Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
Kcnyvffcros, megyei tanácstag Tisztség és alkat találkozása Gyakran elnézem, hogy itt mindenki mennyire otthon érzi magát. Lehet persze hogy valami véletlen folytán én a legnyugalmasabb órákban nyitottam a monori járási könyvtár ajtaját, amikor nem nyüzsgőit éppen kétosztálynyi gyerek az előszoba nagyságú ifjúsági részben, s óvodásokat sem láttak vendégül. Mindig csend volt, vagy egészen halkan szólt a rádió, a nyugdíjas tanárnő egy kényelmes fotelben lapozta a folyóiratokat, az idős mezőgazdász komótosan válogatott a polcokon, egy csoport nagydiák a sarokasztalnál suttogott egy szakkönyv fölött... Jó lehet itt dolgozni — gondoltam minden alkalommal. Hiszen jó is — ezt bizonygatta Mészáros János, a járási könyvtár nyugalomba vonult igazgatója, erről beszéltek munkatársai is. Tóth Lászlóné, a nyúlánk, szőke fiatalasszony egy esztendeje lépett Mészáros János örökébe. S megint egy véletlen: éppen azon a napon kopogtam csöpp irodája ajtaján, amikor a 20. évfordulója volt „könyvtárosságának”. Volt tehát apropója a visszatekintésnek, bár a tervekről, a munkanapok feladatairól való beszélgetés apropója is könynyen kínálkozik: maga az igazgatónő eleven, energikus, közéleti alkata. A közéletben — Maglódon élek, onnan járok át naponta Monorra. s ott voltam könyvtáros is. öriási szerencsém volt, hogy rátaláltam erre a hivatásra. Gimnazistaként sűrűn bejárogattam a maglódi könyvtárba, ahol akkor az iskola igazgatóhelyettese szerződésesként látta el a teendőket. Segítettem, amikor csak lehetett, örültem, hogy könyvek között vagyok, s rendszerezhetem, katalogizálhatom őket. Amikor érettségiztem. függetlenítették a könyvtárat. Kérdezték: maradnék-e? De mennyire! Maradt. S mivel a könyvtár sem elefántcsonttorony, Tóth Lászlóné pedig nyitott ember, közművelődési területen különböző tisztségeket vállalt, „beavatkozott” a közéletbe, amely végül is azt eredményezte, hogy 1980-ban megyei tanácstaggá választották, s tagja lett ugyanakkor a megyei tanács végrehajtó bizottságának — majd hamarosan a monori járási könyvtár igazgatói teendőit is rábízták. — A megyei tanácstagság új volt. szokatlan, eleinte idegen is. hiszen én a tanácsi munkát nemigen ismertem. Menet közben jöttem rá. hogy ezzel a tisztséggel állampolgári mivoltom nagyon jól találkozik: hiszen azzal kell foglalkoznom, ami amúgy is foglalkoztat minden embert, aki lakóhelye dolgai iránt érdeklődik! S most már azt is elmondhatom. hogy nagyon jól érzem magam a megyei tanácstagok között, s a végrehajtó bizottságban is. Oldott, jó, őszinte légkörben csinálhatjuk, amit ránk bíztak, s ez nem hogy fárasztó, de inkább felüdíti az embert. S az idő ...? Az ugyanis véges. S Tóth Lászlónénak nemcsak munkahelyi, vezetői feladatai, közéleti funkciói vannak —, hanem családja is. Ráadásul ingázik. Nem fárad el? Mines mozdulatlanság — Két fiam — egyikük 15. a másik 13 éves — idejében hozzászokott az önállósághoz, hiszen hol tanultam, hol vizsgáztam, hol intéztem valamit ... S az együttlétre azért mindig van annyi idő, amenynyit mindannyian igénylünk. Megyei tanácstagként két község, Maglód és Ecser tartozik hozzám. A tanácsüléseken igyekszem rendszeresen részt Szátüeliáppsze-spk A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet sülysápi részlegének nemrégen elkészült korszerű üzemcsarnokában tekercselik a számológépszalagokat. Katusné Galó Magdolna a számológépszalagokat rendezi el szállítás előtt. A mérettől függően naponta 10—15 ezer jegyzettömb is készül náluk (alsó képünk). Uancsovszki János felvételei Ma a járási székhelyen Könyvről könyvért Kedden és pénteken délután mindig más-más helyen tartja a Magyar Rádió népszerű vetélkedősorozatát, a Könyvről könyvért című műsort. Az irodalombarátok körében kedveltek ezek a szellemi erőpróbák, s nemcsak azért, mert ki-ki felmérheti tudását, hanem mert módot nyújt új ismeretek gyűjtésére is. A vetélkedőn a jól ismert műsorvezetőkkel együtt, rangos előadóművészekkel is találkozhatnak a résztvevők. A monori főtéri könyvesboltban már több alkalommal kapott helyet a Könyvről — könyvért című műsor, legutóbb valamennyi helybeli játékos sikerrel szerepelt, megnyerve a 100 — 100 forintos könyvutalványt A rendezők választása most ismét a monori könyvesboltra esett. Ma délután Zsoldos Péter vezeti a 15.30-tól 15.40-ig tartó műsort. Jelentkezni az adás időpontja előtt a helyszínen lehet. venni, sajnos a vb-ülésekre nem mindig jutok el. A gondokat jól ismerem: a maglódi ivóvízellátás, a művelődési házba kényszerült mozi, az ecseri korszerűtlen, rossz körülmények között működő napközis konyha, mindkét községben a szorító iskolai helyek problémája... A segítség lehetőségei persze behatároltak, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden mozdulatlan marad. Maglódon is, Ecseren is szép hagyományai vannak a társadalmi munkának, amely teremtő erő lehet. — Bocsánat — lép be beszélgetésünk közben az irodába a könyvtár egyik munkatársa. — Ki kell nyitnom a szekrényt... Van remény Ehhez a művelethez ki kéne vonulnunk, olyan kicsi a hely. S máris a több esztendős könyvtári probléma kellős közepén vagyunk. Nincs helyük. Nincs az olvasórészben, nincs a gyerekek számára, s nem tudnak raktározni. Mindez meglehetősen élesen jelentkezik, amikor vendégül látnak egy csoport kisdiákot, rendhagyó órára —, s nem tudnak bejönni a felnőttek. Vagy ha óvodások jönnének — mert jönnének szívesen, s milyen jól tennék hiszen aki kicsi gyerekként nem kap rá a könyvek jó ízére, az később még nehezebben talál rá —, de sehová sem tudják „begyömöszölni” őket. Most pedig különösen fejfájós napokat okoz a kevés terület. Január elsejétől ugyanis át kellett volna állni az ellátó rendszer megvalósítására. s szeretnék bevezetni az iskolai könyvtárak integrációját. Péterivel indultak volna, azaz: fel kellene dolgozniuk az ottani könyvanyagot —, s valamennyi iskolai könyvtárét is. Kiszedni, ami nem oda való, felfrissíteni az állományt. Kétszázötvenezer könyvről lenne szó. De hová tegyék a kiválogatott régieket, a vásárolt újakat? Egyetlen raktárhelyiségük nincs. ■ — Ez, hogy ne fogalmazzak túl tragikusan, elkeserítő dolog ám. Mert van itt egy nagyon-nagyon jó , kollektíva, akikkel hegyeket lehetne mozgatni a közművelődésben. És alig mozdulhatunk. Bár talán van remény ... Hivatalosan ugyan nem ígért még segítséget senki, mégis bízom benne, hoy rajtunk kívül más is szívügyének érzi a változtatást. Jó lenne erről hírt adni, mihamarabb. Koblencz Zsuzsa ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1983. JANUAR 7., PÉNTEK Úg rendelet — új név Hálózat helyett kisvállalatok Az elmúlt évtizedben soha nem tapasztalt tempóban terjedtek el a háztartásokban az elektromos gépek. Szembetűnően nőtt például a színes televíziók aránya, pedig azok elég borsos áron 20—30 ezer forintért vásárolhatók meg az elektromos szaküzletekben. A háztartási elektromos készülékek garanciális és azon kívüli javítását hazánkban a kiterjedt GELKA-hálózat végezte huzamosabb ideje. Csak két kilépő Egy új — tavaly megszületett — rendelet értelmében azonban 1982. december 31-én megszűnt az országos GELKA- központ. a több mint nyolcvan szerviz kisvállalattá alakult az új év első napjától. A monori szerviz — amely ellátja a járás minden települését, de esetenként azon túl is vállal különféle javításokat — új nevet kapott 1983. január elsejével: Elektromos Szolgáltató Tanácsi Kisvállalat, Monor, névre keresztelték. Amint Kéri Mártontól, a kisvállalat igazgatójától megtudtuk. a szervezeti változtatást alapos, mindenre kiterjedő intézkedések előzték meg. Elsősorban a műszerészeket kellett meggyőzni arról, hogy maradjanak náluk, hiszen a változások nem járnak hátrányokkal. Sőt... Persze, előre nem lehet inni a medve bőrére, nem is teszik ezt a járási székhely legújabb kisvállalatánál sem. Harmincegy dolgozóval vágtak neki az új esztendőnek és az új életnek. Mindössze két műszerész lépett ki, helyükre minél előbb szeretnének újakat felvenni, főleg egy, a színes televízióhoz értő műszerész hiánya érinti őket érzékenyen. Az első napokban megkapták a bankszámla-számot is, az átalánydíjak befizetésére szóló csekkeket viszont csak később | kapják kézhez. Nem tehetnek mást, a műszerészek egyelőre nyugta ellenében szedik be az esedékes díjakat. Arra kérik a lakosságot, hogy ha lehet, az egész éves összeget adják át, amikor megjelenik náluk a szerelő. Tavalyi árbevételük csaknem hatmillió forint volt, a nyereség is elég tisztes, kis híján 300 ezer forint. Fontos feladatuknak tekintik hogy a lakosság érdekeit még inkább szem előtt tartsák ezentúl. Tavaly mindössze 19 panasz érkezett címükre, s ha figyelembe vesszük, hogy 40 ezer kiszállásuk volt egész évben. akkor ez a szám igencsak elenyésző. Az igazgató szerint nem lehetetlen. hogy az idén még ennél kevesebb rossz pontot gyűjtsenek be. Ami gondot jelent, az országosan is meglevő örökös anyaghiány. Bár már történtek erre vonatkozóan is biztató lépések, de úgy tűnik, ez egy darabig még krónikus gondok forrása lehet. Rajtuk múlik Egyébként a kisvállalat felettes szerve a Monori Nagyközségi Közös Tanács, amely segítette az átszervezést. December 1-től gazdasági vezetői státust szervezett, betöltője január elsejével már a kisvállalatnál látja el ezt a feladatot. A GELKA-bó] alakított kisvállalat igyekszik a lakosság szolgálatában állni a jövőben is. Pontos és gyors javításokkal kívánják az eddig kivívott rangot megőrizni. Ügy véljük, hogy ez csak a kisvállalat dolgozóin múlik. Gér József Teljes a hírközlőlánc Egy-egy gazdaságban vagy ipari üzemben nem közömbös a gyors információcsere. A legfontosabb a telefon- vagy telex-összeköttetés, hiszen az a leggyorsabb. Ugyancsak lényeges az üzemen belüli gyors és pontos tájékoztatás, illetve összeköttetés. Ennek megvalósításán ma már több mezőgazdasági üzem is fáradozik, mint például az ecseri Rákosmezeje Tsz. A telefonos kapcsolat a központtal már régen biztosított, de a gyömrői, maglódi, ecseri telepekről csak nehezen volt hívható a központi irodaház. Előfordult, hogy egész nap nem tudták a kapcsolatot megteremteni. Tavaly CB-rádió-telefon-hálózattal ezt a problémát is megoldották. Jelenleg nyolc üzemelő készüléke van a tsznek. Ebből három telepített állomásként és antennával a rákoskeresztúri, a Wodiáner és az ecseri telepeken üzemel. További három készülék közül egy a gépesítés műhelykocsijában, kettő pedig a mezőgazdasági gépeket üzemeltető mérnök és technikus gépkocsijába van beépítve, hogy a csoportosan üzemelő gépek bármilyen hibája esetén azonnal intézkedni tudjanak azok kijavítására. Kettő kézben hordozható, ezeket akkor adják ki, ha az üzemeltető mérnök vagy technikus nélkül dolgoznak. Ha szükséges, ezeken keresztül kérnek segítséget a műhelytől. Űjabb két CB-vel gyarapodnak a közeljövőben, az egyiket a gyömrői fémipari üzem, a másikat a növénytermesztési főágazatvezető kapja meg. Ezzel teljes lesz a hírközlő lánc és gyors az információcsere a tsz-ben. G. J. Pehér cápa és más rémségek Horror, western, fantasztikum A hír szárnyakon járt. S mint ilyenkor lenni szokott, mindenki tett hozzá valamit, míg végül is az lett belőle, hogy a vecsési Sarokház preszszóban olyan pomófilmeket vetítenek a szombat-vasárnapi diszkók után, amiket Nyugaton is csak a legeldugottabb mozikban lehetne felfedezni és horrorfilmek, westernek, „őrületes” fantasztikus filmek peregnek a házi vásznon. Furcsa diszkó Ez így persze nem volt igaz. Valami azonban mégis csak volt, hiszen a Sarokház presszó vezetője, Operhál Gyuláné és a lemezlovas Verhás Dániel a közelmúltban bíróság elé állt, s a napokban másodfokon is ítélet született ügyükben. Operhál Gyuláné 1981 márciusában vette át szerződéses üzemeltetésre a Sarokház presszót. A szerződésben az a feltétel is szerepelt, hogy 1981. április 1-től 1983 december 31-ig 2 millió 890 ezer forintot kell kifizetnie a Ceglédi Vendéglátóipari vállalatnak. Arra kellett törekednie tehát, hogy növelje a forgalmát, s ennek egyik jó módszere még ma is a diszkók rendezése. Eleinte hetenként háromszor, majd csak szombaton és vasárnap volt diszkó a Sarokházban. Verhás Dániel, aki lemezbemutatói engedéllyel rendelkezik, vállalta a fiatalok szórakoztatását. Ez szabályos is volt, a szerződéskötéstől a belépődíjak összegéig. Csakhogy Verhás Dániel a program színesítéséül — s nyilván azért is, hogy még többen látogassák a rendezvényeket — filmeket is kezdett vetíteni a lemezbemutatók után. A 8 milliméteres filmeket ő hozta külföldi útjairól, illetve Becsben élő rokonai küldték neki. Tizennégy, tizenöt, tizenhat éves gyerekek voltak a nézők. S mit láttak? Engedély nélkül Egy nyolcadikos kislány így mondta a tárgyaláson: — A Fehér cápa című filmet láttam, hát az jó véres volt. Meg egy olyat, ahol a kardfogú delfinek leromboltak egy kikötőt, a vízbe omló házakról lezuhanó embereket megették. Volt egy olyan motoros film is, amiben motorosok és görkorcsolyázók üldözték, majd egy koronggal legyilkolták egymást. A közönség tombolt. — A szöveget érteni nem lehetett — mondta egy másik kislány —, de a mondanivalójuk az erőszak volt.. 1 Például ahol egy család hajótörést szenved, a férfi megbolondul, meg akarja enni a gyerekét, de a felesége nem engedi, mire a férfi átharapja a torkát... Pincér: — Én a legtöbb filmet nem is láttam, nekem, ugye, más dolgom is van. Dehát ez a forgalmunkat növelte. A főnököm szerint, ha mindennap lehetne diszkót tartani, az havonta 100 ezerrel emelné a forgalmunkat. A lemezlovas: — Én nem érzem magam vétkesnek. Szerintem a filmek nevelő jellegűek, mert a jó győzedelmeskedik a rossz felett, A bíróságon levetítették a Verhás Dánieltől elkobzott 14 darab filmet. Az igazságügyi pszichológus szakértő véleménye szerint a serdülő korú gyerekekben az élmények a későbbiekben nagyfokú agresszivitást, sőt brutalitást is kiválthatnak. Ez pedig — különösen az agglomerációs körzetben — csak súlyosbítaná az ifjúsági bűnelkövetés amúgy sem túl rózsás helyzetét. A filmek bemutatásához a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának engedélye lett volna szükséges. De nem véletlen, hogy a főigazgatóság eddig egyetlen lemezlovasnak sem adott ki ilyen engedélyt. Vetítés mégis van, másutt is, hiszen mint kiderült, a tanúvallomást tevő gyerekek össze is keverték: hol látták egyik horrort, hol a másikat? Vecsésen, Gyálon, a balatoni diszkókban? A bíróság a bűnjelként lefoglalt valamennyi film megtekintése után megállapította: a Sarokházban vetített filmek nem szeméremsértőek, tehát bemutatásukkal a közszemérem megsértésének vétsége nem valósult meg. Az ízléstelenség pedig nem vonható e vétség kötelékébe. A tandíj Operhál Gyuláné elsőrendű vádlottat a bíróság bűnösnek mondta ki sajtórendészeti vétségben, s hetvennapi elzárásra változtatható 14 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Verhás Dániel büntetése 90 napi elzárásra változtatható 13 ezer 500 forint megfizetése. S mivel — úgy tűnik — számukra a haszon volt a legfontosabb, most, miután ezreket kell kifizetniük „tandíjul”, talán elgondolkodnak rajta: érdemes-e még egyszer? K. Zs. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felelthetetlen tériem, édesapánk. Batár János temetésén megielentek. sfrlára koszorút, illetve vlráeot helyeztek, bánatunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
