Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

~^Mrfan 1983. FEBRUAR 3., CSÜTÖRTÖK A Reagan levelére adott szovjet állásfoglalás visszhangja Nem változott a régi tartalom A nyugati lapok tegnap is­mertették Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Pravda számára adott nyilat­kozatát. A francia L’Humanité hangsúlyozta, hogy Anüropov hajlandó afáírni Reagannel egy olyan szerződést, amely az egyenlő biztonság elvén ala­pulna, de sajnálatosnak tart­ja, hogy az amerikai elnök fel­tételhez köti a csúcstalálkozót és továbbra is ragaszkodik a nulla-megoldás irreális és el­fogadhatatlan elvéhez. A Lé Matin címében kiemeli, hogy Andropov „komolytalannak” tartja Reagan javaslatát. A spanyol hírközlő szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a Reagan levelére adott szovjet válasznak. A te­kintélyes El Pais című madri­di napilap azt errfeli ki, hogy „bár Andropov visszautasítot­ta a Reagannal való találko­zás gondolatát, világosan meg­mondta ennek okát. Azt, hogy számukra a nulla-megoldás nem lehet tárgyalási alap.” A Bush alelnök által Nyu­gat-Berlinben ismertetett Rea- gan-levél színpadias megfogal­mazása — ... számolják fel a felek a szárazföldi közép-ha­tótávolságú rakétákat az egész földgolyón — először mintha arra utalt volna, hogy az ame­rikaiak nemcsak a szovjetek­től kérnek leszerelést, hanem maguk is készek leállítani cir­kálórakéta-programjukat — írta tegnap délután a brüsszeli Le Soir. „Amint kiderült, ez nem így van. Reagan minden változtatás nélkül a nulla­változatot kínálta fel ismét aláírásra. Várható és logikus volt tehát az elutasítás Moszk­vából. A bécsi Die Presse a Rea- gan-üzenetről szólva megálla­pítja, hogy az ügyesen újra­csomagol egy régi tartalmat, mégpedig azzal a céllal, hogy a tanácstalan közvélemény va­lami döntő, új fejleményt sejt­sen mögötte. A brit sajtó tegnap keserű és kiábrándult szerkesztőségi cikkekben kommentálta Rea­gan csúcstalálkozó-ajánlatát, Helmut Schmidt televíziós interjúja Lehetséges a kompromisszum Az Egyesült Államok kor­mánya a március 6-i országos választásokig még tekintettel lész a nyugatnémet kormány­ra, utána azonban valószínű­lég a kompromisszum irányá­ba fog elmozdulni az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tár­gyalásokon — jelentette ki kedden késő este az ARD televízióállomásnak adott in­terjújában Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, a Német Szóciáldemokrata Párt elnökhelyettese. •Schmidt .: szerint. Reagan amerikai elnök, csúcstalálko­zó-javaslata az azzal össze­kapcsolt feltételiéi semmilyen változást nem jelent a korábbi amerikai állásponthoz, neve­zetesen a nulla-megoldás szor­galmazásához képest. Igaz, hogy kiindulópontnak én és kormányom javasolta a Reagan-kormánynak a nulla­megoldást, de azóta többször is kifejezésre juttattam, hogy egyik félnek sem szabad meg­ragadnia eredeti tárgyalási po­zíciójánál — mondta Schmidt. A szociáldemokrata vezető azt a véleményét hangoztatta, hogy a mostani nyugatnémet kormánypártok vezetőinek — Kohlnak, Genschernek és Straussnak — teljesen ellen­tétes vagy eltérő álláspontja is hozzájárul ahhoz, hogy az amerikaiak jelenleg nem tár­gyalnak „lendületesen” Géni­ben. Befejeződtek a határtárgyalások Tegnap Pekingben befeje­ződtek az ötnapos kínai—in­diai tárgyalások. A két fél megállapodott, hogy újabb, negyedik fordulóra kerül sor, ezúttal Űj-Delhiben. amelyet a Szovjetunió — vala­mennyiük számára természetes módon — azon nyomban visz- szautasított. A The Guardian szerint Reagan egy . pillanatig sem gondolta komolyan, hogy Jurij Andropov „elrepül hozzá, és együtt fogják virágszirmokkal feldíszíteni a „nulla-megol­dást”. Nyitó ülés Cenfben A Szovjetunió genfi képvi­seletének épületében tegnap megnyílt a hadászati fegyve­rek korlátozásáról és csökken­téséről tavaly júniusban meg­kezdett szovjet—amerikai tár­gyalássorozat 3. ülésszaka. A küldöttségeket szovjet részről Viktor Karpov nagykövet, az amerikai oldalon pedig Ed­ward Rowny nagykövet veze­ti. A tegnapi nyitó ülés két és fél óra hosszat tartott. A zárt ajtók mögött lefolytatott nácskozásról nem adtak közleményt. ta­ki A nyugat-európai körút úiabb állomása George Bush Brüsszelben George Bush amerikai al­elnök tegnap délután nyugat­európai kőrútjának újabb ál­lomására, Brüsszelbe érkezett. Előzőleg Bonnban és Hágában tárgyalt. A belga fővárosban a kormány vezetői mellett találkozik a NATO állandó tanácsa tagjaival és a nyugat­európai közösség vezetőivel, Bush azt igyekszik elfogad­tatni kőrútján a szövetsége­sekkel, a rakétatelepítésben érintett országok kormányai­val, hogy az amerikai nulla- megodás „a lehető legjobb” — noha veszélyezteti a genfi tárgyalások sikerét a Szov­jetunió határozott elutasítása után. Bush tegnap Wilfried Mar­tens belga miniszterelnökkel tanácskozott, majd Leo Tin- demans külügyminiszterrel. A belga kormány 1980-ban a genfi tárgyalások eredményei­től tette függővé az országba szánt 48 cirkálórakéta befoga­dását, s maga részéről szin­tén az amerikai nulla-válto­zatot találja „a legjobbnak”, mert annak elfogadása esetén nem kerülne sor a telepítés­re. Négynapos látogatás Shultz Pekingbe érkezett Tegnap, tokiói látogatását befejezve Pekingbe, távol-ke­leti kőrútjának második állo­mására érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter. Vendéglátója formailag Vu Hszüe-csien külügyminiszter, de Shultz találkozni fog Teng Hsziao-pinggel, Csao Ce-jang kormányfővel, Vang Ping-csien pénzügyminiszterrel és rhások- kal is. Shűltz négynapos látogatá­sával kapcsolatban a kérdés úgy vetődik fel,'- hogy Peking és Washington' viszonya a be­látható jövőben „normális, de nyugtalan” lesz-é, vagy új életet lehelnek a szovjetellenes kínai—amerikai stratégiai partnerkapcsolatba. Pekingben dolgozó amerikai diplomaták ez utóbbi kérdésre nemmel felelnek. Mint fogalmaznak, az eufória elmúlásával most „a két fél újra ismerkedik egy­mással”. Az amerikai külügy­miniszter megpróbálja „ismét sínre tenni” a két ország kap­csolatait, olyan alapot igyek­szik teremteni, amelyen az ed­diginél zökkenőmentesebben fejlődhet Peking és Washing­ton viszonya. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja tegnap kom­mentárban követelte, hogy az Egyesült Államok azonnal ál­lítsa le a Team Spirit 83 fe­dőnevű amerikai—dél-koreai hadgyakorlatot és a déli oldal­ról hagyjanak fel a KNDK el­len irányuló háborús provoká­ciókkal. „Különben — figyel­meztet a lap — az Egyesült Államok lesz a felelős a hely­zetből fakadó összes súlyos kö­vetkezményért.” Vendégünk: Alex Sceberras Alex Sceberras Tri- gona, a Máltai Köz­társaság külügymi­nisztere 1950. már­cius 4-én született Máltán. Középiskolai tanulmányait befe­jezve a máltai egye­temien közjegyzői, majd általános jogi diplomát szerzett. 1973-tól az oxfordi egyetemen politikai tudományokat és közgazdaságtant hallgatott. Trigona tanulmá­nyai idején hazájá­ban az egyetemi diákszövetség nem­zetközi kapcsolato­kért felelős alelnö- ke, majd a diákképviseleti tanács elnöke, s egyben az egyetemi lap főszerkesztője volt. Oxfordban megválasztották a helyi diákszö­vetség nemzetközi felelősének. Alex Sceberras Tri­gona egyetemi tanul­mányainak befejez­tével visszatért Málr tára, és az egyete­men nemzetközi po­litikát és közgazda­ságtant adott elő. Továbbra is jelentős közéleti tevékenysé­get folytatott: 1976 és 1979 között az If­júszocialista Szövet­ség nemzetközi tit­kárának, 1977-től 1982-ig a Máltai Mun­káspárt nemzetközi titkárának tisztét is betöltötte. 1978-tól négy éven át az H- Hsieb című politikai­társadalmi folyóirat főszerkesztője. Alex Sceberras Trigona 1981 de­cembere óta a Máltai Köztársaság külügyminisztere, s egyben a kul­turális tárca irányítója is. A SZOT küldöttsége elutazott Varsóból Gáspár Sándor látogatása A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldött­sége, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnökének vezetésével ja­nuár 31—február 2. között lá­togatást tett Lengyelországban. A vendégeket fogadta Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszélést folytatott Kazimierz Barci­kowskival, a LEMP PB tag­jával, a KB titkárával, aki tá­jékoztatást adott a jelenlegi társadalmi-politikai helyzetről és a szakszervezeti mozgalom fejlődéséről Lengyelországban. A találkozók és megbeszélé­sek szívélyes baráti légkörben és a kölcsönös megértés jegyé­ben folytak le. Gáspár Sándor tegnap Var­sóban sajtóértekezletet tartott, majd este a SZOT küldöttsége elutazott a lengyel fővárosból. Eszmecsere a két ország kapcsolatairól Husák fogadta Genschert Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a hiva­talos csehszlovákiai látogatá­son levő Hans-Dietrich Gen­schert, az NSZK alkáncellárját és külügyminiszterét A találkozón tárgyaltak a két ország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és továb­bi elmélyítésük- lehetőségeiről.' A csehszlovák és a nyugat­német vezető egyaránt han­goztatta:.a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben fel kell használni minden lehetőséget a tárgyszerű és építő szellemű párbeszédre a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása és a nemzetközi enyhülés folyta­tódása-végett'--” : - ‘ ­Úiabb város a felszabadító erők kezén A Salvadori hazafiak sikerei Salvador fővárosában haj­tottak végre kedden vakmerő támadást a felkelők, a város északi kerületében egy börtön BUSH AMERIKAI alelnök jóelőre körülhatárolt program­mal érkezett nyugat-európai kőrútjára. Küldetését Reagan akkor jelentette be, amikor körvonalazta a közepes ható- távolságú rakéták ügyében az amerikai álláspontot. Az el­nöki megnyilatkozásból kitűnt, hogy Genfben az új tárgyalási fordulóban az Egyesült Álla- Tjok delegációja továbbra is uz elfogadhatatlan „nulla­megoldást” képviseli. Eszerint * Szovjetunió leszerelné va­lamennyi közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakétafegyverét, sőt ezeket nemcsak az európai kontinensről kellene eltávolí- tania, hanem meg is kellene semmisítenie. Cserébe Wa­shington nem telepítené 1983 végétől Nyugat-Európába az 572 darab, a szintén e fegy­verkategóriába tartozó harci eszközt. Viszont Európa még­sem válna ezzel nukleáris ra­kétáktól mentessé, hiszen to­vábbra is hadrendbe állítva maradna 216 angol és francia közepes hatótávolságú nukleá­ris robbanófejjel felszerelt ra­kéta, amelyet szovjet célpon­tokra programoztak be. A legutóbbi másfél hónap­ban szovjet részről nemegy­szer rámutattak: a „nulla­megoldás” valójában egyoldalú leszerelést követel a Szovjet­uniótól, megváltoztatná az európai katonai erőviszonyo­kat, amelyeket jelenleg a vi­szonylagos egyensúly jelle­mez. Jurij Andropov, az SZKP főtitkára, majd a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülése egész sor olyan indítványt tett, amely a tényleges, egyenlő biztonságon alapuló nukleáris rakétacsökkentésre vonatko­zott. ' EZEK KÖZÖTT szerepelt az is, hogy a Szovjetunió kész a francia és angol közepes ha­!Jegyzet EGYÉRTELMŰ, LOG VÁLASZ tótávolságú nukleáris robbanó­fejjel felszerelt rakéták szá­mára — azaz 216-ra — kor­látozni saját hasonló típusú fegyvereit. Ennek persze fel­tétele, hogy elmarad az 1983 végétől előirányzott amerikai rakétatelepítés Nyugat-Euró- pa országaiba. De — mint a prágai nyilatkozat is rámuta­tott — ez a csökkentési meg­állapodás a bevezetés lehetne arra, hogy kontinensünkön ké­sőbbi egyezmény alapján le­szereljenek minden közepes hatótávolságú nukleáris rob­banófejjel felszerelt hordozó- eszközt, s így megvalósuljon a tényleges nulla-megoldás, s Európa mentessé váljon e tö­megpusztító fegyverrendsze­rektől. A prágai nyilatkozat fogal­mazta meg azt a javaslatot, hogy az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezete és a Varsói Szerződés kössön egymással megnemtámadási egyez­ményt. S emlékezetes az is, hogy a Szovjetunió kormánya tavaly ünnepélyesen egyolda­lú kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy elsőnek nem alkal­maz atomfegyvert, s felhívott minden atomhatalmat, hogy tegyen hasonló nyilatkozatot. Érthető, hogy ezek a béke­szerető javaslatok még inkább aláaknázták az Egyesült Álla­mok republikánus kormányza­tának mintegy két esztendeje folytatott éles, hidegháborús hadjáratát, amellyel olyan hamis képet próbál festeni a Szovjetunióról és a szocialista közösség többi államáról, hogy „túlfegyverkezésével” megváltoztatta az erőegyen­súlyt és fenyegeti a nyugati világot. Ez ellen csupán az le­het az orvosság — hangzott immár két év óta a Fehér Házból — ha a NATO „pót­fegyverkezéshez” folyamodik, s így „egyenlíti ki” a Varsói Szerződés állítólagos fölényét A NYUGAT-EURÓPAI KOR­MÁNYOK mindegyike tá­mogatta hivatalos állásfoglalá­saiban a Reagan által meg­hirdetett „nullaváltozatot”, de a prágai nyilatkozat javas­latai kényes, védekező hely­zetbe juttatták a NATO pro­pagandistáit. Hiszen az a szovjet állítás, hogy a 216 an­gol és francia közepes hatótá­volságú rakéta hadrendben maradna, a NATO „nulla­megoldása” után is, nem cá­folható. A közvélemény előtt vérszegényen hatott az a nyu­gati magyarázkodás, amely a francia és az angol e típusú atomütőerő önállóságát han­goztatta. Valóban Reagan el­nök statisztikájában, amikor a Varsói Szerződés és a NATO közepes hatótávolságú raké­táit felsorolja, ezek a hordozó eszközök nem szerepelnek. De ettől függetlenül természete­sen olyannyira léteznek, hogy mind Nagy-Britannia, mind Franciaország nyilvánosságra hozott és a parlament hadi­költségvetési vitáiban megtár­gyalt jelentéseiben beszámol róluk, s újabb meg újabb ősz- szegek megszavazását kéri to­vábbi fejlesztésekre a tör­vényhozástól. S mind Nagy- Britannia, mind Franciaország ugyebár a NATO tagálla- mai. • • A NATO-országok sajtójából jól kiolvasható volt az is, hogy a hidegháborús propagandá­nak mint támadnak újabb ne­hézségei a prágai nyilatkozat más javaslatai nyomán. így például nem ellentétes-e az egyszerű emberek logikájával, hogy egy katonai szövetség, amely állítólag „fenyeget”, miért teszi ezt oly módon, hogy az erőszakról való le­mondást és a megnemtáma­dási szerződés megkötését ajánlja fel a másik katonai csoportosulásnak? S ha állító­lag túlfegyverkezésre törek­szik az atomfegyverekben, miért ajánlja ezek radikális csökkentését, és miért toldja meg mindezt azzal, hogy egy­oldalú kötelezettséget vállal, hogy elsőnek nem alkalmazza ezeket a fegyvereket. S mi akadályozza akkor a NATO-t — vethetik fel jogosan Nyu- gat-Európában az egyszerű emberek milliói —, hogy ha­sonló kötelezettséget vállaljon, hiszen ez javítaná a nemzet­közi légkört? Persze tudott dolog, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének alap­vető katonai doktrínája, hogy egy esetleg kitörő, hagyomá­nyos fegyverekkel kezdődő há­borúban az európai kontinen­sen „átlépje az atomküszöböt”, s nukleáris fegyvereket ves­sen be Ez az úgynevezett „el­rettentés! stratégia” alapvető része, s ezért a NATO vezetői nyomatékosan megismételték, ők nem vállalnak ilyen köte­lezettséget. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK közepette indult el Bush al­elnök Nyugat-Európába, hogy beszédekkel „magyarázza” az amerikai álláspontot. Mint új­ra meg újra elmondja az egyes állomásokon: a „nulla­megoldásból” nem engednek, de „meghallgatják” a más javaslatokat is. Ennek az ér­velésnek oly kedvezőtlen fo­gadtatása volt az NSZK egyes sajtóorgánumaiban, hogy Wa­shington úgy érezte, valamivel még elő kell rukkolnia a moszkvai békejavaslatok el­lensúlyozásában. Nyilván ezért került sor arra, hogy Nyugat- Berlinben az amerikai alel­nök felolvasott egy nyílt leve­let, amelyet Reagan intézett a világhoz. Ebben megismétli a „nullaváltozatot’” s hozzátet- szi, hogy egy erről szóló egyez­mény aláírására kész bárhol, bármikor csúcstalálkozóra le­ülni Jurij AndropovvaL Az alelnök szavait udvarias taps fogadta a teremben, a nyugat-európai sajtó vélemé­nye azonban egyértelmű volt: az amerikai elnök javaslata puszta propagandafogás, hi­szen ma már befolyásos poli­tikai körökben is nemegyszer bírálják Washingtont merev álláspontjáért, s rámutatnak: ha a Fehér Ház valóban meg­egyezést akar, akkor fel kell adnia „nullaváltozatát”, amely elfogadhatatlan a Szovjetunió számára — mint azt szovjet részről nemegyszer kifejtették. EZEK UTÁN A NYUGATI SAJTÓ logikus következmény­nek tekintette Jurij Andropov gyors válaszát a washingtoni propagandafogásra. Sok kom­mentátor mutat rá: az SZKP főtitkárának igaza van, ami­kor kijelenti, hogy egy csúcs- találkozó nem lehet politikai játék tárgya. S addig a köze­pes hatótávolságú nukleáris robbanófejjel felszerelt raké­ták csökkentésében, de a le­szerelés egyéb fontos kérdé­seiben nem lehet előrehala­dást elérni, amíg Washington nem változtat tarthatatlan ma­gatartásán és nem törekszik a kölcsönösen elfogadható meg­oldások kimunkálására. Árkus István őrségét érte a támadás. A bör­tönben 543 politikai foglyot őriznek, akiket bírói eljárás nélkül tartanak rabságban. A felkelők három börtönört meg­öltek. Az akció egyéb részle­tei egyelőre nem ismeretesek. A közép-amerikai ország fővárosától 114 kilométerre keletre fekvő Berlin városát második napja tartják a ke­zükben a felkelők — jelentet­te az IPS hírügynökség. A ge­rillák vezetője nagygyűlésen elmondotta hogy kettős jelen­tősége van a város elfoglalá­sának: politikai győzelem, mert,I960 óta először sikerűit ismét eljutniuk egy városi te­lepülésre, és katonai győzelem. mert a hazafias erők egyre na­gyobb városokban hajtanak végre sikeres akciókat. A salvadori kormány pánik­szerűen erősíti meg az ország keleti részében állomásozó csa­patait, miután a salvadori ha­zafiak új frontot nyitva két­napos kemény harcban elfog­lalták Usulutan megye máso­dik legnagyobb városát, a 30 ezer lakosú Berlint. Salvadori kormányforrá­sok szerint a kormánycsapatok kétezer fős egysége vonult fel a város köré és további meg­erősítésre várva készen áll a gerillák elleni bevetésre. Egy­idejűleg — jelentették San Sal­vadort forrásokból — kedden összeült és egész nap tanács­kozott a salvadori legfelsőbb katonai parancsnokság. Csak röviden..a A SZTÁLINGRÁDI csata 40. évfordulójáról tegnap ünnepé­lyesen emlékeztek meg Vol- gográdban A város központ­jában, az elesett hősök terén tömeggyűlést tartottak, majd a térről indult az a gépkocsikból és páncélozott szállító jármű­vekből álló oszlop, amely a Mamajev Kurgánra vonult. WASHINGTONBA érkezett tegnap Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. Kreisky tna találkozik Reagan elnök­kel megbeszélés és munkaebéd keretében a Fehér Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents