Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
1983. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK xJájhm TOT-cInökség Szabályzatmodcsítás Az idén módosultak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok; a mezőgazdasági szövetkezeteknek alapszabályaikat június 30-ig, a szervezeti és működési, valamint munkaügyi szabályzatokat pedig december 31-ig felül kell vizsgálniuk, illetve módosítaniuk. E munka segítésére szerdán — Szabó István elnökletével — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen a MÉM-mel egyetértésben irányelvet adott ki. Az elnökség módosította a reprezentációról szóló korábbi TOT-irányelvet. Magyar-szovjet kereskedelem s Exportszerződések Az elmúlt napokban több exportszerződést írt alá szovjet partnerével, a Raznocksz- port külkereskedelmi egyesüléssel a Tannimpex. A szerződések összértéke csaknem 150 millió rubel, s a következő hónapokban további üzletkötésekre kerül sor cipők, kesztyűk és bőrdíszműáruk szállítására. A Tannimpex immár három évtizede szorosan együttműködik szovjet partnerével, ez idő alatt a magyar bőrfeldolgozóipar legnagyobb piacává vált a Szovjetunió. Csupán cipőből a külföldre szánt szállítmányok felét a Raznoekszport vásárolja meg. A magyar bőr- feldolgozó ipar a szovjet ke-' reskedelemnek a harmadik legnagyobb importforrá&a. Az idei modelleket a Tannimpex már a múlt évben szakmai bemutatókon kiállította a szovjet vevőknek, akik előválogatás után adták fel rendem léseiket. A magyar ipar mindinkább megfelel a szigorú minőségi követelményeknek, és már csak jelentéktelen meny- nyiségre kapnak reklamációt. Jelenleg már a jövő évi modellek bemutatóit szervezik. A TiSSCfV etóksége ©fóti Korszerűbb technológiát, faltát Az áralkalmazáshoz, az árképzéshez kapcsolódó feladatok éppen olyan fontosak a termelőszövetkezetek, a közös gazdaságok életében, mint a szakmai továbbképzés, az Üdültetés megszervezése, vagy a dísznövényágazat helyzete, fejlesztésének lehetőségei, s a jogsegély- szolgálat működése- Fontosságuknak megfelelően a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsége tegnapi, elnökségi ülésén ezeket a kérdéseket vitatta meg. Az oktatás-pihenés bázisa A képzés, a továbbképzés fontosságát, jelentőségét aligha kell hangsúlyozni. Mint ahogy azt sem, hogy az érdek- képviseleti szervek felelőssége mekkora a hozzájuk tartozó területen dolgozók, s főként a fiatalok szövetkezet- politikai képzésében. A képzés hiánya ugyanis kihat a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére, s nem is kis méretekben befolyásolja a gazdaságok termelési eredményeit. A lehetőség az idén január elsejétől adott: a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Háza Budapesten a megyei képzési, továbbképzési, üdültdtéái feladatok szolgálatára hivatolt." " Az elképzelések, a tervek szerint az idén Pest megyében a döntőbizottsági, ellenőrző bizottsági elnökök, vezetőségi tagok kéthetes képzésére nyílik lehetőség. Nem eldöntött tény, csak terv, hogy a közös gazdaságokban működő szociáliskulturális, s háztáji bizottságok vezetőinek, tagjainak is módot adnának ismeretanyaguk gyarapítására, felfrissítésére. A Szövetkezetek Háza egész évben üdülővendégeket is fogad — a Normafa környéke ideális hely a pihenésre —, évközben az oktatásnál fel nem használt, a nyári hónapokban pedig valamennyi helyre. Heti váltásokkal évente mintegy 4—4 ezer szövetkezeti dolgozó és családtagjának pihenése, üdültetése biztosított ily módon. A Pest megyeiek közül turnusonként huszonötén vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Persze az ajánlat, mely a pihenéshez kapcsolódik ezzel nem merült ki, hiszen a Balatonnál, Bükkfürdőn a TOT biztosít helyet, míg a csehszlovákiai—bulgáriai csereüdültetés is a pihenést szolgálja. Az ármunkának szigorúak az előírásai. Ám a jogszabályok változásai, a rendelkezések, az irányelvek módosításai miatt gyakoriak az értelmezési problémák, s a megítélésben mutatkozó eltérések. Ilyen például a termelési adó átháríthatósága az építésiszerelési munkáknál, vagy a találmányi, szabadalmi díjak, a műszaki fejlesztés költségeinek árban való érvényesítése is olykor gondot okoz. Éppen ezért nem öncélú a tavalyi tapasztalatok összegzése. Mit állapítottak meg a vizsgálatok? Ár és belső ellenőrzés Az ármunkához szükséges tárgyi, személyi feltételek többségében megfelelők, de sokszor nincs rögzítve az ármunka szervezete, vagy a költségeié számWtéü -elhatárolása, s hiányos a belső ellenőrzés az árak megállapításánál. S hiba az is, hogy a szállítási szerződések — a vállalásaik —, gyakran nem az egyenjogú partneri elv alapján jönnek létre, s a benne foglalt feltételek rontják a szövetkezet eredményét. Hézagos a konkrét piaci ár- és árarányisméret, nincs kellő információ, s a verseny előtérbe kerülésével ennek megszerzése egyre nehezebbé válik. Az új vállalkozási formákhoz kapcsolódó árképzés' pedig nehezen áttekinthető, hiányzik megbízható vezetése. A felvillantott — korántsem teljes példatár — jelzi, hogy a szövetségnek éppúgy van feladata ebben a kérdésben, mint az érintett gazdaságoknak. Az ügyvitel szervezésén, dokumentálásán túl erősíteni szükséges a belső ellenőrzést a szabályszerű ármunkát. Pest megyében a dísznövénytermelő nagyüzemek tábláinak, növényházainak felülete eléri a harminc hektárt. Az energiaárak miatt a dísznövénytermelő üzemek nagy része ma már súlyos gazdaság' gondokkal küzd. A drága termesztőberendezések, melyeknek összértéke több, mint A változásckhsz igazodva Szociálpolitikai fórum Tegnap délelőtt a MUOSZ Rózsa Ferenc termében dr. Csehák Judit, a SZOT titkára a szakszervezet szociálpolitikai álláspontjáról adott tájékoztatást a belpolitikai újságíróknak. Mint mondotta, egyértelmű álláspont az, hogy a meglevő hátrányhelyzetet korrigálni kell, hiszen a szegénység fogalma mást jelentett harminc évvel ezelőtt és mást ma. Nehezebb a mostani gazdasági helyzetben érvényt szerezni szociálpolitikai elveinknek, viszont tény, hogy ma is nagy a szerepe a munkaerő újratermelésében a szociálpolitikai feladatok megvalósításának. Éppen ezért, mert a körülmények megváltoztak, a gazdaság jobb megszervezésével kell megteremteni a juttatásokhoz szükséges anyagi feltételeket is. Dr. Csehák Judit szólt arról is. hogy a nehezedő gazdasági helyzetben még inkább szerepet kell kapnia a differenciált bérezésnek. Mivel kiadásaink növekedtek, még nagyobb felelősség hárul a helyi, vállalati szakszervezeti bizottságaira, de a SZOT-ra is. A szociálpolitikai feladatok megvalósításához az anyagi keretek elosztásához pedig szélesebb körű társadalmi tervezés szükséges. egymilliárd forint, minimális nyereséget biztosít. Mert például az egy négyzetméterre számított fűtési költség — növénykultúrától, a termesztőtelep állapotától függően —, 380—500 forint. Éppen ezért szükségés, sürgető az új megoldások keresése (energiaköltség csökkentésére, nagyobb értékű növények előállítására, az export fokozása), a gazdaságosság javítására. A fóliaszigeteléssel például 5—15 százalékos energiamegtakarítást értek rriár el — belső szigeteléssel pedig már 25—30 százalék nyerhető vissza. A külpiaci értékesítés az erős holland versenytárs miatt nem egyszerű, bár a megyében lévő tsz-ek tavaly is mutattak fel eredményt. S tanulni lehet a Szombathelyi Kertész Tsz-től: egymaga 45 millió értékű árut exportált tőkés piacokra. Éppen ezért sürgető a biztonságos termékszerkezet-váltás (a cserepes dísznövényszabvány kialakítása), a kereskedők, a termelők ■ közötti: szerződéses fegyelem szigorítása is a termelő igényével ellentétes fogyasztói áremelések miatt. Növelni szükséges a termőfelületek kihasználtságát, s a korszerűbb fajták, technológiák beszerzését, illetve bevezetését. Jogsegély ingyen Pest megye 49 gazdaságában működik eredményesen a jogsegélyszolgálat. Tavaly 3 ezer 49 esetben adtak felvilágosítást, illetve jogi segítséget a tagoknak, az alkalmazottaknak ingyen. Az igénybevevők, s az esetek száma évről évre nő, s a költségek sem alacsonyak. Hiszen egy-egy ügy elintézésére 800 forintot fordítanak, illetve ennyi a tiszteletdíj. Család-, munka- és polgári jogi kérdésekben éppúgy felkeresik a jogsegélyszolgálatot, mint peres-, büntetőjogi, illetve szabálysértési ügyekben. V. E. Haszon, kiadás nélkül Ha van kés is, ha van kenyér is üfléi mindig csak futunk a pénzünk után Egyre fontosabbá váló termelési, anyagi tényező az az idő, amely a beruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők s a rendeltetés alapján — elvekben szükséges, s amennyi tényelegesen eltelik a kezdéstől az átadásig. Tavaly a megyében mérséklődött a befejezetlen beruházások állománya. Kényszerpályán Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám még így is — a félmillió forintnál nagyobb értékű munkákat figyelembe véve — több mint négyszázötven beruházáson dolgoztak a kivitelezők. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások összetételének, helyzetének változásáról a következők segítségével: a hetvenes évek közepén a megyében több olyan állami nagyberuházás volt folyamatban, amelyek teljes költségvetési összege nem haladta meg a kétmilliárd forintot. Napjainkban egyetlen — szünetelő — állami nagyberuházás színtere a megye, ugyanakkor az olyan, hatmiüiárd forintnál többet követelő fejlesztés, mint a Dunai Kőolajipari Vállalat fluidkatalitikus krakk- üzemcsoportja létrehozása, vállalati hatáskörbe — és finanszírozásba! — tartozik. Ezek a besorolási, megítélési, finanszírozási változások azonban nem befolyásolták a beruházások átlagos nagyságának — teljes költségvetése ösz- szegének — módosulását, mivel az érték folyamatosan emelkedett, azaz az össztársadalmi javaknak mind nagyobb része kötődik így le, sürgetőbbé téve a kamatok fizetését. Érzékeltetésül: a megyében egy év alatt átadott új ipari beruházások, átlagos értéke 9,4 millió forint, a kereskedelmi és szolgáltató építményeké 10,1 millió forint volt. A már említett központi korlátozások ellenére a megyében jelentős a fejlesztési tevékenység — a termelőágazatokban éppúgy, mint az ún. kommunális beruházásoknál —, mert ahogy azt mondani szokták, kényszerpályán mozognak a már megkezdeti munkák — még akkor is, ha a termelőágazatokban, a megváltozott világgazdasági helyzet hatására, némely fejlesztés célszerűsége felülvizsgálatra szorul —, pénz kell a folytatásukhoz. Éppen ez a kényszerpálya magyarázza, követeli meg, hogy idén a forint a már folyamaiban levő betu- házások mielőbbi befejezését, újak megkezdését viszont csak kisebb részben szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi szólással érzékeltethetjük az indokot, melynek alapján a már befektetett, de még nem kamatozó összegek mielőbbi hasznot hajtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagosnak tarthatónál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-, szerelőiparához mérjük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: a megyében megvalósított nagyberuházások elemzésekor kideríthetjük, átlagos kivitelezési idejük öt és hat esztendő között mozgott, s az átadás, az eredeti határidőhöz képest, átlagosan tizenkét hónapot késett. Abban semmi rendkívüli nincsen; lényegében ez az országos átlag is évtizedeken át. Ami persze azzal egyenlő, a tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi idő, gyakran azonban több, s az sem kivételes eset, amikor a népgazdaságnak a kamatokról le kellett mondania, mert nem voltak ilyenek. Elillant órák Az építőipar tevékenységének nagyobb része a megyében,:— a.kívánaíQs.váüazások* kai egyetemben is a legutóbbi években ez az arány hetven, hetvenöt százalék — beruházási célú építés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhogy: a megye nagyobb építőipari vállalatai napjainkban negyvenezer, hatvanezer (!) féle terméket — anyagot, Tartalékkal indulnak Vegyszeres védelem Hirtelen tavaszi felmelegedés esetén nem kis feladattal találhatják szembe magukat a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek növényvédő szakemberei. Az elkésett védekezés több tíz, sőt száz kilókkal csökkentheti a termésátlagokat. Ez a nagyon „kihegyezett” gazdálkodás közepette nem egy termelőszövetkezetben, gazdaságban okozhat pénzügyi zavarokat. TasakekSsa kerül a tészta Naponta több száz mázsa tésztát csomagolnak be a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár tésztaüzemében. Az automata csomagológép végén tasakokba kerülnek a háziasszonyok által oly kedvelt tésztafélék. Barcza Zsolt felvétele Fontos tehát, hogy a gép, a műtrágya és más termelőeszköz mellett kellő mennyiségben és minőségben álljon a nagyüzemek rendelkezésére gyomirtó, rovarölő és gomba- ölöszer. Összességében elegendő kemikália jut a gazdaságoknak. Azzal viszont az idén is számoLni kell, hogy a megszokott szerek helyett esetenként mást kell alkalmazni. Az ismert devizaimport-korláto- zás miatt eddig négy-öt hatóanyag érkezett be az országba. Remény van rá, hogy a hazai vegyipar, közte a Budapesti Vegyiművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, Chinoin, növelni tudja hatóanyagimportját amit a további feldolgozás során tesznek kiszórás- ri alkalmassá. A hatóanyag megvásárlásával és honi for- mulázásával 15—30 százalékos devizamegtakarítás érhető el. Egyfajta biztonságot jelent a szovjet—magyar agrokémiai egyezmény, ami bővítette a növényvédőszerek beszerzésének lehetőségét. Kiegyensúlyozott el'átást azonban még ísy sem ígér a kereskedelem. Jó tehát, ha a gazdaságok idejében tájékozódnak a beszerezhető növényvédőszerek milyenségéről, mennyiségéről, horv lehetősénünk nyíljon a hiányzó ható- cnvan mással történő helyettesítésére. Az ágazatvezetők többsége ennek megfelelően már kidolgozta a vegyszerezés új stratégiáját. Az importanyag helyett főként a hazai szerekre építenek. így is gondot okozhat majd a gabona. a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és más növény gyomirtószereinek beszerzése. B. Z. fé'kész terméket, eszközt stb. — használnak rendszeresen ... ! Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig, a nagy cégektől^ a termelőszövetkezeti kiegészítő üzemekig — nem könnyű, nem egyszerű. Nem véletlen: az építőipari terme’őhelyeken, a segédmunkások után az ún. anyagosok — az anyagbeszerzéssel foglalkozók — fluktuációja a legmagasabb. Az anyagellátás e helyzetét figyelembe véve, valamint a kivitelezők — építők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meghökkentő lazaságairól sem, érthetővé — de elfogadhatóvá aligha — válik a sokrétű tapasztalatokból leszűrhető tény: az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Minden száz munkaórából tizennyolc, húsz tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje fölötte volt a hatszáz napnak, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egy- harmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. A lakóépületeknél sem különb a helyzet, s ami elgondolkoztató: bár csökkent a feladatok száma, a kivitelezési idők nem rövidültek, hanem éppen megfordítva, hosszabbak lettek. Amit talán magyarázhatnánk még azzal, hogy értékesebbek — nagyobbak, bonyolultabbak — a feladatok, tehát az idő- szükséglet is tetemesebb. Rácáfol erre az esetleges mentségre, hogy az egymillió forint kiadásra számított kivitelezési idő is megnőtt! Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy fél évtized távlatában nézve is, az egy munkahelyre jutó építő- vagy szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta óhajjá, sóhajjá válik, holott — kézenfekvő — a kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. Amire rögtön itt a tromf: az egyre kevesebb embert — a megyében, öt év alatt az építőiparban foglalkoztatottak száma háromezer fővel csökkent — miként lehetne koncentrálni? Nem állítjuk, csupán kérdezzük: ennek a csökkenésnek lehetséges oka talán az is, hogy nincs folyamatos munka, az embereket egyik helyről a másikra vezénylik gyorsnak látszó, valójában kapkodó, lyukakat tömögető intézkedő sekkel? Nemes okok Meghökkentő, mennyii: nagyvonalúan kezeljük azok;., a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, befektetés nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszonfilléreihez. . A felületes előkészítés, az ismétlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csupán maroknyi az okok zsákjából, s az okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — a tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénztárba ... Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát minden intézkedés, amely a beruházási munka javítását szolgálja, s ezekben az intézkedésekben szép számmal vannak kényszerítések. ■ Ne szépítsük, igen, kényszerítések, ám nemes okok diktálják ezeket. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelme*. Több mint a kétszeresével annak, mint amit a népgazdaság idei terve, reálisan előirányozhatott. Mészáros Ottó 3
