Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
I g - €§$3 ' 1983. FEBRUAR 9., SZERDA > ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL A hó alatt hízhat a jég S Az elmúlt két hétben egészen a mögöttünk lévő hét 4 végéig szinte a megye minden részéből biztató hírek ér- ^ keztek a horgászhírlánc segítségével. Fogták a pontyot $ a Kis-Dunán, Százhalombattán, Gyomron és Gombán. % Délegyházán is akadt egy-egy bátortalan húzás, de ott $ a tilalom kezdetéig inkább a csukázók értek el szép sí- ^ kereket. A kedvező időjárás tapasztalhatóan megzavar- % ta halainkat. Most valóban beigazolódott, hogy a tógaz- daságoktól vásárolt pontyok nem vermelnek el. Sőt! 4 Kapókedvüknek nemegyszer bizonyítékát is adták s 4 jó reflexű horgásznak kellett lennie annak, aki a víz *4 jelé induló botját meg akarta menteni. f Tíz NAP | ■'Rendeletéiből i A hitelpolitika Irányelvedről a 421/1982. MNB. sz. közlemény intézkedik, amely a Pénzügyi Közlöny 19. számában jelent meg. A tanácsi házkezelési szervek gondozásában lévő állami ingatlanokkal kapcsolatos la- kéház javítási munkákról a 14/1982. ÉVM—PM. számú együttes utasítás megjelent az Építésügyi Értesítő 1983. évi 1, számában. Az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról a Magyar Közlöny 2. száma tartalmazza az 1/1983. (I. 19.) MT. számú rendeletet. A növény- és állatfajták állami minősítéséről ugyancsak a Magyar Közlöny 2. számában jelent meg a 2/1983. (I. 19.) MT. számú rendelet. A vízirendészeti és víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásáról a Magyar Közlöny 4. számában jelent meg a 2/1983. (II. 1.) BM. rendelet. A fagylalt előállításának és forgalomba hozatalának közegészségügyi szabályairól kiadott 1/1983. (II. 1.) Eü.M— Bk.M. sz. rendeletet ugyanitt találják meg az érdekeltek. Jogi tanácsok A szolgálati idő beszámításáról — Mikor kap társadalmi biztosítást az egyéni gazdálkodó? # Milyen esetben vehetők szolgálati időnek a háztartási alkalmazottként eltöltött évek? Háztartási alkalmazottként 1975. július 1. előtt munkaviszonyban eltöltött idő abban az esetben számít szolgálati időnek, ha a munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti 30 óra volt. Bejáró háztartási alkalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább 30 órát dolgozott, és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább 30 napon át fennállott Az 1944. július előtt háztartási alkalmazottként munkaviszonyban töltött idő csak egykorú okiratbizonyíték vagy helyszíni vizsgálat alapján vehető figyelembe. A háztartási alkalmazott 1975. június 30 utáni ideje abban az esetben számít szolgálati időnek, ha munkaideje ugyanannál a munkáltatónál — akár nála lakott, akár bejáró volt — a heti 24 órát elérte. Mindenki érdekében A gombamérgezések ellen Az egészségügy területére vonatkozik az a miniszteri rendelet, amelyet a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról adtak ki. Ez részletes előírásokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy hol, milyen körülmények között szabad gombát termeszteni, forgalomba hozni, feldolgozni. A piaci gombaárusítás ellenőrzésére és az árusítási engedély kiadására a rendelet szerint a piac területén a teljes nyitva tartási idő alatt szakellenőr működik, akiről a kereskedelmi hatóság köteles gondoskodni. A lakossági gomba-szaktanácsadás hétvégi és munkaszüneti napókra történő megszervezése — amely a helyi igények figyelembevételével történik —, a megyei tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveinek feladata. Ingatlanközvetítő OTP A pénzügyminiszter a közelmúltban kiadott egy másik közérdekű rendeletet is, amely az Országos Takarékpénztár, ingatlanközvetítő tevékenységét szabályozza. Eszerint a jövőben tehát már az OTP is foglalkozhat ingatlanok közvetítésével. Mégpedig úgy, hogy személyi tulajdonban álló ingatlanokat vásárolhat értékesítés, tartós használatba adás és csere céljából egyaránt. Lehetőség lesz arra is, hogy az 1 OTP — ha erre megbízást kap 1 —, lebonyolítsa az ingatlanok adásvételét, s bizományi szerződés alapján ingatlan, adásvételi szerződéseket is köthet. Fontos tudnivaló, hogy a megbízásból lebonyolított ingatlan adásvételeknél a közvetítés díjazása tekintetében az OTP a felekkel szabadon állapodhat meg, Remélhető, hogy ez a rendelet is hozzájárul a lakásmobilitás fokozásához, a lakáscserék ösztönzéséhez. A munkáltatónak vele egy lakásban lakó és háztartásában foglalkoztatott gyermekét, unokáját, szülőjét, nagyszülőjét és házastársának ezeket a rokonait csak abban az esetben lehet a szolgálati idő szempontjából háztartási alkalmazottnak tekinteni, ha a hozzátartozó munkaszerződés alapján dolgozik a háztartásban, és a rokkantsági nyugdíjhoz a munka felvételének az időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt már más munkáltatónál megszerezte. Ez utóbbi feltétel alól a munka kezdetekor (tehát nem a nyugdíjazáskor!) a társadalombiztosítási bizottságtól mentesítést lehet kérni. Háztartási alkalmazottnak tekintik azt is, akit családnál a gyermek nevelőjeként foglalkoztattak. továbbá a családi házban alkalmazott házjel- ügyelőt is. Nem tekinthető háztartási alkalmazottnak viszont az, aki munkáltatójának háztartásában és egyidejűleg üzemében (műhelyében, üzletében, irodájában, rendelőjében stb.) is dolgozott. O Szolgálati Időnek számft-e a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőiéként eltöltött idő? Szolgálati időnek számít az az idő, az 1981. január 1-ével hatályba lépett rendelkezések szerint, amely alatt a biztosított a vállalattal (szövetkezettel) kötött szerződés alapján az ún. szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként dolgozott. Mezőgazdasági szövetkezeti tagnál munkanapnak számít az a nap, amelyen a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál tehát a szóban levő üzlet (egység) vezetőjeként eltöltött idő a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra, az egyéb üzletvezetőknél pedig lényegében a munkaviszonyban álló dolgozókra, illetőleg az ipari szövetkezeti tagokra vonatkozó szabályok szerint számít szolgálati időnek. Az előbbiektől eltérően a magánkereskedők szolgálati idejének a számítására vonatkozó szabályok az irányadók arra, akinek az állami vállalat a kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérbe adja, vagyis aki az üzletet bérleti jogviszony alapján üzemelteti. Állami üzlet (bolt) bérbe adására egyébként már 1972-től lehetőség volt a 6/1972. (III. 16.) Bk. M. számú rendelet szerint. E rendeletet módosította (korszerűsítette) az 1980. szeptember 30-án hatályba lépett 16/1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet. A szerződéses üzemeltetést viszont csak az 1981. január 1-én hatályba lépett 38/1980. (IX. 30.) Mt. sz. rendelet tette lehetővé. Ennek végrehajtását a 14/1980. (IX. 30. Bk. M. számú rendelet tartalmazza.) © Milyen feltételek alapján illetik meg az egyéni gazdái kodókat a társadalombiztosítási jogosultságok? Az egyéni gazdálkodók 1982. december 31-ig csak anyasági segélyre- és temetési segélyre voltak jogosultak. Ez év január 1-től azonban a jogosultságukat kibővítették a családi pótlékra, a nyugellátásra, továbbá a baleseti ellátásra is. Mivel több olvasónk fordult hozzánk ebben a témakörben tanácsért, ezúttal közöljük a jogszabályok alapján kiadott hivatalos magyarázatot. Eszerint a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság ez év január 1-től azt az élethivatásszerűen tevékenykedő egyéni gazdálkodót illeti meg, akinek a mezőgazdasági kistermelésből (szántóföld) melegágyi (fóliás) növénytermelés, szőlő- és gyümölcstermelés, faiskolai termékek termesztése, állatnevelés, méhészet, halászat, 2 évesnél idősebb ló (öszvér) tartása (hasznosítása), mezőgazda- sági gép (traktor, vontató üzemeltetése) származó jövedelme az évi 36 ezer jorintot eléri. Ha az egyéni gazdálkodó a tevékenységét évközben kezdi meg, vagy a tevékenységét akadályozó körülmények miatt (pl. katonai szolgálat, szülés, keresőképtelenség, munkaviszony) azt teljes éven át nem folytatta, havi 3 ezer jorint átlagjövedelem. elérése alapozza meg a társadalombiztosítási jogosultságát. Ilyen esetben ezért, a 36 ezer forint helyett, arról kell nyilatkozni, hogy az átlagos havi jövedelem a 3 ezer forintot eléri. Nem vonatkozik tehát az új rendelkezések arra az egyéni gazdálkodóra, aki már nyugdíjas vágy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos. M. J. Jogsegélyszolgálat Az üzemi demokrácia fóruma is KILENCEDIK esztendejébe lépett az idén, januárban a szervezetszerűen működő jogsegélyszolgálat. Az 1976-ban kiadott SZOT-irányelvek ismételten szorgalmazták, hogy mindenütt — ahol a jeltételek adottak —, vezessék be. A tapasztalatokról beszélgettünk dr. Zsiga Lászlóval, a SZOT elnökségi és jogi osztályának vezetőjével. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek eddig is joguk volt a dolgozók érdekében fellépni. Erre a Munka Törvénykönyve, de maga a polgári eljárási jog szabályai is lehetőséget biztosítanak. Tehát nem magában a jogsegélyben, hanem a megjelenés jormájában van új vonás. Mégpedig az, hogy szervezetté vált a dolgozók érdekeinek jogi védelme. A jogsegélyszolgálat folyamatosságát kell elsősorban biztosítani — mondotta. — Ezt elláthatja főállású dolgozó, de az is lehetséges, hogy többen közösen lássanak el egy vagy több munkahelyen akár főállásban, másod-, vagy mellékfoglalkozásban, megbízás folytán ilyen tevékenységet. Az anyagi jeltételek megteremtése a vállalat jeladata. Talán ezért is akadozik néhol ennek a megszervezése. Kellő propaganda vagy a felismerés hiánya miatt még nem tudatosult egyértelműen, hogy a szervezett jogsegélyszolgálat az üzemi demokrácia egyik jóruma is lehet. Ezt sokszor elfelejtik a munkáltatók, netán.' még a szakszervezet helyi vezetői is. Szórványosan arra is van példa, hogy a jogsegélyszolgálatot teljesítő sem áll hivatása magaslatán, nem látja világosan feladatait, ösz- szemosódnak az elsődleges másirányú vállalati feladatokkal. Az ilyen helyeken fogadóóra-szérűén ■ hoztak létre szervezeteket (pl. hetenként 2-szer 2 óra). Több helyen még ügyrendje sincs a jogsegélyszolgálatnak, és sajnos a vállalat szakszervezeti bizottsága sem szorgalmazza elkészítését. Gyakori az is, hogy a vállalat belső életétől távol élő szakember látja el a jogsegélyszolgálatot, ami nem jó megoldás. HELYES TÖREKVÉS, ha olyan az ügyrendi előírás, hogy a dolgozó és a munkáltató közötti munkaviszonyt érintő vitás kérdést adott esetben — megegyezés híján —, a munkaügyi döntőbizottság, sőt a munkaügyi bíróság előtt is a jogsegélyszolgálat látja el a dolgozó képviseletét. Ám hogyan áll ez a gyakorlatban? Mint dr. Zsiga László elmondta: egyáltalán nem általános még, bár vannak erre jó példák. Nem örvendetes, hogy ott is előfordulhat, ahol komoly szervezettségű jogsegélyszolgálat' működik, hogy a dolgozót a munkaügyi döntő- bizottság előtt vagy a munkaügyi bíróságon nem a jogsegélyszolgálati szakember képviseli. Néhány, a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó törvényességi óvás ügyében, amíg a vállalatot a vállalati jogtanácsos képviselte, addig a dolgozó egyszál magában próbálta megvédeni igazát. Ez abból a szempontból jó ugyan, hogy fejlett jogtudatról tanúskodik, de bírói, különösen ilyen magas fokú bírói szinten , már nélkülözhetetlen a jogi i szakértelem, amelyben természetesen a dolgozónak szüksége van segítségre. Kiket bízzanak meg jogsegélyszolgálattal? . Lehetőleg olyan személyeket, akik a politika céljait is szem előtt tartva, szakmai ismereteik és rátermettségük alapján képesek a dolgozók ügyeinek elintézéséhez érdemi segítséget nyújtani. Ilyenek lehetnek a már említetteken kívül a nkugdíjas jogtanácsosok, bírók, ügyészek, vagy a megyei, budapesti ügyvédi kamara által a szakszervezetek megyei, budapesti tanácsának egyetértésben kijelölt ügyvédek. Néhol azonban mintha harc dúlna a helyi ügyvédség és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat között, amit. persze nem nézhetünk jó szemmel. TUDNIVALÓ, hogy a vállalati jogsegélyszolgálatnak nem elsődleges feladata a jogi képviselet. Ilyet általában csak akkor látnak el, inkább munkajogi, családjogi, egyes polgári ügyekben, ha az nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel, és ha a dolgozó arra anyagi, szociális helyzeténél fogva, vagy szakismerete hiányában ráutalt. Nem helyes azonban úgy megítélni a jogsegélyszolgálatot, mintha az az ügyvédek zsebébe vágó tevékenység lenne. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatnak elsődleges feladata a megelőzés, a tanácsadás, a jogpropaganda, a jogi felvilágosítás, hogy a dolgozók minél szélesebb köre megismerkedjék a jogszabályokban, a kollektív szerződésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket. Ezt elsősorban csak a vállalattal együttélő dolgozó láthatja el. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálata megállapította, hogy a jól kialakított jogsegélyszolgálat révén, ahol a dolgozók hatóság előtti ügyeikben is eljárnak, csökken a munkából kieső idő, kevesebb a váratlan szabadság kérése, és a dolgozók is nyugod- tabbak, mert ügyeikben arra felkészült, hozzáértő szakemberek járnak el elfogulatlanul és ingyenesen. IGAZI SZEREPÉT az első évek kezdeti jó tapasztalatai után, akkor tölti be ez a szak- szervezeti érdekvédelmi szolgáltatás, ha a jogsegélyszolgálat, a vállalati jogtanácsos, az ügyvéd, hárman együtt, és nem egymás ellenében védik a törvényességet. Dr. Molnár József Jégpontyok Arról persze lehet vitatkozni, s vitatkozunk is mostanában, hogy jó volt-e nekünk az eddigi tél? Sokak szerint a halaknak szükségük lenne — természetes életritmusuk megőrzéséhez — a téli nyugalomra. Ráadásul tavaszi, nyári zsákmányainkat vámoltuk meg januárban. Mások örülnek annak, hogy gyakorlatilag egész évra kitolódott a szezon. Ha éves jegyet jizetünk, akkor egész évben joghassunk is halat — mondják. Mindkét álláspontban van igazság, ezért nehéz egyértelműen az egyik, vagy a másik mellé állni. Véleményünk szerint a sportszerűség és az ésszerűség határain belül valóban érdemes és szabad kihasználni a váratlan lehetőségeket is, de majd egy-egy ka- pástalan tavaszi, nyári napon se feledkezzünk meg a szinte jég alól fogott pontyainkról. Néptelen partok A hét végi jagy, majd a vasárnap kezdődött havazás egy időre valószínűleg ismét névtelenné teszi a partokat. Hasznos emlékezetünkbe idézni, hogy jebruár 1. óta — az intenzíven telepített vizek kivételével — tart a csuka jogási tilalma. A jég — ahol beállt — még nagyon gyenge, sőt, napközben valószínűleg olvad is. Rámenni mindenképpen veszélyes lenne és tilos is. Nem árt viszont jelkészülni a víz esetleges szellőztetésére, a lékelésre. Busák Nem tudni, a véletlennek, vagy szintén az eddigi jó időnek tulajdonítható, hogy az utóbbi hét elején Gyomron és Gombán is fogtak egy-egy 16, illetve 18 kilogramm körüli busát — pontyozás közben. Mindkét hatalmas testű — csaknem 100 centi hosszú — halnak kívülről, a farka tövébe akadt a horog. Tanúk bizonyítják, hogy egyik esetben sem lehetett szó gereb- lyézésről. A szerelés kiszedése közben volt a váratlan akasztás. Elgondolkoztató viszont — nyilván oka van —, hogy az esetek többségében úgy tűnik, ugyanazon a helyen akad el a horog. Néhány teóriát már hallhattunk, olvashattunk is erről, de arra még sajnos senkinek nincs elképzelése, hogyan lehetne rávenni a busát, hogy szájával vegye fel a horgot. Csak márciustól? Több olvasónk panaszolta, hogy egyesületében csak márciusban adják majd ki a horgászáshoz szükséges okmányokat. Ezzel nemcsak saját vizüktől tartják távol tagjaikat, hanem abban is megakadályozzák őket, hogy másutt próbáljanak szerencsét. Az a kérdés van-e' joga erre bármelyik vezetőségnek? Legjobb tudomásunk és szívünk szerint erre azt mondjuk: nincs! Egyetlen kivétel lehetséges: ha a közgyűlés korábban ilyen értelmű határozatot hozott. Bár elgondolkodtató, lehet-e helyeselni egy ilyen állásjoglalást? Az orsókról Ha marad a jég, a hó, akkor nyilván bőven lesz időnk az orsók karbantartására is. Természetesen — főleg a drágább, bonyolultabb szerkezetek esetében — inkább csak kisebb javításokról lehet szó. A tisztítást, zsírozást, olajozást nyugodtan elvégezhetjük mi magunk is, csak vigyázzunk, ne essünk túlzásba. A zsírral telitömött ház, csaknem olyan hátrány, mint a száraz. Feltétlenül nézzük meg a zsinórvezető szemet, hiszen a legkisebb bevágódás tönkreteheti az új damilt is. Ha mód van rá, elég rajta fordítani egyet, de ha szükséges — és kapható —, inkább cseréljük ki. A fékek, csapágyak hibáit inkább szakemberrel javíttassuk ki. Egy körlevélről Több megyénkben horgász- egyesület vezetői, tagsága körében nagy fölzúdulást okozott az intéző bizottság egy bizonyos körlevele. Az értesítés arról szólt, hogy mivel a budapesti IB tervszerű létszám- csökkentést határozott el, a MOHOSZ és a Pest megyei IB között megállapodás született a fővárosi egyesületi tagsággal rendelkező, de nem ott lakó horgásztársak átvételéről. A körlevélhez mellékeltek egy-egy névsort is az adott egyesület közelében lakó leépíteni szánt sporttársakróL Véleményünk szerint érthető és jogos az egyesületeink ellenállása, hjszen hazánkban semmiféle törvény nem írja elő, hogy mindenki csak ott lehet horgász, ahol lakik. A kizáráshoz pedig nyomós ok, fegyelmi vétség bizonyítása adhat jogalapot. , Köztudott, hogy megyénk egyesületei — s főleg vizei — is túlzsúfoltak. Annál is inkább, mert a budapesti egyesületek tagjainak többsége rendszeresen nálunk horgászik területi, vagy napijegygyei. S azokról a fővárosi sporttársakról még nem is szóltunk, akik itt tagok, hor- gásztanyáva! vagy hétvégi házzal rendelkezne!^ a megyébe \ Őket pedig küldjük visz- sza Budapestre? Valószínűleg — remélhetőleg — nem ez volt a szándéka sem a MOHOSZ-nak, sem egyik vagy másik intéző bizottságnak. Épp ezért volt kár — véleményünk szerint feleslegesen és meggondolatlanul — felborzolni a kedélyeket. Értesülésünk szerint egyébként az érintettek a napokban módosították — pontosították — is álláspontjukat. Ez az az eset, amikor helyénvaló és szükséges is az önkritika. Vereszki János
