Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

ilet Vác műemlék falai közt Tóth B. Zoltán a kStSttárugyár egyik szép termékével büszkélkedik a vendég előtt. berségnek is számos jelét ad­ják: a könyvtár megszervezte például, hogy az időseket la­kásukban keresik fel, házhoz viszik számukra a könyveket. Ugyanígy a betegekhez is el­jutnak. A város korszerű kór­házában fekvőkhöz is elviszik kölcsönkönyveiket. Jelenleg 16 ezer beiratkozott olvasója van a város-járás könyvtárának. Kinek ne tetszene, ahogyan hozzákezdtek a városban a KISZ lakásépítő akció megva­lósításához, elérhetővé téve ál­tala a kiskeresetű ifjúság otthonalapítását. Megannyi példát hallhatott Várkonyi Péter az alkotásra képes emberek boldogulásáról. Mert az igaz, hogy panasz Vácott is sok van: nehéz a la­káshelyzet, hátravan az egészségügyi szakközépiskola, a fogászati rendelő megépíté­se. S míg elkészülnek, bizony hiányzanak a város lakóinak. Lesz bútoráruház, egyszer szálloda is, 1984 tavaszán avat­ják majd az uszodát... Egyet ily rövid idő alatt is megálla­píthatott a Központi Bizottság titkára: e városban nemcsak beszélnek a nehézségekről, hanem tudják a módját is, ho­gyan oldják meg gondjaikat, s arra is készek a terveik: mit nyújtanak mindehhez saját erőből. Abból az erőből, amelyből már annyi mindenre tellett eddig is. Sági Agnes Az OTP eredményei, tervei Több a hitel, mint a betét f A vártnál eredményesebb ^ évet zártak az Országos Ta- ^ karékpénztár Pest megyei ^fiókjai — állapították meg ^ az OTP megyei igazgatósá- í gán a múlt évi munkájukat g értékelő elemzésben. A lakossági jövedelmek ala­kulására az OTP-ben elsősor­ban a betétállomány változá­sából következtethetnek. Nos. tavalyelőtt Pest megyében az OTP-ben, a postahivatalokban és a takarékszövetkezetekben a betét 930 millióval, a múlt évben 960 millióval emelke­dett, s elérte a 9,7 milliárd fo­rintot. A bér- és bérjellegű bevételek mérsékelt emelkedé­se mellett inkább az egyéb forrásokból, főleg a mezőgaz­dasági termékek értékesítésé­ből származó jövedelmek nö­vekedtek. Nagyobb a vállalkozókedv Tavaly február 1-től lehet a megye valamennyi takarék- pénztári fiókjában átutalási betétszámlát nyitni. Gyors térhódításáról tanúskodik, hogy egy év alatt 15 millió­ról 36 millió forintra gyara­podott az átutalási betétállo­mány. Az év végén 7900 szám­lát kezeltek, ezek közül 1900- ra tulajdonosaik munkabérü­ket teljesen vagy részben a munkahelyükkel befizettetik. Takarékcsekket vidéken, te­hát Pest megyében is tavaly januártól lehet váltani. Az OTP illetékesei eleve számol­tak azzal, hogy csak rendkí­vül lassan terjed majd, s ezért a múlt évi terv mind­össze száz takarékcsekk-szer- ződés megkötésével számolt. A tény százötven lett. Jóval töb­ben nyitottak ifjúsági taka­rékbetétet: tavaly szűkebb pátriánkban 3 ezren; s ezzel a megyében kezelt ifjúsági betét meghaladta a 33 ezret. Pest megye pénzintézeti berkekben közismerten úgyne­vezett hitelerős megye. Itt fel­tehetően a nagyarányú lete­lepedés (s a Pest megyeieknek az átlagosnál nagyobb a vál­lalkozókedve), miatt a lakos­ság több kölcsönt kér, mint amennyi betétet elhelyez. Ta­valy a hitel 1,2 milliárd fo­rinttal emelkedett, s az év végére megközelítette a 12 milliárd forintot. Lakáskorsze­rűsítésre és közművesítésre körülbelül 3 ezer, új családi ház építésére 4 ezer kölcsön­kérelmet adtak be. Az OTP összesen 10 904 építési hitel­igényt teljesített. Vevők a totóra-lottóra OTP-kölcsön igénybevételé­vel tavaly 7200 lakás építése fejeződött be. Elkészült 4400 családi ház, s rekord mennyi­ségű — 1821 — OTP-beruhá- zású lakás. (Ugyanakkor 1300 OTP-lakás munkálatait kezd­ték meg.) Az OTP tizennégy településen építtetett tavaly; például Budaörsön háromszáz, Dunakeszin több mint három­száz, Vácott pedig több mint kétszáz otthont. Jelenleg a ta­valy elkezdett ezerháromszáz­zal együtt 2051 OTP-beruhá- zású lakás — a főváros kivé­telével az országban a leg­több —, készül Pest megyé­ben. Tavaly szeptembertől lehe­tőség nyílt hiteligénylésre, a magánvállalkozásokhoz. Az OTP Pest megyében a hitel- képesség alapos vizsgálata után 118 esetben adott rövid, közép vagy hosszú lejáratú kölcsönt, összesen 9 millió fo­rint összegben. Gazdasági munkaközösségnek például kemping létesítéséhez maxi­mum 300 ezer forintot ad­nak, 12 százalékos kamatra, 5 év lejáratra. Üzlet építésére 200 ezer forint a felső határ, 11 százalékos kamattal, 6—8 évre. Forgóeszköz-vásárlásra rövid lejáratú hitelt kaphat az igénylő, legfeljebb 100 ezer forintot, 12 százalékos kamat­tal, egy évre. Az 54 ezer áru- vásárlási kölcsön összege 700 millió forint volt. A múlt esztendő eredmé­nyeihez tartozik még. hogy eladtak 44 millió totó-lottó szelvényt. Ez 8 százalékkal több az 1981. évinél. A Pest megyében értékesített lottó- szelvények közül egy — a 48. héten — öt-, a totószelvények közül pedig négy 13+1 talá- latos volt. örvendetes módon az OTP is igyekszik évről évre meg­újítani . tevékenységét, bővíte­I Aki nem járt Vác Y^ro­annak legfeljebb az jut eszé­be neve hallatán, hogy a Du­nai Cement- és Mészmü tönk­reteszi a levegőt és itt lehetet­len élni. Legfeljebb arról ol­vashat gyakorta, hogy piszkos és szennyezett a Duna vize —, mondotta Várkonyi Péter teg­napi, Pest megyei látogatása során. Amikor azonban a ven­dég közelebbről ismerkedik az öreg, patinás falakkal, akkor veszi észre, hogy milyen szép ez a barokk város, milyen han­gulatosak az utcák, s tapasz­talja: milyen átgondolt, terv­szerű fejlesztést valósítanak meg az itt élők. Természetesen az is igaz, hogy a DCM szennyezi a vá­rost, napi 24 tonnányi egész­ségtelen pora ráül a környék­re, ennek megszüntetésére már eddig is sok száz millió forin­tot áldoztak, s az egészségvé­delem érdekében újabb súlyos milliókat költenek majd a kö­vetkező években a por elszívá­sára. Igaz az is, hogy elsősor­ban a gyárak jobban ügyelhet­nének a víz tisztaságára, a technológiai fegyelem, a ren­delkezések betartásával sok gondtól szabadíthatnák meg a váciakat. Egyet lehet érteni Várkonyi Péterrel, a Központi Bizottság titkárával, hogy a megyén túl élőknek érdemes lenne többet tudniuk Vácról. Ezernyi arca van: gyár- és iskolaváros, művelődési cent­rum, kereskedelme távoli fal­vakból vonzza bevásárlásra a lakosságot, műemlékházai tör­ténelmi emlékeket idéznek; valóban, itt átvonult a törté­nelem : a munkásmozgalom fészke is ez a hely, idegenfor­galmi érdekesség, a Dunaka­nyar e tájt is tíz-százezreket csal ide, s 1013 kórházi ággyal egészségügyi központ. ! Magától értetődő, hogy jegyezhette meg Várkonyi Pé­ter azt a sok-sok számot, amit látogatása napján hall­hatott. De az mindenképpen szemléletes volt, ahogyan Papp József tájékoztatta: Vác szin­te az ország keresztmetszete. Van itt vegyipar, híradástech­nika, textilipar, itt van az Egyesült Izzó gyáregysége, a Hajó- és Darugyár jelentős üzeme, van építőipara. A baj csak az, hogy $ok híres gyár csupán gyáregységként műkö­dik, ami szinte állandó csatá­zást jelent az anyagyár veze­tőségével. Sok a bejáró a környékről, életüket, életmódjukat formál­ja a munkahely. S hogy milye­nek e munkahelyek? Említhe­tő a Forte gyár, amelynek ter­mékeit esztendők óta — pedig 86 országba szállítja fotócik­kéit — senki nem reklamálta. Nagy szó ez akkor, amikor szi­gorúbbá vált a piac, elnézés­nek sehol sincs helye. Hason­ló a Váci Kötöttárugyár hír­neve. Ez' a nagyüzem 98 esz­tendős, a falai csaknem év­századosak, belül azonban a rekonstrukció korszerű üzem­mé varázsolta, ahol a legmo­dernebb technikával dolgoz­nak. Ez a gyár nem panasz­kodhat: termékeiknek állandó piaca van. Magyarország leg­régibb kötöttárugyára világvi­szonylatban is edőkelő helyet foglal el termékeivel. Persze a hírnév megszerzé­se és megtartása mögött ke­mény küzdelem húzódik meg, a sikert a kötöttárugyárnak sem adják könnyen. Annyi azonban bizonyos, hogy kínló­dásaiknak, a mindig új kere­sésüknek, akárcsak a Forte gyárnak —, megvan az ered­ménye. Megjegyezhette a ven­dég a Hajó- és Darugyár váci üzemegységének nevét is, hi­szen konténerei szintén meg­hódították a világ számos pia­cát: gyártmányuk a japán mi­nőséggel versenyez. Szó volt a beruházásokról is, az Egyesült Izzó váci gyáregysége 900 millió forin­tot, a Bélésárugyár 100 mil­lió forintot tervez. A város­ban tizennégy gazdasági mun­kaközösség alakult. Mi taga­dás, sokan figyelik kétkedve indulásukat, sokan alakítanak ki hirtelen véleményt, meg sem várva hogyan dolgoznak, a népgazdaság számára meny­nyi hasznot hajtanak. | A dolgozók el^dettek ritka váiros vagy község mond­hatja el: valamennyi bölcső- dés- vagy óvodáskorú gyerme­két el tudja helyezni, senkit nem utasítanak el. Egyetlen iskolájukban van kétműszakos tanítás, a többiben már job­bak a körülmények. Szeren­csére a diákoknak nemcsak az iskola nyújt sokat. Vác szá­mos művelődési intézménye tárja ki kapuit a szép szóra igényes emberek előtt. Várkonyi Péter különösen arról beszélt elismeréssel, hogy a művelődési intézmények megtalálták a módját, hogyan jussanak közelebb a munká­sokhoz, a gyárakban dolgo­zókhoz. Kiállításokat rendez­nek az üzemekben, kórusokat hívnak meg, családi rendezvé­nyeket tartanak a művelődési központban, érdekessé téve a szabad idő óráit szülőknek, gyermekeknek egyaránt. Nagyszerű ötlet például az is — s milyen egyszerű —, hogy amíg a szülő a táncolni tanuló, vagy bábszínházát néző gyer­mekére vár, addig a csarnok­ban ismeretterjesztő vetítést nézhet, türelmetlenség helyett székhez szegezetten élvezi a várakozás perceit. Koncert, kiállítás vonzza a látogatókat. Nem kevésbé a sokféle szakkör, az ezernyi ötlet. S ez a lényeg: a fá­radhatatlanság az ötletek meg­valósítására. Mert amíg egy nyelvi labor, vagy csillagásza­ti szakkör megalakul, amíg a váci járás felső részeiből rá­szánták magukat a dolgozók, hogy először meghallgassanak egy színielőadást, megszeres­sék, megértsék a Vox Huma­nst, a komoly zenét, mennyit kellett gürcölni. Mindez pénzbe is került, milliókba. De a gondolkodás a forintokat is megfialja. Így például: április 4-én avatják o Hincz-gyüjteményt a régi könyvtárban. A régi könyv­tár a Mártírok útján új he­lyiségbe költözött, ahonnan a honvédségi klub bevonult a művelődési központba. A Gá­dor múzeum a régi zsinagógá­ban kap otthont. Az METESZ új székháza is műemlékház felújításával kapott helyet. Tehát úgy védik meg a műem­lékeket, hogy azok egyben ér­telmes feladatot is töltenek be. Nemcsak megőrzik a ré­git, de hasznosítják a mának. | S ha minderről 3óm^t alakított ki a magas vendég, azt külön is megjegyezte, mi­lyen nagyszerű, hogy az em­Háztáji mesék Mondtam én mindig, hogy nagyon ügyes ember ez a Kovács úr. Aranyat ér nemcsak a keze, hanem az esze is. Nincs olyan talál­kozásunk, hogy valamiféle ízes-zamatos, de legtöbbször mégis ismeretterjesztő mesével ne traktálna. No mag alkalmanként a köré­je gyülekező embereknek is megtartja szo­kásos kiselőadását. Gondoltam már arra, Ja­vasolni fogom valamilyen célirányos fóru­mon, hogy a téli estéken minden, háztáji gaz­dáknak szervezett tanfolyamra osszanak be hozzá hasonló tehetségű, aktív nyugdíjast. S részben már meg is oldódik a kistermelők szakmai műveltségének egy kis hányada. Mondom, alig van ürügy, apropó, amiből perceken belül ne kanyarodna Kovács Gá­bor úr bizonyos tanulságokkal, tudásgyara­pító példázatokra. Legutóbb a háztáji sertés- tartást boncolgatta nagy szakértelemmel. Hangoztatta, nem áll őneki szándékában sen­kinek a befolyásolása, de amit ő már tapasz­talatból tud, azt bárkinek szívesen átadja. Szeretné, ha másoknak kevesebbe kerülne a gyakorlati tudás megszerzése. Még azt is hoz­zátette, bizony nem elég csak az elhatározás, tudni kell azt is, m't miért csinál az em­ber. Hiszen ő is mo.'Jnem belebukott, ami­kor amellett döntött, hogy a csirke helyett ezután sertéseket hizlal az ólban. A nagyobb nyomaték kedvéért nyakát meg­feszítve- jelezte, ellentmondásnak itt semmi helye, ezt ő úgysem tűmé. Mert ő már tud­ja, megtanulta, bármihez kezd az ember, nem árt az elővigyázatosság. — Tegnap is isten untáig rostökoltam a ház körül... — Pará­nyi, felcsigázó szünet közbeiktatása után folytatta. — Annyi a veréb, a gerle a sertés­ólak körül, hogy ha nem vigyázok, eleszik a drága eledelt. A sok madár úgy száll a vá­lyúra, mint a füstfelleg... Na, most mi következik ebből? Addig nem mozdulhatok el az ól mellől, amíg a vályú­ban van egy kis takarmány. Mert tegyük fel, ha csak 0,5—1 kg kukoricát esznek is meg naponta a madarak, nagyon sokra megy, mire meghízik a jószág. A végelszámolásnál meg törölheti a szemét a gazda, hogy ő bi­zony több pénzre számított. A kudarc még könnyen kedvét is szegheti további próbál­kozásainak. — Azért hangoztatom én — rándít a vál­lán Kovács Gábor úr —, érdemes vigyázni a jószágot, amíg eszik. Ne a madarak egyék el előlem, amiért én verejtékeztem. — Gondolom — csatlakozik bölcs egyetér­téssel a szűk hallgatóság soraiból Juhász úr — alá maga is 10 sertést hizlal évente —, Kovács úr igazát nem vitatja senki. Már gye­rekkoromban arra tanított az apám: fiam, csak az tartson jószágot, akinek szíve is van hozzá. Na, én ezt azóta sem felejtettem el. Nem is csaltak még meg soha a disznaim. Pedig drága az eleség, mégis megtalálom a számításomat. Kovács Gábor sötét szemében az oktató célzatú ellenkezés szikrái pattognak. — Meg! Meg, ha ráadásul még olyan ser- tásfajtát tartasz, ami a ház körül található hulladékon is gyorsan hízik. Aki csak a táp­ra alapoz, az jobb, ha el se kezdi... Nálam a lucerna, a tök, a fű és egyéb eleség sze­repel a malacok étrendjében. Mikor a krump­li kikerül a földből, az apraját már akkor félreteszem. Főzve kitűnő eledel a jószágok­nak, hát még, ha egy kis sóval is meghinti az ember. Ügy nő tőle a sertés, mintha húz­nák. Aztán meg a konyháról is marad ez, az. Hiába számítja ki az étel mennyiségét az asszony, a váratlan dolgokat ő sem kalkulál­hatja be. A múltkor is éppen hogy elkészült az ebéd, beállított a sógor egy tál hurkával — merthogy ők disznót vágtak. Ki tud egy­szerre annyi ennivalót megenni? A leves egy részét a disznóknak adtuk. Ezért is jó, ha van jószág a háznál, meg azért is, hogy a hízók leadásakor egy summában sok pénz üti az ember markát. Egész esztendőben meg ész­re sem veszi az apránként elköltött forinto­kat. Olyan, mintha spórkasszába rakná az ember. — Ügy ám — helyeselnek többen is. — Nemrégiben a felvásárlási árakat is emel­ték. Ez ellensúlyozza a takarmányozási költ­ségek növekedését. Parasztember vagyok — simít végig a homlokán Kovács úr —. sok mindent megéltem már, de én mondom, aki teheti, hizlaljon disznót, megéri. Számításá­ban nem csalatkozik, ha odafigyel. Azért állítom, Kovács Gábor meséi egy­szerűek ugyan, de apró gondolatokat csak ki­csiholnak hallgatóiból. Már pedig minden­napi életünk is tele van olyan apróságokkal, amik sok kalamajkát okozhatnak, ha elné­zünk fölöttük. Bóna Zoltán ni szolgáltatásai körét. Az idén emeltékc többféle hitel felső határát, új takarékossá­gi formát vezettek be. s mó­dosították a takaréklevél és az ifjúsági betét kamatozási feltételeit. Elmondták az OTP Pest megyei Igazgatóságán, hogy már tavaly — főleg a pénz­ügyi, ügyintézői állománynak —, komoly feladatot jelentett az új lakásépítési, -vásárlási hitelezési formára való felké­szülés. S még az év vége előtti átmeneti időszakban le­hetővé tették, hogy ügyfeleik válasszanak: a régi vagy az új feltételek szerint igényelnek-e kölcsönt. Felméréseik szerint az idén OTP-kölcsönnel 4500 családi ház építése fejeződik be. El­készül 1159 OTP-beruházású lakás, s elkezdik 995 építését Egyébként összesen I860 lakáé értékesítését tervezik, ami­ből 250 olyan, amelyet a tu­lajdonosoktól visszavásároltak és ismét eladnak. Mivel a ko­rábbinál nagyobb hiteleket adhatnak, a kölcsönállomány a tavalyinál is dinamiku­sabban emelkedik majd. Elő­reláthatóan 1,7 milliárd fo­rint hitelt folyósítanak, s ez­zel a hitelállomány megkö­zelíti a 14 milliárd forintot (A betétek összege viszont a tervezet szerint 800 millió fo­rinttal lesz nagyobb, mint ta­valy az év végén volt.) Lakásigénylés betétre Várhatóan elterjed az ott­honteremtési előtakarékosság új formája. Erre évente leg­kevesebb 6 ezer forintot kell befizetni és legalább három évig bent hagyni, öt évig évente 5, öt és tíz év között 5+1, s tíz év után 5+2 száza­lék kamatot fizetnek rá Újdonság a lakásigényléi! betét is. A tanácsoknak tud­valévőén módjuk van elő­írni, hogy azok, akik a lakás­jegyzéken szerepelnék, meg­határozott összeget fizessenek be az OTP-hez. Pest megyé­ben valamennyi város és né­hány — lakóteleppel rendel­kező —, nagyközség tanácsa élt ezzel a lehetőséggel. A la­kásvásárláshoz szükséges terv­szerű takarékosságra késztető lakásigénylésd betét után, az OTP évente 5 százalék kama­tot fizet. Az ifjúsági és takaréklevél­betétek, valamint a takarék­csekk módosításáról lapunk január 13-i számában már be­számoltunk. Az OTP Pest me­gyében az év végéig szeretné megduplázni a takarékcsekk­szerződéseket, az ifjúsági be­tétek számát pedig 35 ezerre emelni. Tervük szerint az év végére csaknem 3 ezer olyan átutalási betét lesz, amelyre a munkahelyek közvetlenül fize­tik be a munkabért, illetve annak egy részét. Szente Pál Nemzetközi kongresszu» Füfusiocidógia Az Európai Faluszociológiai Társaság július végén Buda­pesten tartja XII. kongresszu­sát. A társasághoz 42 ország tartozik, de — elnevezése el­lenére — tagja az Egyesült Államok, Kanada, Egyiptom, Ghana, Brazília, Mexikó, Űj- Zéland és Ausztrália is. A nyá­ri esemény előkészítését és szervezését a kongresszus ma­gyar nemzeti bizottsága már megkezdte. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Aka­démia, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint néhány tudományos kutatóintézet képviselőiből vá­lasztották. A kongresszus — melyre kétszáznál több külföldi szak­tudóst várnak — központi gon­dolatának a vidéki fejlődés: összehasonlító perspektívák címet választották. Az elneve­zés a nem városi fejlődés út­jainak vizsgálatára, az e té­ren tapasztaltak összemérésé­re, kicserélésére utal. 1983. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents