Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
1983. FEBRUAR 19. SZOMBAT-VÜA,m 3 Zárszámadás a vecsési tsz-ben Szavaztak: még szigorúbban Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának munkája Képviselői viták tükrében 2 Hosszú évek óta hasznos hagyomány, hogy az or- í szággyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai az új } esztendő elején kötetlen megbeszélésre jönnek össze a <> Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, vala- ^ mint az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel. Ezen a ^ találkozáson áttekintik az elmúlt év eseményeit és a ^ következő év feladatait. Az előzetes konzultációk össze- ^ gezéseként a bizottság éves munkatervének megvitatá- sára és jóváhagyására is itt kerül sor. A hatékonyság jegyében Mi sem bizonyítja jobban, hogy a vecsési Ferihegy Tsz Pest megye jól gazdálkodó erős gazdaságainak sorába tartozik, minthogy jelentősen növelték bevételüket, s tervüket 520 millió forintra teljesítették tavaly az egy évvel korábbi 451,9 millióval szemben. A szövetkezet bruttó jövedelme az 1981-es 116,5 millió forin- tal szemben, tavaly 134,5 millió forint lett. Pedig semmivel sem volt könnyebb a helyzetük, mint más gazdaságoknak, hiszen például a zöldségfeldol- gozó-üzem beruházásának befejezése az eredményes gazdálkodás mellett, komoly próbatételt jelentett. S mégis a mérleg, amit a küldöttközgyűlés elé tártak: az árbevétel 63 millió forintos növekedése, míg a nyereség 24 százalékkal több, s meghaladja a 39 millió forintot. Szépen fejlődött a juhászat, a telepet 2400 férőhellyel bővítették, s az anyajuhok száma tekintélyes, 3808 darab. A közös állatállomány ' takarmányszükséglete mellett gondoskodtak a háztájiban nevelt állatok ellátásáról is. Szükség is volt erre a gondoskodásra, vagyis integrációra, hiszen a múlt évben 300 bika hízott a háztájiban, s a tervek szerint az idén sem helyeznek ki kevesebbet. Bár — ahogy Dob- rovitz József elnök beszámolójából egyértelműen kiderült —, a takarmány és az abrakgazdálkodás hagyott maga után kívánnivalót. Hiszen nem sikerült az általuk, önmaguk számára megszabott szint alá szorítani a felhasznált meny- nyiséget A résztvevők közül Homvák Pál- né és Bendf Istvánná Érd ősi Ágnes felvételei Ahogyan az elmúlt esztendőben, úgy az idén is magasabb követelményeket állítanak önmaguk elé a vecsésiek. A növénytermesztésnek az idén 3600 tonna kenyérgabonát kell adnia. Ugyanakkor 4600 tonna takarmányt, ugyanennyi siló- kukoricát, s 14 ezer 400 tonna káposztát, 14 ezer tonna gyökérféleséget — a háztájival együtt — feldolgozásra és a piacra adni. Terveik szerint a savanyúkápasztából 3 ezer tonna készül. S számítanak arra is, az idén éppúgy 500 tonna savanyúkáposztát tudnak értékesíteni a nyugati piacokon, mint tavaly. S a zöldségfélékből feldolgozva — tehát szárítva — a hazai piacokra elegendő jut, s a külföldi partnerek is vevőik lesznek. A bárányt is exportra szániák, s a gyapjút pedig belföldön értékesítik. A felvillantott elképzelések, a feladatok, amit a küldöttközgyűléssel egyetértésben megjelölt a vezetőség, korántsem kicsik. Hiszen az árbevételt 48 millióval többen jelölték meg a tavalyinál. Tehát egyértelműen a szigorúbb gazdálkodásra szavaztak, egy sor többletköltség ésszerű kiküszöbölésére. így például lefaragnak az évi 22 millió forintos gázszámlából, s a tegnan még 7 milliós pluszt jelző villanyszámlából. A küldöttközgyűlésen felszólalt Sarlós István is. Többek között utalt arra a megfogalmazásra, mely pár perccel korábban hangzott el: 24 évvel ezelőtt különféle meggyőzés hatására léptek be az emberek a termelőszövetkezetbe. —■ Kiegészíteném én ezt a gondolatot azzal, hogy különféle meggyőződés alapján történtek a belépések. Ma már nem ez a fontos, hanem az a megfogalmazás, ami ugyancsak ebben a teremben hangzott el: az a vezetőség, amelyik 39 millió forintos nyereséget nem tud hozni jövőre, az vegye a kalapját. Tetszik a megfogalmazás. A nagy egészhez, amit a népgazdaság jelent, hozzátartozik a vecsési Ferihegy Tsz is. A nagykalapba adott forintokkal, mégha finoman fogalmaznak is. amikor a szabályozókról, az elvonásról vagy az adóról esik A vendég Apró Mihály juhásszal beszélgetett Szerintük ehhez csak az kell, hogy a nagyberuházás nyomán keletkezett néhol ésszerűtlen többletkiadást megszüntessék. S az alaptevékenység mellett az egyáltalán nem mellékes üzemágak feladatai is nagyobbak ma, mint tegnap. Alapozva a tagokra, a szocialista brigádokra, s a háztájira, a küldöttközgyűlésen megfogal- mozódott: amit önmaguk elé feladatként tűztek, teljesítik. szó. Egy régi, egyetlen kocsival kezdték. S az elnöktől hallottam: ma csak a tagoknak 300 magángépkocsijuk van. Nem számítva a gazdaság sa. ját erőgépeit, szállítókapacitását. Hogy jutottak el ide? Volt eszük, szivük, akaratuk, tudták, mit kell csinálni. S itt kizárásra is sor került, a munkaerkölcs megsértése miatt. Akik erre képesek, akik ezt a lépést megteszik, azok képesek a jobb, a több munkára is. Budapest tőszomszédságában élnek, fogalmazták meg. Nem az árnyékban, ahova nem jut fény. Minőségi különbség van a két szó között! Hat erre a kollektívára a nagyváros, s ők is hatnak rá. Jó a közérzetük, s képesek a gondokon túllépni. A siker ott nem maradhat el, ahol a munka, a munka- szeretet a közös nyelv. Varga Edit Országunk helyzetéből kiindulva az elmúlt esztendőben a hatékonyság növelése volt az a központi probléma, amely köré munkánkat csoportosítottuk. Ennek keretében több fontos kérdést vitattunk meg. Behatóan elemeztük az élelmiszergazdaság veszteségforrásait és azok kiküszöbölésének lehetőségeit. Figyelembe vettük a mennyiségi veszteségeket és a beltar- talmi értékcsökkenést mind a termelés gazdaságosságát elsősorban meghatározó fő termékekben, mind azokban a melléktermékekben, amelyek más célra felhasználhatók. A termelési vertikum különböző szintjein, különösen pedig azok kapcsolódásánál (az áruelőkészítésnél, szállításnál, kereskedelemnél, feldolgozásnál) azonban jelentősek a veszteségek. Ezek csökkentése nemcsak elhatározás kérdése, mert az igényesebb gazdaság- szervező munka mellett összehangolt kutató-, fejlesztőtevékenységre és jelentős anyagi erőforrásokra is szükség van. Az országgyűlés ipari bizottságának kezdeményezésére foglalkoztunk az ipar és a mezőgazdaság kapcsolataival. Mindkét terület ezer szállal kapcsolódik egymáshoz és a népgazdaság többi ágához. A mezőgazdaságban felhasznált gépek, eszközök, anyagok mennyisége, minősége, időben való rendelkezésre adása alapvetően befolyásolja a mező- gazdasági termelést. Más oldalról a mezőgazdaság az élelmiszer- és a könnyűipar számos ágának fontos nyersanyagforrása, s termékeinek mennyisége, minősége és időbeni szállítása is meghatározó ezekben az iparokban. E területek együttműködésének javulása elsősorban akkor várható, ha a gazdasági kapcsolatokban megteremtődnek a kínálati piac lehetőségei és körülményei. Tavaly a bizottság két alkalommal is foglalkozott a víz problémáival. A nyár végén Szarvason az öntözés és a melioráció helyzetét vitatta. Azt vizsgáltuk többek között, hogy miért csökken az öntözött terület, mennyire indokolt és hogyan lehetne ezen változtatni. Ez a kérdés is szóba került az Országos Vízügyi Hivatal országgyűlési beszámolójában, bár természetesen a fő probléma mégis a lakosság jobb vízellátása, az ezzel összefüggő csatornázás, az elmúlt évek során jelentősen előrehaladt árvízvédelem volt. Az elmúlt esztendő első felében a tartós szárazság zavarta munkánkat, tette bizonytalanná kilátásainkat. Azután változott az időjárás. Ez és a kemény munka együtt meghozta gyümölcsét. Az elmúlt évben az eddigi legnagyobb kukoricatermésünket takarítottuk be jó minőségben, s ez a hústermelést is segítette. Jó volt a kenyérgabona- termés. Egyes gyümölcsfélékből, különösen almából, valamint a szőlőből is kimagasló volt az eredmény. A nagy terméssel kapcsolatos gondok minden területen jelentkeztek, mégis a termények sajátosságai és piacuk eltérő jellege miatt más formában és mértékben. A termelést és a betakarítást követően a tárolás és az értékesítés vált munkánk hatékonyságának központi problémájává. A termés minősége mindkét esetben fontos összetevője az eredményességnek, mert a szállítást, az eltartást, a felhasználást messzemenően befolyásolja. Az értékesítést éá félhasználást már a termelés során meg kell alapozni, sőt ez a munka, különösen egyes ágazatokban már a termőhely megválasztásánál kezdődik. Az olyan intenzív növényeknél, mint a gyümölcs és a szőlő — amelyek anyagban, eszközben és élőmunkában nagy ráfordítást kívánnak — megengedhetetlen, hogy termelésük, hatékonyságát számukra kedvezőtlen termőhelyi körülmények korlátozzák. Bizottságunk, átérezve e kérdés fontosságát, a tavasz folyamán munkatervében napirendjére tűzte a gyümölcs- és szölövertikum problematikáját, hogy a kérdés sokoldalú áttekintésével kíséreljen meg segítséget adni ezeknek az ágazatoknak a továbbfejlesztéséhez. Sarlós István: Volt eszük, szívük, akaratuk KÜLÖNBÖZŐ NÉZETEK ALAKULTÁK EGGYÉ ITT ISMERIK Ä NÉP GONDOLATÁT MIECZYSLAW RAKOWSKI PEST MEGYÉBEN SOKÁIG EMLÉKEZETES marad Vecsés és környéke számára, hogy a hazánkban tartózkodó lengyel miniszterelnök-helyettes: Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja milyen érdeklődéssel vett részt a Ferihegy Termelőszövetkezet zárszámadó küldött- gyűlésén. De emlékezetes marad a nap a kedves vendég számára is, mert — mint lapunknak nyilatkozata —, mély benyomást tett rá az iparszerűen működő, korszerű nagyüzem, annak energikus elnöke, az értő szakemberek, mindenki, akivel ily rövid idő alatt módja volt megismerkedni. Megjegyezte a nevét Béki Eszti néninek, aid a küldöttgyűlésen felelevenítette az indulás nehéz napjait. Azokat az időket, amikor különféle meggyőzési módszerekkel, agitációval szervezték a termelőszövetkezeteket, és nagyon is különböző nézetű emberek sokasága verődött egy közösségbe. Nagyon nehéz esztendők voltak az első évek. de ma már mindenki csak mosolyogva beszél arról... — Vannak-e, akik visszakívánják az egyéni gazdaságot? — kérdezte Mie- czyslavv Rakowski. S ha netán kételkedett volna a vezetők válaszában, a tagság derűje, elégedettsége az eddigi fejlődést mérlegelve, majd szavazása az 1983-as terv felett —, meglehetősen meggyőző lehetett számára. — Hány tagja van a termelőszövetkezetnek? Dolgoznak-e a nyugdíjasok? Az alapító tagok közül vannak-e még a szövetkezetben? A lengyel miniszterelnök-helyettes kifogyhatatlan volt a kérdésekből, s mint mondotta, lenyűgözték a válaszok. Például nagy hatással volt rá az, hogy az alapító tagok legfeljebb nyugdíjba mentek, de visz- sza-visszajárnak dolgozni, ha bírják, művelik háztáji földjüket, szorosan kötődnek ma is a termelőszövetkezethez. A valaha egyéni gazdák valódi szocialista közösségi emberekké váltak. — Hogyan néz ki a tulajdonjog és van-e értelme annak, hogy valaki tulajdonos? S el kellett magyarázni részletesen mi is a földjáradék, s hogy a vérszerinti örökösök a földet is örökölhetik a szülőktől. — Hogyan segíti a közös gazdaság a háztájit, mi az, hegy integráció? Valóban 64 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik itt? — Mennyit keresnek a tagok? Hitetlenkedve kérdezte a vendég: az 58 000 forinton felül még övék a háztájiból származó haszon? MEGMUTATTÁK a ritka vendégnek a nemrégen átadott nagyberuházást: a feldolgozó szárítóüzemet. A savanyító- ban megkóstolta a híres vecsési káposztát. A juhtenyésztésnél Apró Mihály, főiskolát végzett juhásszal beszélgetett. Nyilatkozatában elmondotta Mieczys- law Rakowski, hogy még csak két napja tartózkodik hazánkban, de örül, hogy e rövid idő gazdag programja során is annyi mindennel ismerkedhetett, bepillanthatott hazánk életébe. Mint a többi között említette: Magyarország mező- gazdasága Európa-szerte ismert, nagyon termelékeny ágazat, sok ország tanulhat a magyar falu átalakulásából, gazdagodásából. Ismeri azt a küzdést, ami az indulás nehézségeiből fakadt, s jó látni — erre emlékezve — a termelőszövetkezeti tagok elégedett, mosolyra kész arcát. Elmondotta a lengyel miniszterelnök-helyettes. hogy Lengyelországban is régóta figyelik Magyarország fejlődését, s nemcsak figyelik, hanem elemzik is. tanulni is igyekeznek abból ami ebből az ő hazájukban alkalmazható. JOLESÖEN beszélt a LEMP KB. tagja arról az őszinteségről, amit látogatása során mindenütt tapasztalt, nyíltan beszéltek előtte a gondokról is, nem takargatták bajaikat. Nagyszerű és követendő — hangsúlyozta Mieczyslaw Rakowski —, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlata, az, hogy mindig odafigyeltek a nép szavára, ismerik a nép gondolatát, s ez a politika az alapja a sikereknek. Nincs annál szörnyűbb — mondotta —, mintha egy nemzet csalódik és képtelenek a népben rejlő szunnyadó erőt feltárni, kihasználni. A Ferihegyi Termelőszövetkezetből az esti órákban távozott, annak a hangulatával, ami egy megerősödött, sok tervet dédelgető, céltudatos és szorgalmas tagságból feléje áradt. S. A. Ráfordítás és hozair. A termelés anyag- és eszközigényessége, s az ezzel kapcsolatos növekvő költségek indokolják, hogy másik témaként az élelmiszer-gazdaság' költséggazdálkodásának vizsgálatát válasszuk. Közismert, hogy a mezőgazdasági ter melés fejlődésében milyen nagy szerepet játszott például a gépesítés és a kemizálás. Ezek nélkül a mezőgazdaságban és különösen a nagyüzemi keretekben rejlő lehetőségeket — a növekvő szakismeret és a nagyobb termőképességű fajták mellett — sem tudtuk volna kellőképpen hasznosítani. Ismert az anyag- és energiaköltségek növekedése. Ma az a jelenség, amikor a termelési ráfordításokban az anyagok és eszközök ára többszörösen meghaladja a felhasznált élőmunka költségét, különösen fel kell, hogy keltse a figyelmünket. Az anyagokkal és eszközökkel való jobb gazdálkodás, azok helyettesíthetősége. egymáshoz való arányának. felhasználásuk idejének stb. változtatása mind olvan lehetőség, amelv jelentősen növelheti alkalmazásuk hatékonyságát. E kérdéseke* hazai körülményeink között vizsgálva érdemes fokozott figyelmet fordítani a külföldi taoaszt a tatokra. Mezőgazdasági termelésünk egyes ágazataiban a nagyüzemi feltételek a gépek és eszközök jobb kihasználását, kevesebb és nagyobb géppel jobb eredmény elérését teszik lehetővé. Ezért a hasonló mezőgazdasági színvonalú országokhoz képest egyes területeken mi kisebb gépkapacitással értünk el eredményt Kérdés, hogy milyen további lehetőségeink vannak e téren. Más területen, például egyes kemikáliáknál elértük vagy meghaladtuk a hozzánk hasonló színvonalú országok mutatóit. Indokolt vizsgálni, fcogy a mai költség- szerkezet mellett hogyan lehetne a felhasznált anyagokat csökkenteni, vagy éppen növelve mennyiségüket, az eredményesebb alkalmazással elérni nagyobb hatékonyságot. A mezőgazdaság különböző területein — ha lehet összehasonlítást tenni — a legnagyobb változás talán az emberekben, azok felkészültségében, élet- és munkakörülményeiben következett be. Ma a közvetlen mezőgazdasági termelésben a 20—25 évvel ezelőttihez képest az embereknek csak mintegy harmada dolgozik. Ugyanakkor mennyiségben és értékben a korábbiak több mint kétszeresét állítják elő. Az emberek munkája, munkavédelmi és egészségügyi helyzete, életkörülményei sokat változtak, fejlődtek, de sok még a tennivaló is. A bizottság ezért az országgyűlés egészségügyi bizottságával közösen kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni A téma előkészítését az Egészségügyi Minisztérium vállalta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és az illetékes szakszervezetekkel együttműködve. Hasznos tapasztalatok A mezőgazdaságban dolgozók társadalmi közérzetét és a mezőgazdasági vállalatok teljesítőképességét messzemenően befolyásolja a lakóhelyi környezet. A községek, városok kiépítettsége, a közműellátás, a kulturális élet stb. közvetve fontos összetevői a termelés, a termelő ember és a vállalat munkájának. Más oldalról természetesen a lakosság és a vállalatok magatartása és segítsége is visszahat a lakókörnyezetre, annak fejlődésére. Jól tudjuk, hogy a falvakban élőknek ma már csak kisebb része dolgozik a mezőgazdaságban. Mégis, különösen a kisebb településeken, azok fejlődésében meghatározó a mezőgazdasági vállalatok szerepe. Mindez indokolttá tette, hogy az ország- gyűlés frogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával együttműködve a mezőgazdasági vállalat, az abban dolgozók és a lakóhely közötti kapcsolat témakörét is vitára tűzzük. Természetesen a felsorolt kérdések mellett munkánk során egyéb problémák is felvetődnek. Ezek között rendszeres feladatuk az ország költségvetésének megtárgya- ’ása. majd az annak végrehajtásáról szóló jelentés megvitatása és jóváhagyása. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ez évi első ülése, s az azzal kapcsolatos munkatervi vita is jól musttá. hogv a bizottság tagjai 4s az egves témákba bekap- "soiódó más képviselők mi- 'ven alaposan és naav felelősséggel készülnek ezekre a vi- *őkra. A munkahelyükön és az általuk képviselt terület kisebb-nagvobb közösségeiben 'elhalmozódó élménvek, tapasztalatok jelentősen hozzá- 'árulnak munkánk eredmé- -ivéhez. Különösen sokat vácink n most folyó zárszámadq ’'özgvűléspic, falugyűlések, képviselői beszámolók, különböző szakmai közösségek vi- ‘á‘tól, tapasztalataitól. Az ott c«is*7ínrp kerülő vé'eménveket -s iavnslatokat a képviselők útién bizottságunk munkájában is eredményesen tudjuk dr. rsE'CVn László egyetemi tanár, az orszá«gvű!és mezőgazdasági bizottságának elnöke
