Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

1983. JANUÁR 8., SZOMBAT xMfap Végső búcsú Tóth Istvántól Pénteken a Farkasréti te­metőben tartott gyászszertar­táson mély részvéttel búcsúz­tak Tóth Istvántól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának volt tagjától, országgyűlési képviselőtől, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetőségé­nek elnökétől. Ravatalánál a párt-, az állami szervek, a tö­megszervezetek képviselői, egykori harcostársai, munka­társai, barátai álltak díszőr­séget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottsága, az országgyűlés el­nöksége, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezete és vezető testületéi ne­vében Petrák Ferenc, a KEB tagja búcsúzott az elhunyttól. Hangsúlyozta: Tóth István azok közé tartozott, akik a munkáshatalom megteremté­sében munkásként, ifjúsági szervezőként, pártaktivista­ként vett részt; sorsa egybe­forrt a párttal. Az elhunyt hamvait tartal­mazó urnát a gyászolók soka­sága kísérte a sírhoz, ahol az Internacionálé hangjainál he­lyezték az örök nyugvóhelyre. Készleteiket évente négyszer forgatják Bérmunkával és anélkül Mezőtúrtól Ráckevéig A vétkesek neheztelnek Minden ember élete egy re­gény, F. Nagy Istváné is az. S ha most imitt-amptt beleol­vasunk a képzeletbeli élet­könyvbe, annak egy oka van: a népi ellenőrzés megalakulá­sának negyedszázados jubileu­mához közeledve azokra irá­nyul társadalmunk figyelme, akik e szervezetben különös­képpen sokat dolgoztak. F. Nagy István huszonnégy éve tölti be a népi ellenőrzés rác­kevei járási bizottsága elnöké­nek tisztét. Miért vállalta tgS feladatot? A kérdésre előbb egy mondattal válaszol, de a válasz újabb kérdéseket vált ki. Szóval, élt Mezőtúron egy fiatal segédmolnár, aki a vá­ros felszabadulása után, 1944 novemberében barátaival megalakította a MADISZ he­lyi szervezetét, majd mikor elhangzott, hogy megalakul a demokratikus magyar hadse­reg és harcba indul a fasiszta Németország eLlen, fiatal elv­­társaival együtt ő is jelent­kezett. A toborzás ünnepé­lyessége, és a jelentkezők túl­fűtött lelkesedése azonban ha­marosan szertefoszlott, mert a hadszíntér helyett a keleti országhatárra vitték őket, s rövid kiképzés után ott lát­tak el őrszolgálatot. A csem­pészeket riogatták, s a tőlük eLkobzott só árából élelmez­ték magukat, mivel ruháza­tuk és ellátásuk nagy részé­ről nekik kellett gondoskod­niuk. Egy év múltán leszerelt. Akkor szervezték Szolnok me­gyében a lovas rendőrséget. Gyerekkorában cselédeske­­dett, akkor szerette meg a lo­vakat, így hát jelentkezett. Tanfolyamokat, majd pártis­­kolát végzett, s aztán Albert­­irsára került, a rendőrség ve­zetője lett. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság politikai osztályán dolgozott 1951-től, majd Ráckevére helyezték rendőrkapitánynak. Azóta — vagyis most már 28 éve — itt lakik. Az ellenforradalom leveré­sét követően helytállásáért megerősítik a rendőrség élén, családi okok miatt azonban hamarosan leszerel, s a Cse­pel Autógyár rendészeti cso­­portvezetőjekánt dolgozik to­vább. Onnan hívják jelenlegi munkakörébe, s ő szívesen vállalja az új feladatot. — Egy cikcakk nélküli politika szolgálatára, egy tisz­­tultabb világ építésére láttam akkor lehetőséget és úgy gon­doltam. hogy tudásommal, ta­pasztalatommal segíthetek jó­vátenni egyet s mást a ko­rábbi időszak vétkeiből. így foglalja össze a miértre adott vá'ászát, s aztán magyaráza­tul még hozzáfűzi: a2 ötvenes Ma Magyarországon mintegy 100 ezer embert foglalkoztat­nak a konfekcióiparban. A rrVlH konfekció-gyáregységében 500 tő dolgozik — mint gazdasági mutatóiból kitűnik — haté­konyan. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat Bt gyár­egysége közül a konfekciórészleg már négyszer nyerte el a vezérigazgató által adományozott élüzem címet. A gyáregység központja Cegléden van, áruforgalmi osztálya Budapesten és további termelési egységek találhatók Dabason, Nagykátán és Abonyban. Szoknyát, nadrágot, télen kismamaruhát, nyáron pedig kabátot készítenek. S még így sem soroltam fel vala­mennyi terméküket. dolgozik, ami elsősorban a fia­tal és több gyermekes anyák számára okoz gondot. — Sikerült-e valamiféle kompromisszumos lehetőséget találni? — kérdeztem Kádas Lászlót, a gyáregység igazga­tóját. — Igen. Létrehoztunk egy úgynevezett kismamaszolgála­tot, 94 nő számára biztosítot­tuk ezzel az egy műszakos munkahelyet, telephelyeink között arányosan szétosztva. A termelési feltételek másik ösz­­szetevője: a műszaki kapaci­tás. A gyáregység alapgépei varrógépek, tisztázó gépek stb., modemek, a legújabb spe­ciális eszközök azonban hiá­nyoznak. — Gazdaságtalan lenne e sokféle termék gyártásához tíe­­vizaigényes speciális gépsoro­kat vásárolni. Inkább fizetünk valamivel több munkabért, minthogy gépeink hónapokig álljanak. — Miért kell annyiféle ter­méket gyártani? — Mert így tudjuk kielégí­teni vevőink igényeit, és csak így lehetünk nyereségesek. A konfekciógyár termelésének felét tőkésországokba expor­tálja (az idén valamivel keve­sebbet). A termelési feltételek — Hogyan értékeli a konfek­ciógyár teljesítményét Üjfalu­si József, a PEVDI gazdasági igazgatója? — Meg merem kockáztatni, hogy ez a gyáregység hazánk egyik legjobb befektetése volt. Készleteiket (állóeszközök, anyagok, munkabér stb.) évente négyszer forgatják meg, igen szép nyereséghányaddal. A gyáregységben dolgozók 95 százaléka nő. Ez érthető, hi­szen egyrészt maga a konfek­ció-iparág elnőiesedett szak­ma, másrészt az üzemek fal­vakba telepítésének éppen a helyi női munkaerő lekötése volt a célja. Ugyanakkor azon­ban problémát jelent, hogy a gyáregység a hatékony terme­lés érdekében két műszakban években a törvénysértések so­rán a rendőröket gyakran eszközként használták fel, lel­­kiismerete olykor lázadozott. Ipfonlpiri munkakörében — jcicmcgi a járás százötven népi ellenőrének segítségével — azon kellett és kell fád a­­doznia, hogy vigyázzák a ren­det, a törvényességet, a köz szolgálatára álljanak. Termé­szetesen a közérdekű bejelen­tések kivizsgálásával s annak nyomán a javaslatokkal a íj­hoz is hozzá keld járulniuk, hogy azl emberek Közérzet i befolyásoló életkörülmények előnyösen változzanak. Idegrendszert koptató mun­kakör lehet ez, állapítja meg magában az ember, midőn megismeri azoknak az esetek­nek a sorát, amelyeknek fő­szereplői a jogtalan előny­­szerzést, a basáskodást, a szo­cialista társadalmi normákkal összeegyeztethetetlen életvi­telt ebben a járásban is úgy fejezték be, hogy megkapták méltó büntetésüket. Leleple­zésük, vétkességük bizonyítá­sa ugyanis nem mindig köny­­nyű feladat. Ám erőt és optimizmust megújító munkakör is ugyan­akkor a járási NEB-elnöké, hiszen vizsgálataik és javas­lataik hatása a lakosság tíz­ezreinek az életét teszi köny­­nyebbé. Kulturáltabbá vált például a járásban a tömeg­­közlekedés; nagy eredményei vannak a környezetvédelem­nek; sokat javult a kereske­delmi ellátottság; megszilár­dult a termelőszövetkezetek vagyon védelm e. F. Nagy Istvántól természe­tesen távol áll a szándék, hogy ezeket a változásokat a népi ellenőrzés kizárólagos ér­demeként tüntesse fel. Csu­pán arról beszél, hogy az in­tézkedésekre a párt- és ta­nácsi testületek előtt javasla­tokat tettek, azok megvalósí­tását rendszeresen vizsgálták, s őszintén örültek, ha az ered­ményeket tapasztalták. Az Pffvknri mezőtúri cseléd­­nt egyívűn gy,erek Ráckeve köztiszteletben álló közéleti személyisége. Azoknak a ne­heztelését leszámítva, akik leleplezett ballépéseik miatt éppen a népi ellenőröket okolják bűnhődésükért. Jónás Zoltán, a járási párt­­bizottság első titkára abban Látja F. Nagy István népsze­rűségét, hogy példamutatóan elvhű, fegyelmezett pártmun­kás ma is, nyílt, közvetlen, jó kedélyű ember. A járási pártbizottságnak és a gazda­ság- és szőve: kezetpolitikai bizottságnak is tagja, - sokat segít a testületeknek a min­dennapi valóság elemzésében, a megfelelő döntések előké­szítésében. Cseri Sándor Az értékesítés formái — Az export-árbevétel el­éréséhez azonban, termelési ka­pacitásuknak — döntően a munkaerő oldaláról — több mint felét kötik le. Nem el­lentmondás ez? Ujfalusi József: Nem az. Döntően bérmunkából adócu export-árbevételünk, s az nem tartalmazzá az anyagköltségei (a tőkés partner szállítja, a2 utolsó gombig). — S nincs arra mód, hogy az exporton belül a saját alap­anyagból készült termékek na­gyobb hányaddal szerepelje­nek? — Törekszünk erre, de raj­tunk kívül álló okok miatt, csekély eredménnyel. Az ex­port feltételei mindenkor a rugalmasság, a határidők pon­tos betartása, a vevő minőség­gel szemben támasztott igé­nyeinek teljesítése. Hazai tex­tilgyáraink e követelmények­nek mindeddig nem tesznek eleget. Anyagaik egy része korszerűtlen, drága ... — Tény, hogy gazdasági sza­bályozó rendszerünk jobban ösztönzi a textilgyárakat arra, hogy színvonalas termékeiket saját maguk exportálják. Nincs mód arra, hogy azoknak a bel­földre adott anyagoknak az ér­tékét, amelyek késztermékként végül is külföldre kerülnek, közvetve exportként elismer­jék. — Mit tehetnek annak ér­dekében, hogy a konfekció­­iparág világpiaci helyzetének fokozódó nehézségei ellenére, mégis piacképesek maradja­nak? — fordultam az árufor­galmi osztály vezetőjéhez, Be­llán Mátyásnéhoz. A lehetőségeket kutatva — Az áruforgalmi osztály feladata a lehetőségek felku­tatása. Nekünk kell tulajdon­képpen a munkát biztosítani üzemeinknek. Felmérjük ve­vőink igényéit, kiállításokra já­runk, meg a Hungarotex kül­kereskedelmi vallalat útján rendszeresen küldünk küllőm­re mintakollekciókat, de jó, ha tíz ajaniasra egy komoly ren­delés érkezik. — S hogyan alakul belföldi értékesítésük? Belián Mátyásné: A belföldi igényeket a nagykereskedelem utján elégítjük ki. A velük folytatott tárgyalásaink során szerzünk információkat a fo­gyasztói igényekről is, hiszen a kereskedők csak azt rendelik meg tőlünk, amit el is tudnak adni. — ön sem hiheti komolyan, hogy a nagykereskedelmi igé­nyek mindig találkoznak a fogyasztói igényekkel? — Számomra nem fontos, hogy az én közvetlen vevőim kinek adják el termékeiket. Nekem arra kell törexednem, hogy folyamatosan tájékozód­jam a vevői (értsd: nagyke­reskedelmi) igényekről s ily módón áruforgalmi osztályunx ellátja a piackutatási tevé­kenységet is. A holnap kérdőjele lehet Űjfalusi Józseffel visszaté­rünk erre a kérdésre: — Belföldre elsősorban mű­szőrme kabátot értékesítünk. Blúzokat, szoknyákat hazai piacra csak addig gyártunk, amíg kapacitásunkat nem köti le más. Ez az oka annak, hogy itthon a nagykereskedelmen keresztül értékesítünk, hiszen kabátot egyszerre és nagyobb tételben csak így lehet eladni. Készletezési problémáink per­sze vannak, mert a kabátok értékesítési lehetőségeit a ke­reslet csökkenése mellett az időjárás alakulása is befolyá­solja. — Még mindig nem világos, hogy miként lehet a fogyasztói igények ismerete nélkül ter­vezni, s hogy miért nem in­kább egy adott vevőkört pró­bálnak termékeik számára megnyerni? — A piac szegmentálása az ellátás szempontjából nem len­ne szerencsés. A fogyasztói igényeket pedig — külön ap­parátus nélkül is — megis­merjük a kereskedelem meg­rendelésein és mintaboltunk visszajelzésein keresztül. Hogy ez kevés lenne? Termékeinket például még soha nem kel­lett azért leértékelni, mert a fogyasztóknak nem tetszettek. Mégis, hogy a bemutatott kol­lekciókból melyik kerül bolt­ba, az részben a tradícióktól, részben pedig a nagykereske­delmi ízléstől függ. Mi megkí­sérlünk olyan kínálatot nyúj­tani, hogy az minden korosz­tálynak megfeleljen. A műszőrmekabát-kínálaton belül országosan a PEVDI ta­valyi 30 ezer darabja kis há­nyad. Ez tény. A kabátok ér­tékesítéséből származó bevétel viszont a gyáregység éves ár­bevételének egyharmadát ad­ja. S kabátot egy esztendőben mindössze két hónapig gyár­tanak. Az exportlehetőségek­ről beszélve valamennyi meg­kérdezett vezető hangsúlyozta a rugalmasság, a minőség, s a megfelelő ár jelentőségét. Kár, hogy csak külkeresked»'­­mi vonatkozásban, mert félő, hogy a növekvő értékesítési nehézségek leküzdésére, a gyáregység jó eredményeinek renrodukálásához ez már ke­vés lesz. Eller Erzsébet A Magyar Kereskedelmi Kamarában Vállalati vezetők titkársága A Magyar Kereskedelmi Kamarában — új szolgáltatás­ként — megalakult a vállati vezetők titkársága. Az iroda a hazai vállalatvezetőknek üz­leti, szakmai megbeszéléseik megszervezéséhez, lebonyolí­tásához nyújt segítséget. A tárgyalások idejére nyugodt, kulturált környezetet bizto­sítanak a kamara székházá­ban, telefon és telex áll a tárgyalópartnerek rendelke­zésére, és segítik az emlékez­tetők, a jegyzőkönyvek elké­szítését, a megállapodások rögzítését is. A leírtak sok­szorosíthatók és azonnal pos­tázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fő­városban tartózkodó külföldi üzletemberek több hazai vi­déki vállalat képviselőivel szeretnének találkozni. Ilyen­kor megszervezik a progra­mot, s ha a tárgyalások során szükségessé válik a megbe­szélésekbe szakértőt is bevon­nak. A vállalati vezetők tit­kárságán idegen nyelvben já­ratos szakemberek is segíte­nek a tárgyalásoknál NAPFORDULÓ UTÁN Csendes a határ, a szántó, a me­ző, pihen a föld. Szánkózók sem ütnek zajt, sízők sem suhannak a lejtőkön. Más híján az idő múlá­sát, a Nap és a Hold útját kísér­tem fényképezőgépem lencséjével. Ilyen a hó nélküli tél, a fehér paplant nélkülöző évváltás. Szép így is. Alig túl a téli napfordulón, máris mintegy negyedórával ké­sőbb nyugszik a központi égitest. Az alkonyat ennél is jobban hosz­­szabbodott. A frissebb hajnalokra azonban még várni kell. Az éjsza­ka birodalma meg már csak jú­nius utóján fog újra terebélyesed­ni. Addig nagyon összehúzódik, s egyre kisebb szerepeket oszt a ter­mészet a holdvilágra. Az első képen egy dombtetőn magányosan álló meggyfa mögé bújt a Nap, s a fehér háttéren megrajzolódott a fa legkisebb ága is. Öreg fészer talán évek óta ki nem nyitott ajtajára vetődött a fény. Most újabb esztendőt vénült, dologtalanul. A délutánt már ár­nyékban töltötte, mert keleti fek­vésű. Elmulasztotta tehát a naplemen­tét. A légkörben felnagyított csil­lag a hegy erdejébe bújt, akkor, amikor az óra még nem mutatta a kiszabott idő Végét. E a völgy­ben lakók sorsa, rövidebbek a nappalok, mint az Alföldön.. Hátrafordultam, és északkeleten megnillantottam a Nao visszatük­röződő fényét a felkelő teliholdon. Balázs Gusztáv képriportja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents