Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 5. (4.) szám
Jegyzet Ha sok a szöveg Élete, munkája során számtalan értekezleten megfordul az ember fia. A jól előkészített összejövetelek kétségkívül hasznos fórumai az együtt gondolkodásnak. De bizony nem ritkák az olyan tanácskozások, ahol sok az üresjárat, ahol az embernek az az érzése támad, hogy az adott feladatot nem annyira tárgyalgatni, mint inkább csinálni kéne. Na és ki ne ismerné a mégoly értékes gyűléseket is elhúzódóvá, lapossá tevő hozzászólásokat? A tiszteletkörösöket, a csatlakozókat az előttük szólóhoz. Vagy „én csak arra szeretnék választ kapr‘i” — jelenti ki a fontoskodó, s aztán megkérdezi azt, amiről egész idő alatt szó I volt. ! De említhetném azt a típust is, amely a témától messze elkalandozik, „ha már együtt vagyunk, beszéljük meg felkiáltással. Ilyenkor révednek a tekintetek a semmibe, rajzolnak a golyóstollak mindenféle ábrákat, lobbannak a ki tudja hányadik cigarettára rágyújtó lángocskák. Az ember az órájára néz és tehetetlenül sóhajt. Ezek a gondolatok jártak az eszemben, amikor a városi közművelődési vezetők munkaértekezletével — amely évek óta jól működik — párhuzamos bizottságokat hoztak létre. Velük párhuzamosan jött létre a művelődési központ társadalmi vezetősége, amely ugyanazokból a személyekből áll és a művelődési központ fennállása óta először ülésezett kétes eredménnyel. Az újabb meghívás a Hazafias Népfronttól érkezett, amelynek a közművelődési bizottságában szintén ugyanazok az intézményvezetők ülnek, mint az előbbiekben. A bizottság vezetője, aki egyébként szintén tagja az előző két bizottságnak is. megállapítia. hogy azok nem jól működnek, de majd ml megmutatjuk. Mondanom sem kell, hogy nem mutattuk meg. Attól, hogy a másik bizottság munkáját leértékeljük, még nem jobb a miénk. Ezen az ülésen az a képtelen ötlet jutott az eszembe, hogy milyen jó lenne megalkotni egy műszert, amely a termelési folyamatokhoz hasonlóan mérné az úgynevezett ..hozzáadott értéket”. Esetünkben azt, hogy a szólásra jelentkező gazdagította-e a tanácskozást, újat mondotte az eddig elmondottakhoz képest. Ha nem. a készülék könyörtelenül jelezne, de berregne, villogna akkor is, ha terjengős a szöveg. Mert a gép tudná, hogy a túlmagyarázásban rendszerint éppen a lényeg vész el hogy a legjobb csattanó sem csattan a bő lére eresztett bevezető után. Sajnos az efféle okos. érzékeny szerkezet megszületése, egyelőre várat magára. Addig tehát magunkra vagyunk utalva. Próbáljunk meg hát a fejünkben kialakítani valami hasonlót, mielőtt egy-egy értekezleten elmondjuk véleményünket vagy hozzászólásra jelentkezünk. Akkor nem fordulhat elő. hogy ott akarjuk feltalálni azt. amit már mások a gyakorlatban régen kipróbáltak és sikerrel alkalmaznak. Jó ha tudtuk, hogy nemcsak a mi időnk drága. Papp László a A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 19S3. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK ar Ifj utakon a munkaverseny-mozgalomksn I. Igazodva a követelményekhez Az üzemekben vita tárgya a munkaverseny-mozgalom mai helyzete. Vannak, akik azt állítják, hogy ez a nemes versengés, mely korábban meghatározója volt a termelésnek, most akadozik. A szocialista brigádok sok esetben a tőlük függetlenül alakuló körülmények miatt nem tudják teljesíteni felajánlásaikat, ezért a termelési feladatok ma már nem elsődlegesek a brigádok céljai között. Mások szerint a munkaverseny-mozg'alomra fordítható költségek csökkenése fékezi a lendületet. Ugyanakkor tények bizonyítják, hogy egyegy vállalatnál mennyit javítottak a termékek minőségén, mennyit takarítottak meg az energiaköltségekből a dolgozók kezdeményezései, ötletei nyomán. Hol az ellentmondás? Horváth József, a városi pártbizottság mellett működő munkaverseny-bizottság vezetője behatóan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel a múlt év őszén megtartott igazgatói értekezleten, valamint a szocialista brigádvezetők októberben megtartott fórum jellegű tanácskozásán, melyen részt vettek a vállalatok munkaverseny-előadói és -titkárai is. Mint a kérdés alapos' ismerője, 8 sűrűn gépelt oldalon foglalta össze véleményét és tapasztalatait, s ebben mintegy bizonyítékát annak, hogy tömegmozgalomról van szó. Vác üzemeiben, a munkahelyeken jelenleg 760 szocialista brigádot tartanak számon, mintegy 8 ezer 570 brigádtagot, s ez tulajdonképpen a város munkaképes lakosságának a 48,5 százaléka. A jól szervezett vállalatoknál ennél is magasabb az arány. Az Izzóban, a Hajógyárban és a Fortéban eléri a 80—85 százalékot. Nem az adathalmazt kívánjuk szaporítani, pusztán a teljesség kedvéért tesszük még hozzá, hogy a női szocialista brigádok aránya az egészhez viszonyítva 32, az ifjúsági brigádoké 16,8 százalék volt a múlt év elején készült felmérés adatai szerint. Horváth József szerint az országos gondok okozta, helyenként észlelhető megtorpanásról lehet beszélni, de általánosítani semmiképpen sem volna helyes. Az extenzív fejlődés időszakára jellemző körülmények között dolgozó vállalatoknál, ahol a szocialista brigádok még ma is azon versengenek, hogy ki tudja túlteljesíteni az év elején központilag meghatározott feladatokat, ahol a brigádfelajánlásokat nem tudják rugalmasan a piaci igényekhez Elköszöni a főkönyvelő Ott volt az alapításnál Bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták el munka helyén Kettler Sándort, a Du nakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet nyugdíjba vonuló főkönyvelőiét. Bányavárt Péterné elnök visszaemlékezett beszédében arra, hogy 32 évvel ezelőf Kettler Sándor ott volt, ami kor a váci cipészipari, föd, rász-. s a sződligeti rokon sző vetkezetek egyesülése után létrejött a mai, állandóan d* namikusan fejlődött szövetke zet Segítette a korszerű részlegek sorának a megnyitását, a sződligeti ipari telep életrehívását, a szolgáltatási hálózat fejlesztését, üdülőtelepük létesítését. A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet ezidő alatt egyszer országosan első lett. hatszor volt kiváló szövetkezet, többször kapott elismerést a Vác városi Pártbizottságtól. A most nyugdíjba vonuló egyik alapító mun kaja elismeréseként korábban megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. igazítani, ott valóban nem rózsás a helyzet. De ott, ahol a mennyiségi hajszát a minőségi követelmények váltották fel, s a tágabb értelemben vett versenyhez hozzátartozik az újítómozgalom, az energiatakarékosság, a szervezettség javítása, ott nem lehet gond az eredményekkel sem. Ahol ilyen komoly a tét, világosabban látható a cél is. Az a munkabizottság, melynek Horváth József a vezetője, a vállalati szakemberekből álló bizottsági tagok, a különböző munkahelyeken feltárt megismert jó módszerek elterjesztésére törekednek. Ezt a célt szolgálják a vállalatoknál megtartott kölcsönös tapasztalatcserék, s többek között a városi szinten létrehozott, igen jól működő szocialista brigádklub összejövetelei, országjáró autóbuszkirándulásai, amelyek nemcsak a szórakozást, távoli tájak alaposabb megismerését szolgálják, hanem találkozókat is szerveznek más városok szocialista brigádjaival, amelyeknek át is adnak, de tőlük is kapnak hasznos muníciót a további munkához. Keret és tartalom — Arra törekedtünk — mondja Horváth József —, hogy a munkaverseny keretei közé ágyazódjanak olyan törekvések, mint például a DH- munkarendszer vagy a több szakma képviselőjét, fizikai és szellemi dolgozókat is magäba foglaló komplex brigádmozgalom. Egyes vállalatoknál, mint például a Forte, a Taurus Gumigyár és a PENOMAH, olyan új utakat kereső, többletet adó komplexbrigádokat hoztak létre, melyek célja egy meghatározott nyereségszint elérése volt. A Fortéban 1981-ben már 15 ilyen kis közösség működött és elérték a 23 millió forint évi többletnyereséget. Szezonális hatások Csökkent-e a munkaversennyel kapcsolatos vezetői igény? Egyes versenytitkárok szerint igen, s mások is tesznek ilyen megállapítást, hangoztatták ezt az októberi tanácskozáson felszólalók közül is néhányan. — Valóban ez a helyzet? — Nem arról van szó, hogy a gazdasági vezetők nem ismerték volna fel már eddig is a munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban rejlő előnyöket — mondja a munkaverseny-bizottság vezetője. — Inkább az az igazság, hogy a körülményekből adódóan anyagellátási, importbeszerzési gondok hátráltatják a vállalások teljesítését, a feltételek megteremtését. Különösén a cementiparhoz hasonló helyzetben levő vállalatoknál. K. T. L (Folytatjuk) Konténerek és kontinensek A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében nyolcféle konténertípusból 1982-ben összesen 3 ezer nyolcszáz darabot gyártottak, melyből 2 ezer hétszázat értékesítettek a különböző tőkés országokban. Ezek közül Anglia és Ausztrália vásárolt a legtöbbet. Komócsin Zoltán emlékére Kulturális bemutató A Komócsin Emlékbizottság és a KISZ Vác városi Bizottsága az 1982/83, tanévben Komócsin Zoltán hatvanadik születésnapjának tiszteletére kulturális versenyt rendez, vers- és prózamondás, irodalmi színpad és énekkari kategóriában. A versenyre középiskolai tanulók, KlSZ-korosztályhoz tartozó munkásfiatalok nevezhetnek. Az énekkari bemutató ez alól kivétel, ide ugyanis az általános iskolai kórusok is benevezhetnek. Az indulni szándékozók nevezésüket iskolájuk, üzemük KISZ-szervezetén keresztül 1983. január 15-ig küldhetik el a Korpócsin Emlékbizottsághoz (Vác, Pf. 191.). A városi bemutatót, melyre a forradalmi ifjúsági napok keretében kerül sor üzemekben, intézményekben, háziversenyek előzik meg. A kulturális bemutatókon legjobb teljesítményt nyújtó szereplők gálaműsort adnak 1983. április 18-án a Komócsin Zoltán tiszteletére rendezendő emlékünnepélyen. Ezentúl az eredményesen szereplő versenyzők pénzjutalomban részesülnek. Brigádtagok munka közben. Tekercselők a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Hancsovszki János (elvételei Vasárnap: sítúra A rég! helyén az liUSZ A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltsége (IBUSZ-iroda) három hónapig kényszerkitelepítésben, az egyik Március 15. téri üzlethelyiségben dolgozott. E negyedév alatt tatarozták és részben korszerűsítették a Széchenyi utca 14. alatti részleget. Az óév végén visszaköltöztek, az új esztendőben már itt fogadják az ügyfeleket. A nagy kirakatablakok mögött barátságos helyiség fogadja a belépőt. Modernebbek lettek a munkaasztalok, tetsze-Vác, pf. 32. Ä fodrász és a többiek Mi az, már megy haza? Megyünk a fodrászhoz, már két hónap óta zárva az üzlete. A cipészhez. Már hazament A Patyolathoz. Zárva, csak boszszúság, mert van és még sincs a szolgáltatás. Nincsen elég munkaerő? Kezdjük csak sorban, itt Deákváron! A férfifodrászatban egy Nógrád községből bejáró hölgy dolgozik Ez a kislány hainali ötkor kel Este mindenképpen ei kellene mennie 5—6 óra között, hogy otthon is tehessen valamit. Tehát csak délután 5-ig fogad. — No, de mi a dolga napközben? Kötögetni. keresztrejtvényt fejteni, mert alig nyitják meg az ajtaját De bezzeg délután 5 óra után belépnek nyolcán, tízen, méltatlarkodva, hogy mi az. már menni akar? Tehát nekik ez idŐDont a „már”. A kislánynak pedig... még csak mastot jelent. Előfordult, hogy m^r1 a késő délutáni vonatot lekéste. éjjel, 10-kor ért haza. Cipész: — hiába csücsül otl reggel héttől a bácsi, munka ideje régen eltelvén, különben is, nyugdíjas, s így nem meghatározott az ideje, de a kési délutánban hazafelé ballagva 10 órás munka után teszik fel a vele találkozók a kérdést mi az, már megy haza' Most akarok magához menni ... t Válasz: ...hát igen, még csak most megyek haza Kiszo’gált a nap folyamán vagy 40 vendéget, de az egy-kettő számon kéri az idejét... Mi az. hát nincs utánpótlás? Nincs! Bár lehetne, lenni kellene! Igen ám! De fiataljaink maguk döntik el, hogy mik lehessenek, s bizonyos pályákat messze elkerülnek. Közgyűléseinken közölni szokta elnökünk szakmák szerint, hogy melyik pálya túltelített, s melyekben nincs jelentkezés .. No, most már ki tehet róla hogy ez így van? Patyolat. Nincs elég munkaerő. Ez készteti vezetőségét arra. hogy bizony a neki sem tetsző eljáráshoz kell folyamod nia. Nagykőrösre küldözgetni azt, amit itt is meg lehetne tenni elég jól, korszerűen fel szerelt üzemükben. De hogyar is írta Petőfi Sándor? Nem elég mondani- itt a bánva, em bér is keli. mely a földet ki hányja” Itt is. s ez áll szol gáltatásainkia, nem elég kiír ni és olvastatni: S z o l g á t a tóház. Emberek kellenének oda i = ! Emberek mindenhová ahol ugyancsak embereket kel lene kiszolgálni Oravecz György E sorok válaszként Íródtak Szakáts Géza 82. dec. 7-í cikkére, amely Hányszor kell elmenni? címmel jeleni meg a Váci Hírlapban. tősebb berendezést kapott Szikora János kirendeltségvezető helyisége. Változik a tüzeléstechnika: négy hőtárolós villanykályha adja majd a meleget. A kályhák megérkeztek — az engedély is —, s az ÉDÁSZ új trafóházának átadása után alkalmazhatják majd a modern fűtőtesteket. 1982 végső eredményéről csak január végén tudnak maid beszámolni, de az idei utak szervezését már megkezdték Január kilencedikén egynapos sítúrát indítanak Vácról az Alacson-y-Tátrába. Továbbra is népszerű a fizetővendégszolgálat. melynek forgalma egy év alatt megkétszereződött. (Papp) Mozi Madách Filmszínház (Lenin út 63.): január 6-tól 9-ig. csütörtöktől vasárnapig délután 3 órakor a Koldus és királyfi című színes szinkronizált angol ifjúsági filmet vetítik. lies helyáron — Este 1/4 6 és 1/2 8 órakor A macska rejtélyes halála című olasz filmvígjáték oereg a művelődési központ nagytermében, 111-as helyárakkal, csak 14 éven felüli nézőknek! DCM Ságvári Klub (Deákvár): január 10-én, hétfőn délután 3 órakor ifjúsági előadásként vetítik az ABBA című svéd filmet. II-es helyárral — Este 6 órakor a Kabala című m»Bvar film a vasúton túli mozi műsora. 5SN 0133—2759 (Váci Hírlap)
