Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
Jó menet volt! Éjfél elmúlt. A Kossuth- rádió befejezi műsorát. A bemondó jó éjszakát kíván. Már majdnem kikapcsoltam a készüléket, amikor tovább mondta: ... különösen azoknak, akiknek más most nem kíván jó éjszakát. Az éjszakai országúton közlekedőkre és küzdőkre is gondolt? Bizonyára. És ha hallották, kicsit talán meg- könnyebültek, elmosolyodtak. Ablakunkból az M3-as autópályára látni, a negyvenes kilométerkőnél. A hírekben hallottam: fél óra alatt húsz gépkocsi tört össze, vezetőik nem alkalmazkodtak a — szobából csodálatos — hóviharhoz. Egy Skoda megáll. Ha elakadt, vajon látja-e a közeli falu fényét? Ha sokáig ott marad, bekapcsolom a reflektort, talán segítségre szorul. Indításnál elhalványodik a lámpája, és csak a sokadik próbálkozását kíséri siker, a jellegzetes motorhangból ismerek a márkára. Vajon meddig jut? Vajon érdemes-e reggel felkelni, a menetidő hányszorosa alatt jutok a fővárosba? Állunk a bagi megállóban. Talán öt percet, ha késik a busz. Hamar a sztrádára hajtunk, s úgy látszik, ez az Ikarus téliesített. Olyan biztosan halad a latyakos-síkos sávokon, mintha nem is hó volna az a fehér. Jobbra-balra az éjjel árokba fordult, vagy csupán leállt és behavazott gépkocsik, mi három perc késéssel érkezünk a Népstadion állomásra. Ez nagyon jó menet volt, gratulálunk a sofőrnek. B. G. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1983. FEBRUÁR 9., SZERDA A mélyépítők tervei Termelékenység és jövedelem A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 1983. évi gazdasági terveinek elkészítésénél igazodni kellett a megváltozott gazdasági körülményekhez. A gazdasági szabályozók várható változásai óvatosabb tervezést igényelnek. Erről tájékoztatott dr. Szabados Pál gazdasági igazgatóhelyettes. Közműalagút panelből A tavalyi 600 millió forintos tervet a vállalat túlteljesítette. A jelen gazdasági nehézségeit figyelembevéve, az idei elképzelés: az 1982-es eredmények elérése. Az elmúlt évben a vállalatnál nem csökkent a létszám és a fizikai dolgozók 1983-ra tervezett száma megegyezik az 1976-ban foglalkoztatottakéval. Az 1500—1520 fős gárda megtartása szerepel a hosszú távú tervekben is. Ez nem jelenti azt, hogy fluktuáció sem volt, bár a mértéke talán kisebb, mint máshol. A vállalat a gazdasági nehézségek ellenére igyekszik ésszerű, hasznot hozó munkákat bevezetni. Már tavaly megkezdték a mélyépítési panelrendszer felhasználásával a közműalagút-rendszer kifejlesztését. Megnőtt az igény a kis átmérőjű vezetékek átszúrására is. Ugyancsak a mélyépítési panelek adottságait figyelembe véve, olyari medencerendszer kidolgozását kezdték meg, ahol a hasznos vízmagasság 5 méterre növelhető. A tervek teljesítése végett nem elég, ha csak a technológiát korszerűsítik, szükség van Psroszf, földműve;, agrárdolgozó Mit rejt ma az elnevezés? Apám és kortársai nem voltak büszkék, ha parasztnak nevezték őket. Azt hiszem, hogy a paraszt szót ki sem ejtették. Nem azért, mintha nem ismerték volna. Ismerték. Persze, nem tudták, hogy jövevényszó, hogy az ószláv proszt módosult alakja, és a belőle származó szavak, egyszerűt, durvát, ostobát jelentenek. Nekik magyarul jelentette ezt, ezért nem kellett. A felszabadulást megelőző, majd az azt követő években a népi írók. hatására ifjú barátaimmal együtt büszkén vallottam magamat parasztszármazásúnak. Volt is belőle vitám, bonyodalmam, éppen szűkebb körömben, mert a földművesek — a régi meg az új gazdák — nem parasztok, hanem sokkal inkább kisgazdák akartak lenni. Változások ideje Mindez akkor jutott eszembe, amikor dr. Brózik Sándor kertészmérnök megkérdezte tőlem: Mára kialakultak a jórészt már nagyon is korszerű technikával felszerelt és vezetett nagygazdaságaink, miért beszélnénk hát még mindig parasztokról? Veres Péter úgy gondolkodott — mondtam a beszélgetésben —, hogy a paraszt szó társadalmi megjelölést, összefoglaló elnevezést ad a földön dolgozó embereknek. Benne van a kisbirtokos éppúgy, mint a napszámos, meg az uradalmi cseléd is. Kovács László, a kartali termelőszö- vekezet elnöke, amikor meghallotta beszélgetésünket, szívesen adta gondolatait. — Ügy vélem, mondta, már régóta nem beszélhetünk parasztokról. A régi értelemben a parasztembernek a legkülönfélébb munkákhoz kellett értenie. Rá hárultak a különféle állatok körüli teendők, az összes mezei munka, a szállítás, a tárolás, számos esetben a feldolgozás, sőt nem egy munkaeszköznek vagy szerszámnak saját kezű elkészítése és javítása is. Azután terményeinek és állatainak értékesítése, termelési felszerelésének beszerzése, meg minden más gazdasági fejlesztési, illetve pénzügyi teendők. Szakosodé munkások — Amikor ezek az emberek a termelőszövetkezeti nagyüzembe léptek, kézművességük legfontosabb jellemzője nyomban megszűnt: hozták még magukkal kézműves mezőgazdasági tudásukat, gyakorlatukat, a paraszti ezermesterség minden fortélyát, de már egyikük sem végzett mindent — mondja két évtizedre visszatekintve az elnök. Megkezdődik a szakosodás. Dolányi Sándor személyzeti vezető statisztikai kimutatásokkal jellemzi a mai képet. — Nemcsak nálunk, de a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zömében egyetemi és főiskolai végzettségű gazdasági és műszaki szakemberek, technikusok, szakmunkások, betanított meg segédmunkások dolgoznak. Teljes szakosodást találunk náluk: az agrármérnök nem láthatja el a gépészmérnök vagy az üzemgazdász munkáját, a gépkocsivezető nem végez traktorosmunkát, a tehenészetben dolgozó szakmunkás nem mehet át a növénytermelésbe, mert nem ért hozzá. Megkísérlem a szerintem túlságosan szépre sikerült valóságot egyetlen megállapítással vitatni: — A szövetkezetben a segédmunkát a régi parasztok végzik. — De miért nevezzük a régiek miatt, akik egyébként már maguk sem a régi parasztok — a tőlük minden tekintetben különböző újabb nem/ zedékeket is parasztnak? — avatkozik a vitába Brózik Sándor. Mivel dolgoznak? Az elnök a kertészmérnök kérdésének jogosságát indokolja. — Ha arra gondolunk, hogy mezőgazdaságunk mostanában alakul át egyre inkább ipari jellegű termeléssé, ezért az egész mezőgazdaságot kezdhetnénk agráriparnak nevezni, vagyis elnevezésben is besorolni a többi iparág közé, akkor tulajdonképpen a mező- gazdasági dolgozókat indokoltan hívhatnánk agráripari dolgozóknak. Most, amikor a hosszú beszélgetés lényegét próbáltam jegyzeteimből írássá formálni, az az érzésem, hogy az örökölt, régi elnevezésekkel egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, hiszen mind több esetben tulajdonképpen már nem is a fizikai vagy szellemi munka alapján különböztetjük meg az embereket, hanem aszerint, hogy hol vagy mivel dolgoznak: irodában vagy műhelyben, illetve milyen géppel vagy műszerrel. Szellemi és fizikai A tevékenységek minőségileg alakulnak át olyan értelemben, hogy mind jobban túlsúlyba kerül a szellemi munka a fizikai helyett, s mind több ágazatban már ma is nagyon nehéz megmondani, igazában fizikai vagy szellemi munkáról van-e szó. S a kettő a jövőben valószínűleg még inkább egybefolyik, illetve nem a fizikai, hanem a szellemi munka különböző fokairól beszélhetünk majd. Persze, ma még nem tartunk itt, de az biztos, hogy napjainkban sem akarnak a mezőgazdaságban dolgozók parasztfiatalok lenni. Fercsik Mihály az okos, hatékony szervezésre is. Intézkedéseik között szerepel az erőforrások ésszerű fel- használása, az anyaggal és energiával való optimális gazdálkodás. Az önköltség csökkentése és a vállalat nyereségének növelése a cél. Külön figyelemmel Ahhoz, hogy a termelékenységet 3,5 százalékkal növelni lenessen, szükség van a munka hatékonyságának fokozására. Ehhez nagyobb munkafegyelemre, a termelés feltételeinek biztosítására, a termelőeszközök jobb kihasználására, az egy ledolgozott órára jutó termetes növelésére van szükség. Ehhez mérten az idei bérfejlesztési lehetőség három százalék körül várható. A vállalat az alacsonyabb fizetésűek, a pályakezdő diplomások és a szakmunkások bérét kiemelten ezeli. A fluktuáció csökkentésére gondoltak a munkavédelem és a munkakörülmények javítására. Továbbra is biztosítják a dolgozók számára a jól működő üzemorvosi ellátást. Az esetleges balesetből, vagy betegségből visszatérőknek 12 munkahely közül választhatnak a rehabilitációs foglalkoztatásra. Gondoskodnak a vidékről, Budapestről bejáró dolgozók kulturált szállításáról. A szabadság kellemes eltöltéséhez rendelkezésre állnak a KKMV lehetőségei, ahol a nehéz fizikai munkát végzők kellőképpen felüdülhetnek. Az sem mellékes, hogy a lakásépítők is számíthatnak a vállalat támogatására. Jobb munkát Fontos feladat a dolgozók szakmai, politikai és általános művelődésének elősegítése, figyelembe véve a vállalat termelési és gazdasági feladatait A nehéz gazdasági körülmények között a tervek megvalósítása valamennyi dolgozótól jövedelmezőbb, hatékonyabb munkavégzést, takarékosabb költséggazdálkodást, eredményesebb termelésszervezést igényel. Csonka Miklós Csatorna Kerspestsrciáii Régi gondot oldanak meg a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei Kerepestarcsán azzal, hogy — mint képünkön látható — bekötik a szennyvízelvezető hálózatba a Szilasmcnti Tsz központi telepet és üzemeit. Hancsovszki János felvétele Öcsi, szolad] a kulcsért! k (lányi sport ninfaess Gádor Lajos, a Dányi Tsz SK elnöke tizenöt évesen jegyezte el magát a sporttal. Azóta a dányi pályák tartozékának számít. Személyes jelenlétét minden szakosztály igényli. Egyesületi elnököknél ez már csak így szokás, de hogyan kezdődött? — 1960-ban, fiatal srácként lementem a falu végén található focipályára. A mai öltöző helyén bikaistálló állott. A zöld gyepen békésen csipegettek a libák, legeltek a tehenek. Gyülekeztek a futballisták és egyre idegesebbé váltak. Nem az ellenféltől rettegtek előre, hanem attól, hogy elmarad a mérkőzés. Nem tudtak ugyanis átöltözni! öcsi, szaladj el a kulcsért, mondták, s én vágtattam. Csapatunk győzött. — Becsületbeli ügynek tartottam, hogy a rám bízott kulcsot visszavigyem Szekeres Ferencnek, az akkori szertárosnak. Mázlimra senki nem volt otthon náluk. Másnap reggel kiballagtam az öltözőnek becézett épületbe és rendet raktam. Kisöpörtem és kiteregettem a vizes mezeket. Lázár János, a sportkör akkori elnöke tudomást szerzett az esetről. Megbízott a szertárost teendők ellátásával. A mostanihoz képest nevetségesen kevés munkám volt, de azt is szívvel-lélekkel csináltam. Holnap a művelődési központban Ránki Dezső koncertje A hatvanas évek végén feltűnt fiatal zongoristanemzedék egyik legígéretesebb tagja volt annak idején Ránki Dezső, aki az eltelt évek alatt beváltotta a tehetségéhez fűzött reményeket. A még ma is nagyon fiatal, de már Kos- suth-díjas művész ad koncertet holnap, február 10-én, csütörtökön este hét órától a gödöllői művelődési központ színháztermében. Ránki Dezső a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola elvégzése után zongora- és zeneszerzőszakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Kadosa Pál tanítványaként. 1969-ben a zwickaui Schumann- zongora- versenyen aratta első emlékezetes sikerét, ahol első díjat nyert. Azóta több díjat tudhat magáénak, lemezei sorra sikert aratnak. Szerepelt már a világ szinte valamennyi zenei központjában. Csütörtöki programjában Beethoven- és Raueí-művek szerepelnek. — Hamarosan intéző lett! — Tizenhat évesen a 15 főből álló focicsapatnál! Gödöllőn tanultam a lakatosmesterséget. Á Petőfi téren volt a suli, és útba esett a Járási Labdarúgó Szövetség. Talán ezért is esett rám a választás. 1955-től Vácott teljesítettem katonai szolgálatot. A helyőrségi labdarúgóknak másfél éven át intéztem ügyeiket. A Dányi KSK labdarúgószakosztályát 1970-től kilenc éven át irányítottam. 1980-ban az. elnöki tisztség betöltésére kértek fel. Egy év múlva megalakult a Dányi Tsz SK és ismét engem választottak elnöknek. — Az elmúlt időszakban több kitüntetést is kapott. Melyekre a legbüszkébb? — 1980-ban a dányi tanács és a népfront az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést adományozta. Rá egy évre a megyei tanácstól a Kiváló társadalmi munkás kitüntetést kaptam. 1982-ben a megyei sporthivatal javaslatára az OTSH-tól kiváló szervező munkámért emlékplakettal jutalmaztak. Gódor Lajos a dányi termelőszövetkezet szakszervezeti bizottságában sportfelelős. A Pest megyei MEDOSZ mellett működő sportbizottságnak is szorgalmas tagja. Januártól decemberig szervezi a község sportéletét. Saját érdemeiről nem szívesen beszél. A Tsz SK elnökségének és a dányiaknak a segítőkészségét dicséri. Tele van tervekkel, elképzelésekkel. Azon sportvezetők közé tartozik, akiket az apró tüskék, pofonok nagyobb célok elérésére ösztönöznek. Jelenleg a március elejei beszámoló közgyűlésre készüL Asztalán adatok, tervek, statisztikák. Dány község elmúlt 5—6 évi munkája a sport területén is kiemelkedően szép eredményeket hozott. Erre a iárásban is büszkék lehetünk. Ebben pedig az egyesületi elnöknek nagy szerepe volt és van. Sződi Sándor ISSN ons—1557 0151 Hír: 0weebmy a PRV gödöllői boltjában (Szabadság tér) Mai ajánlatunk: gyermekcsizmák, 270-től 730 Ft-ig, 40%-os árengedménnyel férfi bundacipők, 651 Ft helyett 390,60 Ft női csizma, 1250 Ft helyett 750 Ft Hfl flanell férfiing, 254 Ft helyett 177,80 Ft férfipizsama, 310 Ft helyett 217 Ft női pulóver, 227 Ft helyett 158,90 Ft bakfisgarbó, 91 Ft helyett 63,70 Ft
