Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

dim Hetvenéves az országgyűlés elnöke Apró Antal kitüntetése Zárszámadás Cegléden, Tápiászentmártonban, Szádon A jövő a bátran kezdeményezőké f Végeredményben nehéz, de kedvező évet hagytak í maguk mögött a gazdaságok, és most még nehezebb esz- á tendöre készülnek. Nincs tehát ok elbizakodottságra, í ugyanakkor pánikra sem. Egy azonban bizonyos, a ceg- ? lédi Lenin, a tápiószentmártoni Aranyszarvas, a sződi Virágzó termelőszövetkezet a nehezebb körülmények ^ közepette is megállja helyét. A tagság bizakodó, aminek ^ alapja, hogy tavaly is kiemelkedő eredményeket ért cl á mindhárom gazdaság. A sikerről Cegléden február 8-án > adtak számot, holnap pedig Tápiószentmártonban és í Szódon terjesztik a tagság elé a múlt év mérlegét a t gazdaságok első számú vezetői. Ez utóbbi két termclő- ^ szövetkezetben szerkesztőségünknek lehetőséget adtak, 't, hogy előzetesen tájékozódjék a tavalyi gazdálkodás mi- | kéntjéről. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek. az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának eredményes munkássága elismeréseként, 70 születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ked­den adta át. Jelen voltak: Ko­rom Mihály, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, to­vábbá Cservenka Ferencné és Péter János, az országgyűlés alelnökei. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a ma­Tsljesült tervek A járási hivatal dolgozóinak és a Szigeti községek taná­csainak egyik kiemelt felada­ta a környezetvédelmi, a köz- tisztasági törvények betartá­sa, illetve betartatása. Az el­múlt két évben testületi ülé­seken (tanács vb, tanácsülés) is rendszeresen tárgyalták a környezetvédelmi intézkedési terveket készítettek, amelyek­ben meghatározták a legfon­tosabb feladatokat, s végrehaj­tásáért felelős személyeket. Létrehozták a környezetvédel­mi őrjáratokat. Az illegális szeméttelepeket tavaly felszá­molták. Ahol újabbak kiala­kulását észlelték a szemétku­pacok elé árkokat ástak, hogy he lehessen azokat megközelí­teni. Elhelyezték a tiltó táblá­kat. Az ellenőrzést fokozták. (Már amennyire fokozni lehe­tett). Mindössze egy mezőőr van a községeknél, aki a töb­bi feladata mellett a környe­zetvédelemmel is foglalkozik. Több esetben előfordult, hogy a mezőőrt megfenyegették, trágár szavakkal illették, ak­kor amikor a gépkocsi rend­számát felírta, vagy a szeme­telő neve után érdeklődött. A társadalmi ellenőrök csak részben tudják feladataikat megoldani, mert a szemetelők nem hagyják ott névjegyüket és nem látvánvosan helyezik el bűzös terhüket. A községi tanácsok a bejelentések alap­ján már az előzőekhez kénest több esetben éltek a törvény­adta lehetőségekkel és bírsá­golták meg a szabálysértőket. Bírságoltak is Tahitótfaluban 1981-ben 5 szabálysértési bírságot rót­tak ki 3500 forint érték­ben, Kisoroszi községben 37 esetben 3950 forint értékű helyszíni bírságolásra került sor. Szigetmonostoron 12 eset­ben 2000 forint volt a helyszí­ni bírság. Az említett községek éven­te két alkalommal rendeznek lomtalanítási akciót. Sajnos az állampolgárok nem é nek e le­hetőséggel, inkább az erdőkbe és bokrok alá rejtik el kise­lejtezett háztartási gépeiket és az egyéb hulladékot. A Tahitótfalu közelében le­vő szeméttelep megszünteté­sére is tett lépéseket a községi tanács, itt is árok kiásásával kívánta megakadályozni a sze­mét további lerakását. Sajnos mint ahogy az újságcikkben is megírták nem nigy ered­ménnyel. Megjegyzem, hogy a szemetelők egy része sok esetben nem a helyi lakosság köréből tevődik ki, hanem az üdülőtulajdonosokból, akik nem igen szeretnek a konté­nerekig gyalogolni, inkább az útmenti árkokba dobják a hulladékot. A köztisztasági feladatok megoldására 1981-ben a tahi- tótfalui községi tanács 55 ezer forintot használt fel. Ezt az összeget a szemét elszállításá­ra, a parkok rendbehozatalára, s más üdülőhelyi feladatok el­látására fordították. A lakos­gyax és a szovjet nép közötti kapcsolatok bővítése és a két nép barátságának elmélyítése terén kifejtett tevékenységéért hetvenedik születésnapja al­kalmából Apró Antalnak, • az országgyűlés, valamint a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. ★ Kedden a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában bensőséges keretek között kö­szöntötték Apró Antalt, a tár­saság elnökét születésnapja al­kalmából. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára meleg sza­vakkal méltatta az ünnepelt érdemeit, tevékenységét a két nép barátságának elmélyítésé­ben. ság is sokat segített a környe­zet szépítésében, tisztántartá­sában. Fásítási, parkrendezési munkákban csaknem 110 ezer forint értékű volt a társadal­mi munka. Ismét lépni kell Sajnos a tanácsoknak igen korlátozottak a lehetőségeik a köztisztasági feladatok megol­dásában. Sok esetben előfor­dul, hogy a tanácsoknak a gazdasági egységekkel is vi­tatkozniuk kell a hulladék el­helyezését illetően. A vezetők felelőssége nagy feladatuk, hogy dolgozóikat folyamatosan ellenőrizzék. A Kék Duna Szakszövetke­zet szennyvíztárolóját a KÖ­JÁL hallgatólagosan tudomá­sul vette. Ezen a helyzeten a jövőben, közösen a Pest me­gyei Tanács illetékes osztályá­val változtatni kell, mert sze­rintünk sem tűrhető el, az üdülőterületekhez közeli bű­zös tó létezése. Ám ennek is pénzügyi kihatásai vannak. A kompkikötő térségét a tahitót- faluli községi tanács október hónapban rendbehozta A buszvárót kifestette, a kitört üvegeket pótoltatta, a feltö­redezett járdarészeket megcsi­náltatta. A szemetet összegyűj­tette. A gépkocsiparkolókat murvával felterítették. A pa­pírhulladék elhelyezésére sze­méttárolókat helyeztek ki. Ügy ítélem meg, hogy a ta­nács a maga pénzügyi eszkö­zeivel a tisztaság érdekében Hosszas vajúdás után meg­kezdődött a vendéglátóipar újjászületése. Az első gyer­mek, a — jobb elnevezés hí­ján — szerződéses üzemelte­tésűként ismert üzlethálózat a volt gebines egységekből jött világra. A Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat tavaly év végére üzleteinek a felét, százhatvanat így adott ki. S csak néhány bukott meg, a többség jól boldogul, amit bi­zonyít többek között az, hogy míg a hagyományosan műkö­dő vendéglátóhelyek forgalma 4 százalékkal csökkent, a szerződéseseké 35 százalékkal emelkedett. Választóvíz a létszám S most hogyan tovább? — Ez foglalkoztatja az ország többi vendéglátó vállalatának és áfészeinek vezetőihez ha­sonlóan a Pest megyeieket is. — Szeretnénk elérni, hogy ez év végére egységeinknek 70— 80 százaléka szerződéses le­gyen — mondta Zöld Endre, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat gazdasági igazgatója. A statisztika munkánk tükörképe A Hazafias Népfront gazda­ságpolitikai munkabizottságá­nak keddi ülésén Nyitrai Fe­rencné államtitkár, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnöke adott tájékoztatást arról, hogy a statisztika milyen' szerepet játszik a gazdaságirányítás­ban, s miképpen igyekszik al­kalmazkodni a közvélemény mind fokozottabb információ- igényéhez. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára felszólalásában megállapította, hogy a statisz­tikák általánosabb használa­tával csökkenthető lenne a meddő viták száma. A statisz­tika hozzásegíthet önmagunk helyzetének pontosabb, reáli­sabb megítéléséhez is. megtette a tőle telhető intéz­kedéseket. Az állampolgáro­kon. az odalátogatókon is sok múlik, hogy kirándulásaik után ott hagyott szemetet ne a söprögető tanács dolgozói­nak kelljen a szeméttárolóba rakni, hanem a fogyasztónak, aki a hulladékot maga után a köztereken hagyta. Az embereken múlik Igen fontos feladatnak tar­tom a tudati nevelési, a kör­nyezet tiszteletére, mások munkájának megbecsülésére. Ha ez nem sikerül, akkor el­jön az az idő, amikor minden bokorhoz, minden iához egy- egy őrt kell állítani azért, hogy amit nagy társadalmi összefogással, nagy anyagi ál­dozatok árán létrehoztunk meg is tudjuk védeni. A joszándék kevésnek bizonyul a Leruietért felelős személyek részéből. En-< nél’-több: kell, de ezt a' többle­tet a vendégek kulturáltabb viselkedésével lehet csak meg­valósítani. Végezetül a cikk akkor lett volna teljes, egész, ha a té­nyek felsorolása mellett az okokat is feltárta volna netán a cikk írója a tahitótfalui köz­ségi tanács elnökét is megkér­dezi, hogy mit tettek az el­múlt évben a község környe­zetvédelmének ügyében. Jó és hasznos lett volna, ha a Kék Duna Szakszövetkezet elnöke is megszólal a cikkben, mint városi-járási környezet­védelmi bizottsági tag, mit kí­ván tenni a kialakult helyzet megszüntetése érdekében. Németh Lajosné a szentendrei járási-városi hivatal elnöke — A többi, az úgynevezett szo­ros elszámolású vendéglátóhely pedig nagyságától, pontosab­ban az ott foglalkoztatottak számától függően költségátalá- nyos vagy nyereségérdekelt­ségi rendszerben fog dolgoz­ni. Költségátalányos lehet a ti­zenöt vagy tizenötnél kevesebb alkalmazottal dolgozó vendég­lő. Ilyen például a váci Duna cukrászda, a Fehér galamb étterem, a visegrádi Sirály és a leányfalui Kagyló étterem. A nagy, tehát a tizenöt sze­mélynél többel dolgozó ven­déglők, éttermek — mint a ceglédi Kossuth és Magyar, a gödöllői Gödöllő, a szentendrei Teátrum, a visegrádi Vár ét­termek — nyereségérdekeltsé- gűek lesznek. — Mit jelent az, hogy költ­ségátalányos üzlet? — Az üzletvezető a költsé­gek, kiadások egy részét, il­letve az ezek fedezésére szol­gáló keretet átalányban kapja meg, s ezzel önállóan gazdál­kodhat. Hasonló ez a gépko­csi-átalányokhoz. Természete­sen olyan költségekre kap az üzlet átalányt, amelyeknek a kialakulását bizonyos fokig az ott dolgozók befolyásolhatják. Világszínvonalon A sok nehézség ellenére a termelési eredmények mérsé­keltebb növekedése mellett, az előző évekhez viszonyítva valamivel jobb költséggazdál­kodással sikeresen zárták az elmúlt esztendőt. A gazdálko­dás főbb területein, a növény- termesztésben, állattenyésztés­ben és a melléküzemági tevé­kenységben tettek szert nye­reségre. Cegléden több mint harmincmillió, Tápiószentmár­tonban csaknem huszonhat és fél millió, Szódon harminc- három és fél millió forintot könyvelhettek el eredmény­ként. Talán nem szükséges újra felsorolni a növényter­mesztésben elért hozamokat, az állattenyésztés eredményeit. A tápiószentmártoni 9,3 tonna hektáronkénti kukorica-átlag­termés már nemcsak, hogy el­éri, hanem meg is haladja a világszínvonalat. Ugyanakkor Cegléden is az országos átlag fölött termeltek kukoricából, 7,3 tonnát hektáronként. A sződi kukoricatermés a Pest megyei átlagnak felel meg. Emlékezetes lesz a gazdaság életében az elmúlt esztendő azért is, mert először kerül­tek szembe nagyon nehezen le­vezethető értékesítési gondok­kal. A közel-keleti háború fennakadást okozott juh- és bárányexportban. Még szeren­cse, ^íidiy a fölös búzának, ku­koricának, napraforgónak, ser­tés- és marhahúsnak, valamint sok más mezőgazdasági ter­méknek volt és van piaca. A sződi Virágzó Tsz-nek például jelentős bevétele származott a prémes állat (csincsilla, nyérc) tenyésztéséből. Konszignációs raktár Az előrelépéshez idén szük­ség lesz a készletek további csökkentésére, hogy mérsékel­jék a termelési költségeket. Ennek érdekében a ceglédi Lenin Tsz-ben az Agrotechni­kai Vállalat közösen úgyneve­zett konszignációs raktárát hoznak létre. így a csúcsmun­kák idején a gazdaság anyag- beszerzőjének nem kell az or­Az idén, vagyis az induláskor a fenntartási, a szállítási és a fogyóeszközök kiadásaira kapnak átalányt. — S a másik, illetve a szer­ződéses formát is figyelembe véve, a harmadik variáns? Rajta múlik mennyit keres — A nyereség- és jövede­lemérdekeltségű rendszer az adott üzlet forgalmában, gaz­dálkodásában teszi érdekeltté az ott dolgozókat, tehát az üzlet teljes kollektíváját. Az üzetvezető természetesen szé­les jogkör kap az árubeszer­zésben, az ármegállapításban, a készlet-, eszköz-, létszám- és költséggazdálkodásban. — Az árubeszerzés olyan lesz mint a szerződéses üz­letben? Ott és attól vehet árut, akitől jónak látja, s a házi be­szerzésnél például csak önbi­zonylatolásra lesz szükség? — Feltétlen növelni kell az árubeszerzésben is az önálló­ságukat, de a szabályszerű bi­zonylatolástól nem tekinthe­tünk el, mivel ez feltétele az üzlet elszámoltatásának. S szágot járnia a hiányzó al­katrészek után. A költségek visszaszorítása valamennyi gazdaság érdeke. A legtöbb helyen ezért változ­tattak a traktorosok érdekelt­ségi rendszerén úgy, hogy az elért megtakarításokból a dol­gozók is közvetlenül részesül­hetnek. E módszer a jobb munka nagyobb anyagi elis­merésén túl, lehetőséget ad az erkölcsi és anyagi differen­ciálásra is. Ebben a helyzet­ben már elengedhetetlen, hogy mindenki a lehető legjobban végezze el azt, ami reá tarto­zik. Egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni arról, mi­lyen sok függ a szövetkezeti tagság odaadó, jó munkájától. Nem közömbös tehát a megfe­lelő érdekeltségi rendszer ki­alakítása valamennyi szövet­kezetben, a gépalkatrész-, a műtrágya-, az üzemanyag­ellátás zavartalansága, a gép­Hazánkban első alkalommal adott otthont a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza a Csepel Autógyárnak. A vál­lalat tíz évvel ezelőtt az MSZBT tagja, s az évforduló­ra emlékezve február 8-án tartották találkozójukat a Kul­túra Házában, amelyen részt vett dr. Novák Béla, a gyár vezérigazgatója, Pest megye 16. választó területének or­szággyűlési képviselője. A megjelent, csaknem há­romszáz fős delegációt Anato- lij Bormotov igazgató fogadta. A színházteremben tartott ünnepi megemlékezésen Till Árpád, a Csepel Autó MSZBT ügyvezető elnöke mondott kö­szöntőt, majd Leonyid Jago- dovszkij, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ma­gyarországi nagykövetségének tanácsosa emelkedett szólásra. A Csepel Autógyár részéről dr. Várnai Tibor műszaki igazgató mondott beszédet, amelyben a két ország sikeres természetesen a központi áru- beszerzést nem lehet felszá­molni, hiszen akkor sok min­dentől elesnénk. Például az olyan kedvezményektől, ame­lyeket a termelők, a szállítók a nagyobb tétel után adnak. — Hogyan alakul majd a jövedelmük? — Ez nagyrészt rajtuk mú­lik, mivel a beszerzési, ösztön­zési rendszer az adott egység eredményességére épül. Az alapbért és a többi állandó juttatása megkapják, de a ju­talék, a prémium és a több­leteredmény után adható fo­rintok a bevétel alakulásától függnek. A jó hírnév visszaszerezhető Okos, ígéretes vállalkozásról beszélt a vendéglátó vállalat gazdasági igazgatója Ígéretes mindkét félnek. A vendéglá­tók abban bízhatnak, hogy a szerződéses üzletekhez ha­sonlóan ezekben az egységek­ben is nő a forgalom és ezál­tal a nyereség. A vendégek pedig abban, hogy igazi ven­dégként fogadják és szolgálják ki őket. Röviden: a vendéglátóipar visszanyerheti régi ió hírét. Az alapok, a szervezeti kere­tek ehhez valóban születőben vannak. Szente Pál kocsihasználat ésszerű szabá­lyozása. Belső tartalékok Ezen túlmenően valamennyi gazdasági vezetőnek feladata a legjobb, legmegfelelőbb ter­melési szerkezet kialakítása, az anyaggal, az energiával, az eszközökkel való takarékosko­dás, a munkaszervezés, az anyagi érdekeltség korszerűsí­tése és alkalmazása, a háztá­jiban rejlő lehetőségek maxi­mális kihasználása, feltárása, a kiegészítő tevékenység meg­felelő bővítése. A termelési folyamatok fázisaiban történő gazdasági elemzés csökkenti a kockázat mértékét, növeli a termelés biztonságát, idejében lehetőséget nyújt a gazdasági folyamatokba történő beavat­kozásra, elősegíti a nyereséges gazdálkodást. A ceglédi Lenin Tsz ipari fő­ágazatánál bevezetett önel­számoló rendszer az ügyviteli munka pontos, szakszerű, megbízható és gyors elszá­moltatását, az eredmények ki­mutatását teszi lehetővé. En­nek jegyében mindhárom szö­vetkezet zárszámadó közgyű­lésén közösen keresték, illet­ve keresik a legjövedelme­zőbb termelési megoldásokat. Az ötleteket egész éven át ösz- szegyűjtve, megvalósítanak minden ésszerű javaslatot, mert ez segíthet legtöbbet a tervek valóra váltásában. B. Z. műszaki-gazdasági kapcsola­tairól szólt. A Csepel Autó­gyár az autóbusz-padlóvázak gyártásával a Szovjetunióban is kivívta az elismerést. Az ön­álló exportjog elnyerésével pe­dig számos szovjet vállalattal tart közvetlen kapcsolatót. ' Az ünnepség záróakkordja­ként Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, a párt-, gazdasági és mozgalmi vezetés nevében ok­levelet adott át Jefrirnovics Bormotovnak, a két intézmény egy évtizedes jó együttműkö­dése alkalmából. FIN-kávéház Sokszínű programterv Újszerű lesz a nagykőrösi ünnepség, a ’48-as forradalom és szabadságharc emléke előtti tisztelgés; a forradalmi ifjú­sági napok megyei rendezvé­nye. Március 12-én FIN-kávé- házzá alakul a nagykőrösi Kő­risfa eszpresszó. Az igazi meglepetés a Kos- suth-szobornál megrendezett ünnepségen éri majd a részt­vevőket: a köszöntő beszédet a délelőtti szónokverseny- győztes mondja el. A nézni- és látnivalókból kiemelkednek majd a megyei diáknapok rendezvényei, en­nek megnyitója március 13-án lesz Vácott. Ugyanekkor tart­ják Gödöllőn a Petőfi-szava- lóversenyt. Két nap múlva a helyszín ismét Vác, ahol a honvéd-emlékműnél esemény­játékot rendeznek. Március idusának emlékét színiiskolá­sok szereplésével idézik maid föl. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulójára Budake­szin, a munkásmozgalmi mú­zeumban emlékeznek meg a megyében élő fiatalok képvi­selői. Ugyanezen a napom március 22-én veteránokkal találkozhatnak a KlSZ-fiata- lok a budakeszi művelődé­si központban. A FIN megyei eseményei nem érnek majd véget az áp­rilis 4-i ünnepségekkel, ha­nem folytatódnak a törökme­zei tájékozódási futóverseny­nyel (május 8-án), illetve a FIN-kupa megyei döntőjével (május 15-én). Közben pedig diákcentrumok (Gödöllő. Ceg­léd, Nagykőrös, Szentendre), valamint ifjúsági filmnapok várják az érdeklődőket. Hozzászólás szentendrei cikkünkhöz Miért szennyezett a sziget? á A Pest megyei Hírlap ez év január 15-i számában cikk 1 jelent meg a Szentendrei-sziget szennyezettségéről. A 2 megállapítással egyetértünk. Amiért mégis tollat fogtam v az következő: A követelményekhez igazított lépések Vendégeket váré vendéglátók Az autógyár és a szovjet művelődési ház A tizedik évfordulón 1983. FEBRUÁR 9., SZERDA -^kjr %.&■& M f J|L? '. 3

Next

/
Thumbnails
Contents