Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

Az évfordulón Koszorúzás K A szovjet hadsereg és hadl- ^ tengerészeti flotta meg'alaltuiá- ^ sa 65. évfordulója atkáiméból í szerdán reggel Budapesten a '/ gellérthegyi felszabadulási em- í lékműnél katonai tiszteletadás- z sál felvonták a magyar nem- f zeti lobogót és a nemzetközi t munkásmozgalom vörös zász- * Iáját. Délelőtt koszorúzási ünnep­séget rendéztek a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél, ahol a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar himnusz elhang­zása után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi mi­niszter, Horváth István bel­ügyminiszter és Borbély Sán­dor, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsége nevében S. Hegedűs László, a HNF OT titkára és Úszta Gyu­la, a szövetség alelnöke he­lyezte el az emlékezés virá­gait. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Valerij Muszatov követ-tanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé ko­szorúzott. Elhelyezték a tisztelgés vi­rágait a diplomáciai testüle­tek, a társadalmi és tömegszer­vezetek képviselői, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Elutazott a lengyel külügyminiszter Kádár János fogadta Stefan Olszowskit mr MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Ara: 1,40 fariul 1983. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminiszterét, aki hi­vatalos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes és baráti légkö­rű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. Kádár János megerősítette pártunk, egész dolgozó népünk HULLÁMOK M eghökkentő összefüg­géseket tárhat a kí­váncsiskodó elé az agglomeráció egy-egy te­lepülésének népességválto­zása. Váltig állítják például Pilisborosjenön, hogy a leg­utóbbi két évben* azért csökkent — nagyon szerény mértékben — a népesség, azaz az oda- és az elköltö­zők száma, utóbbiaknál volt nagyobb, mert az óbu­dai építkezések danaárja most van, a Flórián tér, a Vörösvári, a Bécsi út, az Árpád-híd bővítése, kor­szerűsítése tetemes mérték­ben megnehezítette a köz­lekedést, lelassította a munkahelyre és a haza tör­ténő utazást. A népesség ilyen fogyása teljesen új a közös tanácsú községben — Ürömmel vannak párban —, azaz figyelmet érdemel, hiszen nem volt rá példa két évtizede, mert ez idő alatt több mint hatszáz fővel gyarapodott az itt élők csoportja. Most meg fogyott, nem sokkal, har­minc lélekkel. A fogyás azonban — mondják az ős­lakosok — csak addig tart, - míg vége nem lesz az épít­kezési hajcihőnek. Persze, nem azok kere­kednek fel, akik házat épí­tettek, minden tekintetben otthont teremtettek maguk­nak, családjuknak, hanem azok a férfiak — mert a letelepedők és az elköltö­zők java hosszú évek óta férfi, többségük ugyan nős, de a család valahol másutt lakik —, akiiének nem kü­lönösebb ügy összepakolni a betyárbútort. Egy-egy esztendőben százhúsz, száznegyven kö­zött van azok száma, akik jönnek, illetve mennek a községből, azaz kétszáz- negyven, kétszáznyolcvan fő mozog, érkezik remé­nyekkel vagy éppen közöm­bös szemlélődéssel, távozik csalódottan vagy vállát húzva. Ami nem mellékes: tekintélyes azoknak a cso­portja, akik ugyanabban az évben jelentkeznek be és ki, akik tehát úgy hagyják maguk mögött a települést, mint egy hosszú utazás je­lentéktelen vasútállomását, aminek a nevére talán már nem is emlékeznek néhány hét elteltével. Az őslakosok, a faluban gyökeret eresz­tettek érmen ezzel a gond­dal nem békülnek meg. A helvséget átjáróháznak tekintők ugvanis — tapasz­tana a törzsla,rosság —ke­veset törődnek azzal, mi­lyen sziszifuszi munkával teremtett, teremt komforto­sabb életkörülményeket magának a többség — út- és járdaépítéssel, óvoda- bővítéssel, takaros üzletek kialakításával például —, azaz nem kíméli, óvja kör­nyezetét, sőt, gyakran rom­bolja, rondítja. A népesség hullámzása valóban roppant teherként nehezedik az agglomerációs településekre, mert a sod­rásnak — mint a víz ese­tében — a hordaléka sem mellékes. A hullámok csi- títása, az esetleges hullám­törők felállítása persze messze meghaladja egy-egy község lehetőségeit, ráadá­sul veszedelmes tévedés lenne azt hinni, bármilyen adminisztratív megkötés eredményt hozna. G azdag tapasztalatok bi­zonyítják: az admi­nisztratív szabályok látszatra ugyan könnyítik az egyik terület dolgát, ám ugyanakkor súlyos helyze­tet teremtenek a másikon. A népesség mozgása: ter­mészetes életjelensége a te­lepüléseknek, mint bonyo­lult szervezeteknek, azaz nem a mozgás, hanem an­nak mértéke, iránya érde­mel figyelmet, kíván befo­lyásolást. Ez a befolyásolás — akár helyi, akár orszá­gos méretekben — legke­vésbé lehet adminisztratív, annál inkább szükséges, hogy gazdasági természetű, hatású legyen. A leggyak­rabban vándorló, azaz lete­lepedő és fölkerekedő réteg ugyanis a mindenféle kép­zettség nélküli, alacsony is- kolázottságú segéd- és be­tanított munkások csoport­ja. Furcsa, de igaz: ők mo­zognak a legkönnyebben, azaz úgy tűnik, az ő mun­kaerejük a legkapósabb. Nem ők keltenek tehát hul­lámokat, hanem csupán meglovagolják azokat a hullámokat, amelyeket a gazdaság némely szerveze­teinek merevsége, a foglal­koztatás ellentmondásossá­ga, bizonyos munkák indo­kolatlan fölértékelése kelt. Ök csak élnek a lehetősé­gekkel, olyan áron is, hogy meglepnek és elhagynak egy-egy települést; a kö­vetkezmények mérlegelése nem az ő ügyük. A. megol­dás sem az ő körükbe tar­tozik, még csak egy-egy te­lepülés hatókörébe sem. A hullámokat ott lehet mér­sékelni, ahonnét elindul­nak. A foglalkoztatás fe­szültségeinek tág tengeré­nél. M. O. testvéri szolidaritását a len­gyel kommunistáknak és haza­fiaknak a szocialista konszo­lidációért folytatott követke­zetes küzdelmével. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két ország interna­cionalista együttműködése fontos hozzájárulást jelent a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársság var­sói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán délután eluta­zott Budapestről Stefan Öl­sz owski. A repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Je­len volt Garamvölgyi József, és Tadeusz Pietrzak. (A látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk). Ma: 2. oldal: JÜRIJ ANDROPOV CIKKE A KOMMUNYISZTBAN 3. oldal: Ha van kés is, ha van kenyér is 4. oldal: Lapozgató Heíi fiircijegyzet 7. oldal: Farntosi és szelei álom Táblás ház a sakkozóknál 8. oldal: Biztonságos vidéken Szürke gulya a pusztán Néhány Budapest környéki településen a telefonállo­mások hat számjegyűek. Ilyen volt Bullakalászon és Po­rn azon is, de a szentendrei új telefonközpont átadásakor — tavaly december 10-én —, ötjegyű állomásokat kap­tak, s azóta Szentendre közvetítésével kapcsolódnak a hazai és a nemzetközi távhívásba. A solymáriak — ahogy azt már megírtuk —, előreláthatóan az idén a második félévben kapnak új — ötjegyű —, telefonszámokat. Három település. Budakeszi, Budaörs és Törökbálint te­lefonhálózata azonban továbbra is a Budapesti Távbe­szélő Igazgatósághoz tartozik. Természetesen a hálózat- bővítésről, -fejlesztésről is nekik kell gondoskodniuk. Van is mit tenniük. Mind­egyik nagyközségben ugyanis sok a jogos és már hosszú ide­je' várakozásra kényszerülő telefonigénylő. Budaörsön pél­dául jelenleg 600 előfizető van, s 1101 egyéni és 235 közületi igénylő. Évek óta azonban .mindössze egy-két utcai telefonállo­mást létesítettek, s csak a legégetőbb közületi — például orvosi rendelők — igényeket elégítették ki. Jó hírrel szolgált Csiszér Ba­lázs, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság fejlesztési igazga­tóhelyettese, amikor a három település telefonhálózatával kapcsolatban érdeklődtünk. Ti­zenhét budaörsi üzem tekintélyes összeggel hoz­zájárult egy új kábel kiépítéséhez. Ér­páranként 110 ezer, s összesen 113 érpárért 11 millió 130 ezer forintot fizettek be a postá­nak. Már megkezdték a lágy­mányosi fő- és a budaörsi P AM-központ között a kábel fektetését. Az üzembe helye­zés előreláthatóan jövő ápri­lis 30-án lesz. A kábellel a ti­zenhét üzem, valamint a leg­fontosabb közületi és a nyil­vános telefonállomás iránti igényeket tudják kielégíteni. A kábel elkészülte után megkezdhetik — a budaörsi új tanácsháza mellett —, kon­ténerközpont telepítését. Ennek az üzembe helyezését 1935-re tervezik. S ha sikerül a fej­lesztési tervet megvalósítaniuk — mondta a Budapesti Táv­beszélő Igazgatóság igazgató- helyettese —, akkor Budaörs a legjobban ellá­tott körzet lesz. Ez a postának mintegy 30 mil­lió forintba kerül. Törökbálint ellátását a bu­daörsi új kábel létesítésével egy időben, Budakesziét pedig az új Krisztina központ üzem­Gremiko-interjú a Pravdában Merev az amerikai álláspont a genfi tárgyalásokén Az atomfegyverek korláto­zásának problémája az álla­mok biztonságának központi kérdése. E probléma megoldá­sára azonban szükség van, és semmilyen szubjektív vagy objektív jellegű nehézség nem igazolhatja a halogatást. E gondolattal kezdte Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter a Pravda tudósítójá­nak kérdéseire adott válaszát. A szovjet politikussal készült interjú a Pravda mai számá­ban jelenik meg. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy jelenleg megállt a mozgás e kivételesen fontos, a megoldás felé vezető irány­ban. Ebben Washington a hi­bás, amely célul tűzte maga elé, hogy megbontja a kiala­kult erőegyensúlyt, hogy így az Egyesült Államok kerüljön az első helyre katonai téren. Ma a Szovjetunió a világon az egyetlen olyan atomhata­lom, amely pontosan körülha­tárolt és világos kötelezettsé­Öf és huf számjegyű feisfanok Konténerben lesz a központ be helyezését követően, a VII. ötéves tervidőszakban oldják meg. Sz. P. get vállalt arra. hogy nem al­kalmaz elsőként atomfegyvert, és javasolta, hogy más atom­hatalmak kövessék példáját. Az atomfegyverek korláto­zása problémájának szovjet és amerikai megközelítésében elvi különbség van, amely meghatározza a Genfben fo­lyó tárgyalásokon a felek konkrét álláspontját is. A genfi tárgyalások előreme- netelét gátló fő akadály az, hogy Washington a Szovjet­uniótól egyoldalú leszerelési lépéseket vár. Ugyanakkor az amerikai katonai fölény meg­szerzését célzó legújabb atom­eszközök gyártási programjai­hoz Washington hozzá sem akar nyúlni — állapítja meg Gromiko. A konkrét mutatókban tes­tet öltő szovjet álláspont lé­nyegét Jurij Andropov kifej­tette. A Szovjetunió azt java­solja, hogy mindkét fél hadá­szati fegyverzeteit körülbelül 25 százalékkal csökkentsék egyenlő szintre. Washington álláspontja ez­zel szemben nem a hadászati fegyverek csökkentését cé­lozza, hanem azt, hogy lega­lizálja — méghozzá gyors ütemben — e fegyverek gyár­tásának hajszáját, arra szá­mítva, hogy az Egyesült Álla­mok ezzel egyoldalú előnyök­re tesz szert. (Folytatás a 2. oldalon.) Párt- és állami vezeték látogatásai Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett a fő­város XIX. kerületében. A ke­rületi pártbizottságon tájékoz­tatót hallgatott meg, a 65 ezer lakosú Kispest politikai, gaz­dasági és társadalmi helyzeté­ről, majd a kerület vezető propagandistáival folytatott eszmecserét ideológiai életünk aktuális kérdéseiről. A déli órákban a Politikai Bi­zottság tagja a Ganz Műszer Műveket kereste fel. s megte­kintette a vállalat gyártmány­fejlesztési osztályát és szere­lőüzemeit, majd részt vett az üzemi párt-végrehajtóbizottság kibővített ülésén. Délután, a Rába MVG Vörös Csillag Gép­gyár nagytermében rendezett kerületi aktíva értekezleton időszerű ideológiai és politikai kérdésekről szólt. A főváros VI. kerületében töltötte szerdai munkanapját Sarlós István, az MSZMP Po­Az üveg tervezői, kutatói Az Üvegipari Művek kutatóinté­zetében új mód­szerekkel előállí­tott színes üvegek­kel kísérleteznek. A szerteágazó vizs­gálatok során az üvegipar- gépi berendezéseinek szerkezeti és üze­melési lehetőségei­vel is foglalkoz­nak. A képen: Ko­rányi Ágnes ipar­művészt látjuk sa­ját tervezésű, kü­lönleges színhatá­sú díszüvegeivel. litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se. A kerületi pártbizottság székházában kapott tájékozta­tást a több mint 70 ezer lakosú városrész helyzetéről, a kerü- letfejlesztésben elért eredmé­nyekről, soron levő tenniva­lókról. A Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának tevé­kenységéről is tájékozódott a kormány elnökhelyettese, majd megtekintette az Iparművésze­ti Vállalat üzemházát. Délután a MEDOSZ-székházban kerü­leti pártaktíván tájékoztatót tartott időszerű politikai kér­désekről, majd a kerületi lá­togatás a párt-végrehajtóbi- zottság tagjaival folytatott be­szélgetéssel zárult. SKöTé leTbe Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra .szerdán fogadta a pihenés céljából hazánkban tartózkodó Henk Hoekstrát, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. Ahmed al-Anszi, a Jemeni Arab Köztársaság elnökének különmegbízoltja, szállítási és távközlési miniszter, február 21—23. között hivatalos láto­gatást tett hazánkban. Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Anatolij Popov vezérőrnagy, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja szer­dán fogadást adott a nagykö­vetségen a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta meg­alakulásának 65. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök­helyettesei, valamint a politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet sok neves sze­mélyisége.

Next

/
Thumbnails
Contents