Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1983. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Színes flamingtfliget Szúrós szépségek kora tavaszi reggelen sétálunk a Magyar Tudományos Akadémia v&crátóti Botanikai Kutató Intézetének sétányain és sajnáljuk a vacogó mediterrán növényeket. Ezután belépünk & pálmaházba és megváltozik körülöttünk a világ. Igazi trópusi erdő burjánzik mellettünk, fölöttünk; pálmák és kókuszok, most is termő banán- éa citromfák, trópusi fügék sora. 8 lám, itt a sokszor hallott, emlegetett manióka, mellyel mi, mérsékelt éghajlatú területen élők legfeljebb ha itt találkozhatunk. Virágzik a kakaófa, s zölden látható a kávécserje, a bors, a vanília — füszerpolcunk Izeit termő növények. Most már sejtem, milyen az őserdő, a fák fényért küszködő ágaival, az alattomos, más növények nedvein élősködő kúszónövények sokaságával. Ezernyi apró csoda. A trópusi őserdőből származó maratanfélék; kristálytiszta, elegáns színekben pompázó büszke orchideák virágzanak a szezonban, a mimóza levelei ujjunk érintésére azonnal összehúzódnak. Szúrós szépségek sokasága a kaktuszházban. Mit nem adna érte egy-egy gyűjtő, ha egyik-másik ritkaságot kicsempészhetné innen. Nehéz, párás levegő, egymáshoz szoruló, a tetőt emelgető növények buja ösz- szevisszasága. Kicsi már ez a három üvegterem. Nyáron új pálmaház épül, megnagyobbítva a szűkös vácrátóti trópusi szigetet. Erdősi Agnes képriportja Részlet a kaktuszgyűjteményből Pompás látvány a szezonban: a virágzó orchidea Eg felé törnek a pálmafák Iklad is változó arcát fordítja felénk A Szabadság úton vcgestelen végig Réges-régi település utcáján állunk. Okleveles források között először 1356-ban fordul elő, de találtak területén későszarmata sírt is a régészek, ami azt jelenti, hogy az időszámításunk előtti harmadik évszázad táján már emberi szállásnak adott helyet ez a síkság. A község a török hódoltság idején teljesen elpusztult, csak a szél járta akkor a Galga völgyét. Bajorországból jött németekkel telepítette be 1750 után e helységet Ráday Pál, s ezután Iklad a legújabb időkig Ráday-bir- tok maradt. A Szabadság úton ballagok fölfelé. Mellettem balról az országút, azon túl a vasúti sínek. Jellegzetes, úgynevezett egyutcás településnek épült ez a község is, szalagtelkes elrendezéssel, a házak általában végükkel, nem homlokzatukkal néznek az utcára. Nemigen találni ma már olyan épületeket, amilyeneket a 18. században raktak itt sorra egymás mellé a parcellákra vertfallal, ágas- fával, szelemengerendával, szalmavagy zsúptetővel, szabadkéménnyel. A múlt század végén épített nyeregtetős, kéttengelyes utcai homlokzatú, faoszlopos tornácú lakóházak Ismertebbek. A mai utcaképeket azonban mindinkább az utóbbi esztendőkben fölhúzott, zömmel kétszintes, garázsos, minden tekintetben modern családi házak impozáns látványa határozza meg. Sok jó megfér kis helyen Éppen egy ilyen ház emelkedik a kis földszintes épület mellett is, ahová igyekszem: o közös tanács kirendeltségének irodájába. Ügy tudom ugyan, hogy ez a ház a termelőszövetkezeté, a tanácsé az iskola mellett áll. Jó alkalom kínálkozik tisztázni a dolgokat rögtön a bejáratnál, ahol is Nagy Lajos tanácstagba ütközöm nagy igyekezetemben. Az üdvözlés után kérdezem is rögvest: — Mondja, miért nem cserélik vissza a helyiségeket? A termelő- szövetkezet központja már nem itt van, a megmaradt kevés adminisztrációnak ez a kisebb épület is elég volna, ami itt van, az meg visszamehetne a társadalmi összefogással emelt községházába, nem? — Dehogynem — bólint rá Nagy Lajos. — Valószínűleg így is lesz, csak még nem került konkrétan szóba az újabb helycsere. Itt tényleg szűkösen fér meg együtt a könyvtár, az egészségügyi tanácsadó, a csecsemő- és anyavédelmi szolgálat, a házasságkötő terem, miegyéb. Jobb is lenne,' ha ezek mind átköltözné- sek a tanács régi helyére a kirendeltséggel együtt, egy csokorba az iskolával, óvodával s a klubkönyv- tárral ami gyakorlatilag a mi ifjúsági, művelődési házunk. A ház falán, valamint belül, az előtérben valóban több tábla bizonyítja, hányféle szervezet zsúfolódott itt össze az utóbbi időben, parányi szobákban. Hogy sok jó megfér kis helyen, az Igaz. De meddig? Hiszen itt rengeteg ember fordul meg. Nézzük csak, sorjában. Család- és nővédelmi tanácsadás minden második és negyedik hétfőn. Terhestanácsadás minden hónap negyedik hétfőjén. A könyvtár nyitva nap mint nap. Itt van a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának székhelye is. Sokan keresik fel a tanácsi kirendeltséget is ügyes-bajos dolgaikkal. S bizony gyakran nyolcvanszáz személyes esküvő} menet a házasságkötő terembe, népesek a névadó ünnepségek is. Napjainkban körülbelül 2100 lakosa van Ikladnak. Lélekszáma fokozatosan gyarapodik. A járásban Erdőkertes és Veresegyház mellett vezet azoknak a községeknek a sorában, amelyek élenjárnak népesség- megtartó képességüknek erősítésében. Nem kívánkoznak elmenni innen a fiatalok, hiszen a termelőszövetkezeten kívül munkahelyet, jó kereseti lehetőséget kínál az Ipari Műszergyár. Házhely mindig volt, s van, építkezni lehet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy elég jó a közlekedés, akár buszon, akár vonaton elérhető Aszód, Gödöllő. Budapest vagy Hatvan. Igaz is a mindenórás várandós anyákat is Hatvanba viszik. Három esztendő híján két évtizede nincs ikladi születésű gyermek, pedig évente mintegy huszonöt-harminc ikladi kismama ad életet egészséges csecsemőnek. Mióta a termelőszövetkezet egyesült a galgamácsaival, azóta szorosabb oda is a kapcsolat; nemcsak Aszódon, a közös tanács székhelyéhez kötődnek az ikladiak. Itt mindössze az állattenyésztési ágazat vezetése maradt. Késő délután egyre többször látni a termelőszövetkezet autóbuszát, amint meg-megáil, ajtajából leereszkedik néhány sokszoknyás asszony, mások meg iölszáll- nak. A Ráday-ház előtt is váltják egymást az autók, utasaik betérnek a boltba, tömött szatyorral nyomatodnak kifelé, vagy a vendéglőbe ugranak be egy kávéra, s hajtanak tovább. Például Aszódra, ha mondjuk egy csizmát akarnak vásárolni. Mert ilyesmit itt nem árulnak. Közös pénzből könnyebb Ezt fájlalja Nagy Lajos Is. Azt mondja, igen sokszor beszélgetnek műszergyári munkatársaival, meg tanácstagi körzetének lakóival is arról, hogy miért kell sok mindenért Aszódra menni? No, nem nagy dolgokról esik szó, hanem egy sereg aprócikkről, ami gyakran kell a háztartásokba: cérna, tű, cipőfűző, gumi- pertli, öntözőkanna vagy kalapács, meg a többi. Szerintük Kartai, Bag, még Domony is jobban el van látva iparcikkek dolgában. Nem kell félreérteni a tanácstagot, egy szóval se említett áruházat, költséges beruházást. Azzal is tisztában van, hogy nem lehet mindent egyszerre. Éppen azt magyarázta, hogy a társközségek élete olyan, mint a jó családoké: egyszer egyik kap valamit, aztán a másik, de mindenkire sor kerül. Amit nehezményez a lakosság, az nem más, mint az, hogy a jelek szerint nem is kíván az áfész vegyes iparcikk részleggel bővíteni a boltján. Az áfész a közeljövőben az üzlet átalakítására készül, nem kevés pénzért. Én azt mondom, érdemes kivárni. Hátha módosítja valamelyest az üzlet profilját is? A megye közös tanácsai — már az elmúlt tervidőszakban is — céltudatos, arányos fejlesztésre törekedtek. Anyagi erejük összpontosítása lehetővé tette, hogy az egyes társközségek igényesebb szükségletei is kielégíthetővé váljanak. Az első időkben a falugyűléseken leginkább a járdaépítés volt napirenden. Azóta a közös tanácsok fejlesztési alapjának kiegészítése önkéntes községfejlesztési hozzájárulással, társadalmi munkával azt eredményezte, hogy ma már jó -néhány társközségekben — köztük Ikladon és Domonyban is — az utcáknak több mint felében mindkét oldalon járda húzódik. (Az viszont érthetetlen, hogy miért hanyagolják el itt is a járda és az úttest között húzódó vízelvezető árok rendben tartását ugyanazok, akik más tekintetben annyira készek a társadalmi munkára?) Azt vallják az itteniek, hogy Iklad egymaga talán sohase lett volna képes egyedül olyan orvosi rendelőt építeni, amit a közös tanáccsá szervezés óta létesítettek a községben. A vadonatúj iskoláról már nem is beszélve. Az iskolát Ecker Dániellel, a tanácsi kirendeltség vezetőjével keressük föl. Az utcán szinte városi fény, nincs gond a közvilágítással sem, újabb idők eredménye ez is. A háttérben emelkedik a fehér óvoda nagy ablakaival, előttünk az iskola új szárnyának meggypiros kőporral fedett falai, szintúgy hatalmas ablakszemekkel. Az újnak jellegzetes szaga mindenütt. Amerre nézek, gondos kezek nyomát látom. Makramé kézimunkával készült tartókban majolika kaspók csüngnek alá, zöld növényekre várva. A szak- tantermekben a jellegüknek megfelelő dekoráció kezdeményei, néhány szemléltető kép, írásvetítő a katedra asztalában, mindenütt. Az osztálytermek falán üvegtábla helyettesíti a festett fatáblát. Ahogy Stündl Gáborné igazgatót és Podlaviczki Jánosnét, a helyettesét hallgatom, úgy érzem, ennek a tantestületnek tagjairól méltán lehetne mintázni a pedagógus modelljét. Előadásuk oly magával ragadó, hogy én is látni vélem lelki szemeimmel a jövőt, azokat a napokat, amelyeken már minden a helyén lesz ebben az iskolában, ahol január 17-én szólalt meg először a tanítás kezdetét jelző csengő. Az új szárny egy üvegfalú folyosóval csatlakozik a régi épülethez; A tizenöt tagú, nevelőtestület és a kétszázharmincnyolc tanuló az építkezés első ütemével négy szaktan- terem, egy természettudományi előadóterem, egy úttörőszoba és egy könyvtár birtokába jutott. A második ütemben készül el a tornaterem és a szabadtéri sportpálya, ugyancsak az iskolához csatlakozva. Ez utóbbira egyelőre pénz nincs. De majd csak akad. Megérdemlik a támogatást egy olyan község lakói, akik csak mint szülők tavaly Is 3592 óra társadalmi munkát végeztek az iskoláért. Munkafelajárüásban a soron következő feladatok tekintetében sincs hiány. És a gyerekek? Ok megérdemlik-« ezt a sok fáradozást, a gyönyörű iskolát? Meg bizony. Derekasan helytállnak a tanulásban. Tavaly a járási társadalomkutatási tanulmányi versenyről második helyezést hozott csapatuk: Braun Márta, Marton Anikó és Rencsár József. A kisdobosok harmadik díjat harcoltak ki ugyancsak járási versengésben, Ecker Endre, Kékesi Gábor és Zdenkó Rozália személyében. A lelkes fölkészüléshez volt kikről példát venniük. A nevelőtestület ugyanis az Ifjúság a közművelődésért pályázaton második díjat nyert, a vele járó húszezer forint az iskola vagyonát gyarapította. A német nemzetiség jelenlétére tekintettel első osztálytól kezdve német nyelvoktatásban is részesülnek a gyerekek negyediktől második nyelvként belép az orosz. Ötvözve múlt cs jelen Benézünk a könyvtárterembe. Pillanatnyilag három pajtás foglalatoskodik egy-egy könyvvel, közülük valaki ügyeletes, a többiek vendégek. Miért kell az ügyeletes? Azért, mert ez a könyvtár minden délután nyitva tart, folyamatosan, megkötöttség nélkül. Aki kopog, nem zárt ajtót talál, kulcs a tanáriban felirattal. Az ügyeletes kapja meg a kulcsot, nyitja, majd késő délután zárja az ajtót. A gyerekek otthonosan mozognak a nyitott polcokon álló kötetek között, azt vehetik le, amelyik éppen fölkeltette az érdeklődésüket. Olvasnak is, sokat és szívesen, őket nézve jobban érthető az az óhaj, ami egy csokorba gyűjtené az iskola köré a községi könyvtárat a klubház társaságában. S mivel úgynevezett nevelési központtá kívánja fejleszteni a járás művelődési szakigazgatása ezt az iskolát, a célt jobban szolgálnák az egy helyen kínált lehetőségek. Akik majd élnek ezekkel a lehetőségekkel, most itt ülnek nap mint nap a padokban. A hajdani egyetlen utcára — a mai Szabadság útra — merőlegesen új utcák jönnek ki, amelyeknek sarkán be lehet kanyarodni és lépten- nyomon tapasztalni azt a fejlődést, amiről Nagy Lajos, Ecker Dániel, Stündl Gáborné és Podlaviczki Já- nosné oly nagy szeretettel beszéltek. A Szabadság úton végestelen- végig múltat és jelent egybeötvözve, a jövőt elénk vetítve mutatja változó arcát a falu. Am sok minden bizonyítja, hogy nemcsak az utcakép lett más a múlt századhoz. Illetve e század első feléhez képest, hanem az emberek is, akik most lakják a házakat, a régieket és újakat Mindenekelőtt az, ahogyan egybefonódott a nemzetiségi lakosság és a magyar családok élete, törekvése, érdeke. Az, ahogyan berendezik ezeket a házakat, ahogyan megkívánják, hogy otthonukban minden kényelem meglegyen, s hogy a fárasztó munka után tartalmas pihenésben lehessen részük. A hajdani széthúzás, családoknak családok elleni háborúja régen a múlté. Péntektől szombatig százan is dolgoznak például az iskolánál, hogy szebbé tegyék gyermekeik második otthonát S míg együtt takarítanak, barkácsolnak, ásnak, ka- pálgatnak, egyik ötlet szüli a másikat. Vasárnap estére rendszerint kész a következő hétvégi tennivalók sorrendje. BÁLINT IBOLYA I