Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
1983. FEBRUAR 15., KEDD mäa» Bizottsági ülésen Az ügyvédi munka Több jogszabályi tárgykörrel foglalkozott hétfőn a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága: véleményezte és javaslatokkal egészítette ki az ügyvédségről, illetőleg a jogtanácsosokról megalkotandó törvényerejű rendelet tervezetét. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter volt az előadója az ügyvédi és a jogtanácsosi témának. Dr. Petrik Ferenc igazság- ügyminiszter-helyettes a polgári törvénykönyv új rendelkezéseinek gyakorlati érvényesülését általában megfelelőnek minősítette. Kézi kapcsolás helyett automata Egyszerűen tárcsázni kell Nagyszabású telefonhálózat-fejlesztési programot hajt végre Pest megyében a posta. Tavaly decemberben adták át — ahogy arról annak idején hírt adtunk — a szentendrei 3 ezer állomásos automata központot és a kemencéi és sződligeti központokat. A kerepestarcsai, nagy- tarcsai, kerepesi és szilasligeti előfizetőket egy — természetesen új — központba kapcsolták be, Dabason pe- dik 500-as kapacitású központot helyeztek üzembe. Hol folytatják az idén a hálózat korszerűsítését? — érdeklődtünk a Budapest-vidéki Postaigazgatóságon. Répánszky Dezső távközlési és műszaki igazgatóhelyettes elmondta, hogy az idén befejezik a Budapest környéki telefonhálózat automatizálását. HypstöltS állomás Ez év első negyedében üzemelik be a cseh Hodos cégtől vásárolt flakonfúvó automatát a tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz pvc-üzemében. Ha a hypoflakonok gyártása beindul, a szövetkezet jövedelme évi 24 millióról 30 millióra növekedhet. A beindulás előtt pontos méretre kell beállítani a gépeket. Erdősi Ágnes felvétele Pilisvörösváron 500-as, Pilis- csabán 400-as, Perbálon 600-as kapacitású központokat létesítenek. Az épületek már elkészültek, a gépek, műszerek is a helyszínen vannak. Még az idén Solymár is kap egy 400-as konténerközpontot. s bekapcsolják a távhívási rendszerbe. Ez persze azt is jelenti, hogy a solymáriak az eddigi hatjegyű — budapesti számok helyett ötjegyűeket kapnak. (Budaörs, Budakeszi és Törökbálint továbbra is a Budapesti Távbeszélő Igazgatósághoz tartozik.) A váci góckörzetben folytatják a kis központok automatizálását — közölte a BUVIG igazgatóhelyettese. Vámosmi- kolán, hetkésen, Nagybörzsönyben és Szokolyán már építik a helyi igényeket kielégítő 60—90 telefonállomás bekapcsolására alkalmas végközpontokat. Ezeket is, mint a váci góckörzet részeit, bekapcsolják a távhívási rendszerbe. A gödi kézi kapcsolású központot 400 állomásos automatára cserélik. Csaknem egy év késéssel az idén az első félévben átadják a fóti — 400-as — új telefonközpontot. A berendezés egyébként már régóta megvan, a posta szerelné, de az építők nem tartották be a határidőt. Sz. P. Biogázstorf márciusban ki twwmtítompmmdm Normán alul maradi a fogyasztás Sokféle furcsaság megesett már az elmúlt években a magyar gazdasági életben. De szövetkezet, üzem, gyár még aligha lehetett büszke arra, hogy kötbérfizetésre kötelezték, szérződésszegés miatt. A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz vezetőit most mégis inkább dicséret, mint elmarasztalás illeti. Tavaly ugyanis az előre megállapodott — negyedévenként ütemezett — gázmennyiség helyett, annak az eredetinél kisebb mennyiségét használták fel. A bírság persze nem jelentős, alig több í ezer forintnál, de mégiscsak paradoxon, hiszen a büntetés egy, a népgazdasági igényekhez sikerrel alkalmazkodó szövetkezet kasszáját terheli meg. 0 Szorongatott részlegek A tsz egyébként tavaly 48 százalékkal kevesebb földgázt fogyasztott el, mint egy évvel korábban. Szükségét látták a radikális mérséklésnek, mert a szóban forgó energiahordozó közben egy- harmaddal megdrágult. A szövetkezet irányítóinak érdeme, hogy ezt a külső hatást közvetíteni tudták, beosztottaikhoz. Nos, így történhetett meg, hogy az egyes szorongatott részlegek, üzemágak túlteljesítették tervüket, s a TI- GÁZ-tól rendelt téljes tüzelőanyag mennyiségére nem tartottak igényt. A közös gazdaság energia- programjának komolyságában kételkedni persze egyébként is rosszmájúságra vallana. A tény, hogy évekkel ezelőtt elhatározták, hogy megszüntetik az olajtüzelést és 24,5 millió forint ráfordítással áttérnek a gázra, önmagáért beszél. Hozhatunk más példát is: az évente megújított energiaracionalizálási tervet, a témával foglalkozó üzemgazdasági osztály havonkénti elemzőértékelő munkáját. Szólhatnánk magas műszaki színvonalukról, a szerelők, csoport- vezetők, mérnökök nagy szakmai hozzáértéséről, mert nekik köszönhető, hogy a vácszentlászlói tsz-ben nem dolgoznak rosszul beállított adagolókkal a traktorok és teherautók, s a karbantartás is a jól szervezett tevékenységei közé tartozik. Nem csoda hát, ha járműveik üzemanyagfogyasztása jóval a hivatalos normán alul maradt az elmúlt esztendőben. Kétségtelen, a szövetkezet tavalyi 55 millió forintos nyereségében ott vannak az ésszerűbb energiafelhasználás révén megtakarított milliók is. Ötlet és megvalósítás A dunavarsányi Petőfi Tsz- ről sokan tudják, az elsők között állt az energiaprogram megvalósítóinak sorában. Mindjárt úgy, hogy ne csak saját birtokuk kerítésein belül, de azonkívül is eredményt tudjanak felmutatni. Agrovarsány nevű gazdasági társaságuk az 1981-es megalakulás óta imponáló számokkal dicsekedhet. Nedves kukoricatárolási módszerük népszerű, a mezőgazdasági üzemek körében: eddig 22 gazdaság rendelt tőlük technológiát és különböző berendezéseket. Jelenleg az így megépült tározók befogadóképessége már 90 ezer tonna, amit úgy is kifejezhetünk, hogy az érintettek az elmúlt időszakban 2350 tonna fűtőolajjal kevesebbet égettek el és 3200 megawatt villamos energiával kisebb mennyiséget fogyasztottak el. Várhatóan az idén húsz, újabb gazdaságban fejeződnek be az Agrovarsány G. T. nedves kukoricatárolók beruházásai. Az ötlettől a megvalósításig — különösen akkor, ha olyan horderejű eljárás bevezetéséről van szó, mint a biogázgyártás —, többnyire hosszú és rögös út vezet. Ezért is öröm, hogy a dunavarsányi tsz-ben március végén megkezdik próbaüzemüket a fermentáló tornyok. A vállalkozásban érdekelt Energiagazdálkodási Intézet és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat is. A telepen naponta 1000 köbméter biogázt állítanak majd elő az egyébként környezetszennyező híg trágyából, s ezzel a gázzal állattartó épületeket fűtenek, belőle villamos áramot fejlesztenek. Hiteles példák A példákat sorolhatnánk tovább, hozhattunk volna meggyőző érveket akár az Örkényi Béke Tsz-ből, vagy a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ből is. Talán az elmondottak is hitelesítik, hogy a megye közös gazdaságai tavaly jelentős előrehaladást értek el, e gazdálkodásuk eredményét érzékenyen érintő kérdésben. S hogy mit jelent ez az ország pénzügyi egyensúlyának javításában, azt már aligha kell bővebben kifejteni... , Valkó Béla Szorgalom, tehetség, összefogás Gombnyomásra lobban a láng Huszonötmilliós megtakarítással számolnak Filmszalag is őrzi azt a pillanatot, amikor 19G3-ban Kányik János égetömcster először gyújtott be a DCM forgókemencéjébe, hogy aztán 1800 fokos hőt fejlesztve lobogjanak a lángok. Ekkora hőségben égetik az agyag, mészkő és pirit adalékából őrölt nyerslisztet kltnkerré, amiből a cement alapanyaga lesz. A begyújtás művelete tavaly novemberig a négy kemence közül háromban még abból állt. hogy előmelegítették a ledermedt olajat, azaz a kőolajlepárlás melléktermékeként képződő, könnyű, kénmentes pakurát, aztán ki kellett nyitni egy toló zárat, begyújtó fáklyát készíteni, s a további műveletek Irányítása közben emeleteket járni, miközben koszolódott a ruha, olajszagúvá vált az ember. Különösen akkor volt nehéz, ha a kisebb zavarok idején szét kellett szerelni a 40 kilogrammos porlasztót. Ilyenkor aztán tényleg nyakig olajos lett, aki bajlódott vele. Ilyen körülmények között is lehetett ezt a mesterséget szeretni. Ennek az okáról Henyei János, aki 1963-tól égetőcsoport-vezető, éppen olyan keresetlen szavakkal beszél, mint minden más, a szakmáját jól értő ember, mert az egészet magától érthetőnek tartja. Pedig nyáron olykor a 60 fok pluszt is eléri a hőség a kemencék tájékán. Pakurafűtés A Cement- és Mészművek Váci Gyára, vagy ahogy megszületése napjaiban nevezték: a Dunai Cement- és Mészművek pakurafűtésű égető berendezései annak idején a legkorszerűbbnek számítottak, modernebbnek és olcsóbbnak az olyan széntüzelésű kemencéknél, mint amilyenek még ma is működnek a tatabányai cementgyárban. A később épülő BCM, azaz a Beremendi Cement- és Mészművek kemencéit is pakurafűtésre rendezték be, a gázt csak a HCM- ben, vagyis a Hejőcsabai Cement- és Mészművekben alkalmazták először. Ez utóbbi számít ma a legkorszerűbbnek. Kovács József, a DCM igazgatóhelyettese nemrég feke- tén-fehéren kimutatta, hogy míg 1963-ban a jelenleg korszerűtlennek számító tüzelőanyag tonnánként 850 forintba került, addig ma 6 ezer 50 forintot kell érte fizetni, amihez még 86 forint szállítási költséget is hozzá kell számítani. Ha évente 1 millió tonna cement gyártását vesszük alapul, akkor ahhoz 98 ezer tonna pakura kell, vagyis több kilométernyi vagonsor szállítmánya. Ez a hatalmas energiaigény a jelenlegi árfolyamon 601 millió forintba kerül. Így aztán az is érthetővé válik, hogy miért épp az ilyen drága energiával termelő gyárak évi tervét csökkentik, s noha a cement iránti kereslet visszaesett, olykor mégis import cement érkezik az országba. Ez ugyanis még mindig olcsóbb, mint az energia. Tavaly novemberétől az égetőmestereken is tiszta marad a munkaruha, mert gombnyomásra gyulladnak a földgáz sárga lángnyelvei, nemcsak az 1979-ben átállított négyes, hanem a másik három kemencében Is. ízletesei» kenyér Nem véletlenül döntöttek mellette a cementipar vezetői. A földgáztüzelésű kemencéknél és a mészégetésnél egyre kedvezőbb tapasztalatokat szerezhettek, s az energiaracionalizálás követelményei szerint pedig erőteljesen csökkenteniük kell a fajlagos költségeket. Következtek tehát a számítások, s ma már a gyakorlati tapasztalatok alapján is megközelítő pontossággal tudják, hogy a már említett cementmennyiség gyártásához 114 millió köbméter földgáz szükséges. Ez a 601 millió forint olajköltséggel szemben csak 434 millióba kerül. Az idén még óvatosan, és már 25 millió forint költségmegtakarítással számolnak. Annyi bizonyos, hogy megérte az a beruházás, amihez 36 millió forint hitelt vettek fel, de csak harmincat költöttek. Többe került volna, ha a már gázzal működő egységekhez nem ágaznak el a vezetékek, s ha nem találnak a megoldáshoz hazai partnerre. A kemencékhez szükséges, óránként 6 ezer köbméter teljesítményű gázégők kifejlesztését ugyanis itthon még egyetlen vállalat sem oldotta meg, az eddig ismertek közül a legközelebbről csak egy osztrák cég jöhetett volna számításba, ám ezért természetesen valutát költött volna az ország. A Malom- és Sütőipari Kutatóintézet korszerű laboratóriumaiban és gépsorain különböző búzafajtákból jobb, ízletesebb sütőipari termékek gyártásmódján kísérleteznek. Munkájuk nyomán jelentősen javult a nagyüzemileg előállított pékáruk minősége. Hazai kivitelezés Hazai lehetőségek után nézve jutott el kollégáival Balogh László, a kemenceüzem vezetője Dunaújvárosba, ahol a vaspörköléshez készítettek égőket a TÜKI, azaz a Tüzelés- technikai Kutató Intézet szakemberei. Ez nagyon kedvező benyomást keltett, ám a teljesítménye még mindig csak 3000 köbméter volt óránként. Végül mégis elvetették a kockát, s 1981-től kezdve olyan együttműködés alakult ki a gyári szakemberek és a TÜKI tudományos, technikai és szerelőgárdája között, amelyről valamennyien csak a legjobbakat mondhatják el. A tervezést a helyszínen kellett elvégezni, különös gondot fordítva még a kemencében kifejlődő lánghosszra és a lángok formájára is. A meglevő, úgynevezett égőkocsikra kellett szerelni a hatalmas teljesítményű égőket. Ehhez a munkához csatlakoztak az ÉGI, vagyis az Energia Gazdálkodási Intézet szakemberei, akik a közel 200 méteres csőhálózatot építették ki. Az egyes kemencében tavaly november 9-én, a kettesben december 10-én, a hármasban december 11-én lobbant fel először a láng. Balogh László üzemvezető és Nagy László művezető szerint nagyon kedvezőek a tapasztalatok.. A kutatóintézet referenciamunkája után külföldön is érdeklődnek. Ügy dolgoztak, hogy a termelést közben nem kellett leállítani. — Nehéz lenne megmondani, hogy ekkora méretű energiaracionali.zálás mikor volt utoljára hazai üzemben — mondja Takács István, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, aki egyben a szilikátipari tüzelőberendezéseket fejlesztő osztályt is vezeti, s Vácott a helyszíni munkák irányítója, a berendezések szerelésének, a technológia kialakításának összehangolója volt. Szoros együttműködés — Nagy feladat elé állítottak bennünket, először kellett ekkora teljesítményű égőt terveznünk. Jókor kaptuk a megrendelést. Biztonságos a gyújtása, úgynevezett duplán visz- szajelző rendszerű. A Bulgáriában működő hasonló nagyságú dimitrovgrádi cementgyár szakemberei már jártak Vácott, s előreláthatólag náluk is mi végezzük el ezt a munkát. — A kubai Las Cabriocas- ban KGST közös vállalkozásban épül egy nikkeldúsító mű, ahová szovjet javaslatra mi szállítjuk a három forgódobos kemence tüzelőberendezését. Mindez a váci munkának köszönhető, s a gyáriak merészségét dicséri, hogy volt bátorságuk referencia nélkül is megbízni minket. Igaz, nem volt kevesebb a tét, mint 660 ezer dollár. Ennyibe került volna mindez, ha a külföldiek csinálják meg. A közös munkában sokat segített nekünk Balogh László és Nagy László, valamint Ora- vecz István villamos szakember, akit sohasem zavart, hogy lejárt a munkaideje. Egyáltalán nem a teljességre törekedve említem még meg a fáradhatatlan Kovács József igazgatóhelyettest, s nem utolsósorban a kitűnő gyári gárdát, amellyel olyan feladatokat is meg kellett oldanunk, mint a hatvanas évek végén kiépített csőhálózat lerakódásoktól való megtisztítása. Ezt csak óránként 7 ezer köbméter gáz befúvatásával tudtuk megoldani. A hatalmas meny- nyiségű légnemű anyagot gázfelhőt képezve a csarnok fölé vezettük ki. A ventillátor szerelésekor a szakemberek olyan ésszerű megoldást találtak, hogy különösebb állványozás nélkül tudtunk szerelni, s ezzel is időt és pénzt takarítottak meg. A TÜKI központjában dr. Palotás István, a műszaki tudományok kandidátusa tartotta kézben a munka közös szálait Takács István osztályán team jelleggel dolgozlak az emberek, s különösen kitűnt Nemes László és Novák István tudományos munkatársak munkája. A gázberendezések fejlesztői közül Gdcs István, a technológus, Bianki Péter, a kisebb berendezésekhez tartozó műszerautomatika kifejlesztője, a gyártás-szerelés területén dr. Kárpáti Sándor, az intézet gyártási részlegének vezetője, Kiss József és Frakner István szerelőgárdája, a villamos berendezések szerelését irányító Apriányi Csaba, Tyúkodi István műszerész, villamos szakember, s a beüzemelők gárdáját vezető Erdei Sándor nevét éppúgy illik ideírni, mint egy nagy művészeti produktum alkotóiét szokás a műsor végén. Nemcsak a DCM-nek, az egész népgazdaságnak hatalmas hasznot hajtottak, nagy szolgálatot tettek. A tflztérben vakító fénnyel táncolnak a gázlángok. Még nem egészen alakult ki a formájuk, a hosszuk, s ezenkívül még azt várják, hogy ritkábban fordul majd elő az úgynevezett anzacképződés, amikoris a 4 méter átmérőjű, henger alakú kemencét az olajfűtés idején sokszor egy-két nap alatt is másfél méterre szűkítette a klinkerlerakódás. Ilyenkor az ipari ágyúnak nevezett szerszám ólomlövedékeivel kellett bslövöldöz- ni, s az időigényes munka hátráltatta a termelést. — Érez gázszagot? — fordul hozzám Nagy László. — Nem. — Ha valahol szivárgás van. a metánérzékein azonnal megszünteti a gázadagolást, automatikusan megáll minden. Takarékoskodni persze itt is lehet. Kiszámították, hogy i ezer 461,5 kgjoui hő kell 1 kilogramm künker előállításához. Az elmúlt három hónap átlageredménye 4 ezer 38G.8. A központi vezérlőterem olyan, mint egy rakétakilövó állomás. Fények villognak, műszerek jeleinek. Gombnyomássá) azonnai be lehet avatkozni a folyamatokba. Kovács T. István