Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

2 ~<Mdap 1983. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK *Fókusz ■ PRÁGA! ÉVFORDULÓ ,f Tegnap délelőtt a Csehszlo- ^ vált szocialista Köztársaság bu- í dapcsti nagykövetségének szer- í vezésében, a kereskedelmi ki- Z rendeltség épületében, sajtó- g konferenciára került sor. A ren- g dezvényen, amelyen részt vett ^ Andrej Barcák, Csehszlovákia í nagykövete, Stefan Oros ta- V nácsos méltatta annak g jelentőségét, hogy 35 évvel ez- g előtt, l'Jáü. február 24-én a cseh- g szlovák nép kivívta a politikai ^ győzelmet, s a szocialista épí- £ tes útjára lépett. Amikor 1945 májusában a szovjet Vörös Hadsereg csa­patai szétverték a német fa­sizmus utolsó erőit, Csehszlo­vákiában is csak, a lehetősége teremtődött meg annak, hogy a nép a maga kezébe vegye sorsa irányítását. A csehszlo­vák burzsoázia azonban, amely szövetkezett a nyugati reak­ciós erőkkel, azon fáradozott, hogy konfliktusokat idézzen elő, s ezzel gyengítse a kor­mányban a kommunista párt erőit. A jobboldal próbálkozásai azonban kudarcot vallottak. Az az elképzelés, hogy tizen­két nem kommunista minisz­ter lemondásával sikerül meg­bénítani a kormány munkáját, vereséget szenvedett. Ebben a felfegyverzett üzemi munkás­ság, amely 1948. február 24- én általános sztrájkot tartott, fontos szerepet játszott. Benes köztársasági elnök elfogadta a miniszterelnök, Klement Gott- wald javaslatát, amely arra ^irányult, hogy járuljon hozzá a reakciós miniszterek távozá­sához. A tárcák elosztására Gottwald tett javaslatot. Gott- wald ezután a parlamenthez fordult, s bizalmi szavazást kért új kabinetje számára. A képviselők döntő többsége tá­mogatásáról biztosította a megalakult új kormányt. Ez­zel a jobboldali erők kísérle­te kudarcba fulladt. A Csehszlovák Kommunista Párt meghirdetett programjá­ban a csehek és a szlovákok szoros szövetségét jelölte meg. Ai? 1948 áprilisában kezdődőit államosításokat .követően a csehszlovák .nép elindulhatott a szocializmus építésének út­ján. Csehszlovákia azóta hatal­mas utat tett meg a fejlődés­ben. 1950-hez viszonyítva a társadalmi termelés hétszere­sére, a nemzeti jövedelem hat­szorosára növekedett. A jelen­legi VII. ötéves terv egyik leg­fontosabb feladataként az anyagfelhasználás csökkenté­sét, s jobb, piacképesebb ter­mékek előállítását jelölték meg. A csehszlovák külpoliti­ka a békés egymás mellett élés elveire épül, s szoros szövet­ségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal küzd azért, hogy a béke és bizton­ság irányzata uralkodóvá vál­jék. Csitári János Jurij Andropov cikke a Komimmyiszthen Az emberiség bekdésát szolgálva Marx halálának 100. évfor­dulója alkalmából a Kommu- nyiszt, az SZKP KB elméleti folyóirata márciusi számában Jurij Andropov cikkét közli. Az SZKP KB főtitkára „Marx Károly tanítása és a szocialis­ta építőmunka néhány kérdése a Szovjetunióban’’ című cik­kében megállapítja, hogy ma még szélesebben és mélyebben tárul fel a marxi tanítások gazdasági tartalma, mint azok megszületése idején. Más do­log ugyanis megérteni és elfo­gadni a szocializmus történel­mi szükségszerűségének esz­méjét, annak elméleti megfo­galmazásában, s más dolog résztvevőnek, tanúnak lenni eszmék megvalósításában. A szocializmus létrejöttének történelmi útja nem minden­ben úgy alakult, ahogyan azt forradalmi elméletünk meg­alapítói feltételezték. A szo­cializmus kezdetben csak egy, s ráadásul a gazdaságilag nem is legfejlettebb országban győ­zött. A burzsoázia és a refor­mizmus ideológusai még nap­jainkban is egész elméleteket gyártanak, megpróbálva bebi­zonyítani, hogy a Szovjetunió­ban és más testvéri országok­ban létrehozott új társadalom nem felel meg annak a szo­cializmusképnek, amelyet Marx látott maga előtt. Arról értekeznek, hogy a valóság el­tért az eszmétől, s eközben tu­datosan vagy akaratlanul szem elől tévesztik, hogy tanítását kidolgozva Marxot a legkevés­bé sem valamiféle letisztult, problémamentes szocializmus elvont eszméi vezették. Össznépi érdekek A szocializmus és a kommu­nista építés gyakorlata alapján ezt ma már jól tudjuk. De tudjuk azt is, hogy miként azt Marx előre látta, ott ahol a proletárforradalmak győztek, a termelőeszközök > - ’ valamilyen förmábán létréföft' - társadalmi tulajdona a szocializmus lété­nek alapjává, támaszává, elő­rehaladásának legfőbb forrásá­vá vált — állapítja meg a szerző. — A szocialista tulaj­don alapján nálunk hatalmas, tervszerűen fejlődő gazdaság jött létre, amely a legnagyobb és legbonyolultabb népgazda­sági és társadalmi feladatok megoldását is lehetővé teszi. Legfőbb gondunk jelenleg a termelés, az egész gazdaság hatékonyságának növelése. E kérdés fontosságát mélyen át- érzi a párt, a szovjet nép. Am ami a gyakorlati megoldást il­leti, az nem megy olyan sike­resen, mint szükséges volna. Ennek több oka is van. Elő­ször is nem téveszthetjük szem Vita a Líbia elleni provokációról A Biztonsági Tanács ülése Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden líbiai kérésre ösz- szeült, hogy megvitassa az észak-afrikai országra neheze­dő amerikai katonai nyomás következtében kialakult fe­szültséget. Ali Triki, Líbia ENSZ-kép- viselője a BT ülésén bejelen­tette, hogy amerikai katonai repülőgépek egyetlen napon, február 16-án 13 esetben sér­tették meg országa légterét, s a hatodik flotta hajói behatol­tak Líbia területi vizeire. Jeane Kirkpatrick, az Egye­sült Államok ENSZ-képvisele- tének vezetője tagadta, hogy az amerikai repülők és hadi­hajók megsértették volna Lí­bia felségterületét. A BT vitája tegnap reggelig nem hozott eredményt; mint ismeretes, érvényes határozat­hoz az Egyesült Államoknak, a BT állandó tagjának hozzá­járulására is szükség van. ★ Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár március 8-án felszólal az el nem kötelezett országok Űj-Delhiben rende­zendő csúcsértekezletén — je­lentette be kedden a főtitkár szóvivője. Pérez de Cuellar március 2- án érkezik hivatalos látoga­tásra az indiai fővárosba, s megbeszéléseket folytat Indira Ghandi miniszterelnökkel és Naraszimha Rao külügymi­niszterrel. WCsAK RÖVIDEN... E NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi mi­niszter, a szovjet—japán gaz­dasági együttműködési bizott­ság elnöke tegnap fogadta a Japán Kereskedelmi és Ipar­kamara Moszkvában tartózko­dó küldöttségének vezetőit. ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere teg­nap fogadta Takasima Ma- szuót, Japán moszkvai nagy­követét. A találkozót a nagy­követ kérte. MEGADTAK MAGUKAT a máltai hatóságoknak tegnap a líbiai légitársaság Boeing 727- es utasszállító repülőgépének eltérítői. A gép vasárnap óta túszként fogva tartott mintegy 160 utasa — köztük 30 gyerek és több állapotos nő —, vala­mint a személyzet visszanyer­te szabadságát. elől, hogy a gazdasági mecha­nizmus, az irányítási formák es módszerek tökéletesítése és átalakítása érdekében végzett munkánk nem felel meg azok­nak a követelményeknek, ame­lyeket a szovjet társadalom anyagi-műszaki, szociális és szellemi fejlettségi szintje tá­maszt vele szemben. A termelőerők fejlődésének meggyorsításához a gazdasági élet megfelelő szervezeti for­máira van szükség. A szocialista tulajdonon alapuló gazdaság fejlesztésé­ben mindig a társadalom egé­szének érdekeit kell szem előtt tartani. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a szocializmus az általános érdekek nevében elnyomja, vagy figyelmen kí­vül hagyja az egyéni, helyi ér­dekeket, a különböző társadal­mi csoportok sajátos szükség­leteit. Népgazdasági mechaniz­musunk tökéletesítésének egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy biztosítsuk ezeknek az érdekeknek pontos számbavételét, elérjük optimá­lis összehangolásukat az össz­népi érdekekkel, $ ily módon mint mozgatóerőt használjuk fel őket a szovjet gazdaság fejlesztése, hatékonyságának növelése, a munkatermelé­kenység javítása, a szovjet ál­lam gazdasági és védelmi ere­jének fokozása érdekében. Bármilyen sokrétűek legye­nek is a szovjet gazdaság előtt álló feladatok, megvalósítá­suknak egyetlen célt kell szol­gálnia : azt, hogy javuljanak a dolgozók életkörülményei, lét­rejöjjenek a szellemi és kul­turális élet, a társadalmi ak­tivitás még szélesebb kibonta­kozásának, felvirágzásának anyagi feltételei. Fejlett tudattal A szocializmus nem kész formában születik meg. A tu­lajdonviszonyokban bekövet­kezett változás önmagában még nem szünteti meg az em­beri együttélés évszázadok alatt felhalmozódott vala­mennyi negatív vonósát. Egy ilyen változás nélkül azonban minden szocializmusmodell bármilyen vonzó formában fo­galmazzák is meg, élettelen, csupán kidolgozóinak elképze­lésében létezik. A marxizmus­nak ez napjainkban is érvé­nyes alapigazsága — írja a to­vábbiakban Andropov. A teljes társadalmi egyenlő­ség nem jön létre egyszerre a maga befejezett formájában — állapítja meg Andropov. — A társadalom meglehetősen hosszú idő alatt, nehézségek árán, hatalmas erőfeszítések­kel jut el hozzá. Eléréséhez szükség van arra, hogy a ter­melőerők a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának szintjére jussanak. A társadal­mi egyenlőséghez szükséges, egy minden dolgozó fejlett tu­dattal rendelkezzen, kulturált és szakmailag hozzáértő le­gyen, értelmesen tudjon élni a szocializmus javaival. A munka és csakis; a mun­ka, annak valós eredményei, s nem valamiféle szubjektív kívánság, vagy egyéni jóindu­lat szabhatja meg valameny- nyi állampolgár életszínvona­lát. Ez a (megközelítés tökéle­tes összhangban van a szocia­lista elosztásra vonatkozó marxi nézetek szellemével és tartalmával. Nálunk már hosszú ideje létrejött a munka anyagi és erkölcsi ösztönzésének rend­szere. Ez jól szolgálta és szol­gálja a szocializmusért és kommunizmusért vívott harc ügyét. Az új társadalom építése során a szocialista demokrácia tartalmában gazdagabbá válik, megszűnnek a történelmileg önmagukat túlélt korlátozások és változatosabbak lesznek a néphatalom érvényesítésének formái. Ez a folyamat elvá­laszthatatlan a minőségileg szintén változó szocialista ál­lamiság fejlődésétől. A szocialista rend a társa­dalmi haladás fő mozgatóere­jévé teszi a dolgozók jogainak és kötelezettségeinek egyidejű, érvényesítését. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem ér­vényesülnek az egyes ember érdekei is. Alkotmányunk szé les körű jogokat és szabadságot biztosít a szovjet állampolgá­roknak, ugyanakkor azonban hangsúlyozza a társadalmi ér­dekek elsőbbségét. Bonyolult teendők A cikk a továbbiakban így folytatódik: A szovjet párt és a nép előtt hatalmas feladatok állnak a XX, század utolsó év­tizedeiben. Ezeket összessé­gükben úgy lehet nevezni: a fejlett szocializmus tökéletesí­tése. Ahogy ez a folyamat előre halad, úgy valósul meg az átmenet a kommunizmus­ba. Országunk ma ennek a hosszú, történelmi korszaknak az elején áll, s e korszaknak természetesen meglesznek a maga szakaszai, fejlettségi szintjei. Az SZKP hatalmas jelentő­séget tulajdonít a marxizmus— leninizmus elmélete továbbfej­lesztésének, mivel ezt az el­mélet alkotó lényege is meg­követeli. Létfontosságú ez gyakorlati feladataink megol­dása szempontjából is. A világ társadalmi megújí­tásának, a munkásosztály for­radalmi céljai és eszmei meg­valósításának útján nagy utat tettünk meg. Újjáalakult a föld politikai térképe. A tu­domány hatalmas eredménye­ket szült, lélegzetelállítóak a technika vívmányai. Az embe­riség ezzel együtt sok új, köz­tük igen bonyolult gonddal ta­lálta magát szemben. Megala­pozottak azok a gondok, ame­lyek a globális nyersanyag­energetikai, elemzési és öko­lógiai problémákhoz fűződnek. A nepeket ma leginkább nyug­talanító gond — hogyan őriz­hető meg a béke, miként há­rítható el a termonukleáris katasztrófa. Nemzetközi téren nincs ennél fontosabb feladat pártunk, a szovjet állam, s a világ valamennyi népe számá­ra. Eligazodni e bonyolult mai világban, megszervezni és irá­nyítani a munkásosztály és minden dolgozó forradalmi jellegű társadalmi-történelmi alkotó munkáját — ez az a hatalmas feladat, amelynek megoldásán a marxista—leni­nista elmélet dolgozik, s amelynek megoldásáért az em­beriség haladását szolgáló harc folyik — állapítja meg végül cikkében Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, Elutazott hazánkból Stefan Olszowski Közlemény a tárgyalásokról Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására Stefan Ol­szowski, a Lengyel Népköztár­saság külügyminisztere feb­ruár 21—23. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. A lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár . György, a Minisztertanács elnöke. A ta­lálkozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A külügyminiszterek a tár­gyalások során tájékoztatták egymást országaik belső hely­zetéről, áttekintették a két or­szág együttműködésének ala­kulását és véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Lengyel Népköz- társaság kapcsolatai minden területen eredményesen fej­lődnek az 1948. június 18-án aláírt és 1968. május 16-án megújított barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel össz­hangban, a hagyományos test­véri barátság szellemében, a marxizmus—leninizmus, a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján. A külügyminiszterek meg­tárgyalták a kétoldalú együtt­működés további elmélyítésé­nek időszerű feladatait. Egyet­értettek abban, hogy a kölcsö­nös érdekek és az együttműkö­dés kedvező tapasztalatainak figyelembevételével minden területen lehetőség van a két­oldalú kapcsolatok bővítésére. A külügyminiszterek a tár­gyalások során kifejezték or­szágaik határozott szándékát, hogy készek aktívan hozzájá­rulni a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó, összehangolt tevékenység elmélyítéséhez. A két miniszter hangsú­lyozta a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületé prágai politikai nyi­latkozatának nagy jelentősé­gét, amelynek legfőbb célja az, hogy megállítsák a nemzetkö­zi helyzet további romlását, megőrizzék az enyhülés ered­ményeit és elmélyítsék a nem­zetközi együttműködést. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy a békés egy­más mellett élésnek nincs ész­szerű alternatívája, és min­dent meg kell tenni a fegy­verkezési verseny megszünte­tése érdekében. Ezzel kapcso­latosan elengedhetetlennek tartják, hogy előrehaladás tör­ténjen Genfben az európai nukleáris fegyverzetek csök­kentéséről, valamint a hadá­szati fegyverzetek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Púja Frigyes és Stefan Ol­szowski kifejezte aggodalmát, hogy a világ különböző részein tovább tartanak a békét fe­nyegető feszültségek, sőt új feszültséggócok is keletkeztek. A miniszterek leszögezték, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együtt­működés szélesítésére, a nem­zetközi kereskedelemben al­kalmazott diszkriminációs és más korlátozó intézkedések megszüntetésére. Stefan Olszowski hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Baráti légkörű eszmecsere Tyikoito r-Karamanlisz találkozó Konsztantin Karamanlisz görög köztársasági elnök teg­nap Athénban fogadta Nyiko- laj Tyihonov szovjet minisz­terelnököt, aki átadta neki a szovjet vezetés üdvözletét és jókívánságait. A baráti lég­körben lefolyt találkozón a fe­lek egyetértettek abban, hogy kölcsönösen törekedni kell a két ország közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatok fejlesz­tésére és további elmélyítésére Nyikolaj Tyihonov tegnap Cromiko-interjá a Pravdában (Folytatás az 1. oldalról.) Hasonló a kép az európai atomfegyverekről folyó genfi tárgyalásokon is. Washington azonban úgy tesz, mintha ez a szovjet ja­vaslat nem is létezne. Más­képpen fogalmazva: nem fo­gadják el ezt a javaslatot — mondotta a szovjet külügymi­niszter. Mit ajánl az Egyesült Álla­mok? Továbbra is saját, ha­mis „nullamegoldás” néven is­meretes álláspontjához ragasz­kodik, amely lényegében arra irányul, hogy a Szovjetunió számolja fel összes középható­távolságú rakétáját, mind az ország európai, mind pedig a keleti részében. Ugyanakkor érintetlenül megmaradjon az Egyesült Államok és a NATO összes repülőgépe és rakétája. Ügy gondolom, ebből vilá­gos, hogy ki keresi a megálla­podás lehetőségét, és ki hasz­nálja fel a genfi tárgyaláso­kat szemfényvesztésre. Gromiko az utóbbi időben lábra kapott híresztelésekre utalva, miszerint az Egyesült Államok esetleg módosítaná javaslatát, a genfi tárgyaláso­kon, a következőket jelentette ki: teljes határozottsággal mondható, hogy az EgyesüP Államok és a NATO részéről mindeddig semmilyen olyan javaslat nem érkezett, amely megfelelne az egyenlőség elvé­nek. Ennek ellenére van lehető­ség arra, hogy kézzelfogható megoldásokat érjenek el a fe­lek a genfi tárgyalásokon — szögezte le a szovjet külügymi­niszter. Mi olyan megegyezés mellett vagyunk, amely az egyenlőség, az egyenlő bizton­ság elvén alapulna. látogatást tett az athéni város­házán, ahol Dimitriosz Beisz polgármester fogadta. A pol­gármester ünnepélyes keretek között átnyújtotta a szovjet vendégnek Athén város arany­érmét. ★ Andreasz Papandreu görög kormányfő egy athéni újság­nak adott nyilatkozatában történelmi jelentőségűnek ne­vezte Nyikolaj Tyihonov gö­rögországi látogatását. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolatok olyan szilárd ala­pot jelentenek, amelyekről kiindulva tovább erősödhetnek az országainkat egymáshoz fűző baráti szálak — hang­súlyozta a görög miniszter- elnök az Ethnosz című lap­ban megjelent nyilatkozatá­ban. Bsjrút egyelőre nem reagált a washingtoni ajánlatra ló váksgyták Are asz t A bejrúti kormány még nem reagált arra a Tel Avivban elutasított washingtoni aján­latra, hogy az Egyesült Álla­mok hajlandó garantálni Izrael libanoni határának biztonságát, de a sájtó annak jeleként ér­telmezte Reagan beszédét, hogy az amerikai kormány „kész elősegíteni az izraeli és más külföldi erők kivonását”. Bejrúti kérés az is. hogy a megszállt Dél-Libanonban fo­lyó palesztinellenes kampány keretében ismét több száz pa­lesztin menekültet szólítottak fel arra, hogy 48 órán belül hagyják el lakóhelyüket, köl­tözzenek be a tavalyi háború­ban lerombolt menekülttábo­rokba, mert ellenkező esetben végeznek velük. ★ Az izraeli parlament, a knesszet, tegnap jóváhagyta Mőse Arensz eddigi washing­toni nagykövet hadügyminisz­terré történt kinevezését. A Palesztin Nemzeti Tanács határozata Az igazságos rendezés mellett Keddi utolsó munkanapján elfogadott határozatában a Pa­lesztin Nemzeti Tanács tá­mogatásáról biztosította az ENSZ közgyűlésének azt a ha­tározatát, amely szerint 1983- ban nemzetközi értekezletei kell rendezni a palesztin nép alapvető jogainak támogatásá­ra. A PNT fölszólította az arab és a palesztin üggyel ro­konszenvező országokat, hogy tevékeny részvételükkel bizto­sítsák a tanácskozás sikerét. A PNT támogatásáról bizto­sította továbbá a palesztin nemzeti jogok érvényesülését és az igazságos közel-keleti rendezést szorgalmazó ENSZ4 határozatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents