Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
1983 FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK JfJ 3 Hosszú távú iparpolitika Az Országos Tervhivatal és az Ipari Minisztérium vezetői, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével megbeszélést tartottak, amelyen részt vettek a két intézmény vezető munkatársai is. A megbeszélés középpontjában az ipar hosszú távú fejlesztése és termelési szerkezetének korszerűsítésé állt, ennek keretében megvitatták a távlati fejlődés legfontosabb kérdéseit és meghatározták a tervező szervező munka feladatait. Nagy figyelmet fordítottak a KGST-ben megvalósuló együttműködés bővítésére, továbbá az energiagazdálkodást és a gazdaságos anyagfelhasználást előmozdító programokkal kapcsolatos tennivalókra. Munkaprogramot fogadtak el az 1984—85-ös évek tervező munkájára. Megyeri Károly előadása a pártbizottságon Párbeszéd a tv műsorairól Tegnap délután az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában vitafórumot rendeztek a Magyar Televízió műsorpolitikájáról. A téma előadója, a vita vezetője Megyeri Károly, a Televízió elnökhelyettese volt. A rendezvényen a megyei pártbizottság osztályvezetői, politikai munkatársai, a városi és a járási pártbizottságok agitációs és művelődési osztályának vezetői, a társadalmi szervezetek vezetői, üzemi pártbizottságok titkárai, illetve agitációs és propagandafelelősei, valamint újságírók vettek részt. A hallgatóság között foglalt helyet Balogh László, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Tóth Albert, a párt- bizottság agitációs és művelődési osztályának vezetője. A fórum résztvevői Megyeri Károly színvonalas előadása nyomán bepillantást nyerhettek a televízió szervezeti életébe, valamint sokrétű, szerteágazó, felelős tartalmi munkájába. Az elhangzott számos kérdésre, véleményre az előadó őszintén reagált, egyetértve azokkal az észrevételekkel, amelyek a televízió még elkötelezettebb, színvonalasabb műsorpolitikájának megvalósulását szorgalmazták, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a televíziónézők sok milliós tábora, sokféle igénye sem feledtetheti el a televízió vezetőivel; a különböző ízléseket is csak elkötelezett platformról, marxista—leninista szellemben elégítheti ki a televíziónak mind a 35 szerkesztősége, 3500 munkatársa. Hajnali négykor indulhattak a szállítók Tíz percet késett a munkásvonat Alattomos jégbordák nehezítették az utat Éjfél körül már csöndes Nagy kát a, talán csak egyetlen épületből szökik ki világosság: a sütőüzemből. A pékek, feladók, vetők és táblások a szokottnál is gyorsabban dolgoznak, hogy a havas, csúszós utakon előbb indulhassanak cl a szállító járművek, mielőbb a boltokban lehessen a friss kenyér. Gyalog bukdácsoltak a hóban A hároméves korszerű üzemben Cödöllei László művezető kalauzol. Valóban sajnálhatom, hogy nem jártam még hagyományos pékségben, mert így csak az elbeszéléssel tudom összevetni azt, amit az automatizált, futószalagos kemence mellett láthatok. Milyen lehetett régen képzel dagasztani, egyenként lapátra vetni a töméntelen tésztacsomagot, a kemencéből izzadva kapkodni a ropogósra sült kenyeret, ha most is állandó nyüzsgést-forgást, villámgyors mérést, hatosával a kemencébe sorjázó, s onnan szalagon érkező forró veknik sokaságát látom, ha a korszerű szellőzés ellenére én, a tétlen is megizzadok...? Leghamarabb az úgynevezett választék készült el, már kiszállításra vár a pogácsa, a kalács, a bukta, a briós. Egy órára kész a hagyományos péksütemény; a kifli, a zsemle is. Következik a speciális, a népszerű, rozslángkenyér, majd, a burgonyás, s végül a megszokott, kétkilós. — Ha Pesten ilyet ehetnének ... — mutatja Gödöllei László. — Szívesen büszkél- kedek a minőséggel, nem tagadom. S azzal is, hogy csak egyszer, egy nagyobb géphiba miatt késtünk el, de akkor is kisegítettek minket a környékbeli üzemek. Négy órára majdnem teli a raktár, indulhatnak a szállítók. Három Robur hét községbe viszi a friss pékárut, egy Barkas járja körbe Nagyká- tát. Csonka Károly Tápióbics- kére és Pándra igyekszik, annál is inkább, mert még akadnak boltok, ahol 2—300 métert kell a saroktól gyalog bukdácsolni a hóban. Ezenkívül azonban — mondja — sehonnan nem késtek el, hiába támadt a téL Kora reggel a nagykátai állomáson A nagykátai utak mindenütt feketék, kora hajnalban viszont vigyázni kell az alattomos jégbordákra. Köny- nyű útjuk azért most sem lesz a kenyérszállítóknak. Ahogyan a bejáróknak sem ... — A hétfői három-négy órás késések után, kedden Nagykátáról már időben indulhattak a vonatok — mondja Nozdrovczky János forgalmi ügyeletes. Az előző napi pontatlanságot azonban nem tudták egy csapásra behozni Pesten, ezért még kedden is sokat araszoltak a szerelvények. Szerda hajnal. Több száz tébláboló a vasútállomáson; ki előrelátóan a jóval zsúfoltabb, de gyorsabb szolnoki vonatra vár, aki pedig inkább a helyből induló szerelvényen foglal helyet. Amíg van. Tá- piószecsőtől ugyanis már állóhely is alig akad. A fullasztó melegben sokan a nagykabátot sem veszik le, többen minden skrupulus nélkül rágyújtanak. A hamutartók persze mindenütt kiszerelve — talán mégiscsak jobb volt, amikor a vagonok egyik felében lehetett dohányozni... Időnként nagyon pihen a szerelvény, lecsukódik a szem, a duruzsoló csend nem erősödik zajjá. Még odaértek a gyárakba Hat óra negyvenre érünk a Keletibe. Akik eddig álltak, nagyot nyújtóznak, az ismerőFutőszalason érkezik a kemencéből a híres nagykátai rozslángkenyér. A táblások, juhász Pálné és Czank Katalin a tárolőpolcokra rakják a mind népszerűbb termékeket. A szerző felvételei Gergő Jánosné túl a „kinimüsza- kon”. Már csak a szállítás van hátra sok egymást szólongatják a peronon, hatalmas emberfolyam siet a kijárat felé. Csak tíz percet késtünk. Kolossá Tamás Javultak a bejárók körülményei A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ütése Szerda délelőtti, a megyeházán tartott ülésén a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága — a jóváhagyott napirendnek megfelelően — megtárgyalta és elfogadta az állami ellenőrzés koordinációjának tavalyi tapasztalatairól készített jelentést, valamint a testület 1983. évi ellenőrzési tervét. A résztvevők megvitatták azt a beszámolót is, amely o bejáró dolgozók élet- és munkakörülményeinek változását foglalta össze. A napirend további részében a végrehajtó bizottság jóváhagyta o tanácsi szervek megyei beruházási szabályzatát, Érd város Tanácsa szervezeti és működési szabályzatát, engedélyezte, hogy a váci Radnóti Miklós úti általános iskola felvegye a mártír költő nevét. Az alábbiakban a napirend két fő pontjáról adunk ismertetést. Munkáltatói és helyi összefogás ad alapot a további fejlődéshez Indokolt és következetes figyelem követi nyomon a megyében a bejáró dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztését, ennek tanújele volt a tegnapi testületi ülés is, hiszen ez az életforma nem köny- nyű. Nem könnyű annak a negyedmillió embernek — és bizonyos: sok tekintetben a család is érzi a bejárás sokféle előnyét, hátrányát —, aki a megye aktív keresőiből ingázó, azaz lakóhelyén kívül dolgozik. Országosan Pest megye a legjelentősebb ingázó terület, a bejárás súlyára fényt vet az arányokat nézve is a következő tény: az aktív keresők ötvenhárom százaléka jár el dolgozni lakóhelyéről. Az MSZMP Pest megyei Bi- ottsága 1978-ban tekintette át elemzően a bejárók élet- és munkakörülményeit. Az akkor hozott jelentős határozatok fényében értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megtett utat, s amint az a vitából — az írásbeli jelentéssel egybehangzóan — kiderült: a meglevő, le nem becsülhető gondok ellenére is, tetemes a haladás. Sokat mond a bejárás fontosságáról, politikai jelentősé- éről, valóban tömegeket érintő hatásáról az az egyetlen tény, hogy a megye 144 településéről járnak be naponta a fővárosba dolgozni nagyobb létszámú csoportok, de sok helyen az aktív keresőknek a többsége teszi ezt. Az ingázóknak a kétharmada férfi, túlnyomó részük fizikai foglalkozású. Ez az arány, illetve ösz- szetétel — hangzott el a vitában — jól érzékelteti a bejárás szerepét a főváros munkaerő-ellátottságában. A napról napra utazók java községekben él, jövedelmi helyzetük erősen differenciálódik, azaz Vendéglátós gyorsmérleg Érdemes volt szerződni Tovább csökkent a vendéglátóiparban •— így a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál is — az italforgalom. A szerződéses üzleteket figyelmen kívül hagyva, tavaly a vállalatnál a szeszmantes italokból származó bevétel 10, a szeszes italoké 9 százalékkal lett kisebb a tavalyelőttinél — állapították meg a minap elkészített gyorsmérlegükben. Kávéból és fagylaltból szintén kevesebbet (10—10 százalékkal) tudtak eladni. Süteményekből 8 százalékkal csökkent a fogyasztás. Más cukrászati termékekből azonban jóval — a tavalyinál 47 százalékkal — többet adtak el. Sikerült megszervezniük az úgynevezett viszonteladói rendszert, ami jó eredményeket hozott. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a leányfalui, a mo- nori és a váci cukrászüzemükből szállítanak a megye élelmiszerboltjaiba, ahol a süteményeknek, tortáknak és egyéb édességeknek nagy a keletjük. örvendetesen nőtt az t tél- forgalom is. Az étlap szerinti rendelés ugyan maradt any- nyi, mint 1931-ben volt, a közétkeztetést viszont annál többen vették igénybe. Az utóbbi forgalma — jóllehet az adagok nem drágultak — 9 százalékkal emelkedett. A megyei vendéglátó vállalat 1981-ben 893 millió forint, tavaly 956 millió forint bevételre tett szert. Ez 7,1 százalékos — az országos átlag szerinti — emelkedést jelent. A 956 millióból azonban 345 milliót a szerződéses üzletek produkáltak. A múlt év elején különben még csak nagyven-egynéhány, az év végén már százhatvan, tehát az összes üzletnek a fele üzemelt szerződéses formában. A forgalom értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vonatkozó rendelkezés szerint csak a tizenkét személynél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egységeket adhatják ki. A kisebb üzletek szerződéses formája mellett szól, hogy míg ezek forgalma 35 százalékkal emelkedett, a többieké, tehát a hagyományosan üzemelőké, 4 százalékkal csökkent. Szerződni tehát mindkét félnek, a vállalatnak és a vállalkozóknak is egyaránt megérte. S a rolót is a vártnál kevesebb egységnél kellett lehúzni; a már kiadott százhatvan vendéglátóhelyből eddig mindössze nyolc-tíz bukott meg. Illetve minden esetben nem is beszélhetünk kudarcról, mert néhányuknál váratlan betegség, vagy más családi ok is közrejátszott. Sz. P. élet- és munkakörülményeik alakulásában nagy hiba lenne szem elől téveszteni ezeket a jellemzőket. Azzal, hogy az előbb leírtuk, napról napra utazókról van szó, már azt is kimondtuk, roppant nagy a jelentősége a közlekedésnek, s bár a legutóbbi Öt évben a vasút részesedése a személy- szállításból kisebb lett, a napi utasforgalom — a fővárosba be- és hazautazókat nézve ösz- szesen — kétszázezer főt tesz ki. Sajnálatos — és erre a végrehajtó bizottság tagjai közül többen is rámutattak —, hogy az utazási körülményekben nincs érzékelhető színvonaljavulás, csúcsidőben változatlanul nagy a zsúfoltság. Társadalmi forrásokból és magánerőből egyaránt nagy erőfeszítések történtek a lakás- helyzet jobbítása érdekében, elég itt utalni arra, hogy 1979. és 1982. között a munkáslakásépítési akció keretében 7800 új otthon került tető alá. A bejárók lakta települések túlnyomó részében mérséklődött a száz lakásra jutó népesség az ingázók családi házainak kialakításához — mert változatlanul ez a forma a legnépszerűbb a körükben — a munkáltatók többsége kölcsönnel, építőanyaggal, gépek időleges átengedésével járult hozzá. Közismertek és nehezek a gondok — a tiszteletet érdemlő erőfeszítések ellenére is — a közművek fejlesztésében. A fővárosnak munkavállalókat adó 134 megyei településből még mindig csak nyolcvannyolcban megoldott a vezetékes vízellátás, az agglomerációs övezetben a lakásoknak csupán a hat százaléka kapcsolódik a közcsatorna-hálózathoz. Egyértelmű törekvés színtere a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások fejlesztése. A megyei tanács 1978. és 1982. között, azaz öt év alatt több, mint százmillió forinttal támogatta a lakossági szolgáltatások bővítését. A kiskereskedelmi hálózat gyarapodásának 47 százaléka az agglomerációs övezetre jutott, fölépült 29 ABC-áruház. Ezzel rokon irányzatok érvényesülnek az egészségügyi ellátásban. Szakorvosi rendelők álltak szolgálatba Monoron, Dabason, Vácott, Pilisvörösváron, ilyen épül jelenleg Vecsésen, Dunakeszin, Nagykőrösön. A haladás ellenére is azonban az agglomerációs övezet lakosságának tizennyolc százalékát még mindig a fővárosi intézmények szolgáltatásaira kell ráutalni, azaz a fejlesztések egyetlen területen sem torpanhatnak meg. Felölelte a testületi ülésen kibontakozott vita a bejárók oktatási, közművelődési helyzetét éppúgy, mint munkakörülményeik változását, valamint közéleti aktivitásukat is. Amint az a felszólalásokból kiderült, ahol a helyi vezetés igénylője az ingázóik közreműködésének, ott egy részük szívesen vállal szerepet a közélet-1 ben, hiszen például a nagyközségekben a 2917 tanácstagból 886 a bejáró. Vannak lehetőségek — hangzott el — ilyen irányban a további fejlesztésre is, amiben legyen része a szakmaközi bizottságoknak éppúgy, mint a népfrontmozgalomnak, hiszen a szak- szervezetek, a tömegmozgalmak egyre inkább érdemben és következetesen közreműködnek a bejárók gondjainak enyhítésében, az igények rangsorolásában, a társadalmi ősz- szefogás szervezésében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a részletekbe menő áttekintés eredményeként megállapíthatta azokat a kedvező változásokat, amelyek a további teendők alapját adják, s erre az alapokra helyezte határozatát. A határozati részben a testület egy-egy terület fő fejlesztési irányait jelölte meg — a közlekedéstől a közművelődésig —, s egyben azt is kimondta, a munkaadók közreműködésére fokozott szükség van, mert ennek híján nem oldható meg negyedmillió ember mindennapjainak a lehetőségekhez igazodó javítása. Szerteágazó követelményeknek feleljen meg az ellenőrzés Erőteljes és hasznos törekvések tapasztalhatók az ellenőrző szervek munkájának egyeztetése, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében — hangzott el a végrehajtó bizottság ülésén. Ezt tükrözte a tavalyi munka is, aminek keretében a tervezett ellenőrzések döntő része megvalósult. A megyei tanácsi szakigazgatási szervek és a Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság, a Pénzügyminisztérium revizori főosztálya megyei kirendeltsége, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Pest megyei Igazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága között a korábbiaknál jobban érvényesült az ellenőrzések koordinációja. Amint a felszólalók egyike megállapította, az egyeztetésben, összehangolásban döntő a szerepe a személyes együttműködésnek, a bürokratikus formák mellőzésének. Gazdagodó tapasztalatok szólnak arról is, a különböző ellenőrző szervek közös vizsgálata nemcsak időt takarít meg, hanem lehetővé teszi az átfogóbb értékelést, az érintett gazdálkodó szerv, intézmény, egyesület tevékenysége komplex megítélését. Ilyen együttes munka tette ésszerűvé több közérdekű bejelentés esetében a megyi tanácsi szakigazgatási szervek és a népi ellenőrzés, az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetének elemzésénél a megyei mezőgazdasági osztály és a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatóság közös eljárását. Gondot okoz viszont szinte minden ellenőrző szervnél —- kapott hangot az ülésen a vélemények sorában — a terven felüli teendők ellátása, az év közben fölmerülő — gyakran bejelentések alapján megfogalmazódó — ellenőrzési igények kielégítése, mivel a szervezeti, személyi feltételek olykor elégtelennek bizonyulnak e többletfeladatok maradéktalan megoldására. Részletesen áttekintette a végrehajtó bizottság az általa jóváhagyott 1982. évi ellenőrzési terv megvalósítását, megállapítva: az ellenőrzések tapasztalatai — mert az elszámoltatásnak ez az igazi célja, értelme — tetemesen hozzájárultak a vállalati, szövetkezeti, intézményi munka javításához. Néhány adat említése, így a 26 költségvetési, a 13 szakigazgatási felügyeleti, a 13 átfogó árellenőrziási, a 65 törvényességi felügyeleti vizsgálat. ellenőrzés érzékelteti, milyen szerteágazó követelményeknek kellett megfelelni. Ezek a követelmények — összefüggésben a gazdálkodás helyzetével, illetve több területen a gazdálkodás új formáival — folyamatosan tovább növekednek, amit a testület tagjainak megítélése szerint megfelelően tükröz az 1983. évi ellenőrzési terv, azaz annak következetes végrehajtása elősegítheti a gazdálkodó szervek, az intézmények hatásosabb munkáját. M. O.
