Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
1983. JANUÄR 8., SZOMBAT SS. 'Hßr w xJlm av 5 Ai életmód része Természetjárók Az utóbbi években a turizmus a lakosság egyre nagyobb hányadánál a szabad idő tartalmas ,eltöltésének egyik formájává, az életmód részévé vált. A lakosság 28 százaléka, vagyis mintegy 3 millióan használják fel szabadságukat tartós utazásra, több mint 2 millió a rendszeresen víkendezők száma, s csaknem 6 és fél millió azoké, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel járnak kirándulni. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felméréséből tűnik ki, melynek során csaknem 8 ezer család adatait dolgozták fel. A lakosság mintegy 70 százaléka vesz részt a turizmus valamilyen formájában. Évente összesen 115—118 millió napot töltenek ezzel, ami a szabadidőalap körülbelül 10 százaléka. Az idegenforgalmi mozgás szempontjából a legaktívabbak a szellemi foglalkozásúak, a városlakók, az átlagosnál magasabb jövedelműek, továbbá a 30 év körüli korosztály, valamint azok, akiknek üdülőingatlanuk van. Lényegesen kevesebbet utaznak a mezőgazdasági körzetekben élők, a kjs jövedelműek és alacsony iskolázottságúak, s ugyancsak kevésbé mozgékonyak a nagycsaládosok. A'munkások az átlagosnál valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, ha a víkendezéseket és a kirándulásokat nézzük, kevésbé jó a kép a külföldi utazásokat illetően. A turisztikát a lakosság egy jelentős részénél még csak a kirándulás jelenti, aminek egyebek között az idegenforgalmi infrastruktúra hiánya és a turizmus intézményi kereteinek fogyatékossága is az oka. A statisztikusok adatai szerint a turizmusban részt vevő családok évente átlagosan 4360 forintot költenek erre a célra, vagyis a teljes személyi jövedelem körülbelül 5 százalékát. Az átlag természetesen lényeges különbségeket takar, ám így is mutatja: e kiadások jelentős súllyal szerepelnek a fogyasztásban. A képen: a Szojuz—7 űrhajó legénysége, Leonyid Popov, Szvetlána Szavickaja és Alekszandr Szerebrov az űrhajó fellövése előtt újságíróknak nyilatkozik, A múlt év krónikájából Nők a csillagvilág útjain Több mint 19 évet kellett várni erre az eseményre. A világ első űrhajósnőjének, Valentyina Tyereskovának 1963. június 16-án kezdődött csaknem háromnapos útja talán még a szakemberek közül is kevesen gondolták, hogy legközelebb csak 1982. augusztus 19-én hangzik el a bejelentés: Nő a világűrben. Szvetlána Szavickaja, a világ második űrhajósnője két társával együtt a Szojuz—7 űrhajó fedélzetén a Szaljut—7 űrállomásra tart. Alaposabbak a férfiaknál A tudomány fintoraként paradox módon éppen az űrtechnika fejlődése fosztotta meg, ha csak átmenetileg is, a nőket az űrrepülésekben való részvétel lehetőségétől. A néhány napos, űrhajókon végrehajtott űrrepüléseket a Szaljut-űrállomások megjelenésével felváltotta a hosszabb ideig tartó kutatómunka a világűrben, s a szűkre szabott lehetőségekhez méretezett berendezések még a legszükségesebb feltételeket sem biztosították a nők tartós űrutazásához. Ám múlt év tavaszán megkezdte működését az elődeinél sokkal tágasabb lakóteret biztosító, több, egymástól elkülöníthető részre osztott Szaljut—7 űrállomás. A megnövekedett lehetőségekkel új igények, is párosultak.' 'Mi flfkutatái:‘fi‘á'pjalnkra olyan'fejlődési szakaszba jutott, amelyben szükségessé vált az elsősorban az űrállomás irányításához, berendező-Alapítványtörténet KI NE ISMERNÉ ma már Rubik Ernő nevét, amelyet találmányával kapott szárnyra a világhír. A történet 1975. január 30-án Kezdődött, amikor bejelentette szabadalmát az Országos Találmányi Hivatalnak. Aztán e bejelentés után, 1976. október 28-án közzétették a szabadalmat, mely hivatalosan is megjelent 1977. december 31-én. Minden ment a maga útján, ha nem is nehézségek nélkül. Végre sok huzavona után megkezdődött a gyártás is, a kockából világsiker, Rubik Ernő okleveles építészmérnök, főiskolai tanársegédből a magyar játék utazó nagykövete és egyetemi docens lett. Csak úgy mellékesen szocialista milliomos, ahogy az Élet és Irodalom cikkírója említette. Ám ezeket a milliókat nem csak a maga javára kívánja fordítani. Attól a szándéktól vezéreltetve ugyanis, hogy a magyar játéktervezők külföldi tanulmányutakon kamatoztassák képességeiket. kötelezettséget vállalt hárommillió forintos alapítványra. A közjegyző által hitelesített alapítvány szövege így hangzik: Kötelezettséget vállalok arra, hogy 3 millió forintot a fiatal magyar iparművészek külföldi tanulmányútiainak támogatására fordítok. E támogatásban részesülhetnek a Magvar Iparművészeti "őisknla hallgatói, oktatói, ; a már főiskolát végzett ioarművészek is. Az összeget 2 és fél millió forint, konvertibilis valutában a többit forintban helyezte letétbe. Az alaoítólevélbhn úgy rendelkezett, hogy az alapítvány a művelődési miniszter jóváhagyásával válik érvényessé. Ez gyorsan megtörtént, s az idén már igénybe vehetik az arra érdemes magyar iparművészek, játéktervezők és jelöltek, oktatók és hallgatók. Annyi bizonyos: találmánya felrázta nemcsak a közvéleményt, hanem a játéktervezőket. Itthon és külföldön egyaránt. Milliók forgatják a világon a Rubik-kockát villamoson, autóbuszon, várakozás közben, s e külső megjelenésében Vasarely op-art idomjaira emlékeztető logikai játék sokak társa lett. Olyan játék, amely egyúttal értelem-képzelet-leleményügyességfejlesztő eszköz, önmagában is, továbbá hatásában, abban az azóta bejelentett ezer magyar játékszabadalomban, melyre az Országos Találmányi Hivatalnak külön osztályt kellett szerveznie. Külföldön is hirtelen fellendült a logikai játékok tervezése. ÜGY HÍRLIK, hogy Rubik Ernő hosszúra nyúlt értekezleten találta ki a bűvös kocka alapelemeit, melyet az elmélyülés, és a kidolgozás követett. Bár Majakovszkij ostorozta az önagyonülésezőket, Vörösmartyt viszont egy nagy vers. a Gondolatok a könyvtárban megírására serkentette, ihlette egy akadémiai ülés, melynek véletlen vendége volt. Rubik Ernővel ismétlődött volna az egyéni töprengésre is alkalmas közös eszmecsere? Mindenesetre valami elindult, s azóta folytatódik az élő folyamat, a feltaláló tökéletesíti kockáját és új játékokat tervez. L. M. seinek kezeléséhez értő hivatásos űrhajósokon kívül egyegy tudományágat alaposan ismerő szaktudósok, biológusok, csillagászok, fizikusok, orvosok tartós jelenléte is a világűrben. Ráadásul minél inkább veszít szenzációjellegéből az űrrepülés, annál több olyan, a laikus számára talán kevésbé látványos, de nagy tudományos értékű feladat megoldása hárul ezekre a kutatókra, amelyet a szakértők véleménye szerint a nők pontosságuknak, alaposságuknak köszönhetően jobban el tudnak látni, mint a férfi kollégáik. Ezért indult hát útnak a múlt év augusztusában Bajkonurból Szvetlána Szavickaja, hogy hét napot töltsön a Szaljut—7 fedélzetén. A 34 éves fiatalasszony nevét országszerte — sőt, a repülősport szerelmesei világszerte — már korábbról jól ismerték. Lovaggá lett útitársak A szovjet légierő marsalljának, a II. világháború egyik leghíresebb vadászpilótájának lánya még csak 17 éves volt, amikor már három ejtőernyős világcsúcsot mondhatott magáénak. Szavickaja még útnak sem indult, máris új eredménnyel gazdagította az űrkutatást. Az Alekszandr Szerebrovval és Leonyid Popovval való közös felkészülés során ugyanis bebizonyosodott, hogy a vegyes összetételű legénység tagjai között a viszony jobb, az öszszetartás nagyobb, mint a férfiakból álló párosokban, vagy triókban. Mint Leonov vezérőrnagy, a szovjet űrkutatás egyik vezetője mondta: azúrhajósok, ha egyik társuk nő. igazi lovagokká válnak, s még egymás iránt is megértőbbek, ■figyelmesebbek lesznek. Valaki ismét staríra vár S hogy ezeknek a tapasztalatoknak a hasznosítására, újabbak szerzésére nem kell ismét éveket várni, azt Anatolij Filipcsenko vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok kiképzésének egyik irányítója erősítette meg a közelmúltban, közölve, hogy talán Szavickaja, talán valamelyik társnője valószínűleg már az idén ismét a világűrbe indul, s ezzel az űrhajósnőkről szóló beszámoló az év sztorija is lehet. Fazekas László Nem zárkóznak el A bejárók segítenek Töfib járda, át épült Dunaliaraszfin Vajon hogyan szerveznek társadalmi munkaakciót a nagyközség fejlesztéséért Dunaharasztin, ahol a felnőtt lakosság 80 százaléka a fővárosba, illetve Szigetszentmiklósra jár dolgozni? Németh Jánosné tanácselnök szerint nem könnyen, de mégsem olygn nehezen, mint gondolnánk. A bejáró szülők is szívesen vesznek részt például az iskolák, óvodák felújításában, csinosításában. Az elmúlt év nyarán a nagyközség lakói több száz óra társadalmi munkával elvégezték a 2. számú általános iskola karbantartási munkálatait a festéstől a parkettcsiszolásig. A dunaharaszti üzemek: a MAHART, a Dunamenti Regionális Vízmű, a Pest megyei Sütőipari Vállalat, az Autóker és a Texgráf anyagilag ugyan nem járul hozzá a község fejlesztéséhez, társadalmi munkával azonban jelentősen segíti azt. Rendszeresen ott vannak dolgozóik a Hazafias Népfront szervezte munkákon, és szinte minden szocialista brigád kapcsolatot tart egy-egy iskolával vagy óvodával. Többek között a nagyközségben működő üzemek dolgozói rendezték az 1. számú általános iskola környékét, parkosítottak, fát ültettek. A helybeli kisiparosok Is szívesen tevékenykednek társadalmi munkában a településért. Tavaly ők dolgoztak a tanácsháza felújításán. Ezért a munkáért rajtuk kívül a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet kollektíváját is dicséret illeti. A legtöbb bejáró a munkahelyén vesz részt társadalmi munkában, ezért nem könnyű őket megnyerni a Dunaharaszti gyarapodását szolgáló közreműködésre. Tavaly lakossági összefogással elkészült ugyan két kilométernyi járda, de á szilárd burkolatú úttal rosszul ellátott nagyközségben volna még tennivaló. Ezért a tanács ’ és a Hazafias Népfront idén kiemelt feladatának tekinti az útépítő társadalmi munkák szervezését és a bejáró dolgozók megnyerését. M. K. Egy bölcsőde története Ahol ritkán sírnak a kicsik Delet harangoznak Piliscsabán. A bölcsődések már túlvannak az ebéden. Délutáni pihenőjüket kezdik, ki cumival, ki pelenkával, ki bolyhos takaróval igyekszik álomba ringatni magát. Nézegetik a polcokon rendben sorakozó játékokat, a lambériával borított falakon a derűs mesejeleneteket. A csöppségek, ha még szavakkal nem is. de viselkedésükkel, nyugodtságukkal kifejezik, hogy a környezetük szép. Megmozdult a község A bölcsőde már jó ideje gondja volt a nagyközségnek. A falusias, elavult és szűk kis épület miatt egyre több felvételi kérelmet voltak kénytelenek visszautasítani. Mindez döntést követelt: bővíteni kell a bölcsődét! Elkészültek a. tervek: jobbról és balról újabb szobát álmodtak a házhoz. Az álmokat rengeteg társadalmi munkával váltották valóra. Alig fél év múltán áll a bővebb s felújított épület. — Nagyon sok hétvégéjüket töltötték itt a csabaiak — mondja Gáspár Ferenc tanácselnök — Nemcsak a szülők jöttek segíteni. A kicsikért megmozdult majdnem az egész község. A bölcsőde mindegyik helyiségén látszik, hogy szívvel és nagy szeretettel készítették. A Mosolygó gyerekek, elégedett dolgozók Erdősi Agnes felvétel« kellemes, egymással összeillő színű falicsempék és padlóburkolatok, a pácolt ajtó és ablakkeretek — amelyek nem drágábbá, csak szebbé teszik a végeredményt — mind erről tanúskodnak. Öröm itt cseperedni — Nagyon szeretjük ezt a gyönyörű bölcsit — mutat körbe Székely Lajosné. az intézmény vezetője. — Úgy érzem. Hatalmas farönkök, méretre vágott deszkák hevernek rendben Turóczi Ferenc kádármester udvarán. A műhelyből hallani a fűrészgép sivítását. Már kiforrott az új bor az idén eladott hordókban, csak jövőre érkeznek újabb vásárlók Tápiószelére. Addig szárítani, darabolni kell a fát, feltölteni a raktárt — A Budapesti Konzervgyárban tanultam ezt a nehéz mesterséget — mondja Turóczi Ferenc. — A harminc tanuló közül ma már egyedül én dolgozom a szakmában. A mesterséghez kitartás és akaraterő kell. Sok kudarc éri az embert, míg megismeri a fát, megtanulja, mennyit zsugorodik a hajlításnál. Sokaknak kedvét-A HORDÓK MESTERE szegi a kezdeti sikertelenség, vagy a nehéz fizikai munkától riadnak vissza. — Tizenhat éve kisiparos. Hány tanulót foglalkoztatott ez alatt az idő alatt? — Ügy 5—6 éve volt egy tanulóm, ő is csak egy évig bírta. A szövetkezeteknél sem jobb a helyzet, általában azok a gyerekek kerülnek a szakmunkástanulók közé, akiket máshova nem vettek fel. Ök viszont nem is akarják, nem is tudják igazán megtanulni a mesterséget. — Ám aki a fiatalok közül komolyan szereti és tudná is csinálni ezt a munkát, az is nehéz helyzetben van. Nem lehet már beszerezni bizonyos műveletekhez a szükséges kéziszerszámokat. Ezeket is idős mesterek készítették, a kádárgyalut csak Vácról, Balogh Géza bácsitól lehetett megkapni. Mióta ő meghalt, senki nem folytatja iparát. Ügy tudom, hogy a görbe késeket, szekercéket készítő Balaton környéki szakember sem talált követőre. így aztán ha van utánpótlás, az is csak családon belül. A mesterséggel a szerszámokat is öröklik a gyerekek. — Milyen fából készíti a hordókat? — Tölgyből és akácból. A faanyagot a börzsönyi, dunántúli erdőgazdaságoktól szerzem be. Kicsi hordóim mindig vannak készen is, de nagyokat csak megrendelésre vállalok. Egy 50 hektós hordóhoz kétszáz, kétszázötven éves tölgyre lenne szükség. Ilyenhez ma már csak elvétve lehet hozzájutni. Ezért inkább a gyorsabban növekvő akácot használjuk. Apró, egy műveletre alkalmas célgépeket fabrikálunk a munka megkönnyítésére. Az abroncsot is magunk készítjük fémszalagból. Tehát a lakatosmunka sem lehet tőlünk idegen. Hol tart ma a szakma? Bárhogy is nézzük, a tanuló, a jövendő szakemberek híján, kihalásra ítélt. Ha csak az alkotás öröme nem bizonyul elegendő vonzerőnek. Mr. A. ideális feltételek között, jó ellátást tudunk adni a piciknek. Mindenünk megvan, amit a bölcsőde szigorú higiéniai előírásai megkövetelnek, öröm ilyen helyen dolgozni. S öröm a gyerekeknek is itt cseperedni. A bővítéskor ugyanis a bútorokat és berendezési tárgyakat újakra cserélték, a parkettre puha szőnyegek kerültek. A gondozónők csinosították a szobákat; ahol csak lehetett meseillusztrációkkal, kézimunkákkal díszítették a falakat, s tették a gyermekek számára még vonzóbbá a környezetet. — Hány apróságot fogadhat a bölcsőde? — Negyven kicsit tudunk elhelyezni — mondja Székely Lajosné. — Ezzel a bővítéssel valószínűleg évtizedekig kielégítjük a bölcsőde iránti igényeket a nagyközségben. Eltöröltek a gondokat — Mennyibe került az építkezés? — Körülbelül egymillió nyolcszázezer forintot költöttünk az építkezésre, a berendezési tárgyakkal együtt mintegy két és fél millióba került a bölcsőde — válaszol a tanácselnök. — Ez első hallásra soknak tűnik de az megfizethetetlen a számunkra, hogy nemcsak jó. hanem szép bölcsődét is építettünk és hosszú időre megoldottuk ezt a problémát. Még mielőtt a bölcsődébe ellátogattunk volna, azt mondta nekünk Piliscsabán egy anyuka: — A ml bölcsődénkben ritkán sírnak a reggeli elváláskor a gyerekek. — Elhisszük. Mőza Katalin
