Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

1983. FEBRUÁR 23. SZERDA ■ Kiállítótermekből — Lehetőségek és az eszközök n Szervátiusz Jenő szobrai a É Vigadó Galériában március 13- 3 ig tekinthetők meg. Hajnal ^ Gabriella gobelinjei ugyanitt ^ láthatok. Az Iparművészeti Fő- 6 iskola gobelinműhelye, Piesní- g vy Károly és egykori taníívá- znyai a Bartók Galériában mu- z tatkoznak be március 14-ig. Z Klimó Károly alkotásai a Kul- ^ turális Kapcsolatok Intézeté- jínek Dorottya utcai kiáilítóhe- y lyiségében várják vendégeiket ífebruár 26-ig. Szőllősy H. Eta y akvarelljeit a váci Fényforrás- 2 és Alkatrészgyár dísztermében 2 vehetik szemügyre az érdeklő­je dók március 14-ig. Balladás sorsok Szervátiusz Jenő ezer szob­rával fába faragta az erdélyi magyarság életét, vágyait, bal- ladas sorsát. Nála a téma el­sődleges, meri; az a megélt élet, s ebből következik a ma­ga természetességével a for­mai megoldás. A küldetéstu­dat vállalása és teljesítése mű­vészetének fő vonása, mély­ben nincs törés, csak allancLó- tág. Ez az ő termő ága. Az erdélyi mestert bizonyos alkati és képességbeli rokon­ság fűzi a fóti Németh Kál­mán életművéhez: a fogalma­zást illetően több találkozási pont mutatható ki kettejük törekvéseiben. Szervátiusz egy új szobrászi rovásírás jegyé­ben szolgál úgy, hogy azzal a nép, a család, a történelem állomásait jegyzi fel öröksé­gül és tanulságul az elkötele­zett realizmus jegyében. Így és ezért jutottak el alkotásai Kolozsvártól, ahol 1903-ban született, Budapestig, Párizsig és Solymárig is, ahol évekkel ezelőtt önálló kiállítása nyílt. Emberi tisztaság Mit közölhet a gobelin? Szinte mindent. A gobelin is a szellemi hír egyik lehetősé­ge és eszköze, emberi közleke­désünk számtalan ösvénye kö­zül az egyik. Hajnal Gabriel­la tisztessége abban rejlik, hogy következetesen járja út­ját Már a nyitány, az Assisi Ferencről készített kárpit is lenyűgöző emberi és fogalma­zási tisztaságával ugyanúgy, mint a Babits Jónás könyvére szerkesztett textilkép. Amiben gyarapodott, az szerkesztésé­Szervátiusz Jenő: Fejek (fa) nek növekedő intellektualiz­musa. Mindez különösképpen a Széchenyi István emlékére szőtt 1981-es gobelin fegyel­mezett indázásában érzékelhe­tő. Rendkívül racionális á ma­ga költőiságében a szürkékkel hangszerelt Kilátás Északra című 1976-os falkárpit, amely Skandinávia földrajzi és han­gulati képét összegezi a textil kellemes látványában. Saját törvények A gobelin napjainkban a táblakép vagy önmaga irá­nyát követi, s e kettősség élet- képességének bizonyítéka. Plesnivy Károly festőművész és egyetemi tanár az eredeti elképzelések' irányát követi, a gobelin saját törvényeinek szellemében alkot. Ezt ajánlot­ta tanítványainak, akik helyes mérlegelés alapján elfogadták ezt az inspirációt. Bemutatkozásuk nem egy­szerű siker, hanem eredmény is, a műfaj létjogosultságának bizonyítéka. Plesnivy Ünnepe mérték, figurális központozása és megfontolt színessége ad hasznos fogódzót Pápai Líviá­MOZIMyS®! FEBRUÁR 24-TÖU MÁRCIUS 2-IG ABONY 24—27: Akit Bulldózemak hívtak 28— J: A lator** BUDAÖRS 24—25: Mackenna aranya 28—27: Viadukt 28— 1: Piedone Egyiptomban. CEGLÉD, Szabadság 24—27: Vük (du.) Az éjszakai utazók** (este) 28— 2: Egy kis indián (du.) óvakodj a törpétől** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 24—27: Névtelen zenekar (este) 24— 2: Lolka és Bolka a föld körül (du.) 28— 2: Egy rózsafüzér szemei* (este) DA3AS 24—25: Amyéklovas I—II.* 26—27: Keoma 28: ősszel a tengernél DUNAHAP.ASZTI 24—25: A jegyzetfüzet titka 26—27: A Birodalom visszavág 28— 1: Várlak Nálad vacsorára* DUNAKESZI, Vörös Csillag 24— 1: A postás mindig kétszer csenget I—H.** 26—27: Tündér Lala (du.) DUNAKESZI, József Attila 24: Lavina* 27: Karate 28: A fekete rák ollójában 2: Pucéran és szabadon ÉRD 24—25 és 27: Szökés a halál elől* 26—27: A dunai hajós 28— l: Viadukt F6T 24—25: Gyilkos a te*ön** 26—27: A bűn története I—II.** 27: A tizenkét hónap (du.) 28— 1: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** GÖDÖLLŐ 24—27: Aranvfej (du.) Egy zsaru bőréért** (este) 28— 2: Feketeszakáll szelleme GYAL 24— 25: ősszel a tengernél* 26—27: Éretlenek 28— 1: Az ifjúság édes madara** MONOR 25— 27: A lator** 27: Hahó, öcsi! (du.) 28— 2: Akit Bulldózernek hívtak NAGYXATA 24—25: Csárdáskirálynő 26— l: Hófehérke és a hét törpe NAGYKŐRÖS, Arany János 24—27: A vasálarcos férfi 28— 2: Gyilkos a tetőn** NAGYKÖRÖS, Stűdiómozi 24—27: Egy rózsafüzér szemei* 24— 2: Walt'Disney állatbirodalma (du.) 28— 2: Megbocsátás (este) PIUSVORÖSVÁR 24—25: Nyom nélkül 27— 28: Szuperzsaru PCMÁZ 24—25: Viadukt 26—27: Piedone Afrikában 28— 2: Szökés a halál elől* RÁCKEVE 24—25: Várlak Nálad vacsorára* 26—27: Piedone Egyiptomban 28— 1: Egy trombitás Szocsiban SZENTENDRE 24—27: Feketeszakáll szelleme 28— 2: Az aranyember (du.) Egy zsaru bőréért** (este) SZIGETSZcNTMlKLÓS 24—25: Egy trombitás Szocsiban 26—27: Csutak és a szörke ló (du.) Várlak Nálad vacsorára* (este) 28— 1: Hurrikán* TÁPiÓSZELE 24— 25: Hófehérke és a hét törpe 26—27: Az inkák kincse (du.) Rachel K. különös esete* (este) 28: Mágnás Miska VÁC, Madách Imre 25— 27: Olimpia Moszkvában (du.) A 3. számú űrbázis** (este) 28— 2: Kaszkadőrök VECSÉS 25—27: Az elnök elrablása** 27: Dióíörő-fantázla (du.) 28— 2: Ben Húr I—II. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ••Csak 16 éven felülieknek. nak, Baráth Hajnalnak, Penka- la Évának, Hauser Beátának, Nyerges Évának, Benkő Ma­riannának és Vajda Máriának, akik immár nem egyszerűen. Plesnivy tanítványai, hanem a gobelin fontos műfajának értő, érző művelői. Megrendítő jelek Klimó Károly ott áll a vá­laszúton, mint Vörösmarty hő­se, Csongor, s a helyes irányt kutatja, hogy merre haladjon tovább. Klimó Károly, a mai társadalmunk hívője, most át­menetileg baljós látomásokat közöl. Hinni szeretnénk, hogy ez önarckép és nem világkép, ö az Omagyar Mária siralom képi műfordítását végzi vas- szögeklcel, Lakner László a Halotti beszéd átköltéséré vál­lalkozott. Klimó világa sokkal inkább a jelent elemzi, mint Tapies és Burri ajánlatait; szuverén festő megrendítő je­lekkel. Amikor festői erényeit üd­vözlöm, különösen a Belső mozgást és a Claude Lorrain- nek küldött üzenetét, szívből kívánom művészi váltását, mert mindez nemcsak festői jövőjéhez, hanem a világ haj- nalodáséhoz jelent, jelenthet építőanyagot. A szépség nyitánya Szőllősy H. Eta ellenpont, ö az akvarellek üdeségével érvel, s arra figyelmeztet, hogy e lázas, vészterhes meditációk helyett elégedjünk meg a kék Börzsönnyel, a hullámzó víz­parttal, lovas kocsival, piaccal, az Ilona patak mátrai átereszé­vel, jugoszláviai tengerparttal. Lenyűgöző a hite, szorgalma, az a fűtöttség, ahogy egy öreg tölgy, egy nagymarosi utca szépség nyitánya és végállo­mása. Losonci Miklós Kettőnek eredményesebb Katonákkal együtt Táborfalván Közös rendezvények a művelődési házzal Vannak. Pest megyében tele­pülések. amelyek a nevük jel- zőjeként is büszkén viselik a néphadsereg egy-egy alakula­tával létrejött kapcsolatot. Ezek a határőrközségek. Ezt a szere­pet a megye déli részén persze nem lehet betölteni, mégis te­kintélyt adó híre van Táborfal­ván a honvédség és a falu együttműködésének. És nem­csak a közös munkában ta­pasztalhatók a kölcsönösség eredményei, hanem a művelő­désben, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésében is. A helyi körülmények szükségessé teszik a művelődési ház és az őrszázad klubjának összefogá­sát, a vasút ugyanis kettévág­ja a falut, s a két oldal nagy távolságra van egymástól. Nem zárt körben A honvédség közművelődési intézménye barátságos, kúria jellegű épület, s belülről is kulturált környezetet biztosít. Ráadásul technikailag kitű­nően felszerelt és a függetle­nített népművelő önálló költ­ségvetéssel gazdálkodik. — Ma már egyetlen népmű­velő sem dolgozhat úgy, hogy ne tekintene tovább saját köz­vetlen környezeténél — mond­ta Szécsi László, a helyőrségi művelődési klub vezetője. — Vannak ugyan zártkörű, mond­hatnám : szakmai rendezvé­nyeink, de legalább ilyen szám­ban szervezünk programokat, amelyeken természetesen részt vehetnek a község lakói. Az éves tervünket, és a havi ese­ménynaptárunkat rendszeresen egyeztetjük a táborfalvai mű­velődési ház igazgatójával. Sok előny származik abból, ha ösz- szehangbljuk tevékenységün­ket, elkerülhetjük a program­ütközéseket és könnyebben szervezhetünk közös rendezvé­nyeket. sőt néha konkrét segít­séget is adhatunk egymásnak. A helyőrségi klub évente 90 ezer forintot költhet műsoros estekre,* így csaknem minden hónapban tartanak színházi jellegű előadásokat. Rendszere­sek a filmvetítések, a diszkók és a gyermekfoglalkozások, az is egyre gyakrabban előfordul, hogy a szakkörökbe civil ér­deklődőt is felvesznek. Nem túlzó a megállapítás, hogy a község északi részének kultu­rális ellátását jobbára a hely­őrségi klub biztosítja. — Az idén több közös ren­dezvényünk lesz a művelődési házzal — folytatta Szécsi Lász­ló. — A tavaszi iskolai szünet­ben foglalkozásokat szervezünk a diákoknak, a gyermeknapot a művelődési házban tartjuk, a juniálist pedig közösen ren­dezzük a pusztavacsiakkal. Ősszel a klubban népi hang­szerkiállítás lesz. ennek kereté­ben műsort ad a művelődési ház citerazenekara. Ezeken a konkrét példákon kívül is igyekszünk rendszeressé tenni az együttműködésünket. Vendégszereplés A művelődési ház bizony jó­val szerényebb külsejű és adottságú, mint a helyőrségi klub, s több szempontból a le­hetőségei is korlátozottabbak. De ezen a különbségek a tar­talmi munka színvonalára nem vonatkoznak, legfeljebb azt jelzik, hogy nehezebb körül­mények között kell megfelelni a követelményeknek. Így aztán a népművelő gyakran szorul a honvédségiek segítségére. — A józan ész és a helyze­tünk diktálta indokok mellett sok személyes kötődésünk is van a hadsereghez — mondta Kiss Károly, a művelődési ház igazgatója. — Az országosan kiválóra minősített úttörő cite- razenekarunk több tagjának az édesapja a laktanyában dolgo­zik. Hasonló összefüggésben említhetném más szakkörein­ket is. Már ebből adódik egy­fajta együttműködés. Bizonnyal ennek is része van abban, hogy az általános iskolával közösen fenntartott bábkészítő és báb­játszó csoportunk a helyőrségi klubtól kapja a szükséges nyersanyagokat Nagy segítség, hogy Dombai Imre őrnagy, a helyőrség parancsnoka időn­ként engedélyezi, hogy a zene­karunk, vagy vegyeskórusunk honvédségi gépkocsival mehes­sen vendégszerepelni néha a megyén kívüli városokba is.-— Mindezek után érthető, hogy a művelődési ház együtte­sei különösen szívesen tesznek eleget a klubból érkező meg­hívásoknak. S a közös rendez­vények közös élményeket is je­lentenek, ezért nem becsülhe­tő le a nevelő, embert formáló hatásuk sem. Ennek a ..segít­ségnek” az értéke pénzben nem fejezhető ki. És forintban annak a támogatásnak a nagy­sága sem határozható meg ami­kor egy-egy nagy rendezvény­hez technikai felszereléseket szállítóeszközöket kap a mű­velődési ház. Az is előfordult már, hogy a katonák kétkezi társadalmi munkát vállaltak a községi intézményben. Kölcsönösség A táborfalvai együttműkö­désben az a legfontosabb, hogy a fogalom legpontosabb értel­mében kölcsönösségre épül, hogy nem válik formálissá az integrációs tevékenység. Pedig nincs semmiféle írásos szerző­dés a helyőrségi klub és a mű­velődési ház között, csak oko­san élnek a mindkét oldalról kínálkozó lehetőségekkel. Ez az eddig is gvümölcsöző kapcsolat még erősödhet: Szécsi László és Kiss Károly is elmondta, hogy vannak még ötletek a tar­solyban. s megvan a szándék is a hasznosításukra. Mindenképpen elismerésre lenne érdemes a klub és a ház együttműködése, vagy ha tet­szik a község és a katonaság kooperációja. De a közös mun­ka jelentőségét növeli, hogy éppen Táborfalván valósult meg. Mert ez a község kis lé- lekszámához viszonyítva nagy területen fekszik. Sok a fiatal és nincsenek is távol Hétköz­ben a faluinktól, hiszen - a szomszédos Örkényben szak­munkásképző intézet működik. Az ingázás sem alapvetően jel­lemző, hiszen 10—15 kilométe­res körzetben sok munkaalkal­mat lehet találni, tehát a fel­nőttek is ínbban helyhez kö­tődnek. A két intézménynek közösen eredményesebb lehet a munkáia a művelődési igé­nyek ébresztgetésében. Krlszt György Csepel-sziget hete A taksonyiak példája Ahogy tegnapi számunkban hírül adtuk, é héten a Rádió a Csepel-szigeten vendégeske­dik. A földrajzi tájegység hét­köznapjairól, örömeiről és gondjairól számolnak be a ráckevei járásban és Budapest XXI. kerületében készített mű­sorok. Hétfőn sajtókonferenciával kezdődött a programsorozat. A csepeli városrész vezetői vála­szoltak az újságírók és a hall­gatók kérdéseire Bakonyi Pé­ter mikrofonja előtt, élő, egye­nes adásban. f! bár a téma elsősorban Bu­dapest volt, magunk is kíván­RT DIÓFIGYELŐ NÁCIK. Sánta Ferenc — Szabó Pál szavaival élve —, úgy robbant be új irodal­munkba első novellájával, a megrázó erejű Sokan voltunk­kal, mint egykor Móricz Zsig- mond a Hét krajcárral. Szabó Pál egy író—olvasó találkozón figyelt föl a tüzes indulatú, felelős szavú fiatal­emberre. Csalhatatlan ösztön­nel megérezte benne az írói te­hetséget. írást kért a Vörös Csillag Traktorgyár akkori ma­rósától, s hamarosan napvilá­got látott a tömör szerkezetű, balladai hangvételű első elbe­szélés, mely egy csapásra iro­dalmi életünk homlokterébe állította. A történet az erdé­lyi havasok tövében játszódik. Sánta ott született, a szegény­ség szárnyai alatt cseperedett föl. Természetes, hogy első írásainak témáit e világ daj­kálta. Gyermekkori környeze tében, mint téli virág, bonta­kozik ki benne a szegények nemessége, a szépfényű em­berség. Két novelláskötete, a Téli virágzás, a Farkasok a küszö­bön után a Húsz óra és a hu­szitizmus korából merített kis­regénye jelzik egyre maga­sabbra ívelő pályájának csú­csait. A Sokan voltunk mellett különösen kiemelkedő novel­lája, a Nácik. Alig négy nyomtatott oldalon megrázó erővel mutatja meg a fasiz­mus — a mindenkori erőszak— lelket tipró embertelenségét, a teljes kiszolgáltatottságot. A rádió az elmúlt héten két ízben is műsorára tűzte azt a beszélgetést, melyet a szerző­vel a Nácik megszületésének körülményeiről, a művészi fo­gantatás pillanatairól folytat­tak. Az író műhelyében meg­fordulva az adás készítői — Bognár Mónika, Gáspár Sa­rolta és Horváth Ida — ke­rültek minden benfenteskedő okvetetlenkedést, a visszaem­lékező vallomást segítették minél tisztábban kibontakozni. SÁNTA FERENC, az írásai ra is jellemző tömör, a lé­nyegre utaló megfogalmazás­ban fejtegette, hogy szándé­ka szerint azt kívánta érzé­keltetni: nem kell föltétlenül a. fizikai erőt alkalmazni az ember megalázásához. Elérke­zik a terror olyan időszaka, amikor az ember moccanj sem mer, kénytelen-kelletlen meghunyászkodik még a vál­lon átvetett fegyver látványá­tól is. Hosszan fejtegette — egye­bek közt —t, hogy ebben az írásában a Sokan voltunkhoz képest más hangra igyekezett átváltani. A szülőházból ho­zott örökséget azonban akar- va-akaratlan sohasem tudta megtagadni. A balladai han­gulat ennek a művének is az erőssége. Megrázó dráma isága ebből fakad. És ez így van jól, éppen ezért egyszeri, utánoz­hatatlan remeklés. A novella, mely a műsorban elhangzott, a hallgatót is erről győzhette meg. SZ. E. csian hallgattuk a véleménye­ket és válaszokat, hiszen Csepel több ezer Pest megyeinek mun­kahelye, az itteni infrastruktú­ra, a kereskedelem, a közleke­dés fejlesztése bennünket is érint. Tanulsága azonban az infor­mációkon túl is volt számunk­ra ennek a nyilvános diskur­zusnak. Az, hogy eme város­rész vezetői valóban lelkiisme­retesen viselik gondját a kerü­letnek, döntéseiket a humánum, az emberközpontúság hatja át. Sajnáltuk viszont, hogy ke­vesebb szó esett a két közigaz­gatási egységet, a kerületet és a- járást egyaránt érintő kér­désekről. a városlakók pihené­si, üdülési lehetőségeiről, a ka­vicsbányatavakról s hasonlók­ról. Természetesen minderről csak akkor lehetett volna szó, ha a budapesti kerülethez ha­sonlóan a ráckevei járás veze­tői is ott ültek volna a sajtó- konferencián, amely a Csepel- sziget műsora volt. S bár csak pár percben, még­is ilyen közös gondokról szólt a Falurádió kedd hajnali mű­sorában Szorgert Sándor, a Taksony és Vidéke Áfész elnö­ke. Télen 70 ezer, a nyári hét­végeken harmincezerrel több ember élelmiszerellátásáról kell gondoskodniuk. Hogy megfe­leljenek e feladatnak új áru­házát építenek, s a Duna mind­két partián megszervezték a napi friss zöldségfelvásárlást, a mozgó árusítást. Egyetértünk az elnökkel abban is, hogy a vevők illet őségétől, a közigaz­gatási határoktól, ez elemi kö­telességük. Ma a következő Csepel-szige­ti műsorok hallhatók a rádió­ban: Kossuth: 16.03:. Ráckeve évgvűrűi. 20.36: Nagy siker volt — Csepelen. Petőfi: A 04, 05, 07 ielenti a Csepel-szigetről. 17.30: .Ötödik sebesség. Cs. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents