Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖOÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 45. SZÁM 1983. FEBRUAR 23. SZERDA Ruha, cipő — tavaszra, ny'«ma Felkészültek a kereskedők Mintha csak összebeszélt volna a kereskedelem az idő­járás felelősével. Amint amaz meghirdette a szezon végi téli vásárt, amelyben olcsóbban kaphattunk sok mindent: be­köszöntött az eddig hiányolt tél. Így aztán a vártnál is na­gyobb keletje volt a ruházati cikkeknek. A szombaton zárult téli vásár alatt igen nagy for­galmat bonyolított le a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat 509. számú. Sza­badság téri boltja, amely a vá­ros egyik legnagyobb ilyen üz­lete. Mind elkelt — Valamivel több mint egy­millió fotint értékű téli hol­mink volt a vásár elején — tá­jékoztatott a tapasztalatokról Mezei Gézáné üzletvezető. — A legnagyobb tételt a cipőfé- lék tették ki, ezek összes érté­ke fél millió forint körül ala­kult. Gyermek-, férfi- és női cipők, csizmák bő választékát kínáltuk negyven százalékkal olcsóbban. Minket is megle­pett, hogy még a nagy méretű csizmák is elfogytak a téli vá­sár ideje alatt, csak a 23—28- as gyermekcsizmákból maradt meg néhány. Lényegében elkelt a ked­vezményes akcióba bevont méteráru is, amelyet ugyan­csak negyven százalékkal ol­csóbban adtak, egyedül a függönyöknél volt csupán harmincszázalékos csökkentés. A szövet- és jersey anyagok­ból háromszázezer forint ér­tékben értékesítettek ebben az üzletben, s nagy keletje volt a férfipizsamáknak és a flanellingeknek is. ' Hétfő, szombat — Már csak néhány bőr­kesztyűnk maradt — mutatta a zárás napján Vírágh Béláné üzletvezető-helyettes az állo­mányt. — Nem csoda, hogy kelendő volt, erre is a maximá­lis árengedményt adhattuk. Tegyük még hozzá azt is a vásár sikeréhez: a bolt dol­gozói csakúgy mint más üzle­tekben, a téli vásár idejére eső két szabad hétfőn is nyit­va tartottak. Szombaton pe­dig az ilyenkor szokásos lel­tárral töltötték ki pihenőide­jüket. Jubileumi év — Hogyan sikerült az üzlet tavalyi munkája? — Huszonegy millió forint értékű árut adtunk el. Áru­készletünk általában megfele­lő szinten volt. jelenleg is el­éri a három és fél millió fo­rintot. Sok profilú üzlet a miénk — mondja Mezei Gé­záné üzletvezető. — Közeledik a tavasz. Ké­szültek-e rá? — Természetesen. Az el­múlt héten már megnéztük és meg is rendeltük az újfajta, divatos fürdőruhákat; ezekből a tavaszi vagy inkább nyári ruhákból mintegy fél millió forint értékben rendeltünk. Azt ígérték a nagykereskedel­mi vállalatok képviselői, hogy márciusban kezdik a szállí­tást. — Hamarosan a rövid ujjú ingekből is érkezik ezer darab. Nemcsak tavasszal, hanem egész évben jól kell dolgoz­nunk,. már csak azért is, mi­vel vállalatunk jubileumi éve et: harminc éve jött létre a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat. F. I. Rakodáshoz is Gravitációs anyagmozgatás Különösen ősszel emlegetik sokat a szakemberek, a gazda­ságok, vállalatok vezetői, hogy milyen gond a vasúti szállítás. Aztán kiderül: tulajdonképpen olykor nem is a vagon vagy a vontatógép a kevés, hanerp a ki- és berakodással van prob­léma. Éves átlagban a mezőgazda­ság ugyan mindössze tíz szá­zalékkal részesedik ebből, ál­lapították meg az Agrártudo­mányi Egyetem kutatói, akik a rakodás gépesítésének javítá­sát tartják a legfontosabbnak. Az átrakó gépek néhány típu­sának kifejlesztésén kívül szor­galmazzák az önürítős kocsik számának növelését, a gravitá­ciós anyagmozgatás feltételei­nek jobb megteremtését. Kiderül tehát, hogy nem csu­pán arról van szó, hogy újabb gépek kellenek a gyorsabb, költségkímélőbb szállításhoz, rakodáshoz; ez az ismert beru­házási gondok között különö­sebben nem is követelhető. Fi­gyelemre méltó, hogy olyan eszközök bevezetését, arányuk növelését szorgalmazzák a kű- tatók, amelyek a természetes erő, a gravitáció hasznosítását részesíti az eddigieknél na­gyobb előnyben. Bízzunk ben­ne, hogy ez sem szélmalom­harc. Ez a kutatási téma is ré­gi igényt támaszt fel, csakúgy mint azok, amelyek a szélrpo- torok, a szélkerekek, a szél­energia hasznosítását célozzák. Igaz, hogy valamelyest a szél erejének befogására és a gravi­tációra is előbb áldozni kell egy keveset, de ezek a beruhá­zások gyorsabban térülnek, bú- sásabban fizetnek. A FiU-re késsülo KISZ esek Gazdag program két hónaira Nincs már egy hónap sem hátra a fiatalok hagyományos seregszemléje, a forradalmi if­júsági napok nyitányáig, már­cius 15-ig. Ahogy az már évek óta szokás, a három tavaszi ünnephez — az 1848-as pol­gári forradalomhoz, majd sza­badságharchoz, az 1919-es Ta­nácsköztársasághoz és 1945. április 4-hez — kapcsolódva Város- és járásszerte megem­lékezésekkel, időszerű politi­kai rendezvényekkel, kulturá­lis és sporteseményekkel kap­csolódnak a KISZ-esek. S mert az idő rövid, a szer- veznivaló pedig sok, a városi és a járási KISZ-bizottságon is elkészültek már a nagy­vonalú tervek, hogy a majd kéthónapnyi tavaszi program- sorozat minél több fiatalt, fiút és lányt vonzzon az idén is. Hogy így legyen, esztendőről esztendőre új dolgokkal vagy a már bevált rendezvények felfrissítésével kell előállni, de azért is, hogy a már ta­pasztaltabb, a hagyományokat ismerő tagok se érezzék for­málisnak a megemlékezések és a kapcsolódó programok sóját. Ami a városi terveket illeti, gondoltak a KISZ-korba lé­pőkre is, sőt március 11-én a kisdobosok és úttörők Petőfi- szavalóversenyével kezdődik eseménysorozat. A jövendő KISZ-eseknek szól majd a nyolcadikosok klubjában az előadás, amelynek .témái a ha- zafiság, a hazaszeretet, a nem­zeti öntudat. Az úttörők meg­mozdulása lesz a művelődési központban március 12-én a néptáncbemaitató, az időseb­beké pedig a Bizottság együt­tes esti koncertje. Fiatalos formák Március 15-én a Petőfi té­ren, nagy költőnk szobra előtt tartják a hagyományos városi ünnepséget, amiről ma még nem árulhatunk el töb­bet, de ahogy értesültünk, az idén különösen emlékezetessé szeretnék tenni a rendezők ezt az eseményt, s számos olyan fiatalos, új .ötlettel kí­sérleteznek majd, amelyek szándékuk szerint megújítják a megemlékezésnek ezt a for­máját. A nevezetes napon futó­versenyt is rendeznek a fia­taloknak, nonstop filmvetítés lesz a moziban s az Agrártu­dományi Egyetemen ismét a megszokott hatalmas ünnepi kavalkád részesei lehetnek az egyetem, a városi fiataljai. Ugyancsak az 1848-as időkhöz kapcsolódik az ünnepet meg­Egy arí vasasai —' Csak szívvel szabad csinálni Már harmadik órája be­szélgetek Kovács Sándorral, Bag nagyközségi.közös tanács társadalmi elnökhelyettesével. Könnyű az eszmecsere, hi­szen gyerekkorunk óta ismer­jük egymást, de ezen a hosz- szúra nyúlt beszélgetésen Ko­vács Sándorban valami egé­szen újat fedeztem fel, amit úgy fogalmazhatnák meg, hogy ebben a negyvenkilenc éves férfiban szinte kézzel fogható a többlet iránti szük­séglet. A szülőfalu szeretete, a pontos, szép munka, a közér­dek, a kpzérdekű beleszólás, a kötelességen túli • munkavál­lalás egyszerűen életszerűség­ként jelentkezik nála, mégpe­dig úgy, hogy többet adjon, többet vállaljon, többet dol­gozzon a kötelességszerűnél, sőt, ha mód van rá, á lehet­ségesnél is. Új szemmel — Életem nagy sorsforduló­jaként tartom számon — em­lékezik az ősz hajú, testes férfi — az aszódi Petőfi Sán­dor népi kollégiumban eltöl­tött néhány hónapot. Nem volt hosszú az én kollégista életem, de arra elég volt, hogy új szemmel tekintsek a világra, és amikor szüleim úgy döntöttek, szakmát kell tanulnom, a szakmunkáskép­zőbe vittem magammal a kollégium friss levegőjét. Nagyapám, apám és vala­mennyi rokonom a vasutat szolgálta, ezért döntöttek úgy, hogy az új világban a kocsi- rendező édesapának mozdony- vezető lesz a fia. Nem így történt. Kovács Sándor lakatos lett. Közben keményszívű, kérges kezű mesterek formálták, edzették, s tanították meg hinni a kö­zösben. DISZ-tagként iskolára küldték, aztán következett a katonai szolgálat ideje, Gyorsan megkapta a sarzsit. Leszerelt, megnősült Kívülről, még a gyerekkori cimborák előtt is úgy tűnik, éli a héviz- györki vasutasok egyhangú, szürke életét. De a látszat csail. 1962-ben párttag lesz, s az évek során tíz alkalommal tűzik mellére a Kiváló dolgo­zó kitüntetést. — 1975-ben a munkahelye­men megválasztottak a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak. Ilyen minőségben keve­redtem el Balatonvilágosra, ahol egy kiselejtezett vasúti kocsiban üdültek a dolgo­zóink. Emeletes vaságyak, lópokróc takaró, szabadtéri tűzhely jelentette a pihenést. Másnap ' délelőtt már kopog­tam Szabó Antalnál, a Vas­utas Szakszervezet titkáránál. Nincs alku ­— Kaptunk ötszázezer fo­rintot, amit húszezer társa­dalmi munkaórával megtol­dottunk, s felépült a hatszobás üdülő, fürdőszobákkal, tár­salgóval, korszerű konyhával, színes televízióval, pehely­paplannal és sorolhatnám tovább. Meggyőződésem, hogy a munkát, amit magunkra vállalunk, csak szívvel lehet csinálni, és annak legapróbb részletét is komolyan kell venni. A tervezésben lehet vita, de a végrehajtás nem bírja el az alkudozást. Kovács Sándor, az 1980-as tanácsválasztások alkalmával — ekkor már túl az első in­farktuson — elvállalta a nagyközségi közös tanács tár­sadalmi elnökhelyettesi tisz­tét. Sokan kérdezték, még a családon belül is, meg tudná mondani, mit kap érte? A nagy terv . — A kérdésre nem vála­szoltam. A közelmúltban új lámpatesteket, korszerű vilá­gítást építettek ki a héviz- györki vasútállomástól a pos­tahivatalig. Hajnalban igye­keztem a vonathoz. Emberek sűrűje ment előttem s utá­nam. Hallottam az elismerő szavukat, s úgy éreztem, most fizetnek a fáradozásun­kért, a vitáinkért, az éjszaká­ba nyúló töprengéseinkért, a közösségért végzett többlet- munkáért. Mert a tanács- és vb-tagok segítettek. Aztán így folytatja: — Most új, nagy összefo­gásra kértük és kérjük a fa­lut. Köztudomású, hogy Hé- vizgyörk nagy területen fek­szik. Az elmúlt napok korán sötétedő, télies, havas estéim láttam, hogy az általános isko * la elsős, másodikos tanulói, hátukon a súlyos táskával bandukoltak a Galga-újtelep- re, a Papok földjére, örül­tem, hogy ebben az ötéves tervben Hévizgyörk új iskolát kap. Tudom, ehhez a falu se­gítsége is szükséges. Tanácstag társaimmal, a népfront aktí­váival napok óta járjuk a falut. Gyűjtjük a társadalmi segítséget. Tizenkilencmillió forintot ad a megye. Nekünk kétmilliót kell mellé tenni, meg sok-sok társadalmi mun­kát. Így lesz ez tisztességes. Alapozás márciusban — Ügy tervezzük, hogy le­dolgozunk ötezer óra segéd- és kétezer óra szakmunkát. Jó jel, hogy külön kőműves­brigád szerveződött három megépülő .tanterem belső pu- colására. Az ötfős villanysze­relő brigád csak az anyagot kéri, a szerelést 'elvégzik. Vannak asztalosok, parkettá- zók, vízvezeték- és központi­fűtés-szerelők, vannak bádogo­sok, tetőfedők. Ha az idő en­gedi, márciusban alapozunk. Kovács Sándor ' hittel és nagy akarással beszél, a töb­bet vállalók felelősségével. Nem kérdezem, mi lesz mun­kájáért a bér. Tudom, amit tesz, Hévizgyörkért teszi: „Jó lenne, ha az egész falu az el­felejtett, sokszor bírált évek lelkesedésével venne részt a községért végzett munkákban. Hittel és bizalommal.” — mondja. Fercsik Mihály előző este az az előadás, amit Spira György történész tart. Vetélkedő A középfokú iskolák tanulói részére március 20-án rended­nek vetélkedőt a Szovjetunió­ról, majd március 21-én a Ta­nácsköztársaságra emlékeznek a város fiataljai: az ünnepsé­get a Stromfeld lakótelepi emlékműnél tartják. Ezen a napon lesz a Nekem szülőha­zám című vetélkedő városi döntője. Az április 4-ig tartó idő­szakban a többi között levetí­tik a KISZ-eseknek a Valahol Európában című filmet, be­szélgetést szerveztek, a műve­lődési házzal közösen, Szé­kely András szociológussal, a téma a magyarságtudat. Már­cius 15-én Juhász Gyulára emlékezve tartanak versmon­dó versenyt, s március köze­pétől egyfolytában zajlanak a FIN-kupa tömegsportverse­nyei. A KISZ járási bizottságán megtudtuk, hogy a községek közös FIN-megnyitója ’ már­cius 13-án lesz Kerepestar- csán. A Tanácsköztársaság év­fordulóján vers- lés prózamon­dó versenyt tartanak, s ekkor osztják ki a korábban meg­hirdetett s a forradalmi ifjú­sági napokhoz kapcsolódó iro­dalmi pályázat díjait. Április 4-re úttörő- és ve­terántalálkozókat szerveznek, s természetesen a járás vala­mennyi községében készülnek már az alkalmi vagy a helyi tömegsportversenyekben edző­dött csapatok, hogy a FIN- kupában is összemérjék ere­jüket. Aszódi hét A járás központi rendezvé­nyein kívül valamennyi köz­ségben, a KISZ-bizottságok és az alapszervezetek is készül­nek a forradalmi ifjúsági na­pokra, a gazdag programból külön említést érdemel, hogy az aszódiak ifjúsági hetet szerveznek ebből az alkalom­ból községpolitikai, ifjúságpo­litikai fórummal. A helyi megemlékezések, baráti össze­jövetelek, a községi ünnepsé­geken való részvétel is hozzá­tartozik az ilyentájt szokásos elfoglaltságokhoz. G. Z. Exportra is Táskák Kerepestarcsárél^ Szalagrendszerű munkával készülnék a divattáskák. A kép elő­terében Kovács Terézia varrás közben látható Hancsovszki János felvétele Amikor legelőször Kerepes- tárcsán, a PEVDI pilisszentivá- ni gyára helyi telepén jártam, iskolatáskákkal raktak meg egy tehergépkocsit Ez a kép még most is előttem van, így hát felütöttem akkori jegyzet- füzetemet, amiből kiderült, hogy ők már két éve foglal­koznak a táskák készítésével. S nemcsak ezzel, hiszen a női divattáskáik ugyancsak nép­szerűek, méghozzá elsősorban nem idehaza, hanem a szocia­lista országokban. — Nem volt ez másképp ta­valy sem — folytatja jelen időben a telep vezetője, Radó- czi Jánosné. — Hárommillióval túlteljesítve a tervünket, 43,2 millió forint értékű árut ter­meltünk, ebből negyvenegy ke­rült exportra. — Többre is képesek len­nénk — emeli fel a hangját a fiatalasszony. — De sajnos, ke­vés a munkásunk. Annak el­lenére küzdünk ezzel a gond­dal, hogy az átlagbér az el­múlt évben .3 ezer 600 forint volt nálunk, az viszont tény, hogy teljesítmény után fize­tünk, ebben nincs pardon. Galgamácsai sporthírek Konditorna, spartakiád Egyre népszerűbb Galgamá- csán az a kondicionáló torna, amit hétfőnként, este hat órá­tól az általános iskola torna­termében tartanak a község asszonyainak, lányainak. Sok­szor tizenöt-húszán is keze­lik a sporteszközöket, amiket az iskolai szertárból kölcsö­nözhetnek. Keddenként is be­népesül a terem, az este a tö­megsporté. Rendszerint lábte­nisz, kosárlabda, asztalitenisz szerepel a programban, de két­ségkívül a focizás a legnép­szerűbb. Ezeken a téli estéken gyakran harmincan-negyve- nen kergetik, dobják, ütik a labdákat. ★ A falusi dolgozók sparta- kiádjának idei selejtezőit, a községi körzeti versenyt a he­lyi összefogás Tsz SE tömeg­sportbizottsága és a termelő szövetkezet MEDOSZ-sportbi- zottsága szervezte meg. A ré­gi nagy versenyekre emlékez­tető összecsapások családias hangulatban zajlottak, Kü'ön külön mérték össze erejüket a termelőszövetkezetiek s a má sutt dolgozó galgamácsaiak. , •k Bár az összefogás SE lab­darúgói nem kényeztették el az utóbbi időben a mácsai szurkolókat, ők sem bosszú* áLlóak. A község közvélemé­nye úgy foglalt állást, hogy ne szüntessék meg a szakosztály működését, s hogy új vezetés- • sei próbáljanak elindulni a si­keresebb szereplés felé. A köz- » kívánatra tovább ténykedő labdarúgók új szakosztályi el­nöke: idősebb Kiss Gyula, technikai vezetője Petrik Lász­ló, intézői: ifjabb Kiss Gyula és Sipiczki János. A csapat ed­zését társadalmi munkában Puskás János vállalta el, aki maga is játszik a mácsai szí­nekben. A másfél évig dolgozó régi edzőnek, Negyala Lászlónak és Pesti László intézőnek a ve­zetőség nevében Könczöl Jó­zsef sportköri elnök mondott köszönetét korábbi munkáju­kért. A labdarúgók hetente két edzéssel, kedden és pén­teken készülnek a közelgő pontvadászatra. Hogy sikeres- sebben helylállhassanak, az egyesület, a termelőszövetke­zet és a sportkör többi támo­gatója is segítséget ígért, Barna István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents