Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
A Politikai Tanácskozó Testület nyilatkozata A legfontosabb a béke megőrzése PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM Ára: 1,40 forint 19S3. JANUAR 7., PÉNTEK A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai a katonai erők alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról Űjabb, nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz 'j a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, ^ amelyet a politikai tanácskozó testület január 4—5-én ^ Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben ^ részt vevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyií Iatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet | legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelé- Í sért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű 'j országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó £ küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre ^ vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, ^ hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerzőí désben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkal| maznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem j nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai ^ kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, í fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékelései-, re arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére' — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági .és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség. erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják. hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a «épek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának. megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét rneg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok. amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le a nyilatkozat. Egészséges egyuff működést „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden öszeforrottságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ.” A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és emberi civilizáció megőrzése nevében.” A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürgét ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására ás az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyánakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: megingatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véveáz ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra” — írja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt. hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. Újítsák fel a tárgyalásokul „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskörében adjanak határozott, új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat” A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak. hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditengerészeti tevékenység korlátozását éa több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke' megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessége” — írja a politikai nyilatkozat. Eurépa biztonságáért A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapítja meg a dokumentum —, hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — hagyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással„Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése. eredményeinek megsokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül korholy veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO- döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat-Európába. E döntések végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja ä bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi »•nulla« megoldás jelenleg nem érhető el. úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozá7 sáról, s megállapítja: A Szovjetunió legújabb, december 21- cn közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat-Európában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. Konkrét megállapodást A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat- Európában megnövelik a hagyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét. Foglalkoztak az ülésen a bácsi haderőcsökkentási tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Bécsiben a lehető leggyorsabban, nem több, mint egy-két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia öszszehívásáról. E konferencia ar; ra hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. Kafék&ny Intézkedéseket A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sürgetve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját tartsák Bukarestben. „A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeurópai értekezleten részt vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyek e realitáson alapujnak és megfelelnek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás minden résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, a politikai párbeszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyítéséért minden szinten, a kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos területen megvalósuló, mindennemű megkülönböztetéstől mentes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítéséért.' Külön foglalkozik a nyilatkozat Lengyelországgal. Erről a következőket állapítja meg; „Az ülésen képviselt államok osztják a Lengyel Népköztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját illetékességé(Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a magyar párt* és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magya párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban levő lakóépületállomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30- ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. Munkásgyűlés a váci tejüzemben A minőség követelmény „Felvásárlási, termelési és ellátási tervünknek eleget tettünk” — summázhatta az elmúlt esztendő eredményeit Fülöp Árpád, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének vezetője a tegnap délután megtartott munkásgyűlésen. S valóban jól vizsgázott a kollektíva: az üzem termelése az előző évihez képest jelentős mértékben emelkedett. Az össztermelés mintegy húsz százalékkal — ezen belül a tejföl mennyisége 23, a túróé 57 százalékkal — növekedett. Hosszabb ideig besegített az üzem a főváros ellátásába napi tízezer doboz tejföllel. Az idei év jelszava a váci tejüzemben: biztonságos és minőségi ellátás. Várhatóan nagyobb igények mellett. Arra számítanak ugyanis, hogy a nyáron megnövekszik a Dunakanyar idegenforgalma és ez érezteti majd hatását a kereskedelem rendeléseiben is. Elképzelhető az is, hogy ismét besegíthetnek Budapest ellátásába is. A biztonságos és folyamatos munkát szolgálja, hogy a szükséges alapanyagokat szerződésekkel már lekötötték a termelőknél. A tejüzemben a minőség is szigorúan napi követelményként jelentkezik, azonnal viszszahat a mennyiségre. A tapasztalatok szerint, ha csak egyszer is gyengébb áru kerül a boltokba, az hetekig érződik a rendelésekben. össszességében a váci üzem idén 4—5 százalék átlagos növekedéssel számol, s ez egyes termékeknél eléri a hét százalékot is. M. N. P. 7
