Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

*%rrt w xaHmap 1983. FEBRUAR 9,, SZERDA 'Fókusz ALAPTALAN VÁDAK y A TASZSZ hírügynökség teg- ( nap határozottan visszauiasi- y tóttá Kohl nyugatnémet kancel- Y tárnak és Genscher külügymi- Ä niszternek a közelmúltban í többször is megismételt vád- J ját, hogy a Szovjetunió halo­mi gató magatartása miatt jutot- 4 tak zsákutcába a genfi tárgya­id lások. Az NSZK vezetőinek érvelé­se szerint ugyanis a Szovjet­unió nem hajlandó változtat­ni a nukleáris fegyverzet csökkentéséről alkotott véle­ményén, a márciusi nyugat­német választásokra vár, mi­vel ezek eredményeként tár­gyalópartnere álláspontjának megváltozását reméli. Kohl kancellár még azzal is meg­vádolta a Szovjetuniót, hogy befolyásolni akarja az NSZK- ban zajló választási kam­pányt. A TASZSZ kommentárja hangsúlyozza, hogy az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról folytatott tárgyaláso­kon nem a Szovjetunió hibá­jából, hanem az Egyesült Ál­lamok elfogadhatatlan állás­pontja miatt nem történt elő­rehaladás. A Szovjetunió nem kivárásra törekszik, nem a nyugatnémet választások ered­ményeinek megszületésére vár Genfben, hanem kölcsönösen elfogadható megállapodást akar elérni, amennyiben erre az amerikai fél is hajlandó. A TASZSZ rámutat arra is, hogy ha valakit a nyugatné­met választási kampányba va­ló beavatkozással lehet vádol­ni, akkor az az Egyesült Ál­lamok, s személy szerint Bush alelnök. Európai körútját Bush az NSZK-ban tett látogatással kezdte. Politikai megfigyelők már akkor felhívták rá a fi­gyelmet, hogy az utazás fő célja a szovjet békekezdemé­nyezések keltette hatás gyen­gítése. Az amerikai alelnök propagandatámogatást akart nyújtani a jelenlegi nyugat­német kormánykoalíciót veze­tő CDU—CSU-nak, amelynek segítségével Washington meg akarja valósítani új, közepes hatótávolságú nukleáris raké­táinak az NSZK-ba telepíté­sét. Ezért dicsőítette olyan na­gyon Bush a nullamegoldást, amelyre a CDU—CSU egész külpolitikai álláspontját épí­ti. Jellemző — állapítja meg végül a TASZSZ —, hogy ame­rikai politikusok nyilatkoza­tai szerint Washingtonban is kezdik felismerni a nulla­megoldás tarthatatlanságát, de lemondani róla mégsem tud­nak a nyugat-németországi vá­lasztásokig, mivel éppen ez az alapja a CDU—CSU választási kampányának. A megegyezés a népek érdeke (Folytatás az 1. oldalról.) követ ismertetést adott a Var­sói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületé­nek prágai nyilatkozatáról, amely — mint mondotta — ki­fejezi a tagállamok eltökéltsé­gét a háborús veszély csökken­tésére, a fegyverzetkorlátozás­ban való érdemi előrelépésre. A nagykövet rámutatott: a találkozó mostani szakasza döntő lehet, de ehhez a részt­vevő országok mindegyikének jóakaratra van szükség. Az NSZK küldöttségének vezetője, Jörg Kastl — mivel Tíz nap múlva terjesztik be az ajánlást Új tervek az JAX-rakétákkul Reagan elnök „stratégiai bi­zottsága”, amely Brent Scow- croft, volt nemzetbiztonsági tanácsadó vezetésével ajánlá­sokat dolgoz ki a Fehér Ház számára az MX-rakéták tele­pítéséről, washingtoni sajtó- értesülések szerint az eddi­giektől merőben eltérő indít­ványokkal készül előállni. A 11 tagú bizottság az MX telepítésének, sőt megépítésé­nek eddigi terveit sutba dob­va egy új, kisebb, egy robba­nófejes interkontinentális bal­lisztikus rakéta kifejlesztésére készül javaslatot tenni. Ennek előnye az volna, hogy különle­ges páncélos szállítói ármű vek segítségével nagy mozgáské­pességet lehetne biztosítani számára. Az MX-bizottság tíz nap múlva, február 18-án terjeszti ajánlásait Reagan elnök elé, bár egyes tagjai amellett fog­laltak állást, hogy új határidőt, kell kérni az elnöktől, nehogy a kongresszuson ismét kapko­dással vádolja a szakértőket és a kormányzatot, mint a tava­lyi MX-vita idején. Plenáris ülés Genfben Tegnap Genfben plenáris ülést tartott a hadászati fegy­verzetkorlátozásról és csök­kentéséről folyó tárgyalásokon (SÁLART) részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Ugyancsak tegnap teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség is. Baibie a CIA szolgálatában állt A jobboldal aggódik A Barbie-ügy továbbra is élénkéin foglalkoztatja a fran­cia közvéleményt. Néhány politikus, így Fran­cois Leotard, az ellenzéki köz- társasági párt főtitkára azt javasolta, hogy vezessék be ismét a halálbüntetést, illetve hozzanak olyan törvényt, amely kimondaná, hogy kizá­rólag Barbie esetében alkal­mazzák ismét a halálbünte­tést. Robert Badinier igazság- ügyminiszter azonban határo­zottan leszögezte: szó sem le­het a halálbüntetés visszaál­lításáról, nem fognak ilyen kivételes törvényt hozni. Barbie pere előreláthatólag csak a jövő év elején kezdő­dik meg, de a jobboldali saj­tóban máris aggódó cikkek ol­vashatók arról, hogy a tárgya­láson milyen leleplezésekre kerülthet sor. Klaus Barbie, Lyon Gesta- po-főnöke elfogatása után az amerikai hírszerzés tisztjei­nek segítségével kerülte el a francia igazságszolgáltatást — állapítja meg a The New Bush Párizsban London az utolsó állomás George Bush amerikai al­elnök tegnap délelőtt Rómából Párizsba érkezett. Az Orly repülőtéren Claude Cheysson külügyminiszter üdvözölte. Mitterrand elnök délben ebédet adott az amerikai ven­dég tiszteletére, , aki ezután Cheysson külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd sajtóértekezletet tartott. Es­te Mauroy miniszterelnök lát­ta vacsorán vendégül. Bush ma reggel utazik to­vább Londonba, európai kőr­útjának utolsó állomására. York Times tegnapi számá­ban. A lap szavahihető beszá­molókat idéz arról, hogy ame­rikai ügynökök fizettek Bar- bie-nak más nácikról szóló in­formációkért, a németországi szovjet megszállási zónára vo­natkozó adatokért, s szolgála­tai fejében megvédték őt a francia hatóságoktól A háborús • bűnös amerikai alkalmazásáról- Erhard Dab­ring haus , detroiti , egyetemi professzor új adalékkai szol­gált. Azt állítja, hogy 1948-ban az amerikai hírszerzés ügynö­keként ö fizette szolgálatait: „Ha..." Reagan elnök csak akkor indul az 1984-es választáso­kon, ha mostani gazdasági programját sikeresnek fogja értékelni. Ezt a bejelentést maga az elnök tette hétfőn, televíziós műsorvezetőknek adott interjúja keretében. Ha elmarad a fellendülés, ez nyil­vánvalóan jelzésül szolgál majd — mondta. Arra a kérdésre, hogy véle­ménye szerint megválaszta­nák-e újra elnöknek, ha ma lennének a választások, az el­nök óvatosan válaszolt. Elis­merte, hogy hivatali idejének félidejében népszerűsége ala­csonyabb volt, mint közvetlen fehér házi elődeié. országa a Közös Piac soros elnöke — a tízek nevében be­szélt. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hel­sinki záróokmányt minden vonatkozásban tartsák meg, s azzal vádolta a szocialista or­szágokat, hogy „megsértik a helsinki elveket”. Kastl azt mondotta, hogy az el nem kö­telezett és semleges országok javaslatát a tízek is tárgyalá­si alapként fogadják el, de csupán a nyugatiak részéről már korábban beterjesztett, úgynevezett módosító javasla­tokkal együtt. Franciaország nagykövete, Gilles Curien ugyancsak a nyugati módosító javaslatokat húzta alá felszólalásában. Ál­lást foglalt ugyanakkor amel­lett, hogy a jelenlegi szakasz­ban érdemi munkát végezze­nek, mert a találkozó elhúzó­dása,, a megegyezés késlelteté­se, veszélyeztetné az európai biztonsági folyamat hitelessé­gét, tekintélyét. Az Egyesült Államok kül- döttségvezetője, Max Kampel- man felszólalásában azt mon­dotta, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban még jelentős tényező a bizalmatlanság- Az USA kész további időt. türel­met és erőfeszítést szentelni a madridi találkozó sikerének — állította. A konferenciához közelálló diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a nyugati felszóla­lók -f a korábbiakhoz képest — mérsékeltebb hangnemben fogalmaztak. Ez „halvány re­ményt ad” a találkozó továb­bi sikeres munkájához, még akkor is, ha a nyugati állás­pontok lényegében nem vál­toztak. A madridi találkozó követ­kező plenáris ülésére pénte­ken kerül sor. Seront bűnösnek találták (Folytatás az L oldalról.) lentette ki tegnap a Jordániá­ban tartózkodó Jasszer Ara­fat. A PFSZ vezetője az am- mani televíziónak adott nyi­latkozatában hiányolta, hogy a jelentés nem ítéli el határo­zottabban Begint és kormá­nyának tagjait, akik részesei voltak az amerikai segítséggel elkövetett bejrúti bűntettnek. ★ Lemondták Jichak Samir izraeli külügyminiszter szer­dára és csütörtökre tervbe vett luxemburgi és brüsszeli látogatását azután, hogy a Je­ruzsálemben közzétett vizsgá­ló bizottsági jelentés megálla­pította: a külügyminisztert is bizonyos felelősség terheli a Szabra és Satila palesztin me­nekülttáborokban szeptember­ben elkövetett vérengzésekért. Samir jelenleg Bonnban tar­tózkodik. Izrael brüsszeli nagykövet­ségének közleménye, amely­ben bejelenti a látogatás tör­lését, utal arra, hogy a le­mondás oka a vizsgáló bizott­ság jelentése. Nem volt hajlandó állást foglalni Jichak Samir tegnap Bonnban megtartott sajtókon­ferenciáján a bejrúti Véreng­zést kivizsgáló bizottság jelen­tésével kapcsolatban. Az izraeli felelősséget kimutató jelentés szemmel láthatóan meglepte a külügyminisztert. A közel-keleti válsággal kap­csolatban Samir szerint nincs lényeges különbség a Schmidt- és a Kohl-kormány álláspont­ja között. Az új nyugatnémet kormány vezetői is azt sürget­ték a mostani tárgyalásokon, hogy Izrael biztosítsa az ön­rendelkezési jogot a palesztin népnek, Samir azonban kitar­tott a korlátozott autonómia mellett. Bej*út izraeli kormányválságtól tart Zavar a khakiéi megbeszélésen A bejrúti palesztin mene­külttáborokban véghezvitt tö­megmészárlásról közzétett iz­raeli vizsgálati jelentés teg­nap teljesen háttérbe szorítot­ta az izraeli—libanoni—ameri­kai tárgyalásokat, amelyek két albizottságban folytatódtak a Bejrút melletti Khaldeban. Bár Amin Gemajel libano­ni elnök reményét fejezte ki, hogy a térségbe visszatérő Philip Habib amerikai meg­bízott megfelelő támogatást nyújt majd az elfogadhatatlan izraeli feltételeket elutasító libanoni kormánynak, bejrúti politikai körökben attól tarta­nak, hogy az esetleges izraeli kormányzati válság még in­kább elodázza a megszálló csapatok kivonását. Minthogy * Újabb puccskísérlet lehetősége Salvadorban Fokozódik a haza fiak harca az izraeli kormány kollektív felelőssége nyilvánvaló, Sáron hadügyminiszter lemondása vagy leváltása bejrúti megfi­gyelők szerint nem látszik ki­elégítő megoldásnak. A libanoni falangista milí­ciákat olyannyira kellemetle­nül érinti a közvetlen felelős­ségükre utaló izraeli vizsgála­ti jelentés, hogy a falangista rádió csupán az izraeli politi­kai és katonai vezetők köz­vetett felelősségét kimutató megállapításokat idézte. A salvadori kormány a hét elején újabb csapatokat kül­dött az ország északi részén fekvő Chalatenango megyébe, ahol a felkelők támadásai már a megye központját fenyege­tik. A Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front harcosai már négy kilométerre megközelítették Chalatenango városát, s bevették a közvet­len közelében fekvő San Mi­guel de Mercedes-t. A kormány Morazan megyé­ből vonta ki az erősítésül kül­dött csapatokat, amelyek „elit partizánvadász” különítmé­nyek. Nagyobb gerillaakciókat je­lentettek a közép-amerikai or­szág fővárosából és Cuscatlan megyéből is; itt a felkelők el­foglalták San Jósé Guayabal városát. Salvadorban újabb szélső- jobboldali puccskísérlet lehe­tőségére utal az a nyilatko­zat, amely a lapokban tudatta, hogy hétfőn megalakult a Béke és munka szövetsége. Ez felszólította a katonákat és tiszteket, hogy távolítsák el az „áruló” parancsnokokat. Letarlóitatások Iránban Iránban hivatalosan meg­erősítették, hogy szombaton letartóztatták Nureddin Kia- nurit, az Iráni Néppárt (Tu- deh) KB első titkárát és • a párt központi bizottságának több tagját. •■■■..*■ ■ :­.A Tudeh párt vezetőinefcle- tartóztatását Ali Akbar Natek Nuri belügyminiszter tegnap Teheránban tartott beszédé­ben jelentette be. A letartóz­tatottak között van Ehaszan Tabari, a párt vezető ideoló­gusa is. Sajtótájékoztató csaknem húsz évi szünet után Váratlan bejelentés Pekingben Váratlan és nagy érdeklő­dést keltő bejelentést tett teg­nap a kínai külügyminiszté­rium: Vu Hszüe-csien, Kína külügyminisztere csütörtökön Pekingben sajtóértekezletet tart. Kínai külügyminiszter utoljára csaknem húsz évvel ezelőtt tartott hazájában saj­tótájékoztatót — Csen Ji, a kínai külügyek akkori irányí­tója találkozott újságírókkal. Pekingi sajtókörökben fel­tételezik, hogy a központi té­ma a kínai—amerikai viszony lesz, sőt, egyenesen George Shultz amerikai külügyminisz- ‘ tér vasárnap véget ért pekingi látogatása késztette a külügy­minisztériumot a szokatlan tá­jékoztató összehívására. A KKP központi lapjában, a Zsenmin Zsipaóban tegnap egyébként glossza jelent meg. amely leszögezte, hogy az Egyesült Államok — Tajvan, Dél-Korea, Izrael és a Dél-af­rikai. Köztársaság támogatása miatt —, elszigetelődött a vi­lágban. Jerzy Útban belpolitikai értékelése Javulás jelei a gazdaságban A lengyel gazdaság és a Belpolitikái helyzet egyes kér­déseiről adott rövid tájékozta­tót szokásos keddi nemzetkö­zi sajtóértekezletén Jerzy Ur­ban, a lengyel kormány szóvi­vője. Gazdasági kérdésekről szól­va elmondta, hogy az ipar összteljesítménye 1982-ben még valamivel alacsonyabb volt, mint 1981-ben, de több ágazatban az év közepétől ja­vuló tendenciák mutatkoztak. A piaci ellátás összességét te­kintve nem javult az előző évihez képest, ugyanakkor a jegyre kiszolgált cikkek áru­fedezetét teljes mértékben si­került biztosítani. Urban közölte, hogy az ál­lamtanács rendelete értelmé­ben megkezdődött a kegyelmi kérvények vizsgálata. Eddig több mint ezer kérvény érke­zett be elítéltek, illetve csa­ládtagjaik részéről. A kérvé­nyek közül eddig tízegyné­hányra pozitívan válaszoltak. Egy ehhez kapcsolódó kérdésre válaszolva kijelentette: jelen­leg nem ért meg a helyzet sem általános amnesztia kihir­detésére, sem a szükségállapot teljes megszüntetésére. Mint ismeretes, a szükségállapot egyes rendelkezései továbbra is érvényben vannak. A KOR nevű államellenes csoport vezetőinek ügyével kapcsolatban elmondta, hogy befejeződött az előzetes ható­sági vizsgálat, jelenleg a kér­déssel a katonai ügyészség foglalkozik. ★ A lengyel színészek kezde­nek visszatérni a televíziós szerepléshez. Mint a lengyel televízió dramaturgiai szer­kesztőségének új igazgatója, Jerzy Kgenig elmondta, nap­jainkban a színészek és ren­dezők többsége már nem ta­gadja meg fellépését a tv-ben. T egnap, a madridi kong­resszusi palotában 33 eu­rópai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével folytatta munkáját az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó konferencia. A kelet- és nyugat-európai országok között, immár hosz- szabb ideje megkezdett tár­gyalások így a téli szünetet követően mindenütt — a spa­nyol fővároson kívül Genfben és Bécsben is — teljes üzem­re kapcsoltak. A svájci kon­ferenciavárosban két héttel ezelőtt, január végén újította fel munkáját az európai köze­pes-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról kezdett szovjet—amerikai ta­nácskozás. S ugyancsak ebben a városban folytatódik a ha­dászati fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről, a Moszk­va és Washington küldöttsége közötti megbeszélés. Január végén Bécsben is megkezdő­dött az immár tíz éve tartó, s mindeddig kevés eredmény­nyel járó közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó konfe­rencia. Nem a Varsói Szerződés or­szágain múlott, hogy a tegnap, :Háttér LEHETŐSÉG A PÁRBESZÉDRE immár a hetedik fordulót meg­ért madridi .utókonferencián még nem sikerült megállapo­dásra jutni. Az Egyesült Ál­lamok és néhány NATO-szö- vetségese eddig sorra elfogad­hatatlannak minősítette a szo­cialista országok javaslatait, különféle ürügyeket keresve. Az ibériai fővárost a Nyugat megpróbálta a szocializmus­ellenes kampány fórumává tenni, s Madridot felhasznál­ni a Szovjetunió és Lengyelor­szág ellen folytatott politiká­jához, azzal vádolva a két szö­vetséges országot, hogy „meg­sértik” a nyugati értelemben vett emberi jogokat. Bár a spanyol fővárosban most kezdődött konzultáció előtt vegyes nyilatkozatok lát­tak napvilágot — mivel né­hány küldöttség vezetője úgy­mond nem lát új fejleményt a mielőbbi megegyezésre — a konferencia mégis számos új elemet tartalmaz. A Szovjet­unió ismét kétségtelen bizo­nyítékát nyújtotta annak, hogy a nyugati álláspontokkal el­lentétben igen nagy erőfeszí­téseket tesz a többi szocia­lista országgal együtt az eu­rópai béke megőrzése érdeké­ben. Közismert, hogy Jurij Andropov, az SZKP KB főtit­kára decemberben, a Szovjet­unió megalakulásának 60. év­fordulóján rendezett ünnepsé­gen ú] leszerelési javaslatokat terjesztett elő. Ezt követően került sor január első napjai­ban a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének prágai ülésére, ahol a tagálla­mok nagy jelentőségű doku­mentumot fogadtak el, s ezzel a világ közvéleménye előtt ki­nyilvánították békeszándéku­kat. Vagyis a Szovjetunió és a szocialista közösség országai ismételten bizonyították, hogy készek a kölcsönösen elfogad­ható megállapodásra. Wa­shington ezzel szemben egye­lőre nem adott érdemi vá­laszt ezekre a javaslatokra. Reagan ehelyett nyugat-euró­pai körútra küldte elnökét. George Busht, úgymon „egyeztesse” a szövetségese:, közötti álláspontot. Az alelnök körútja azonban aligha kendőzheti el a NATO-, országok között levő feszültsé­géket. Hiszen a most ismétel­ten „felmelegített” amerikai nullamegoldás —, amely a Szovjetuniót egyoldalú leszere­lésre szólítja fel — néhány nyugati országban is erőtel­jes bírálatokat kapott. Madridban most minden bi­zonnyal a szovjet és a koráb­bi amerikai javaslat is komoly viták alapjául fog szolgálni. Márcsak azért is, mert a prá­gai nyilatkozat a madridi kon­ferencia hivatalos dokumen­tuma lett. Vagyis a szocialis­ta országok békekezdeménye­zéséről nemcsak a Varsói Szer­ződés és a NATO-országok, hanem valamennyi európai or­szág kifejtheti a véleményét. S akár pozitív vagy negatív kinyilatkozások születnek, tény, hogy a madridi utókon­ferencia lehetőséget teremt Európa országai között a pár­beszédre. Ez a kapcsolattartás pedig igen nagy jelentőségű íz ellentétek áthidalásához vezető úton. Csitári János

Next

/
Thumbnails
Contents