Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
Szárad a paszternák A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet élelmiszer-feldolgozó üzemében a saját termésből mintegy harminc tonna paszternákot szárítottak meg a télen. Miután maradt szabad kapacitásuk, bérfeldolgozást is vállaltak. A szárítmány egy része a Szilastermékekbe kerül, és exportáltak is a szárított paszternákból. Jobb oldali képünkön: Az aprítóba, majd a szárítóra menő terményt fejezik az asszonyok. Alsó felvételünkön: Az élelmiszerszárító gépsor munka közben. Hancsnvszki .Tánnc A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0LL0 VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1983. JANUÁR 8., SZOMBAT Meg kell újítani az Igényt Adatlap az ügyfélszolgálati irodán Tavaly új rendelkezések láttak napvilágot, amelyek szabályozzák a Lakásépítést, -gazdálkodást. Így Gödöllőn is. A. részletekről több írásunkban tájékoztattuk olvasóinkat. Mostani cikkünk elsősorban azoknak szól, akik a múlt év december 31-ig nyújtottak be a tanácshoz lakásigénylési kérelmet. Ezeket ugyanis meg kell újítani. Aki ezt nem teszi mag, annak igénylését semmisnek tekintik. Mind a lakásokra — tanácsi ‘ bér-, tanácsi értékesíiésÚ szövetkezeti, OTP-lakás —, mind a cserére, valamint a telekre vonatkozó igényt meg kell újítani. Az akció januar 16-tól tant március 31-ig. Január 16-tól lehet beszerezni a tanács ügyfélszolgálati irodáján a kérdőlapokat, darabja 10 fórint Kettőt kell belőlük kitölteni. A lapon minden olyan adat szerepel, amelynek alapján megállapíthatják valakinek a soroláshoz alapoi szolgáltató pontszámait. Feltüntetik a lapon az úgynevezett letéti összeget is, amelyet az igénylőnek az OTP helyi fiókjában kell befizetni, a benyújtástól számított három hónapon belül. Lakáscsere esetén letétet nem kell fizetni. Tartás használatra igénybe veendő állami telekre szintén fizetnek letétet, ennek az összege egységesen 10 ezer forint. jLakásdgényléskor bizonyos kritériumok szabják meg a letét mértedét; " . 1 ' igrt.Qtr.ffTr jtoSO TÍOV Arról is tájékoztáttak a városi tanács igazgatási osztályán, hogy minden nyilvántartott Lakásigénylő ezekben a hetekben tájékoztatót kap, amelyben részletesen leírják a teendőket. GödöLLőn jelenleg 1200 1akásigánylőt tartanak nyilván. Tájékoztatásul még annyit, hogy ebben az ötéves tervben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy sok szövetkezeti lakásra váró költözhet új otthonba. Irnikát ad a nyárfás Már a tavaszra készül a gép 1 deszkát sem viszik messzire Ha a mezőgazdaság szemszögéből gondolkodunk, azt kellene mondani ilyenkor: míg kinn a határban térdig érő hó alatt telelnek a vetések, idebenn a gépműhelyben lázas munka folyik, a traktorok és a munkagépek javítása. Az igazság ezzel szemben az, amit a meteorológusok is biztos följegyeznek, hogy ezen a télen — napjainkig — szinte még hó sem volt, hacsak nem tekintjük- annak azt az egy centiméteres leplet, ami ha hintik: lisztből sok lenne, hóból bizony kevés. Pedig a vetéseknek előbbutóbb kellene a hótakaró, hogy ki ne fagyjanak. Első a traktor A hó várat magára, noha átéltük a karácsony, és az új esztendő varasának ünnepét, az viszont igaz, hogy a gépműhelyekben javában tart a tavaszi, nyári használatú masinák javítása. , — Bizonyos értelemben szakosított gépjavítást végzünk — mondja Molnár László, a Gödöllői Tangazdaság kerületi igazgatója. — Ezen azt értem, hogy, amint látja, gépműhelyünkben csupán MTZ-traktorokat és a hozzá tartozó munkagépeket újítjuk fel. kombájnjavítás "Ypéldáül nálunk nincs, hanem más kerületekben. A sorrend az, hogy a traktorokat tesszük rendbe legelőbb, hiszen azokra a kora tavaszi munkákra, no meg az esetleges kisebb távolságú szállításoknál szükség lehet télen is. Tart a talajművelő, a vető-, a műtrágyaszóró és a növényvédő gépek javítása is. — Hamar itt lesz a tavasz, vagy legalábbis az az idő, amikor a fejtrágyázást megkezdhetjük a vetéseken, nekünk legalábbis erre kell felkészülni — folytatja a kerületvezető. Árpa, borsó — Ügy tudom, volt, s van lehetőségük légi, azaz repülőgépes vagy helikopteres fejtrágyázásra is. Élnek majd ezzel a lehetőséggel? — Az elmúlt években ugyan volt rá példa, hogy a fejtrágyázást is repülővel végeztettük, de miutám ez jelenleg sokkal költségesebb, mint a traktoros műtrágyaszórás, valószínűleg csak akkor alkalmazzuk, ha kora tavasszal nem lehet a táblákra gépekkel rámanni. Ha csak kis hótakaró, illetve fagy lesz, a földi gépeké a főszerep. A tangazdaság" gödöllői kerületében mintegy hatszáz hektáron kell majd fejtrágyázni, e terület nagy részé*ben őszi árpa van, mivel az átlagosnál gyengébb a talaja, búzát nem termelnek, viszont lesz majd zöld-, illetve vetőmagborsójuk, amit tavasszal kell elvetniük. kedelmi Vállalat megrendelésére ládákat javítanak belőle. Két emberünknek szinte egész évi foglalkoztatását adja ez a munka. A mondottakból is kiderülhet: koránt sincs valamiféle nagyobb szünet a mezőgazdaságban, ilyenkor, télen is akad bőven tennivaló. A tangazdaságban is, pedig még nem szóltunk arról, hogy két hatalmas tojóházukban mintegy negyvennégyezer tyúk adja le naponta a friss tojást. F. L Ládajavítók Van viszont a kerületben erdő, többek között az a negyvenöt hektáros nyárfás, amelynek fái már annyira felnövekedtek, hogy az ültetvény beérett a gyérítésre. Azért is jó most az erdő, ez a tízéves nyárfás is, mert télen munkát tudnak adni például a traktorosoknak. Most tizennyolcán gyérítik a nyárfást, amelynek egyedei már olyan méretűek, hogy azok törzséből deszkát fűrészelhetnek. A saját fűrészáru azonban nem kerül el messzire .miután a kerület raktárait bérlő Ravill Keres-1 nap programja Január 8-án. Gödöllő, művelődési központ: Mesemozi: A vakond és a muzsika. (Rajzfilm mesesorozat 3—6 éveseknek.) 10 órakor. Koncertfilmklub. Banovich Tamás Ezek a fiatalok, 19 órakor. Rocktörténet a 60-as évekből. Vendég: Sebők János, 18 órakor. Hallgassuk együtt! Általános iskolások zenei klubja, 16 órakor. Az olasz barokk mesterei, 16 órakor. Mogyoród, művelődési ház: A gyermektársastánc-tanfolyam harmadik foglalkozása, 15.30 órákor, Áz ifjúsági társastánctanfolyam harmadik foglalkozása, 19—23 óráig. Kincses emlékezet Líbapásztorlányos gyei ekkor —• Januárban, ha akármilyen messziről is, de integet már a tavasz — mondta szeptember végén Kovács Mihályné, amikor a vénasszonyok nyarának kánikulai hőségében a várható télről beszélgettünk, s hogy szavainak nyomatékot adjon, hozzátette: — A liba januárban tizenkét-tjzenöt tojást tojik, s a libatojások jelzik . a kikelet közeledését. — A gondos gazdaasszonynál március közepén már kel a liba. — Bizony — szóltak közbe a ház előtti kispadon üldögélő fekete ruhás asszonyok —. amikor az első libatojást a lúd alá tettük, édesanyánk már arról beszélt, mi lesz a dolgunk, ha reánk bízza a libák őrzését. Párnának, dunyhának Hévízgyörkön a Forrásoknak nevezett határrészben — ma itt van a Béke utca Táncsics utca, a Petőfi és az Erdély utca —, találtak alkalmas területet arra, ahol a falu gyerekei őrizhették a libafalkákat. Volt, aki csak a családja nyolc-tíz libájára vigyázott, de olyan is akadt aki a rokonságét, vagy a jobb módú gazdákét is őrizte a sajátjukéval együtt. — A mi világunk volt az, egyedül a miénk. ahol anyáink, apáink nem szabtak korlátokat ahol egyféle gyermekparadicsomban éltünk. Persze, a libákra gondosan ügyeltünk, mert tudtuk, hogy nővérünknek, meg nekünk is a libatollból készült a vetett ágy kilenc párnája, s két dunyhája, meg azt is tudtuk, hogy az eladott libák árából telik majd néhány új göncre, mert a föld terméséből, a paraszti porta apánk által igazgatott és munkált ágazatából mindenféle cicomára egy fillért sem költöttek. Kellett a soha el nem múló kamatra, kellett arra, ami az életet jelentette: a kenyérre. Pepslyi, ge-ge-ge — Hosszú sora volt a libapásztorkodásnak — mondja faggatásomra Kovácsné. — Ott kezdem hogy szegény megboldogult édesanyám a kikelt kislibákat milyen szülői szeretettel ajnározta, aztán egyenként meg is füstölte, hogy meg ne dögöljenek. Zsákdarabot rakott alájuk; fel ne fázzanak. Mozsárban tört kukoricát szórt a hátukra mert a libának az a természete, hogy fönt kapkod, nem a földön, mint a csirke. — Amikor négy-öt hetesek voltak a libák akkor bízták ránk őket. Hamar szót értettünk velük. Hívó szavunkra: papalyi, pápalyi, papalyikám, jöttek velünk. Ha megfelelő legelője volt a libának, egy óra alatt jóllakott, jobb felől hurkás lett a nyaka. Ekkor a hasonlítottak: egyszer szelíd bárányhoz, majd haragos kutyához. — A nyugaton látható sötét, fekete fellegekben vén boszorkány lapult, a délről jövő tiszta fehérben érkezett az angyal. Így tanítottuk egymást: ha a kettő összeér, vihar lesz, ha a tanítás beteljesült, életre szóló hit született: a fehérség, a szépség legyőzi a gonoszságot, a csúfságot. A hétszínű szivárványt mindig nemzetiszínűnek mondtuk, s tudtuk, hogy megjelenése hirdeti: nem lesz többé vízözön. Aztán a gond — Tanítóról, iskoláról is gyakran játszottunk. Sok szegény kislány a jószág mellett. tanult meg írni, olvasni, számolni. A libák mellett énekeltük az egyházi énekeket, a népdalokat. Sokszor elfeledkeztünk a libákról, s mire rágondoltunk. már megvolt a kár. Behajtották őket a bíró udvarába. Odalett a bér, oda a játék öröme, csak a könynyünk hullott. Nyitva van az aranykapu — csak be kell sétálni Tulipánországba s minden, amit megőrizhet az emberi emlékezet, tulajdonunkká lehet, ám közben bármennyire búfelejtő keserveket elfedő és takaró is a múló idő a ládafiákból előkerülnek a nem íívánt gondok is. Egyszer mirm meg kellene írni. Megérdemelnék a dédnagymamák, az eltávozó egykori libapásztorl ánykák. Fercsik Mihály vén lúd elkezdte mondogatni: ge, 0e. 06, ami azt jelenti, menjünk inni. Elhajtottuk őket a forrás gödréhez. Ha ittak, leültek a gödör szélén, még bóbiskoltak is.' — Amíg ült az állat, addig ültünk mi is, és azzal szórakoztunk, hogy papsajttal játszottunk. vagy daloltunk. De a por is jó volt, amit a tenyerünkkel raktunk ide-oda, csináltunk belőle házat, udvart, s ebbe növényeket ültettünk dirib-darab cserepekkel díszítettük bebútoroztuk. Nyár elején fúvogattuk a kikirics bugáját. Szedtünk szarkalábat, pipacsot, búzavirágot, amiből bokrétát kötöttünk, vagy a fejünkre koszorút. Menyasszonyost, lakodalmast játszottunk. Gyűrűnk a gyermekláncfű szárából készült. Babáztunk is. A babát rongyból formáltuk. Szemét, száját koromból rajzoltuk. Szépség és csúfság — Közben — emlékezik Kovács Mihályné, azt hiszem mindent megtanultunk, ami az akkori egyszerű falusi élet tudománya volt, hiszen a tíztizenkét éves lány beavatott volt az élet titkaiba gondjaiba. Én legjobban a természet képeiben szerettem gyönyörködni. Hanyatt feküdtünk a földön, néztük az eget. az ég kékségét, bámultuk a fellegeket, amelyek mindig máshoz Százötven tonna Aszódról búzadara A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalat aszódi malmában hagyományos termék a búzadara. Megyei malmaink közül éppen itt gyártják a legtöbbet, ami azt jelenti, hogy havonként átlagosan százötven tonna, azaz összesen százötveúezer kilós csomagolású búzadara jut el az élelmiszer-kereskedelmi vállalatokhoz. Februárban Agrárfifmnapok Huszadik alkalommal rendezik meg az idén hazánkban az országos agrárfilmnapokat, a színhelye városunk lesz. A gödöllői agrárcentrum eseményeinek sorába is illeszkedő gazdag programban nemcsak a szakemberek, hanem a város szinte minden lakója megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő filmeket. A XX. agrárfilmnapokra február második felében kerül sor. Labdarúgás Bírói tanfolyam Labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot szervez a városi-jási sportfelügyelőség és a járási labdarúgó-szövetség játékvezető-bizottsága. Olyan sportbarátok jelentkezését várják, akik szeretik a labdarúgást és kedvet éreznek a síp kezeléséhez. Nagy szükség volna rájuk. mert jelenleg sok a mérkőzés és kevés a bíró. Jelentkezni január 17-ig szóban vagy, írásban a városi-járási sportfel ügyel őség címén lehet: 2100 Gödöllő, Szabadság út 2. Telefon: 274. ÍSZOMBATI JEGYZETä Mozgásban Éles szemű árammérőgyári olvasóink bizonyara észrevették, hogy a múlt év utolsó tanácsüléséről szóló tudósításunkban egyetlen szóval sem említettük a strand ügyét, holott az üzemi lapjukban azt nyilatkozta a város egyik vezetője, azon fogják kimondani az utolsó szót. Az Árammérő című lapban több más, a várost érintő és az itt lakókat érdeklő kérdés is felvetődött. Egyebek között a leendő posta sorsa. Erről a hivatalvezető azt nyilatkozta, hogy valószínűleg csak 1985-ben kezdik el építeni. Gödöllő tanácselnöke a mi hasábjainkon 1983- at jelölte meg a beruházás kezdeteként, amit a végre hajtó bizottság titkára az üzemi lapban megerősített. Mire utalnak ezek a jelenségek? Megalapozatlan nyilatkozatokra, elhúzódó kezdési határidőkre, vagy valami másra? Alighanem valami másra. Ügy véljük, az ilyesmi a sokat emlege tett nyílt várospolitika ve lejárója. Különösen olyan körülmények között, mint a mostaniak, amikor a lehetőségek nehezen láthatók előre. Folytonos mozgásban vannak, máról holnapra alakulhatnak számunkra kedvezően, de hátrányosan is. Ebben az új bekezdésben a korábbi időszakra kívántunk utalni, a mostani el lenpéldájaként felhozni t nyugalmasabb éveket, amikor egy-egy tervidőszakra megszabták a feladatokat és a kereteket, majd az utób bival gazdálkodva szép sorjában valóra váltották az elképzeléseket. Valóban így volt a gyakorlatban is? Korántsem. Aki végigböngészte a tervteljesítésről készült statisztikákat, észrevehette, az előirányzat és a tény szinte sohasem eseti egybe. Más kérdés, hogy a tény száma általában nagyobb volt. Akkoriban és most is valamely megye bizonyos őszszeggel rendelkezett, amiből, sok ismérv figyelembevételével sorolták, sorolják a településeken megvalósítandó feladatokat. Régebben az volt az általános szokás, hogy tovább nyújtózkodtak, mint amennyire a mindenkori takaró ért, a következő években aztán meghosszabbították a takarót. Olyannyira dívott ez a szokás, hogy igazából csak a legutóbbi években sikerült elhagyatni, s rádöbbenteni az értetlenkedöket, tényleg nincs több a bukszában. De hogy mennyire van, azt sem könnyű megállapítani. Egyrészt most is akadnak rejtett tartalékok, másrészt a helyi fejlesztések gyakran érdekük olyan szerveknek, intézményeknek, amelyek bizonyos öszszegeket éppen ezért hajlandók bedobni a kalapba Példánk akár a posta, akár a strand lehet. Abbau régóta egyetértés mutatkozik, hogy új posta kell Gödöllőnek. Az évek múlása val azonban szűkültek a keretek, s mindinkább halasztódott az ügy. Mióta nem csak a városnak, hanem más szerveknek is sürgető az új intézmény, is mét közelebb került a megvalósítás lehetősége. Á strand léte vagy nem léte egy ideje összekapcsolódott az általános iskolások úszásoktatásával. Annak elsődlegességében szintén megvan az egység. S mivel akadt egy szerv, amelynek érdekeltsége van Gödöllőn, kölcsönös előnyök alapján beszállna egy tanmedence építésébe, sok mindent újra át kell gondolni, A döntés tehát egy kicsit elhúzódik S mi köze mindennek a nyílt várospolitikához? Annyi hogy a vezetők nem akkor állnak a nyilvánosság elé, amikor már megtették az építők az első kapavágást. Menet közben is tájékoztatnak. S így újabb változatokkal. módosított tervekkel és határidőkkel is megismerkedhetünk. Kör Pál ISSN 0133—1957 <Gödöllöt Hírlap)
