való vitákra, a politikai meggyőző munkára. Esetenként reszortfeladatnak tekintik politikai nevelésüket, meggyőzésüket. A nagyobb társadalmi, politikai ismeret sok tízezer megyei fiatal vezet el oda. hogy munkája és tanulása mellett önzetlenül vállal társadalmi, közéleti tevékenységet. Elsősorban a jelentősebb országos vagy helyi jellegű események — mint a KISZ- és pártkongresszusok, ifjúsági parlamentek, forradalmi ifjúsági napok — erősítik a fiatalok közéleti tevékenységét. Érettebben, felelősebben vesznek részt a közéletben, ugyanakkor nagyobb igényeket támasztanak a politikai. társadalmi szervezetekkel, munkahelyi demokratikus fórumokkal szemben. Napjainkban a munkásfiatalok nagy száma valamint a budapesti üzemekbe bejárók százezres tömege külön is indokolttá teszi a munkásifjúsággal való tudatos foglalkozást. Életvitelük erőteljesen megoszlik a munkahely és a lakóterület között. Közös erőfeszítésekkel. a pártszervezetek irányításával nagyobb eredményeket kell elérni a fiatal agrárértelmiség körében. A párttsgfelvétel bázisa a KISZ A párt-, a tanácsi és társadalmi szervek választott testületéiben — mint a tények mutatják — mindenütt számítanak a felkészült és aktív fiatalok munkájára. örvendetesnek tartjuk, hogy a szakszervezeti bizalmi testületek tágjainak 17 százaléka fiatal, s többségük munkája érdemi, eredményesen vesznek részt a döntések meghozatalában, a végrehajtás segítésében és ellenőrzésében. Az ifjúság aktivitásának teljesebb kibontakozását azonban számos probléma nehezíti. Így például a családi háttér esetenkénti negatív szerepe, egves szülők anyagias szemlélete, a középiskolákban a közéleti munkára való gyenge felkészítés. Gyakran elmarad a felnőtt társadalom pél- camutatása. egves fiatal testületi tagok nem kapnak elég támogatást, ösztönzést a munkájukhoz. A fiátalok számottevő része a pályakezdés, családalapítás, lakásépítés, gyermeknevelés gondjaival küzd. emiatt többletmunkát vállal, ezért ténylegesen nincs ideje társadalmi, közéleti tevékenységre. Mint utaltunk rá, az aktív kereső fiatalok 60 százaléka bejáró dolgozó, az ingázás miatt csak esetenként, vonható be a lakóterület társadalmi életébe. Az említett gondok ellenére, sok fiatal eljut a párthoz. A párttagfelvétel egyik legfontosabb bázisa a KISZ. Jónak, tartjuk, hogy a párt- és KlSZ-szer- vezetek többségében egyeztetik pártépítési terveket. Következetesen végrehajtjuk a Politikai Bizottság 1974. júniusi, valamint a XII. kongresszus idevonatkozó határozatát. Míg 1970-ben az új párttagok 30 százaléka volt fiatal, addig 1981-ben arányuk 66,6 százalékra nőtt. Ezen belül a KISZ-tagok aránya elérte a 87 százalékot. A több mint 800 fiatal 93 százalékának egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. Ennek ellenére tapasztalható még némi bátortalanság; a pedagógus pártszervezetektől, az iskolai KISZ-szervezetektől, bizottságoktól várunk több kezdeményezést a jövőben. A Központi Bizottság ifjúságpolitikai és az 1973. november 28-i — a káder- és személyzeti munkára vonatkozó — határozata kedvezően hatott az arra alkalmas fiatalok vezetővé nevelésére. Érden, a gazdasági egységekben és oktatási intézményekben a középvezetők 25 százaléka fiatal. A tanácsi apparátusokban az életkor szerinti összetétel a fiatalodás irányába mutat. A megyei tanácsnál dolgozók 21, a városi tanácsoknál dolgozók 24,8, a községi, nagyközségi tanácsokban dolgozók 29 százaléka 30 éven aluli. Az elért eredmények ellenére gondok Is mutatkoznak. Esetenként szemléletbeli problémák, a bizalom hiánya akadályozza a gyorsabb fejlődést. A fiatal szakemberek részéről Is tapasztalhatunk türelmetlenséget, de ugyanakkor — főleg az intézményekben — él még a ranglétra szemlélet, amely gátolja a nagyobb mobilitást. A kádermunka tartalmasabbá tételét és a fiatalok érdemi előrelépését szolgálja a vezetői munkakörök betöltésére vonatkozó új pályázati rendszer bevezetése. Ami a nőket illeti, erre az időszakra esik a családalapítással, gyermekneve-, léssé} járó fokozott megterhelés, amelynek következtében megszakad; tűéivé" elmarad munkahelyi előmenetelük. Több esetben az is előfordul, hogy az arra rátermett fiatalok is idegenkednek a vezetői munkától, meghátrálnak a viszonylag alacsonyabb jövedelem és a nagyobb felelősség miatt. Előtérben a tartalmi munka A Központi Bizottság határozata nyomán javult az ifjúságpolitikai munka koordinálása a társadalmi élet minden szintjén. Elsősorban a pártszervek és az alapszervezetek gondoskodnak arról, hogy összehangolják a tanácsi és gazdasági szervek, a tömegszervezetek ez irányú tevékenységét. A megyei tanács szakigazgatási szervei, valamint a helyi tanácsok többsége saját intézkedési tervet dolgoztak ki. melynek végrehajtásáról a testület előtt rendszeresen beszámoltak. Az ifjúsági törvény megjelenése után a megyei tanács keretében létrejött az ifjúsági titkári funkció. A fiatalokkal való foglalkozás egyik alapját képezte a megyei tanács vb — 1974-ben elfogadott — ifjúságpolitikai intézkedési terve, amely az V. ötéves terv időszakát fogta át. Az ifjúságpolitikai tanácsi pénzalapok az 1976. évi 8,7 millió forintra 1982-re több mint 15,8 millió forintra emelkedtek, különösen a megyei tanács növelte a pénzeszközöket. Az ifjúság nevelésében és oktatásában mind jobban előtérbe került a tartalmi munka. Megkezdődött a középfokú iskolák egyes típusai közötti célszerűbb tanulói létszámarány kialakítása, amely a pályaválasztási munka javítását célozta. Mind nagyobb számban szerveznek előkészítő és szaktáborokat. A pedagógusellátottság terén — bár alapvető változás nem következett be — a szolgálati helyek kialakításával, a pályakezdők kiemelt bérezésével, ösztöndíjakkal sikerült a képesítés nélküliek arányát 3-4 százalékkal csökkenteni. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az ifjúsági klubok száma; jelenleg mintegy 110 működik a megyében, évi 2 millió forintos támogatással. Az ifjúsági és úttörőtáborokra, valamint a politikai, kulturális és sport- rendezvényekre évi 3,5 millió forint jut. A fiatalok szórakozásának, művelődésének, a közösségi élet kialakításának fontos tényezői a közművelődési intézmények is. Mindezek ellenére nem megoldott a fiatalok szabad idejének megfelelő színvonalú eltöltése, a feltételek csak részben biztosítottak: esetenként sekélyes. közízlést sértő „produkcióval” helyettesítik az igényes, színvonalas művelődést, szórakozást. A szabad Idő kulturált, hasznos eltöltésében, az egészséges életmódra nevelésben jelentős szerepe van a rendszeres és szervezett testedzésnek, sportolásnak. Nem véletlen, hogy 1975 óta több országos, megyei párt- és állami intézkedés született a testnevelés, a sport fejlesztésére. Az Edzett Ifjúságért mozgalom bevezetésével 1977-től új lendületet kapott a munka. A tömegtestnevelésben aktívan részt vevő fiatalok száma az 1977. évi 87 ezerről 1980-ban több mint 212 ezerre emelkedett. Valóságos fórumokká váltak Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása közben a korábbinál jobb munkamegosztás alakult ki a vállalatok és szövetkezetek, a gazdasági, szakszervezeti és más társadalmi szervezetek között. Az ifjúsági törvény megjelenése után az egyes tárcákhoz tartozó gazdálkodó szervezetek intézkedési tervbe foglalták a gazdasági vezetés ifjúsággal kapcsolatos konkrét helyi feladatait. A szoros együttműködés jó példájaként javult az ifjúsági parlamentek színvonala, melyekre érdemben felkészülnek, valóságosan a fiatalok fórumává tesznek. A vállalati és szövetkezeti vezetők a szakszervezetekkel együtt szervezik és támogatják a fiatalok továbbtanulását. Több nagy- vállalat, mint például az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Mechanikai Művek ösztöndíjjal is segíti a fiatalokat. A fiatalok szociális helyzetét legerőteljesebben befolyásoló tényező: a lakáshelyzet. Bár a lakásigénylő fiatalok növekvő száma nem teszi lehetővé valamennyi igény kielégítését, lakáshoz jutásuk érdekében komoly erőfeszítések történtek. Az V. ötéves tervidőszakban átadott tanácsi, illetve tanácsi értékesí- tésű lakások 50,2 százalékát fiatalok kapták: Százhalombattán ez az arány 85, Érden 75 százalék. Az értékesítésre kerülő telkek döntő többségét (70—80 százalékát) ugyancsak a fiatalok vásárolták meg a tanács által biztosított — eltérő mértékben — kedvezményes áron. A munkahelyek is sokféle módon igyekeznek enyhíteni a gondokon és hozzájárulni a fiatalok letelenedéséhez. családalapításához; bérlőkijelölési jogot vásárolnak, kamatmentes kölcsönnel, kedvezményes fuvareszközökkel segítik a fiatalokat, albérleti hozzájárulást adnak. Ennek ellenére, ez a probléma, sajnos megoldatlan. Gondot jelent, hogy a pártalapszer- vezetek egy része nem jelentőségének megfelelően foglalkozik az ifjúság orientálásával, nevelésével. Helyenként olyan szemlélet uralkodik még, hogy ez a KISZ feladata. Ez káros és nem megengedhető jelenség. A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság tömegeinek a szocialista eszmékhez és annak gyakorlatához való közelítése a kommunisták és a pártszervezetek fontos politikai feladata. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára A HÉT HÍRE NAGY KISIPAR G Háromnapos országos meliorációs konferenciának adott otthont Kőszeg. $ Megalakult a Politikatudományi Társaság szociológiai szakosztálya. G Az Építőipari Tudományos Egyesületben az ömlesztett cement folyami szállításának lehetőségeit, vizsgálták meg. G Kiállítás nyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár területén Építettük 1982-ben címmel. G A hét híre az, is, hogy a KIOSZ választmánya a kisiparnak a lakosság ellátásában játszott szerepét elemezte. tehát, amelyet ilyen célokra költünk, 77,40 a kisiparosok bevétele; aligha tudnánk létezni e kisiparnak nevezett, de nagy, súlyú szolgáltatási szektor híján. Még szemléletesebb a kép, ha kiválasztunk egy-egy területet, s leírjuk, az építőipari javítás, karbantartás, lakáskorszerűsítés körébe tartozó szolgáltatásoknál 94,1, • ruházkodási termékek javításánál, karbantartásánál 96 százalékos a kismesterek részesedése. Magyarán, szinte teljes egészében az ő vállukon nyugszik e terülétek teendőinek' döntő része. Ami felelősségükre éppúgy fényt vet, mint lehetőségeikre, s arra szintén, némely esetben miért érzi úgy a magániparos, ő dirigál a megrendelőnek, holott a fordítottja lenne a természetes, az az úr, aki fizet. Mivel- azonban az állami, a szövetkezeti szolgáltatóipar sem tartja magát ehhez — mert megél csekély készséggel, minimális udvariasságot nélkülözve is —, miért lenne különb néhány iparos magatartása? A többség persze, szerencsére, nem tartozik a szolgáltatások kusza birodalmának fura urai közé. Listavezetők a megyében — s ez egyben közvetlen bizonyítéka, mennyire lényeges itt a magánerős lakásépítés — a kőművesek, ők alkotják a kisiparosok táborán belül a legnépesebb szakmai csoportot. Őket követik a szekérfu- varozók, a szobafestők^ máza-’’ lók, a villanyszerelők, á géplakatosok és karosszéria-lakatosok, míg a sor másik vér , gén, két kezünkön megszámol- hatóan, a szigetelők, a mézes- kalácsosok, a kefekötők, a ka- lavosok, a fűzőkészítők, a kötelesek, a takácsok sorakoznak. Érdekes, változatos térkén ez, mert leolvasható róla, miként alakulnak át szükségleteink, igényeink, s az is. szép mesterségek ezernyi tudnivalója hogyan hígul köddé, majd illan el, holott — meggyőződésünk — legtöbbjéért kár, hiszen valami mást, a szokványostól eltérőt, a tucattól különbözőt képviseltek, képviselnek. Nagy kár lenne tehát, ha beérnénk a kisiparosok számának növekedésével, mint a fejlődés igazolóiával. M. O. Eltöröjték több, mint száz esztendeje — az 1872. évi VIII. törvénycikkel — a céheket, helyükbe az ipartestületek léptek, ám a ceglédi szűrszabók, vékonyszabók céhének a múlt század elején kelt intelme — ki gyatrát, tsinál, megintetik — máig sem vesztett aktualitásából. Mint követelmény. Mert a gyakorlatban kevés a példa rá, bőrét — tisztességét, hírnevét kockáztatná — vinné a vásárra az, ki gyatra munkát ad ki a keze közül. Mint szinte mindenben, a kisipari tevékenységek többsége esetében is nem a kínálat, hanem o túlkereslet jellemzi a megyében a helyzetet, mert ahol négy-öt községre jut valamilyen szakmából mester, ott az esetleg gyatra munka is jobb a semminél, hiszen nincs választás, választék másra. Szükséges szakmák vannak kiveszőben — nem csupán a cipész, hanem például a köteles és hálókészítö, a fűzőkészítő, a kalapos, a vízszigetelő, a kárpitos —, mert mind vélték, s mondották is volt, csökken, eltűnik irántuk az igény. Fordult azonban a kocka, többszörösen is, ma újra feltámadnak korábban holtnak vélt igények, egyrészt azért, mert a, megnehezedett életkörülmények értékké teszik az eddig habozás nélkül kilökött javakat —, s mert érték, érdemes a javíttatásra, a felújításra —, másrészt fordult á’ kd.ck^ólyái},! értelemben is, hogy fizetőképes kereslet teremtődött a kézműves jellegű, azaz magasabb színvonalú szolgáltatások egy tekintélyes csoportja iránt. így azután a megyében nincsenek különösebb gondban például az asztalosok, a kötök-hurkolók, a cukrászok, a kozmetikusok, mit csinálnak majd holnap vagy holnapután. Ez is, a történelmi hagyomány is magyarázatul kínálkozik arra, miért olyan meghökkentő a kisipar részesedése a megyében a lakosságnak szóló ún. fogyasztási szolgáltatásokban. Mert meghökkentő a részesedés: az összes szolgáltatási teljesítmény — forintban számolt — értékének a 77.4 százaléka a kisinar- ra jut! Minden száz forintból Néprajzi múzeum: illat- és szinergia Szemet gyönyörködtető látványnak ad otthont ezekben a napokban Budapesten a Néprajzi Múzeum. A földszinten és a galéria egy részén a magyar virágkötészeti verseny és bemutató kompozícióit helyezték el. Illat- és színorgia várja a látogatókat. A versenyen szőkébb pátriánk. Pest megye több, s virágairól joggal híres gazdasága is képviseltette magát. így a Rozmaring, a Sasad, az Óbuda és a Duna Tsz. Külföldi versenyzők — francia, NSZK-, holland, norvég, svájci virágkötők — alkotásaiban is gyönyörködhetünk. Erdősi Agnes (elvétele
