Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
MS* Mic rer 1983. MÁRCIUS 16., SZERDA A FORTI színeiben Tízezer kép készül éránként A vendégek megtekintették a szövetkezet húsfeldolgozójának füstölőjét. Dupsi Ferenc adott tájékoztatót (baloldalt, mellette a kubai külügyminiszter) az üzemről. Isidoro Malmierca látogatása Efernádon Az erőteljes fejlődés tükre A kubai külügyminiszter nyilatkozott lapunknak Mint lapunk első oldalán beszámoltunk róla, Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter és kísérete, tegnap délelőtt látogatást tett a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben. A vendéget útjára elkísérte dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. A program a szövetkezet vendégházában kezdődött ahol Méhész János, az MSZMP dabasi járási bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket majd Nagy István, a Március 15. Termelőszövetkezet elnökhelyettese ismertette a?, eddigi eredményeket s a gazdaság további elképzeléseit A háztáji szerepe A kubai külügyminiszter, aki mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a beszámolót, több kérdést is feltett a szövetkezet szakembereinek. Érdekelte például a takarmányt elhasználás mértéke, de kíváncsi volt arra is, hogy a tsz milyen formában fizet holland partnerének. Nagy István ezekre a kérdésekre is pontos választ adót. Mint mondotta, nemcsak a termelőszövetkezet csirkenevelő telepe, hanem a háztáji gazdaságok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövetkezet legutóbb 3 milliárd forintnyi éves termelési értéket ért el. Ami a takarmányfelhasználást illeti, a héthetes nevelési időszakban átlagosan két kiló negyven deka tápot használnak fel, s ezzel a mennyiséggel havonta — csirkénként — 60 dekás súlygyarapodást érnek el Ami a holland partnerral való cserekapcsolatokat illeti, az elnökhelyettes elmondta, hogy a törzsállományért tojásit szállítanak cserébe. A továbbiakban Nagy István a sertéstelepen folyó munkával ismertette meg a vendégeket. Mint mondotta, jelenleg 650 anyakocát tartanak. A szaporulatot a háztáji gazdaságok adják, s zömmel itt történik az állatok hizlalása is. A szövetkezet vágóhíd- ján feldolgozott sertéshús több. mint kilencven százalékban a hazai piacon talál fogyasztóra. A későbbiekben szó volt még a termelőszövetkezét ipari tevékenységéről, amely részben a broiler rendismerkedés a sertésfeldolgozd munkájával szerhez kapcsolódik, mivel helyi szakemberek készítik a fémvázas épületek teljes technikai berendezéseit. A másik jelentős ágazat a szolgáltatásokat látja el. Segít a komputer A vendégek a tájékoztató után megtekintették a sertés- és baromfifeldolgozó üzemeit. Itt Dubsi Ferenc főágazatve- zető ismertette a korszerű üzem munkáját. A szalagrendszerű baromfifeldolgozás, ahol a munkafolyamatokat komputer segítségével irányítják, láthatóan jó benyomást keltett a vendégekben. Hasonló volt a helyzet a modern sertésfeldolgozóban tett látogatás során is. Innen Jaczina István portájára vezetett a vendégek útja, ahol közelebbről is megismerkedtek az egyik háztáji gazdasággal, s egyben a Jaczina család életével is. Itt a kubai külügyminisztert Jaczina Istvánná fogadta, s ő beszélt arról is, hogy évente háromezer csirkét nevel, amelyhez a szövetkezet biztosítja a tápot, rendszeresen állatorvos ellenőrzi az állományt, s a csibéket is a tsz adja. Az ő feladata a nevelés, s hogy megfelelő körülményeket nyújtson a csibéknek a gyors növekedéshez. Az aszszonyka később, miután a vendégeket meghívta szépen berendezett otthonába, a külügyminiszter kérdésére elmondta, hogy férje villanyszerelő a termelőszövetkezetben. Két fiúgyermek anyja, s nagyon elégedett az életével. S hogy ezt nemcsak a vendég kedvéért mondta, az látszott az arcán, amely őszinte elégedettséget sugárzott. Pozitív benyomások Látogatóban a Jaczina család otthonában. A képen, balról jobbra: dr. Házi Vencel, Nagy István, a tolmács, Isidoro Malmierca, Dupsi Ferenc és Jaczina Istvánná Barcza Zsolt felvételei A kubai külügyminiszter a hernádi termelőszövetkezetben tett látogatása kapcsán rövid interjút adott lapunknak. Arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a szövetkezetben tett látogatása során, a következőket mondotta: — Kellemes és pozitív benyomások értek itteni látogatásomon. Ügy láttam, hogy a szövetkezet komplett termelési folyamatot valósít meg. Gondolok itt a nevelésre. a hizlalásra és feldolgozásra. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy Jaz a kép. amelyet itt kdpitünk, s kicsiben tükrözd az önök mezőgazdaságának efedményeit, csak dicséretet érdemel. Látható az erőteljes fejlődés, amit az itteni szakemberek sok-sok munkával elértek. Különösen jelentősnek tartom azt, hogy erre a látogatásra március 15- én került sor, azon a napon, arrfély a magyar történelem nevezetes dátuma, s femely egyben névadója is ennek a szövetkezetnek. Munkájukhoz ezúton is szeretnék további sikereket kívánni, s azt, hogy a magyar nép a későbbiekben még nagyobb eredményeket érjen el. Csitárl János Az amatőr fotósok közül egyre többen és többen kívánják színes képen megörökíteni emlékeiket, a családi élet nevezetes pillanatait. Amíg 1977-ben hazánkban ötmillió színes képet rendeltek meg, addig 1982-ben már 35 milliót. Az ugrásszerű növekedés komoly feladat elé állította az amatőr felvételek kidolgozásával foglalkozó laboratóriumokat. Éveken át volt a sajtó bírálatának célpontja e szolgáltatás. Napjainkra bővült a kapacitás, emelkedett a színvonal és csökkent a reklamációk száma. A felvételek kidolgozásában a piac nagy részét a FÖFOTÓ uralja, de versenyben van a FORTE-gyár színes laborja és újabban a FÉNYSZÖV is. Sorra alakulnak a vidéki igényeket kielégítő laborok is. A több azonos profilú cég létezése versenyt, netán kon- kurrenciaharcot sejtet. S ha ez a megrendelők, az amatőr fotósok egyre népesebb táborának érdekeit szolgálja, akkor így van rendjén. Világszínvonalon A FORTE-labor a gyár filmjeinek mintegy 60—70 százalékát dolgazza ki. Az OFOTÉRT- tel kötött megállapodás szerint az ott beadott filmeket a gyár laborjába küldik. Ezenkívül a saját mintaboljukban és egy felvevőhelyükön vállalnak megrendeléseket. Tavaly nyolcnyolc és fél millió amatőr felvételt dolgozott ki a labor. — Ez nem jelent teljes kihasználtságot — mondja Peterdi Vince, a gyár gazdasági igazgatóhelyettese. De nem is baj, mert akkor nem lennének tartalékaink a csúcsidőre. Szezonban így is három műszakban dolgozik a labor, még a gyárból is szoktunk beküldeni segítséget. Szerintem normális egyensúly van a piacon, bár a színvonal javítását mindenképpen segíti, hogy egyik cég sincs monopolhelyzetben. A FORTE nem panaszkodhat a színvonalra. Korszerű berendezésekkel dolgoznak. Egy házi laboratóriumhoz szokott amatőr talán el sem .tudja képzelni, hogy egyetlen gép tízezer képet nagyít óránként. Márpedig a számítógéppel vezérelt berendezés ilyen tempóra képes. S közben — bizonyos határok között — még korriOltóanyag baromfiaknak A PKylaxia Oltőanyagtermelő Vállalat laboratóriumában olyan vakcinát sikerült kidolgozni, amely hathónapos védettséget nyújt a baromfikolera ellen. A Pastovac elnevezésű oltóanyagból tizenötezer litert gyártanak, mintegy hatmillió liba, kacsa, tenyésztett fácán stb. ellenálló képessegének elérésére. Válasz cikkünkre Korszerűsítés a csomagolásban r Évente 360 millió üveget használnak fel Lapunk 1983. február 8-i számában Mondják címmel vezércikket közöltünk, amelyben egyebek között a konzervipari öblösüvegek minőségével és a tartósítóipari üzemek üvegzárási technológiájának színvonalával is foglalkoztunk. Piros Lászlótól, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztálya osztályvezetőjétől az alábbi választ kaptuk. A magunk részéről örömmel veszünk minden olyan információt, ami a tárca — adott esetben a konzervipar — helyzetének, problémáinak reális bemutatását szolgálja. A cikk időszerű problémát vet fel, ezért néhány megállapítását — a pontosabb megértés kedvéért — kiegészítjük. Az írásban megnevezett Dunakeszi Konzervgyárban az üveges termékek selejteződé- se a megtűrt, normatív értékeken belül van. Az öblösüvegeknél jelenleg nem a minőségi, hanem a mennyiségi gondok a jellemzőek. Az üvegipar ugyanis mennyiségileg nem képes kielégíteni a korszerű, gazdaságosabb, egyrészes zárást lehetővé tevő, ún. HC üvegek iránti igényeket. A minőségi hibák elsősorban az egyrészes zárású a hazainál drágább import üvegeknél következtek be. A normatív értékeket meghaladó selejtező- dés másik területe a többször használt üvegek — az ún. visszárus üvegek — alkalmazásával kapcsolatos, ami viszont a hazai üveghiány miatt elkerülhetetlen. Ezekből az üvegekből évi 25 millió darab kerül felhasználásra. A visszárus üvegek egy része a többszöri mechanikai igénybevétel és a hőkezelés miatt olyan, szemmel nem látható hibákkal — pl. hajszálrepedés — terhelt, ami csak töltött állapotban — többnyire a hőkezelés után — vezet selejteződéshez. A visszárus üvegek felhasználása miatt bekövetkező körülbelül évi 60 millió forintos többletköltség — válogatás, mosás, normán felüli selejte- ződés — a konzervipar négy- milliárd forint értékű csomagolási összköltségén belül ugyan nem jelentős tétel, de tény. Napirenden van a konzerviparban a csomagolás fejlesztése. A korszerű, egyrészes, csavarzáras üvegek további elterjesztése az egyik alapvető cél. Ennek érdekében 1982 végén 100 millió darabbal bővült az egyrészes záráshoz szükséges zárólapkai gyártó- kapacitás, illetve hasonló bővítés van előkészítés alatt. A konzervgyártók jelenleg az egyrészes zárást korszerű gépek igénybevételével oldják meg. Ezzel párhuzamosan az egyik hazai gépgyár megfelelő licenciavásáriásSal a közeli jövőben honosítja meg e zárógépek előállítását. Évente körülbelül 360 millió darab üveget használnak fel a tartósítóipari üzemek, ebből több mint 200 millió darab jelenleg még korszerűtlen — ún. háromrészes neophőnix — zárású. Ez utóbbi zárási rendszer anyagigényessége mellett a zárás technikai színvonalára és az üveg minőségére nem túlzottan érzékeny Az egyrészes zárás további kiterjesztése természetesen mindkét tekintetben növeli a minőségi követelményeket. gálni is tudja azt, amit a fényképező a felvételkor elrontott. Ha a FORTE-labor kapacitása nem is akkora, mint a FÖFOTÓ tavaly óta üzemelő modem laborházáé, alulmaradni mégsem kívánnak: szolgáltatásaik jellegével és színvonalával szállnak be a versenybe, ami azért mégiscsak létezik. Haraszty Mihályné laborvezető véleménye szerint legalábbis: — Mi kifejezetten örülünk a versenynek. Merem állítani, ezzel a megrendelő jár a legjobban. Anyagi felelősség — Hogyan, hiszen mindegyik labor azonos áron dolgozik? — Ez igaz, bár ez sem rajtunk múlik. Az OFOTÉRT, mivel mindegyik labornak vesz fel megrendeléseket, nem hajlandó eltérő árakkal dolgozni. A verseny mégis hatással van a tarifára. Mi szállítottuk le először a színes nagyítás árát a mai hét forintra. Egy időben — reklámmegfontolásokból — ingyen hívtuk elő a negatívot, csak a nagyítást kellett megfizetni. A többi labornak nem volt más választása, mint követni minket. Másik példa: tavaly februártól bevezettük az expressz munkát. Huszonnégy órára vállaljuk a kidolgozást. Másutt ez az idő 48 óra. A gyorsaság azonban csak az egyik oldal, nem kevésbé lényeges a minőség. Egyre kevesebb az ilyen jellegű reklamáció, a kidolgozás technológiája, a mind korszerűbb automaták minimálisra csökkentik a hibák számát. Gyakoribb panasz a csere. S ez a kényelmetlenebb, kellemetlenebb, mind a labornak, mind a megrendelőnek. Amíg egy elrontott nagyítást meg lehet ismételni, az elcserélt, esetleg soha elő nem kerülő felvételt nem mindig lehet megismételni. A labor csak a film árát tudja megtéríteni. Sovány vigasz ez akkor, ha a filmen egy megismételhetetlen külföldi út, egy esküvő vagy más családi esemény képeit örökítette meg az amatőr. Természetesen nem mindennapos a csere sem, két ezrelék körül van számuk. Bár ezzel sem elégedettek, mivel legtöbbször az ember figyelmetlensége okozza. Fél éve vezették be. hogy a hibát elkövető dolgozót a munka értékének húsz százalékáig anyagi felelősség terheli. Üzletnek sem utolsó A verseny tehát elsősorban a szolgáltatás színvonalában jelent kihívást a laboroknak. — Annál is inkább — mondja Peterdi Vince —, mert hogy úgy mondjam, a labor bevétele nekünl* nem kenyérre kell. A gyár termeléséhez viszonyítva nem túlságosan jelentős a labor teljesítménye. Nekünk ez sokkal inkább egy lehetőség, hogy termékeink használóival közvetlen kapcsolatba kerüljünk, hogy lemérjük a FORTE név hírnevét. Az amatőr felvételek kidolgozása azonban üzletnek sem utolsó, nem fizetnek rá a laborok sem. De vannak, akik még ennél is könnyebb és nagyobb haszonra tesznek szert vele. Maszek fényképészek hordják színes felvételeiket a laborba kidolgoztatni. S a hétforintos amatőr minőségű képet profi munkaként 30—40 forintért adják a megrendelőnek. S nem egyszer még számon is kérik a labortól a profi minőséget. A laborban tisztában vannak ezzel, tenni azonban nem sokat tudnak. Van ugyan egy berendezés — a közeljövőben kezd működni —, amivel rányomtatják a kép hátuljára, hogy az a FORTE laborjában készült hétforintos áron. Sok eredményt azonban ettől sem várnak. S ha ez mégis zavarná a maszekokat, legfeljebb elviszik filmjeiket egy másik laborba. ahol még nem használnak ilyen berendezést. Az 6 hasznuk akkor is megmarad. M. Nagy Péter
