Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

■ Jogi tanácsok Az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járuléka A megbízás alapján dolgozó szolgálati ideje Külföldi megbízás figyelembevétele Legutóbb két alkalommal Is foglalkoztunk az egyéni gaz­dálkodók társadalombiztosítá­sával Most, hogjr ismerteté­sünk teljes legyen, árról adunk tájékoztatást, hogy milyen ösz- szegű társadalombiztosítási já­rulékot fizet az egyéni gazdál­kodó és hogy történik az SZTK bejelentése. 0 Hogyan történik az egyé­nt gazdálkodó társadalombiz­tosítást bejelentése, miiyen Összegű társadalombiztosítási Járulékot fizet az egyéni gaz­dálkodó? A társadalombiztosítási jo­gosultság szempontjából az évi 36 000 forint jövedelembe oz egyéni gazdálkodó tevékeny­ségéből származó (pl. piaci forgalomban, állami felvásár­lási szerveknek eladott termék ára, bérszántá«— földmunka díja stb.) jövedelem számit be. A jövedelem megállapítása ezt jelenti, hogy maga az egyé­ni gazdálkodó veszi számba az évi jövedelmét, erről minden év január 15-ig írásbeli nyi­latkozatot készít, amelyben foglaltaknak valódiságát az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes tanács végre­hajtó bizottságának a munka­ügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szerve, a nyilatkozaton záradékával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes megyei tár­sadalombiztosítási Igazgatóság­hoz kell beküldeni. Az Igaz­gatóság a nyilatkozat plapján értesítést ad arról, hogy a be­jelentést elfogadják-e vagy sem, Illetőleg elfogadása ese­tén értesíti az egyéni gazdál­kodót a részére kiadott törzs- számról, egyben megküldi a Járulék fizetésére felhaszná­landó átutalási postautalványt Is. A közölt törzsszámot minden befizetéskor, vagy a társada­lombiztosítási Igazgatósághoz intézett írásbeli megkeresésé­ben fel kell tüntetni. A fizetendő társadalombiz­tosítási járulék havi 700 forint, amelyet a tárgyhónapot kö­vető hónap 15-lg lehet befi­zetni. A pontos befizetés az egyéni gazdálkodó érdeke, mivel a késedelem miatt havonként 2 százalék (14 forint) késedelmi pótlékot kell fizetni. Az a hó­nap, amelyre nem történt já­rulékfizetés, a nyugellátás szempontjából nem számít szolgálati időnek, a családi pótlék, a baleseti táppénz sem folyósítható addig, amíg járu­léktartozás áll fenn. Nem kelj társadalombiztosí­tási járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek tel­jes tartama alatt az egyéni gazdálkodó keresőképtelen, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt. vagy szigorított őrizet alatt áll, to­vábbá, ha az egyéni gazdálko­dó szül. a szülés hónapjára és az ezt követő 4 hónapra. Az említett körülmények fennállása esetén a megyei társadalombiztosítási igazgató­ságtól írásban kell kérni a járulékfizetés alóli felmentést. Ugyancsak írásban kérhető a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés rendkívüli méltánylást érdemlő esetben. O MUyen esetben vehető azol­J álatl Időnek a megbízás alap- án rendszeresen munkát vég­zőként eltöltött ldö? Megbízás alapján munká­ban töltött Idő szolgálati Idő­ként történő ^figyelembevételé­re csak abbán az esetben ke­rülhet sor, ha a munkavégzés ugyanannak a munkáltatónak a részére személyes és rend­szeres volt A rendszeres és személyes munkavégzésre Irá­nyuló megbízásos jogviszony alapján munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet — egykorú okirati bizo­nyíték alapján — szolgálat 1 időként figyelembe venni. Megbízás alapján rendsze­resen munkát végzőnek az te­kinthető, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapo­dás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megálla­pított törvényes havi munka­időnek a felét elérte, ha pe­dig a munkaidő nem állapít­ható meg, keresete az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított havi munkabér alsó határának a felét. Nem lehet azonban a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkában töl­tött Időt szolgálati Időként fi­gyelembe venni, ha az ennek alapján ugyanannál a mun­káltatónál elért havi kereset meghaladta az azonos vagy hasonló munkakörre jogsza­bályban megállapított munka­bér felső határát # Külföldön munkát válla­lóként eltöltött időt milyen esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni? A nemzetközi szervhez tag­ként vagy munkatársként ki­küldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figye­lembe venni. A szolgálati Idő számításá­nál figyelembe kell továbbá venni a magyar állampolgár 1965. április 4-e és 1967. de­cember 31-e közötti Időben fennállott külföldi munkavál­lalásának a tartamát, ha — a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyez­te, — a munkavállalásra állam­közi egyezmény, Illetőleg ma­gyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végre­hajtásaként került sor. és­— az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkavi­szonyban állott. Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavál­lalás tartamát szolgálati Idő­ként akkor kell figyelembe venni, ha a magyar állampol­gár — a munkavállalásra az er­re feljogosított szervtől enge­délyt kapott, és — az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási' járulé­kot) megfizette. Dr. M. J. Gyes, szülési szabadság Segélyek A jogszabály nagyon méltá­nyos rendelkezése, hogy a ter­hességi-gyermekágyi segélyt a csecsemőt örökbe fogadó nó is igénybe veheti. Persze va­lamennyi örökbe adható gyer­meknek vér szerinti anyja is van. A jogosultságok egy része őket illeti újszülöttjük után. Nézzük, hogyan osztoznak a vér szerint és az örökbe foga­dó anyák e jogokban. Aki a csecsemőjét állami gon­dozásba adja, szülési szabad­ságra való jogosultságát el­veszti a gondozásba adást kö­vető napon. A terhességi­gyermekágyi segélyre való jo­gosultsága azonban még így sem lehet hat hétnél rövidebb tartamú. Nézzük a gyermeket örökbe fogadó nő terhességi-gyermek­ágyi segélyre való jogosultsá­gát. A szülési szabadság ideje 140 nap, amiből négy hetet a szülő nőknek a szülés előtt ki kell adni, ha kérik. Az örökbe fogadó anya értelem­szerűen nem részesül ebben a kedvezményben. Szülési sza­badságának összes idejéből (140 napból) ezt le kell von­ni, tehát ő terhességi-gyermek­ágyi segélyben legfeljebb a gyermek születésének napját követően, 112 napig részesül­het. Más kérdés, ha koraszü­lött vagy iker babák örökbefo­gadására kerül sor. Ilyenkor az időt 140 napig meg lehet hosszabbítani. Ha valaki az örökbefogadás szándékával vesz magához egy gyereket, már a határozat jogerőre emel­kedése előtt megilleti a szó­ban forgó kedvezmény. Ha az örökbefogadást valamilyen ok­ból mégsem engedélyezik, a kifizetett terhességi-gyermek­ágyi segélyt sem kell visszafi­zetni. Az örökbe fogadó nőnek a szülési szabadságon kívül jár a gyes is. TÍZ NAP RENDELETÉIRŐL A bSzüzeml és egyéb díjak, valamint a tanácsi kezelésű lakások lakbérének beszedésé­ről a Főváros Tanácsának 1/1982. sz. rendelgte a Fővárosi Közlöny 11. számában jelent meg. A fővárosi közterület-fel­ügyeletről a 3/1983. (I. 29.) MT számú rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 3. számában jelent meg. A vlzlrendészctl és a vízi­közi ekcdéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásáról szóló 7/1978. (XII. 22.) BM. sz. rendeletet a 2/1983. (II. 1.) BM. sz. rendelet módosította, amely a Magyar Közlöny 4. számá­ban jelent meg. Ugyanitt jelent meg a moz gólépcsők és siklóke.zelők, Va­lamint a helyi közforgalmú vasúti jármű- és a trolibusz- vezetők képzéséről és vizsgáz­tatásáról szóló 1/1983. (II. 1.) KPM. sz. rendelet Is. A szövetkezeti törvény módosítása Szélesebb körű demokrácia JÓSZERIVEL nincs olyan hivatalos dokumentum, amely ne hangsúlyozná a szemlélet­beli változás fontosságát. A gazdaságok vezetőinek nincs olyan nyilatkozata, amely szintén ne foglalkozna e kér­déskörrel. Valójában az el­múlt évtizedekben mindvé­gig jelen volt a folyamatos megújulás szándéka és gya­korlata a mezőgazdasági nagy­üzemekben, hiszen a fejlődés aligha képzelhető el nélküle. Az ágazatban évről-évre növe­kedett a termelési kedv, az érdekeltség, a biztonság. Január 1-től módosult a termelőszövetkezetekre vonat­kozó jogi szabályozás. A pa­ragrafusokban járatlan ember számára is nyilvánvaló, hogy nagyon jelentős változásról van szó. Az 1967-es Tsz alap­törvény, az 1971-es egységes szövetkezeti törvény módosí­tásáról. A termelőszövetkezeti Jogszabályok legutóbbi átfogó rendezésére 1977-ben került sor. Azóta sok minden meg­változott. A gazdaságok köré­ben lezajlott nagymértékű dif­ferenciálódás szükségessé tet­te,. hogy különbséget tegyünk a kis- illetve nagy területe­ken gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek között. A demokratikus kormányzati formák, a szervezeti felépítés, a gazdálkodás feltételei más követelményeket támasztanak például edv kislétszámú és mást egy nagylétszámú szö­vetkezetnél. A szabályozásnak Is rugalmasabbá kellett válnia, hogy a gazdaságok merev szabályok nélkül sajátossá­gaiknak megfelelően alkal­mazhassák az önkormányzati formákat. Szövetkezet-politikailag fon­tos új jelenség a tagsági rész­jegy, célrészjegy. Alapszabály kötelezi azokat a tagokat, akiknek a földjét nem hasz­nálja a szövetkezet, hogy két havi munkadíjuk erejéig részjegyet váltsanak. Egy má­sik passzus viszont lehetővé teszi, hogy a termelőszövetke­zeti tagok célrész-jegyet je­gyezzenek, illetve fizessenek a közös ikasszába. Mindez fo­kozhatja a tagság érdekeltsé­gét a fejlesztési és egyéb dön­tések megvalósításában, de csak akkor, ha a demokrácia fórumain valóban helyet kap minden, a dolgokat kritikusan elemző jószándékú megnyil­vánulás. Mert helyes, ha egy jelentősebb lépés megtétele előtt a helyi munkaközössé­gekre támaszkodva megvitat­ják a készülő intézkedéseket. Már az előkészítő szakaszban érdemes sőt szükséges kikér­ni a véleményeket, hogy köz­megelégedettségre születhesse­nek a döntések. AZ EMBEREK többsége ab­ból él, amit a borítékban ha­zavisz, ezért nem közömbös, hogy egy-egy döntés miként- hogyan befolyásolja a szövet­kezeti tagság jövedelmét, anélkül hogy az sértené az össztársadalmi érdeket. Hiszen ha az alaprész-jegy fizetését kötelezővé teszik, akkor a föld nélkül belépett tagság tíz, sőt százezreinek kell több ezer forintot fizetnie, ami any- nyit jelent, hogy egy-két esz­tendőn keresetül vékonyabb lesz a hó végén kapott boríték. Tény azonban az is, hogy a célrészjegy bevezetése fokoz­hatja a tagság érdekeltségét, a szövetkezet fejlesztési dönté­seinek megvalósításában. És az Is igaz, hogy ezzel sok, ed­dig a szekrényben, a sublót­fiókban, a befőttes üvegben, vagy különböző hely eken tartott pénz mobilizálható, hasznosít­ható olyan célokra, amelyek­ből nem csak az adott gazda­ság, hanem a részjegytulaj­donos is profitálhat Ehhez csak a kellő érdekeltséget kell megteremteni. A vagyoni hoz­zájárulás pénzügyi technikai feltételeinek szabályozása még hátra van. Alapvetően a me­zőgazdasági nagyüzemektől függ, mennyire élnek.a tag­ság tulajdonosi kockázat vál­laló tevékenységének kibonta­koztatásával. Az új törvényben bizonyos korlátozást jelent, hogy az adott gazdaságtól távol, vagy a budapesti agglomerációban élő és dolgozó tagok — akik eddig sem folytattak háztáji tevékenységet — nem kaphat­nak háztáji földet vagy ter­ményjuttatást, s ezt a jövő­ben pénzzel sem lehet meg­váltani. Kivéve a nyugdíjas tagokat és a gyesen levő­ket. Ez az intézkedés több tíz­ezer szövetkezeti tagot érint hátrányosan Pest megyében. KÉTSÉGTELEN a szövetke­zeti jogszabályt módosító in­tézkedés születését a szövet­kezeti demokrácia szélesebb körű érvényesülése, a tagság tulajdonosi szemléletének erő­sítése sugallta. Az új létjogo- íultságát azonban nem mindig mérhetjük azonnali jobbító hatásával. A változtatások elemzéseikor óhatatlanul szá­molni kell azzal is, hogy a szükséges fejlődés szembe ke­rülhet egyéni, vagy cső portér­dekekkel, továbbá, hogy nem feltétlenül részesülünk az azonnali változás előnyeiből. Papíron könnyű eljutni a vég­következtetésig. A lefektetett paragrafusokra viszont, ha nem is azonnal, már nem egy­szer rácáfolt az élet. Termé­szetes. hogy a változtatásokat mindig a megújulás, az élet­hez való Igazodás szándéka vezérli. Mindez konkrét fel­adatok formájában jelentke­zik a gyakorlatban. Azaz a megújulásra, a változtatásra való készség nem elméleti leckénk, hanem cselekede­teinkben nyomon követhető folyamat. Bóna Zoltán 51 Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Hínárirtás amurokkal p Ezekben a napokban, ha kitekintünk az ablakon, % még a tél talán utolsó nyomait láthatjuk: olvadozó, a sár- tói piszkos hóbuckákat, néha szállingózó hópelyheket, me- % leg ruhába öltözött embereket. A vérbeli horgász azon- fj ban már a tavaszra gondol, s nem tölti tétlenül szabad í idejét. A botok megtisztítása, a zsinórok átvizsgálása, 4 esetleg kicserélése, a horgok hegyezése, s végül a kész y szerelékek összeállítása — mind-mind fontos tennivaló, $ amelyet ha elmulasztunk, később megbosszulhatja ma* ff gát. Tavaly ismerősöm nagy pontytól vett érzékeny bé* , fj csút amiatt, mert nem cserélte ki az elöregedett teknőc- fj zsinórt, s néhány perces fárasztás után cérnaként sza­ft kadt el a cájg ... Kiemelkedő átlag Megtartották a közgyűlést Gödöllőn, a Csendes Völgy Horgászegyesületben is. A kis közösségek életét érintő fontos eseményről Vdci Gyula hor­gásztársunk küldött tudósítást, amelyet az alábbiakban ismer­tetünk. „A MÉM Műszaki Intézet és az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutató Központ dol­gozóiból 1981-ben megalakult Csendes Völgy HE tagjai való­jában csak az elmúlt évben élvezhették munkájuk gyümöl­csét, hiszen addig jószerével csupán dolgoztak, s nem hor­gásztak. Ám az összefogásnak meglett az eredménye. — Ez a következtetés vonható le a nemrég lezajlott közgyűlés be­számolójából, amelyet a veze­tőség nevében Tiszai Zoltán titkár tartott. Tavaly összesen 1 ezer 920 halat fogtak, mint­egy 3 tonnányi összsúlyban, s ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagban a megyében is kiemelkedő helyen vannak: ná­luk ugyanis egy-egy horgász át­lagosan 43 kilót fogott, több­nyire 1—2 kilós pontyokat — persze akadt tízkilós is —, az idén viszont a „választék” bő­vítésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Telepítési tervükben az aranyhasúakan kívül mint­egy 16Í> harcsa, 800 süllő és 2000 előnevelt csukaivadék vízbe helyezése szerepelt, s ezt teljesítették is. A nemrég benépesített tő nemcsak a halak tartására, ha­nem „hizlalására” is alkalmas, mint az a tavalyi próbahalá­szat tapasztalataiból kiderült. A beengedett pontyok súlygya­rapodása elérte a 3,5 tonnát, s ez rendkívül figyelemre mél­tó. A közgyűlésen a hozzászólók többsége egyebek között annak adott hangot, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a horgászrend betartására. A résztvevők megszavazták azt is, hogy minden tag 50 órányi társadalmi munkát végezzen a környék rendezésében, hiszen nagyon fontos teendő lesz a gát további építése, megerősítése.” Zsinórcsavarodás Palla László ceglédi horgász­társunk levelében arról érdek­lődik, hogyan lehet megelőzni az orsóra való felcsévéléskor a zsinór megcsavarodását. Er­re nem könnyű válaszolni, bár akad egy-két módszer, amit meg lehet próbálni. Az egyik az, hogy amikor az orsóra te­kercseljük át a zsinórt, úgy ál­lítjuk a műanyag tárolót a dob­bal szembe, hogy az orsó forgá­sa, illetve a műanyag tárolóról való lefutás Iránya megegyez­zen. A másik módszer: hor­gunkat akasszuk be egy erős drótba, s azt kössük egy fához. Ezután lassan hátrálva húzzuk le az orsóról az összes zsinórt, majd a horoghoz közvetlenül forgókapcsot kötve, tekerjük vissza ismét, így az esetleges sodródást megszüntethetjük, mert a zsinór félesévélésekor ki pörög. Méretkorlátozás Nemrég tartották a megyei intéző bizottság soron követke­ző — az idén az első — érte­kezletét. Ezen egyebek között jelentést hallgattak meg a je­lenlevők az elmúlt hónapokban végzett munkáról. Ebből meg­tudhatjuk, hogy az egyesületi fegyelmi bizottsági tagoknak és a titkároknak továbbképzést, illetve tájékoztatót szerveznek. Emellett szintén érdekes hír. hogy a délegyházi tavakba a hínárosodás megszüntetésére 5 tonna amurt telepítettek, kiló­ját 45 forintért vásárolták, s egyben elrendelték a 60 centi- méteres méretkorlátozást. Tavaly öt jegybizományossal kötött szerződést az Intéző bi­zottság. Működésük nagy segít­séget jelentett, s az elszámolá­sokkal sem volt baj, ezért az idén már várhatóan hét ember kap megbízást jegyárusításra. Kivágott fák Végre folyik a víz! — Erre a régen várt mondatra lett figyel­mes egyik váci o.lvasónk. aki értesített minket: ismét feltöl­tik a városi Ligeti-tavat. Mint arról lapunkban néhány hónap­ja beszámoltunk, a Dunai HE tagsága úgy döntött, hogy nem húzza-halasztja tovább a kot­rást, hanem a vizet leengedve kitisztítják a medret. A tervek gyorsan elkészültek, s hosszú utánjárással, no meg a tagok lelkes támogatásával sikerült megteremteni az anyagi fede­zetet is. Emellett megszámlál­hatatlan társadalmi munkát is végeztek. Csak azt sajnálják sokan — többek között Dénes János, a város ismert amatőr ornitológusa is szót emelt ellene —. hogy kivágták az öreg pla­tánokat, ezzel valószínűleg fel­borítva a tó és környezetének biológiai egyensúlyát. Erre & tanács adott engedélyt, s nem hisszük, hogy a horgászok egyetértésévéi, mert bizonyára nem lesz kellemes a nyári ká­nikulában a tűző napon ücsö­rögni — árnyékot adó fák hí­ján. * A feltöltés befejeztével meg­kezdik a telepítést Is, s elkép­zelhető, hogy már az idén rhegkezdődhet a horgászat a tavon. Addig is azonban marad a váciaknak a jó öreg Duna. amely továbbra sem bőkezű a „hal osztáskor”. Furucz Zoltán Vereszki János Fontos előírások Szerényen reprezentálni Mivel lehet, s mivel nem reprezentálni? Erre a kérdésre ad választ az a pénzügymi­niszteri rendelet, amely elő­írja: a vállalatok, intézmé­nyek reprezentációs költségeit az idén tíz százalékkal csök­kenteni kell. Néhány érdekes­ség a jogszabályból: a belföl­diek részére szervezett hiva­talos tárgyalásokon ezentúl csak üdítő itál szolgálható fel, fogadás még kiállítások alkal­mával sem adható. A külföl­diek vendéglátásánál valami­vel enyhébbek a szabályok: itt áz üdítőkön kívül kávé, illet­ve tea is felszolgálható, s a külföldi tárgyalópartnerek tiszteletére egy fogadást is lehet adni. Belföldi személy reprezentációs ajándékot egyáltalán nem kaphat, s ez a külföldieknél Is csak sze­rény mértékű, jelképes, leg­feljebb 500 forint értékű lehet Fontos előírás, hogy a vál­lalatok, szövetkezetek, intéz­mények ezentúl' csak alapítá­suk minden ötvenedik évfor­dulóját ünnepelhetik meg, s a különféle ünnepségek, brigád- kitüntetések alkalmával" ki­szolgált ételeket, italokat nem reprezentációs költségként ha­nem a részesedési alap, illető­leg a jutalmazási előirányzat terhére kell elszámolni. Nem csökkenthetik viszont ezt az alapot a különböző ve­zetői értekezleteken, tanács­kozásokon felmerülő vendég- látási kiadások. 6 1983, februAr 23- szbrda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents