Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

4 Lehetetlen tárgyaink — ismét Gödöllőn Szép, de semmire sem használható Ez egy váza. Hogy nem a legszebb? Igaz, de ennél nagyobb baja is van: a víz kifolyik belőle Páratlan nyelvemlék Passióének horvátul Jf Égszakadás? Földindulás? ^ Nem?! Hát, akkor, mi ez a y szörnyű zaj, ez az iszanyta- ^ tó nyekergés? Ez kérem egy ^ daráló (bármely cdénybolt- j; ban beszerezhető), aprócska ^ hibával: a nyele kissé nc- í hezcn akar megmozdulni, í következésképpen csupán ^ darálni nem lehet vele. ^ Egyébként sokmindenre jó, például — legújabb felta- ^ lálási helyén, a gödöllői ^ művelődési központ kiállí- í tásán — a látogatók rioga- \ tására. Tanuljanak a gyártók A Gödöllői Galéria második évfolyamába lépő bemutatójá­nak — Lehetetlen tárgyaink a címe — a rendezője, P. Var­ga Kálmán előzékenyen a ren­delkezésünkre bocsát néhány furcsaságot, azaz tessék, pró­báljuk ki mi is, mondjuk te­kerjünk egyet a darálón, ha tudunk. Nem tudunk, vagy ha mégis, hát lön a fent említett zaj... Aztán kísérletezhetünk to­vább. Kezünkbe vehetünk né­hány strapabíró gyerekjátékot, például egy tetszetős kis autót. Elguríthatjuk, s négy kereke négy felé száll. Ráléphetünk egy szőnyegre is. Hogy nem vagyunk artisták, egyensúlyozó művészek? Erről azonnal meg­győződhetünk már a földön üldögélve. A szőnyeg ugyanis rögvest elindul alattunk, ve­lünk ... Vagy nézzük a három kere­kű gyermekbiciklit (ára 342 fo­rint.) Kerekezni soha nem le­het megtanulni azzal, a sérü­lés viszont garantált. Akár­csak a ceruzahegyező haszná­latakor ... És a harisnyanad­rág? Az egyik szára gyerekre szabott, a másik pedig felnőtt­re. Mókás, nem? Az lenne, ha itt a vidám­park elvarázsolt kastélyának állítanának emléket. Csakhogy ez a bemutató a magyar ipar termékeiből nyújt ízelítőt. Im­már másodszor. Az eredeti öt­let tavaly realizálódott először, s mi tagadás, az újdonság ere­Döntés előtt állnak az álta­lános iskolák végzős diákjai. Csak a fővárosban 22 ezer nyolcadikos fejezi be tanul­mányait. őket a gimnáziu­mokban 6700, a szakközépis­kolákban 9500, a szakmunkás- képző intézetek nappali tago­zatán 14 250 és a szakiskolák­ban 1000 hely várja. Ez az arány országosan jel­lemző: jóval több a középis­kolai helyek száma, mint a végzős nyolcadikosoké. Ez nem azt jelenti, hogy minden­ki tanulmányi eredményétől és képességeitől függetlenül ott folytathatja tanulmányait, ahol szeretné. Vannak diva­tos foglalkozások, a híradás­éi a számítástechnikai szak­mákban többszörös a túljelent­kezés. A kereskedelmi és szolgál­tató jellegű szakmunkásképző iskolákban a felvehe*ők több­szörösére nőtt a jelentkezők száma. A közepesnél gyen­jével hatott. Sőt, mi több, a gyártókat sem hagyta hidegen. Például az akkor kiállított be- dohosodó csizmák, a Sabaria Cipőgyár remekei, ma már vi­selhetők. A termékmódosítás eredményeképpen még egy BNV-nagydíjat is nyertek ez­zel. Görbetükör az illetékesnek Vajon mikor kapnak nagy­díjat a most bemutatott lehe­tetlenségek? A nyelüket azon­nal elvesztő lapátok, a lera- gaszthatátlan borítékok, a mérsékelten színtartó ruhák? A beázó (sportolásra szánt) csizmák, a használhatatlan szerszámok és azok nyelei? Az elsősegélynyújtó láda kibogoz­hatatlan felszerelései vagy az örökké csordogáló WC-öblítök, melyeknek a prototípusát a ki­gébb tanulmányi eredményű ék­nek alig van esélyük, hogy szakácsnak, cukrásznak, fel­szolgálónak tanuljanak tovább. A továbbtanulási lapon te­hát — amelyet március 10-ig kell kitölteni és továbbítani — első és második helyen két di­vatos szakmát megjelölni nem célszerű. Alig-alig akad olyan foglalkozás, amelyhez hason­ló, ám még kevésbé ismert vagy népszerűtlen szakma ne lenne; tanácsos a második he­lyen ezek közül jelölni. Fontos tudnivaló a pályát választók számára, hogy fel­vételi kérelmük elbírálásakor tanulmányi eredményeikből elsősorban a választolt szak­mához szükséges tárgyak osz­tályzatait veszik figyelembe Döntő szerepe van még a ta­nulók képességéről, szorgal­máról, rátermettségéről írt is­kolai jellemzésnek, amit a szü­lőknek, ha kérik, meg kell mutatni. állítás rendezője Niagara fan­tázianévre keresztelte? A gödöllői kiállítás — a tárgyakat a város lakói gyűj­tötték össze — megválaszolat­lan kérdései maradnak ezek. A bemutatónak nem lehetett célja az okok eredőjének meg­szüntetése, törekvése csupán egyetlen egy: görbetükröt tar­tani a gyártók, a forgalmazók elé. Ám, nemcsak az ipar il­letékesei vehetik itt'szemügy­re lehetetlenségeiket, hanem a városé is. A kiállításon a használhatatlan tárgyak arze­nálja mellett közszemlére tet­ték a gödöllői anomáliákat is. Fotók, karikatúrák segítségé­vel mutatják be. hogy mivé lesz egy város, ha fejlesztését a Konyán rontsunk el egy te­lepülést? pályázat evözfesetnek tervei alapján valósítják meg. Az ismétlődés ellen A múlt hibáin persze fölös­leges siránkozni. Ám megis­mételni azokat — nagy köny- nyelműság lenne. Hogy ez ne történjék meg, ahhoz nyújt se­gítséget a gödöllőiek legújabb kiállítása. Masor. És most hová? — éne .ti i híres dalában Edith Pia}, akinek e kérdését egy- szer-kétszer. átformáltuk már e rovat számára, emígy, és most miről? Tehát, hogy mi­ről is szoljainak a televízió ese­dékes műsoráról íródó sorok, mert a program enyhén szólva is gyöngécske, meg zavarosan egybeszerkesztett is. Nos, tűnődjünk el röviden ez utóbbi sajátosságán. Hogy miért születhet olyan gondo­lat, miszerint a látnivaló na­gyobb részét csak úgy fél igyekvéssel kazalba rakják? Egyebek között azért, mert aminek szervesen kellene kap­csolódnia, nem kapcsolódik, hanem szétszakad. Meghirdették ugyebár Vé­szi Endre Budapesti trilógiá­ját. díszes jelzők kíséretében, szinte harsonás csinnadrattá­val. Várta is a néző, hiszen élő írónak még nemigen járt ki ilyen tisztesség. S — tar­talmától függetlenül —, mi lett e trilógiából? Egy nagy- nagy távolságokban feltűnő epizódsor; tehát olyasmi, ami így széttagolva egyáltalán nem kelthette a hármas egy­sét látszatát. Más. A közelmúltban em­lékeztünk Kodály Zoltán szü­letésének századik évforduló­iéról. A televízió is igyekezett kivenni a részét a centená­riumi tisztelgésből, de ezt is hágván cselekedte. A zene- költőről forgatott filmeket még a Vészi-féle trilógiánál is jobban szétszaggatta. Amikor az első adást követte a má­sodik, szinte már alig emlé­Kólótabor Hagyományőrzés Vasárnap bezárult Pécsett a második országos kólótábor. A balkáni népek híres kör­táncáról elnevezett találkozó száz résztvevője a magyaror­szági délszlávok rjéptánchagyo- mányaival ismerkedett. Az öt­napos program keretében a nemzetiségi néprajz, népzene és néptánc legjelesebb szak­emberei tartottak elméle­ti előadásokat, amelyeket gya­korlati faglalkozások, népze­nei hangversenyek, a Baranya megyei hagyományőrző népi együttesek bemutatója és a nagyközönség előtt is nyitott táncházak egészítették ki. Játékos órákon Molnár Tiborné, a nagykátai járás alsó tagozatos szakfel­ügyelője az első félév tapasz­talatait elemezte: — Nálunk is, akárcsak a megyében mindenütt, megosz­lanak a tanítási lehetőségek. Van, ahol szaktanárok tanít­ják az oroszt, s van, ahol tan­folyamot végzett tanítók. Mindkét formának megvan a maga előnye. Az előbbi eset­ben ez a szaktudás, az utób­biban pedig az a módszertani plusz, amely a kisgyermekek oktatásával kapcsolatos, s amelyet a tanárképzőben és az egyetemen csak igen felszíne­sen tanítanak. — Szeretik a gyerekek ezt az új tantárgyat? — A legnagyobb sikere ad­dig van, amíg az ismerkedés tart. A szóképes tanítást na­gyon élvezik, de amikor a szárazabb betűismertetésre ke­rül sor, már nem olyan játé­kezhettünk, mi mindenről esett szó hetekkel korábban. Az elégedetlenkedő néző persze nem tudhatja, hogyan is sorolnak be a Szabadság téren valamit, de azt egysze­rűen nem tudja elhinni, hogy ne lehetne közelebb hozni olyasmiket, amik valójában egybe tartoznak. Különösen olyan ínséges időkben nem, amikor igazán nem lehet fon­tos. hogy mikor kap teret az egyik külpiaci film és mikor a másik. Évszakok. Bezzeg, abban nagy a következetesség, hogy ha már egy saját vállalkozás­ban útjára indított sorozat kezdetét vette, akkor az meg ne szakadjon, legyen bár ha- loványabb, mint a legsápad- tabb virágszirom. Itt van például a Szeszé­lyes évszakok című humoros­nak és szórakoztatónak szánt magazin. Annyiszor kimondó- dott már erről, hogy nincsen annak sem vezérfonalszerűsé­ge, sem valamiféle alapötlete Mégis csinálják. Amikor en­nek az évszakosdinak legutób­bi, azaz szombati hetven per­ce is tova futott, isten bizony az is felötlött jelen sorok író­jában. hogy ezt a bő egy órái csak azért vették fel, misze­rint kiderüljön: végig tudia-e még ezt is viccelni a jobb sorsra érdemes Antal Imre. Jó állókéDes'égű konferanszié lé­vén. megcselekedte, de azért hadd ne kelljen gratulálni ne­ki... A Hét. Szomorú szívvel le­het csak tudatni, hogy egy Páratlan dokumentumot — hatszáz éves horvát nyelvem­léket — fedeztek fel egy XIV századból származó ferences rendi kódexben a kutatók. A könyvet nemrégiben magán- személytől vásárolta a Széché­nyi Könyvtár. A szerzemény tudományos feldolgozása köz­ben az utolsó oldalon egy szláv nyelvű szövegre bukkantak Sokáig azonosítani sem tud­ták: pontosan milyen nyelven íródott. Végül Hadrovics Lász­ló akadémikus közreműködé­kosak az órák. s nehezebb ak­tivizálni őket. Ilyenkor a ta­nítónők pluszfeladata az, hogy minden alkalomra képeket, rajzokat készítsenek, kövesse­nek el mindent, hogy az óra ne legyen tankönyvízű. — A szóképes tanításnak megvannak a maga hibái. A leggyakoribb az. hogy a gyere- ,kek nem olvassák el a szót teljesen, hanem a végét kita­lálják. Ez a magyar nyelv ese­tében is gondot okoz. hiszen gyakori, hogy rosszul toldalé- kolnak. Idegen nyelv tanulá­sával viszont egyenesen hely­rehozhatatlan lehet. — Van mód ennek a kikerü­lésére? — Az egyetlen lehetőség, ha a tanítás első évében — lehe­tőleg minél előbb — elkezdik a tanulók leválasztani a ragot és a toldalékot a szótőről: ép­pen úgy. mint a magyarban. Ehhez tartozik még az. hogy akárcsak az anyanyelvi okta­tásban, itt is nagy szükség lenne a fölzárkóztató program idő óta a vasárnap esti Hetek­nek sem járhat ki a gratulá­ció. Ez a szerencsés kezekbe került kül- és belpolitikai ma­gazin, hogy úgy mondjuk, le­csücsült. Az előfizető persze tudván tudja, hogy devizák híján most nem röpködhetnek úgy a riporterei, mint hajda­nán, és nem szállíthatnak ün­nep estéről ünnep estére exkluzív interjúkat, miegye­beket, de azt azért ettől füg­getlenül nem érti, hogyha már a határainkon túli események­ről csak szerényebben tudó­síthatnak, akkor miért nem kapunk elevenebb és izgal­masabb anyagokat az idehaza történő dolgainkról. Elevenebb, izgalmasabb anyagokat, és — könyörgünk' — rövidebbeket. Mert ami riportszerűségek mostanság föltűnnek, javarészt rettentő hosszúak. Itt volt legutóbb a budapesti belváros lakásfel­újításának számbavétele. Elő­ször is ezt a témát, úgymond már kellőképpen lerágták más sajtószervek, másodszor, amit a Hét tálalt elénk, az a bő­nél is bővebb lére volt ereszt­ve. Akiket a kétségkívül nem kellemes események érinte­nek, azok nyilván mondták volna a magukét akár éjfélig de aki kívülálló, annak ugye­bár untig elég lett volna né­hány általánosabb érvényű só­haj. illetve hivatalos válasz is Meg kellett volna ezt a hely­zet ielentést alaposan kurtíta­ni! Ja. persze, akkor mi ér dekesebb jutott volna a helyé re? Egy másik d;sznótor? Akácz László | sét kérték, a szlavisztika kuta­tója megállapította, hogy a szöveget horvát nyelven írták. Nem maradt ismeretlen a má­soló sem, aki a Paulus . de Sclavonia nevet viselte a rend- társai között. A felfedezett lapon 132 nyolc szótagos, páros rímű verssor olvasható. Már a fordítása is elkészült: egy passióének kere­tében a nagypénteki és a nagy- szombati eseményekről ver­selt a szerző. elkészítésére. Hiszen hasonlóan alakul. Általában azokkal van a gond, akik magyarul sem tudnak tisztességesen írni-ol- vasni. Miután a tananyag elég nagy, s gyakorlásra vajmi ke­vés idő jut. hasznos, ha más is követi azoknak a járásbeli pedagógusoknak a példáját, akik korrepetáló órákat tarta­nak oroszból. Erős vizualitás — Miért emelte ki a tenni­valók közül a szótőleválasztás fontosságát? — Azért, mert ez csak a ta­nítók számára természetes. A szaktanár egyszerűen nem gon­dol arra. ami nem is csoda, mert a nagyobb gyerekeknél ez nem okoz ekkora gondot Nem ált a régi, jól bevált mód­szereket is alkalmazni. Ilyen a másoltalás, ami önmagában igen unalmas, de érdekessé lehet tenni, például úgy, hogy ki kell írni a tanult versből mondjuk az igéket. Ezt aján­lom egyébként otthoni gyako­roltatásra a szülőknek is. — összegezve a jó és a rossz tapasztalatokat, mi az, amire különösen figyelni kell? — Miután ugyanazok a prob­lémák vetődnek föl, mint a magyar nyelv tanításánál, úgy érzem, a megoldás nagyjából azonos lehet. Nagy szükség van egy minél előbb elkészülő fölzárkóztatási programra, be kell vezetni oroszból is a ne­gyedikes korrepetáló órákat. A tanítást minden esetben az erős vizualitás jellemezze, s a pedagógusok pedig ne felejt­sék, hogy ezek a gyerekek még kicsinyek, s az óráik föl­építésénél a kilencéves gyere­kek szintjén gondolkozzanak. Érzelmi telítettség Fontos tehát a tanárok sze­repe, hiszen az orosz nyelv megszerettetése a gyerekek ér­zelmi, akarati fejlődése szem­pontjából is szerepet játszik. Alsótagozatban még igen jel­lemző az érzelmi telítettség. Ilyenkor a tanulót egy-egy feladat megoldásában minde­nekelőtt a végrehajtás közben keletkezett érzelmek befolyá­solják. Lényegesebb tehát a me.gkedveltetés, mint az adott tananyag aggályosán pontos megtanítása. Ha a kezdet kez­detén megszeretteti a pedagó­gus az orosz nyelvet, olyan eredményt könyvelhet el ma­gának, ami kihat a diák egész életére: minden további ide­gen nyelvnek utat nvit a ta­nuló szívéhez, értelméhez. Ám ez fordítva is igaz. mert a fe­lületes, lélektelen tanári mun­ka ebben az életkorban hosz- *zú időre megteremtheti az idegen nyelvtől való félelmet, és a nyomában járó, törvény- szerű kudarcokat. Körmendi Zsuzsa Semmi sem lehet tökéletes — jegyezné meg az ismert mesehős erről az import zöldségszelctelöröl, mc’.v szép. jó és drága, csupán a ma­gyar krumplik és répák nem fémek bele. Barcza Zsolt felvételei Több középiskolai Hely Döntés előtt a végzősök K. É. Tv-FIGYELŐ Félelem és kudarc nélkül Utat nyitni a nyelvtanulásnak Bonyolult körülmények között változik, alakul mostanában az általános iskola. Megjelent az új tanterv, megújulnak a tan­könyvek, korszerűsödnek a pedagógiai módszerek. Évről évre növekszik az isko­lákat benépesítő gyerekek száma és ezzel együtt a pedagógusok gondjai is szaporod­nak. S mindemellett — a magyar közok­tatás történetében először — az alsó tago­zat negyedik osztályában bevezették egy idegen nyelv, az orosz oktatását. A cél az, hogy az általános iskola hasz­nálható alapfokon tanítsa meg az oroszt. olyan szinten, hogy a nyolcadik osztály el­végzése után a gyerekek tudása elegendő legyen az alapfokú állami nyelvvizsga le­tételéhez is. A korábbi kezdés nem a nyelv- tanulásra fordított idő megnyújtása, ha­nem annak a gyakorlati felismerésnek a kamatoztatása, hogy kilencéves korban a diákok fogékonyabbak az idegen nyelvre, mint egy-két évvel idősebb társaik. Szíve­sebben játszanak szerepet, gátlásmente- sebben utánoznak mindent és mindenkit, hiszen természetes megnyilvánulásuk a játék. ZVZrt V m mrmto ms. fkrrtmr *•• kfdd

Next

/
Thumbnails
Contents