Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

1983 MARCIITS 16., SZERDA — Kiállítótermekböli Életek és vallomások A művész kincseket teremt mm Arató István: Régi falusi táj Platthy György életművét a Pécsi Galéria mutatta be. Ve- csési Sándor tárlata Kapuvá- rott látható március 27-ig. Ara­tó István képei Gyöngyösön, a Diósy Antal Teremben tekint­hetők meg március 24-ig. A haza tág otthon, keresz- tül-kasul bejárja a festői kép­zelet A művész kincseket ta­lál, kincseket teremt; hegyek, tavak, folyók, városok, tanyák vizuális szótárát gyarapítja; látványok sorában értelmezi az évszakok színes palástjába öltözött táj és az érzelmek sodrásában vonuló ember tör­ténéseit f Pompás panorámák Platthy György tiszteletet parancsoló életműve ezen életérzések jegyében született. Az alkotó 1908-ban született Ungváron. A Képzőművészeti Főiskolát 1933-ban végezte el Glatz Oszkár, Csók István és Benkhardt Ágoston tanítvá­nyaként. Pályája Monoron ta­nítással kezdődött, később Pé­csett lett tanszékvezető főis­kolai tanár. Ónálló kiállításai nyíltak az elmúlt harminc év­ben Pécsett, Egerben, Mono­ron, Nagykőrösön, Szentend­rén, Dabason, Cegléden és Bu­dapesten. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum. 1979-ben nívódíjjal tüntették ki Népművészet cí­mű könyvét. Platthy ízig-vérig tanárfes­tő, aki szépségeivel gyönyör­ködtet Realista szemléletű so­rozatai a bányászok életéi, munkafolyamatait dolgozták fel Ezt a ciklusát a Mecseki Bányászati Múzeumban talál­hatjuk. Rendkívül érdekes montázsjellegű képi összefog­lalása Budapestről, Pécsről, Moszkváról, Velencéről, Krak­kóról, Helsinkiről, London­ról, Párizsról. Képein pompás panoráma tárulkozik fel vérbő koloriz- mussal Szigligetről, a mecse­ki tájról, a Dunakanyar vidé­kéről Termékenysége párhu­zamos optimista világszemlé­letével. Ez abból adódik, hogy élményeit azonnal megfesti. Számára szinte minden az ih­let forrása: külszíni fejtés, adriai fürdőzők, Becehegy, Verona, Bécs, táj, munka, sze­relem. * ízlés és lelkiismeret Látszólagos problémamen­tessége harmonikus élet­vezetésének gyümölcse, mely­nek valós értékrenden nyug­vó eredménye az, hogy él­ményben és örömben részesíti nézőit. Arató István más alkat, ö is megjárta kemény küzde­lemmel eddigi útját, de szigo­rúbb szelekcióval válogatott képzelete tartományában. Ké­pein mindenekelőtt Pomáz, Budakalász, Kesztölc környé­két festette. Kifogástalanul ismeri ezeket a vidékeket; ké­pi elemzéseiben a vallomás erejével tudja megszólaltatni a pomázi cigánysort, a cso- bánkai részleteket, a házakkal teletűzdelt budakalászi domb­oldalt. Véglegesíti a táj való­színűtlenségeit, a mocsárzöld házat, s hozzáalakítja a fel­hőzetet Minden kompozíciója zárt rendszer, amelyet külö­nös finomság, egyedi érzé­kenység éltet A tájat úgy alakítja képpé temperával vagy lazúros technikával, hogy hozzácsatolja lelkiisme­retességét és ízlését. Arató István művészi felelőssége ab­ban nyilvánul meg, hogy ön­maga lehetőségeihez méri a kép együtthatóit Méltó folytatás Vecsési Sándor kiállítása nemrég zárult a Vigadó Ga­lériában, melyről beszámol­tunk. Most annyit írhatunk kapuvári bemutatkozásáról, hogy festészetének dömsödi, kurdi, Duna-menti tündér­földje, húsvéti ablaka és szív­jóságot sugalló öreg házaspárja itt is minden nehézség nél­kül eljutott a közönség tuda­tához. Losonci Miklós Szombaton premier Hubay-darab a Váci Nézőtéren Hitetlenkedve néztém a hír­hozóra. Római karnevál? Hu- bay Miklós drámáját bemu­tatják Vácott? De hiszen pon­tosan egy esztendővel ezelőtt már megírtuk és az utolsó pil­lanatban köddé vált az egész vállalkozás. Távolról sem anyagi okokból. Hogy azóta mi változott? Semmi, csak a szereposztás. Oj plakátok és meghívók készültek, raktár­ban van már a legapróbb kellék is, minden érintett egyöntetűen vallja: lesz bemu­tató március 19-én, szombaton a váci művelődési központ­ban, s közvetlenül az előadás után megalakul az egyesületi jelleggel működő színházbará­tok köre. Közös munka Tavaly decemberben a Tüskerózsa című mesejáték előadásával megalakult a Váci Nézőtér, az ország új befogadó színháza. Az első produkció költségeit a városi művelődési központ és a Pest megyei ta­nács közösen vállalta, akár­csak a most színre kerülő Ró­mai karneválét. A Váci Nézőtér végső gaz­dája a színházbarátok köre lesz. Ezzel egy komplex for­mát kísérelnek meg létrehoz­ni Vácott. Folytatjuk a már jól bevált művész-közönség találkozókat és az ismeretadó előadásokat; ugyanakkor az egyesületi működés lehetővé teszi a befogadó színház fenn­tartását. A váciak országos hírű rendezőkkel és színészek­kel akarnak együtt dolgozni, s lehetőséget teremtenek arra is, hogy a kör érdeklődő tagjai gyakorlatban is részt vegyenek az előadás létrehozásában. Ebben a vállalkozásbán a színészek nem kannak próba­pénzt és nem térítik meg az útiköltségüket sem, csak az előadások után fizetnek tisz­teletdíjat. Természetesen nem lesz öltöztető, sminkes, kellé­kes és színpadmester sem — egyetlen emberből áll majd a technikai személyzet. A Váci Nézőtérnek anyagilag önellá­tónak kell lennie, azaz a pro­dukciók bevételéből és a színházbaráti kör tagsági dí­jaiból tudják csak fizetni a kiadásokat. Ez egyben azt Is jelenti, hogy a kör tagjai és a mindig alkalmilag szerveződő színész-társulat között elen­gedhetetlen a közös munka. Szülerő alakok Az elmúlt két-három hét­ben ez természetesen még nem valósulhatott meg, hi­szen a baráti kör a gyakorlat­ban még nem létezik. Sőt lé­tezésének alapfeltétele éppen a szombati bemutató, létreho­zói tehát érzelmileg és gon­dolatilag valamennyien töb­bet^ vállalnak, mint a színpad­ra kiírt vagy ki sem írt fel­adatuk. Ráadásul a próbák néha a megyei tanács, néha a megyei népfront valamelyik helyiségében vagy a színé­szek lakásán folynak. A magyar színjátszás tör­ténetében is bizonyára nyil­ván fogják tartani ezt a váci premiert. Hubay Miklós tizen­hét éve írta a Római karne­vált — színpadon még soha­sem adták elő, a produkció te­hát ősbemutató. A dráma vá­zához egy a fénykorát élő Ró­mában divatos szokás adta az ötletet, akkoriban megrendez­ték a fogyatékosok futóverse­nyét, amelyen atléták is indul­hattak, de nem mindig ők győztek, mert ezen alkalmak­kor a betegek az életükért futottak karneváli látványos­ságként. Hubay öreg színész­nőt választ hőséül, aki a felej­tés és az éhhalál küszöbén Zenei panoráma Mesterművek Szentendrén Népszerű versenyművek kaptak helyet a Szentendrei Kamarazenekar vasárnapi mű­sorában. A szerzőket Antonio Vivaldi és Jöhann Sebastian Bach képviselte. a szólisták többsége pályakezdő művész volt. Az együttes koncertiein évek óta szerepet kap a csem­baló, a hangszeravatásra azon­ban csak most került , „ sor, Bach F-dúr versenyművével. A darab a negyedik Branden­burgi koncert átirata, olyany- nyira, hogy a szerző ebben a művében éppúgy felhasználja a két csőrfuvolát (furulyát), mint a korábbi keltezésű, G- dúrral jelzettben. A vezetőszólamot Klembala Géza játszotta. Muzikalitása meggyőző, átélő és beleérző képessége, példamutató. Szó­listafeladata mellett is össze­fogta az együttes játékát, amelyhez pompás partnerek­re talált a két furulyamű­DIOFIGYELO NEMZETI ÜNNEP. Nemzeti dal, összeállítás hazafias ver­sekből, műsor az 1848-as már­ciusi törvényekről. Valameny- nyit aláhúztam a műsorújság­ban nagy fiamnak, hátha segít neki megérteni azt a korsza­kot. amikor igazán hazafia és igazán európai is volt a ma­gyar. Azokat a perceket, melyek leginkább okulásul szolgálhat­tak volna, nem jelölte a mű­sorújság. Hajnaltól reggelig, élvezve a tanítási szünnap sza­badságát, alusznak a gyerekek. Pedig néhány percbe sűrítve, mentesen minden közhelytől és szokványtól, igazán szép, az ér­zelmekre, s az értelemre egy­aránt ható szavakat hallhattak volna Pintér Dezsőtől — a ha­zafi Ságról. A zászlóról, a nemzeti színű­ről szállt ez a rövidke eszme- futtatás. Árról a zászlóról, mely ünnepeinkkor ott lobog az ország háza előtt, arról a trikolórról, melyet a sivatag­ban vizet kutató hazánkfiai tűznek sátrukra, de arról a zászlóról is, melyet a szívünk­ben is érzünk, s amely soha­sem fakul meg. SPORTVILAG. Novotny Zol­tán műsora a sportembernek, a nemzetközi mozgalom odaadó hívének, a közelmúltban el­hunyt dr. Csanády Árpádnak állított emléket. Munkatársai, volt csapatának játékosai be­széltek a gyász perceiben elő­toluló emlékeikről. Olyan emberről szólt ez az összeállítás, aki életének na­gyobbik felét állította annak szolgálatába, hogy becsülete legyen a magyar névnek, aki saját példáján keresztül bizo­nyította. ennek a kis közép­európai népnek is van dolga és lehet tisztelete a világban. Hiszem, hogy a népek in­kább legjobbjaik, mintsem a szürke sokaság vagy a kevés szégyenleni való alapján mé­retnek. Csanádi Árpád, mint e műsor bizonyította, azok kö­zé tartozott, akik jó hírét vi­szik szerte a világban a ma­gyar vénnek. ÜTKÖZŐEN, HAZAFELÉ. Nem régikeletű találmány ez a vasárnap délutáni magazin, mégis gyorsan megszoktuk és megszerettük. Ügy hisszük, könnyebb megmondani egy műsorról, hogy miért rossz, mint ráhibázni — mitől telita­lálat. Ezúttal vannak erről el­képzeléseim. Az első ok, amiért szeretem, mert szerkesztői tudják, hogy mennyit bír el a hallgató fi­gyelme, amikor hazafelé autó­zik, vagy a Duna partján sé­tál. Tetszik, hogy sikerült át­menteniük valamit a régi va­sárnapok hangulatából, ünne­pélyességéből. Öröm leírni azt is, hogy a rádióban immár több olyan fiatal tanulta meg a rádiós szakmát, aki szeret is, tud is velünk beszélgetni, de nem­csak cseveg, hanem mindig mond is valamit. Ilyen figye­lemre méltó tehetségnek tar­tom a vasárnap hallott, szén orgánumé Bánhorváth Attilát, aki nem csupán összefűzte a riportokat, a tudósításokat, de fazont is szabott műsorának. B. n.—Cs. A. vészben, Harsányi Zsoltban és Kállai Gáborban. Virtuozi­tásuk magával ragadó vo'.t. Elsősorban a zenei anyagban gondolkodtak, a hangokat úgy töltötték meg érzelmeikkel, hogy a közönség órákon ke­resztül elhallgatta volna in­terpretációjukat. Reményteljes muzsikálás volt a hangverseny beköszön­tő száma is. Vivaldi két trom­bitás C-dúr versenyműve. Két helyi illetékességű művészje- lölt. Kovács György és Borsó- di László mutatta meg tehet­ségét. A technikai biztonság és a szép hangformálás mind­kettőjük sajátja. A zene- akadémista Kovács rutinosabb előadó, a szakközépiskolában idén végző Borsódynak a hang­szerkezelése említésre méltó. Ahhoz persze még nem kell mű­vészjelöltnek lenni, hogy a fortékat karakteresen megfúj- ják. Az azonban már felvil­lant valamit vállalásukból, ha a pianók teltek és gyöngyö- zőek, ha a két szólista úgy ját­szik egyszerre gyors szekven­ciákat, mintha ikertestvérek lennének. Az utóbbi húsz esztendő egyik legfelkapottabb darab­ja. Vivaldi A négy évszak cí­mű hegedűverseny-sorozata koronázta meg az est prog­ramját. Kiss András kezében a legtermészetesebb emberi hanghoz hasonlóan szólalt meg a hegedű. Dalolt és köz­ben meghatott a természet palettájával. Egy előénekes módjára adott intelmet hang- képzésből: nála a hegedű csak eszköz, hogy kifejezze önma­gát. A kamarazenekar fennállá­sa óta alighanem most nyúj­totta legegységesebb teljesít­ményét. Hálátlan feladat csak kíséretre vállalkozni, ám ilyen szólistákkal és ilyen zenei gondolkodókkal közösen csak hasznuk származik belőle, összhangzásuk egvre éret­tebb, a feladat viszont csak akkor válik megoldottá, ha a pianók között is különbséget tudnak tenni. A szándék és az akarat mindenesetre megvolt miként karmesterük. Fenyő Gábor igyekezete is. M. Za. még egyszer megpróbál bele­kapaszkodni a lehetőségbe. Ám ez is csak látszat, gonosz játék. Ruszt József rendező lehe­letfinom eszközökkel bontja ki a tragikomédiát. Megkeresi azokat a pontokat, amelyek egy látszatvilágot könyörte­len erővel kapcsolnak a való­sághoz. Ruttkai Eva a próbák során mindvégig a csöppnyi társulat lelke volt. Gazdag színészi egyéniségét, a szituá­ciókon belüli variációs készsé­gét mint egy mágnes erőte­rét terjesztette ki. Két bőrfo­telből „tákolt" pamlagon, ke­zében egyetlen apró sállal megsejtetve mindent, rabul ejtette partAereit is. Szilágyi Tibor nehezebb helyzetben van, mint Ruttkai Éva. Az ő eszközei racioná- lisabbak, ráadásul neki sajá­tos figurát kell kitalálnia. Amit létrehoz, az szivén üti a nézőt. Az egyetlen negatív fi­gurát — meglehet túlzás ilyet kijelenteni — Benkő Gyula alakítja. Az öreg szín­házi szolgát Ruttkai Ottó ala­kítja szép emberséggel. Siker lesz! Remélhetőleg a Római kar­nevál, a Váci Nézőtér előadá­sában a megye határain túl visszhangzó siker lesz. És még több, ha megalakul a színházbaráti kör, ha ez az egyesülés betölti majd köz- művelődési funkcióját, ha va­lóban csökkenteni fogja . a színház és közönség közti tá­volságot, azaz, ha értőbbé te­szi a befogadókat. Erre vagyunk rászorulva leginkább. Tanuljuk már p az általános iskolában a zenei anyanyelvet, a harmónia tör­vényeit. Tanuljuk a vizuális kultúra befogadásának tám­pontjait, a képi fogalmazás módszereit. De a csekélyke drámairodalom mellett szinte semmi sem hangzik el a szín­házművészet jelrendszeréről. Nem magyarázzák például, iogy a rendező milyen eszkö­zökkel fejezi ki a drámáról alkotott véleményét, hogy a színpadon mit jelent egy emelt tér, vagy egy klasszikus figura karakterének megvál­toztatása. Ebben is segíthet a Váci Nézőtér és az alakuló színházbarátok köre. Kriszt György Szűkszavú betűk Egy Ismerősömtől hallottam a következő történetet. Mun­kahelyén néhány éve sürgősen kellett elintézniük egy ügyet, főnökük és vezetőhelyettesük távollétében. Gépírójuk őt kér­te meg a hivatalos irat aláírá­sára. mivel az irodában éppen ő tartózkodott. Habozva, de az ügy fontosságára gondolva megtette. A vezető szó mellé azonban odaírta: h — értvén: (a vezető) helyett. Munkatár­sai — miután értesültek a do­logról — elkezdték ugratni: vezető állásra törekszik, kar­rierista. Rosszul esett neki, hi­szen sohasem álmodozott ve­zető beosztásról. 9 Ilyen gondot okozhat egy kis betű, ha nem a neki szánt sze­repet tölti be. Vagyis: az ille­tő panasza jóllehet jogos, do a fejlemények alakulásában ő sem vétlen. Miért? Lapozzuk föl a h betűnél a Rövidítések könyvét! Ezt látjuk: „h — hektó; h hora-óra; h. helyet­tesié)’*. Eszerint közkeletű rö­vidítésként a ponttal együtt Irt h utal a helyettesre. A pont nélküli h viszont az át­lagos műveltségűek körében nem a helyett névutót helyet­tesíti. (Némely munkahelyen persze ilyen összefüggésben is használják egységesen). Efféle rövidítésben hasonló­ságokkal, sőt egybeesésekkel mindnyájan találkozhattunk már. Például a c. egyszer a című, másszor a címzetes szó helyén áll; az 1. hol a lap, hol pedig a lásd szót jelöli. A már említett könyv szerint pedig egészen távoli fogalmak is ke­rülhetnek egymás mellé azo­nos rövidítésük révén: vh, azaz világháború vagy városi házak; megh., vagyis megha­talmazott, illetőleg meghalt, önmagukban nézve nyilván szűkszavúak ezek a különféle szókat egyféleképpen rövidítő betűk, mert nem mondják meg, melyik jelentésük kerül elő az adott pillanatban. Legtöbbször azonban a szövcgöss7cfüggés, a nvclvi közeg kiemeli a meg­felelő jelentéstartalmat. Másfelől persze nemcsak ar­ra illik figyelnünk, hogy ki mit mond, ír, hogyan foglal állást, hanem arra is, hogy mi­ként cselekszik. Ugyanis ha valaki más helvett megtesz va­lamit, mert szükség van rá, attól nem lesz a helyettese. Csak helyettesíti. M. Z. M. Könyvsorozat Magyar művészet Mindenre kiterjedő, egyete­mes megméretés szándékával bocsátja közre az Akadémiai Kiadó nyolc kötetre tervezett Magyar művészet című könyv- sorozatát. Most. másodikként, elkészült a VII kötet kézirata, a két világháború közötti idő­szak összefoglalója. Megjele­nése még ebben az évben várható. MOIIMUS®ü MÁRCIUS 17-TÖL 23-IG ABONY 17—18; Viadukt 19—20; Egy trombitás Szocsiban 21—22: Feketeszakáll szelleme BUDAÖRS 17—20; Egy zsaru bőréért* 21—22; Hét tonna dollár** CEGLÉD, Szabadság 17—23: Noé bárkái (du.) 17—20: Istenke teremtményei* (este) 21—23: Pokoli torony I—II.* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 17—23; Klabus a világűrben (du.) 17—20; Szóljon a rock* (este) 21—23; Meztelen diplomata (este) DABAS 17—18: Szökés a halál elöl* 19—20: A lator** 20: Huckleberry Finn és a csirkefogók (dn.) 21; Hair* DUNAHARASZT1 17—18: Éjszakai boszorkányok 19— 20: A kolónia* 20: A púpos lovacska (du.) 21—22: A hét mesterlövész DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20: Ezüstnyereg 20: Szeleburdi család (du.) 21—22: Detektív két tűz között* DUNAKESZI, József Attila 17: Egy trombitás Szocsiban 20: Kaszkadőrök 21: A dominóelv* 23: A pogány Madonna ÉRD 17—18« A postás mindig kétszer csenget I—II.— ZCi Ördögbartang (du.) 20— 22: A postás mindig kétszer csenget I—II.— FÓT 17-18: A préri 19—20: Detektiv két tűz között* 21— 22: Akit Bulldózernek hívtak GODOllÖ 17—20: A hétszáz éves titok (du.) A pilóta felesége* (este) 21—22: i.ét tonna dollár** 21—23: Ilaltyúk tava (du.) A Kolónia* (este) GYAL 17— 18: Hair* 19—20: Szökés a halál elöl* 20: Az elveszett kutya (du.) 21—22: A lator** MONOR 18— 20: Feketeszakáll szelleme 21—23: Viadukt NAGYKATA 17—18: Az éjszakai utazók** 19— 20: Megbocsátás* 21—22: Óvakodj a törpétől** NAGYKÖRÖS, Arany János 17—20: Hárman a slamasztikában 21—23: Istenke teremtményei* NAGYKÖRÖS, Stúdiőmozi 17—23: Kutyalagzi (du.) 17—20: Forgalmi dugó** (este) 21—23: Szóljon a rock* (este) PILISVÖROSVAR 17: A nők városa I—IL*** 19: Petőfi 73 20— 21: Várlak Nálad vacsorára* POMAZ 17—18: A Kolónia* 19—20: Abba 21: Fiúk a térről RÁCKEVE 17—18: Éretlenek 19—20: A fekete farkasok üvöltése* 21— 22: Leg ven a férjem! SZENTENDRE 17—20: A Birodalom visszavág 21: Virágvasárnap (du.) 21—23: Éréi lenek SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: Legyen a férjem! 19—20: Ulzana (du.) Éretlenek (este) 21— 22: A fekete farkasok üvöltése* TAPIÖSZELE 17—18: Megbocsátás* 19—20: Az éjszakai utazók** 20: A fej nélküli lovas (du.) 21: A szelíd vadnyugat VÁC, Madách Imre 17- 19: Akit Bulldózernek hívtak 22— 23: Fzüstnyeree VECSÉS 18— 20: Kcoma 20: A kék madár (du.) 21—23: Egv «saru bőréért* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Thumbnails
Contents