Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, &. SZÁM 1983. JANUAR 7., PÉNTEK PéseSi Vegyesipari Szövetkezet Grabona Marina az elsők között Tőkés p'azcn is eladhatók termékeik Mér dif^tölfek Pályaválasztás — megfontoltan Elemek segítséget nyújtott az líttörőiDspliim nemzet csalogányának énekét. Hegedűs Gyula besnyői háza is nagy mulatságokról tudna mesélni. Volt itt nyaralója Údry Árpádnak, Pünkösti Andornak, Dolmányt Ernőnek és még sok művésznek. Mégy hangszeren Vidák Béla mind a négy fia kitűnő zenész lett. Akkor volt a legjobb a zenekara, amikor fiaival együtt játszott. József és Sándor prímások voltak, Kozma híres klarinétos, Gyula, mint a modern zene mestere, négy hangszeren is művészien játszott és több nyelven énekelt. Hamarosan szétvált a család. József és Sándor is külön zenekart szervezett. Sok pesti étteremben és kávéházban muzsikáltak. Az akkor még újdonságnak számító rádió sokszor közvetítette játékukat. Ilyenkor mindig ott szerepeit nevük előtt a gödöllői előnév. Annyira büszkék voltak gödöllői származásukra, hogy Józsefnek még a síremlékére is felvésték a gödöllői előnevet. Zürichi dicséret Az ősök még naturalisták voltak. A fiatalabb generáció magas fokú zenei műveltséget szerzett. Sándor fia, az ifjabb Sándor, kitűnően hegedült, de kedvenc hangszere a zongora lett. Tizenöt éves korában már nagy zenekarban muzsikált. Versengtek érte a zenekarok. Az 1930-as évek végén Koczc Antal zenekarával Becsbe ment, később pedig önállósodott. Bejárta a világot. Végül Hollandiában telepedett le, de 1938 óta minden télen — most is — a zürichi Dolder Grand Hotelban játszik. Artur Rubinstein már t*' szőr is meghallgatta játékát és dedikált fényképpel ajándékozta meg. A Zürcher Zeitung 1981. október 2-i száma írja róla: Vidák Sándor a világ legbriliánsabb, legfáradhatatlanabb és legalkalmazkodóbb zongoristái közé tartozik, és például a magyar népmuzsikában nem lehet legyőzni, Vidák Kozma fiai, Béla és László kiváló hegedűsök. Egy ideig itthon volt zenekaruk. Zachár Gyulának, a debreceni egyetem tanárának vendégszerető gödöllői nyaralójában gyakran volt vendég Zathureczky Ede, Hubay Jenő világhírű hegedűművész. Ilyenkor meghívták Vidákékat és a művészek órákig élvezték játékukat. Ki tud róluk? Később ők is külföldre távoztak. Mindketten bejárták a világot. Béla Párizsban telepedett le, László Ausztráliában ma a sydneyi opera zenekarának koncertmestere. Ha tehetik, hazajönnek. Ilyenkor nemcsak a rokonokat, hanem a volt zenésztársakat is meglátogatják. Ma is magyarnak és gödöllőinek vallják magukat. Vidák Sándor írta a közelrrtúltban: Játszottam egy életen át, haladtam a korral, de a magyarnótázás, melyet elődeimtől örököltem, nagyon emelte sikereimet. Szeretnénk erről a kiváló zenészcsaládról minél teljesebb képet összeállítani. Kérjük azokat, akiknek birtokában rájuk vonatkozó tárgyi emlék van (újságcikk, meghívó, fénykép) vagy velük kapcsolatos érdekes eseményre emlékeznek, szíveskedjenek a helytörténeti gyűjtemény rendelkezésére bocsátani. Űjváry Ferenc Elhelyezését tekintve meglehetősen hányatott sorsa volt a péceli Vegyesipari Szövetkezet budapesti filmnyomó üzemének, vagy inkább úgy fogalmazhatunk: üzemeinek, műhelyeinek. Igaz, ezekben.az apró részlegekben — vagy négy különböző pontján a .nagyvárosnak — fontos exporttermékek készültek de hát előhb meg kellett teremteni az anyagiakat ahhoz, hogy egy központi helyen legyen a szövetkezet coloritüzeme. Elmúlt már egy éve, hogy telephely- és névváltozás is történt a páceliek pesti részlegében, amely ma már egy helyen, a XIII: kerületi Reitter Ferenc utcában található. A viszonylag tágas panelépület belső helyiségeiben, ríníhelyeiben könnyebb a munkát szervezni. Erről beszél Boltresz Ervin üzemvezető is. Bedolgozó nyugdíjasok összehasonlíthatatlanul jobb a helyzetünk most, hiszen felszámoltuk újpesti és kőbányai telephelyeinket, ami nem csak azáltal vált lehetségessé, hogy szövetkezetünk költött a bérleményre, illetve az úi létesítmény felépítésére, hanem azzal is, hogy dolgozóink társadalmi munkában segítették az építkezést. Hamarosan megtudom, hogy itt két szocialista brigádjuk van, az egyiket Derkovits Gyuláról, a másikat József Attiláról nevezték el. Egyik sem nagy brigád, hiszen a coloritüzemhez szigorúan véve mintegy százharmincán tartoznak, de közülük legalább száz a bedolgozó, az utóbbiak közül viszont minden harmadik nyugdíjas. Dehát: mit is készítenek? Leírni, felsorolni sok lenne. Sok, mert mintegy nyolcvanféle termék kerül tőlük belföldre és exportra. A nagyobb termékcsoportjaik közé tartozik a női divattáska, a sporttáska, a gyermektáska. A konfekcióiparnak textilcímkéket, öntapadós termékeket: iskolai órarendet, füzetcímkéket, csempematricákat készítenek. Megrendelőik közé tartozik a váci kötöttárugyár, a debreceni és a soproni ruhagyár is. Mindegyik kedves — Hova kerülnek a különféle táskák? — A táskák fele megy rubelelszámolású exportra. Az Artex és a Konsumex külkereskedelmi vállalatok értékesítenek belőlük szép számban, mondja Boltresz Ervin, miközben egy kisebb helyiségbe érünk, ahol csupán egy aszszony dolgozik. — Papp Károlyné, mutatkozik be, s megtudom, hogy szinte minden táska mintapéldányát ő készíti el, s ugyancsak feladata a bedolgozókkal való foglalkozás is. Már amennyiben számukra is Pappné mutatja meg az új termék munkafogásait. Tíz éve tervez, szebbnél szebb táskákat, ahogy mondja: nem tudna egyet sem kiemelni a ma gyártott tucatnyiból. Mindegyikhez fűzi valami kis munkaé'lmény. Hogyan is tolhatná félre most bármelyiket is! Közben hozzánk csatlakozik Kiss Antal csoportvezető, aki a színek világába, a filmnyomóba is elvezet. — Itt, nálunk végzik egyePapp Károlyné elképzelése, tervei szerint jelenleg is tucatnyi táska készül a szövetkezetben. Szitanyomással készülnek a műanyag füzet-, illetve könyvborítók. Képünkön: Elsik József, Csői Józsefné és Molnár Pálné munka közben. Hancsovszki János felvételei bek között a címkék lényeges műveleteit — mondja, majd hozzáteszi: üzemünk lényegében az ünnepnapokig teljesítette éves tervét, s szerencsére elrtiondhatom, hogy 1983- as gyártási kapacitásunk is le van kötve. A kisvállalkozók is — Ez talán azért sem véletlen, mivel minden évben megújítjuk termékskálánkat — veszi át a szót Boltresz Ervin, az üzemvezető. — Ebben az évben például az elsők között, ha nem elsőként kezdtük használni a BNV-díjas Grabona Marina-alapanyagot, a győri Graboplast gyártmár nyát, aminek, úgy tűnik, meg lesz az eredménye, hiszen tőkés piacon is eladhatónak látszik a belőle készült gyártmányunk. — Hogyan is áll az üzem tervének teljesítésével? — Huszonnyolcmillió forintos árbevételi tervünk volt, az előzetes számítás szerint a 32,5 millió forint elérése sem lesz lehetetlen, ezen felül az 1982-ben alakult kisvállalkozó szakcsoportunk is megtermelte a maga hárommillióját. Hogy. pontosan miképpen alakulnak ezek a számok, ■?, milyen lesz a nyereségünk, még korai lenne kimondani. Fehér István A gödöllői Vidákok Akik végigzenélték a világot A hagyomány szerint az 1800-as évek elején még Vaikón élt a Vidák család. Sok volt a gyermek, kevés a kenyér, de mindig szólt a zene. Generációkon át gyűlt a zenei örökség. Az 1858-ban született Béla gyerek tízéves korában már kitűnően hegedült. Fiatalon bekerült a mai helytörténeti gyűjtemény helyén működött Károlyi-féle vendéglő zenekarába. Hamarosan ő lett a prímás. Abban az időben mindenütt volt korzó, ahol szabad idejükben sétáltak az emberek. Gödöllő korzója az Erzsébetparktól a Szauter vendéglőig (a mai vaskereskedésig) tartott. Ide nyílt a Károlyi vendéglő, későbbi nevén Erzsébet szálló, majd a mostani művelődési központ helyén létezett Nagykrumpli nevű vendéglő terasza. Jó időben itt mindig szólt a zene. A sétálók százai élvezték. Kotta nélkül A kiegyezés után GödölI' királyi nyaralóhely lett. Ez nemcsak a község, de a zenekar életében is óriási változást jelentett. A királyi család kísérete a népdalon és magyar nótán kívül, mást is szeretett volna hallatni. Vidákék ezt az igényt is igyekeztek kielégíteni. A zenekar naturalista volt, a kottát nem ismerték. Karmestert fogadtak, aki keringőket, operett- és operarészleteket tanított meg nekik. Sikk lett ott nyaralni, ahol a királyi család. Főleg művészek jelentek meg és épít nyaralóikat az Öreghegyen, Besnyőn vagy az Ady Endre sétányon. Az elsők között volt Blaha Lujza, akinek rusztikus nyaralójában gyakran volt nagy társaság. Ilyenkor Viö kék muzsikáltak és kísérték a Lukács Károly: Álmom a régészet Ilyenkor év végén, év elején már csaknem valamennyi nyolcadikos eldöntötte, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése után hol fog továbbtanulni, milyen pályát választ magának. A túrái általános iskolában állandó feladatnak tekintik a nevelők a pályaválasztási munkát. A felső tagozatban az osztályfőnöki órák és tanórák lehetőségei mellett remek segítséget nyújt az úttörőmozgalom is. A különböző foglalkozású szülőkkel kialakult őrsi kapcsolatok, a KlSZ-alapszervezetekkel és szocialista brigádokkal megkötött szerződések, a szakkörök és táborok felnőtt résztvevői mind azt is szolgálják, hogy rajtuk keresztül az egyes szakmákat is alaposan megismerjék a gyerekek. A 8. C. osztályfőnöke és rajvezetője Horváth Zoltánná. Tőle tudtam meg, hogy az iskolában évenként általában száz nyolcadikos végez és közülük 3—4 diák kivételével mindenki továbbtanul. A végzettek mintegy 80 százaléka fele-fele arányban középiskolákban, illetve szakmunkásképző intézetekben tanul tovább, a többiek gyors- és gépíróiskolában, vagy más tanfolyamokon szereznek képesítést. — Hogyan mutatkozott meg a több évi gondos előkészítés a pályaválasztásban a nyolcadik C-ben? — Az osztály létszáma huszonnyolc — feleli a tanárnő. Valamennyien továbbtanulnak. Ez köszönhető ,a jól sikerült pályaválasztási hétnek is, ahol a pszichológiai problémák mellett dr. Huszár Margit orvostól az egészségügyi vonatkozásokról is hallhattak előadást a tanulók és a szülők. Hagyomány az iskolában egy olyan pályaválasztási szülői értekezlet megszervezése, ahová meghívják a környék iskoláinak és üzemeinek igazgatóit, akik szólnak a lehetőségekről és válaszolnak a szülők konkrét kérdéseire. Lukács Károly régész szeretne lenni. Az osztály egyik legmegbízhatóbb tanulója, eredménye 4,7. Kedvenc tantárgyai a magyar és a történelem. Károly ugyanakkor óvatos ember. Második helyen vegyipari szakközépiskolát jelölt meg, arra az esetre, ha nagy elképzelését valamilyen ok miatt nem érheti el. Király Erika: Diétás nővér szeretnék lenni Puskás Zsolt: Szeretem az autókat Puskás Zsolti nem véletlenül választotta az autószerelő pályát. Mint kiderül, van otthon a családnak egy 15 éves Moszkvicsa. Hogy még mindig használni lehet, az elsősorban apunak köszönhető. Ő ugyanis megbütyköli, ha adódik valami gond vele. Természetesen Zsolt is munkásruhát ölt ilyen-1 kor és ott szorgoskodik a papa mellett. Vidák Attila, annak ellenére, hogy a szülei szerették volna középiskolába küldeni, kitart a kőművesség mellett: — A nagybátyám is .kőműves, Budapesten dolgozik és nagyon jól keres. A nyáron otthon egy melléképületet építettünk, ahol én segítettem. Érdeken volt a betonozás, falazás, vakolás. — A barátnőm, Anikó is kereskedő szeretett volna lenni, de egy év múlva elment a cso— Miért éppen diétás nővér szeretnél lenni? — kérdezem Király Erikától. — Életcélom a betegek ápolása, de nagyon szeretek főzni is. Tanultam a mamától egy új receptet nemrég is. Olyan remek rakott gombát készítettem, hogy bizony majdnem kevés lett vacsorára. Kiskoromban voltam kórházban, de sehogyan sem tetszett az ottani koszt. Ekkor határoztam el, hogy majd ha én diétás nővér leszek, csak finom dolgokat fogok főzni a kis betegeknek. Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán. Mogyoródon, Nagy tárcsán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon január 8-án, szombaton 8 órától január 10-én, hétfőn 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi u. 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckisújfalun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon január 8-án, szombaton 8 órától január 10- én. hétfőn 8 órá'g: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth u. 27. ISSNonS^KTfGö^iiöTffiri" Vidák Attila: Kőművesnek megyek kolédágyárba dolgozni — mondja Vidák Rozika. — Ott többet fizetnek. Én mégis ruhaboltos szeretnék lenni. Gödöllőn el is tudnék helyezkedni, ha felvesznek. Persze sze-Vidák Rozália: A kereskedelem vonz retném az iskolát végigjárni. Csak az iskola elvégzése után dolgoznék a szakmában. Irta és fényképezte: Takács Pál ’ •• —.................— Ügyelet
