Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

1983. JANUAR 29., SZOMBAT Sáron titokban Bejrutban járt Izrael nem mond le követeléseiről Minthogy a libanoni kor­mány visszautasítja a szuve­renitását sértő izraeli követe­léseket, Tel-Aviv a vele évek óta együttműködő jobboldali szövetségeseire támaszkodva próbálja eljogadtatni a maj­dani csapatkivonás áraként szabott biztonsági, normalizá­lási feltételeket, illetve ellen­súlyozni azt a belpolitikai, arab és részben amerikai tá­mogatást, amelyet a „megme­revedett” libanoni álláspont élvez. Ebben az összefüggésben keltett feltűnést, hogy Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter csütörtökön titokban Bejrút­ban járt. Az izraeli rádió a nap fo­lyamán több részletet ismerte­tett erről a látogatásról. Ki­tűnt, hogy Sáron megbeszélé­seket folytatott Libanon ke­resztény politikusaival és a falangista milícia pa­rancsnokságának képviselői­vel. Ezután mondotta azt a riportereknek, hogy Izrael in­kább hozzájárulna Szíriái ra­darelőrejelző rendszerek liba­noni, tartós állomásoztatásá­­hoz, semmint lemondana ar­ról, hogy saját előrejelző be­rendezéseit felállítsa. Sáron az izraeli létesítményeket „ter­roristaellenes megfigyelő ál­­lomások”-nak minősítette. Azt állította, hogy Izrael cél­ja megakadályozni a Paleszti­nái Felszabadítás! Szervezet infrastruktúrájának újbóli ki­építését. Valójában kairói megfigyelők szerint az állan­dó izraeli jelenlét biztosításá­ról van szó, még azon az áron is, hogy Izrael nem ragasz­kodnék bizonyos számú szíriai kötelék kivonásához, miután megszületett a megállapodás a külföldi katonai erőknek Li­banonból való eltávolításáról. Január 17-én az izraeli kormány szóvivője még ta­gadta, hogy ilyen megállapo­dás van készülőben. Három nappal később azonban a kai­rói Al-Ahram, Philip Habib amerikai elnöki megbízott egyiptomi tanácskozásait kö­vetően, már célzott arra, hogy „kétszakaszos” kivonulást ter­vez az amerikai fél. A jelen­leg Amerikában tárgyaló Mubarak elnök is utalt arra, hogy Libanon kívánsága elle­nére ilyen módon próbálják megkerülni az izraeli csapatok libanoni kivonásának zátonyát, amin fennakadhat a Reagan­­terv. A L’Orient-le Jour című lapban idézett libanoni kor­mányforrások elismerik: „né­melyek azt akarják nálunk, hogy írjuk alá a békét Izrael­lel még azon az áron is, ha ez az arabokkal való szakítást vonja maga után”. A kormány mindeddig ellenállt az izraeli nyomást erősítő belső hatás­nak, s nyilván ennek köszön­hető, hogy Szaeb Szálam volt miniszterelnök, a szunnita mo­hamedán közösség tekintélyes vezetője csütörtökön teljes tá­mogatásáról biztosította a kor­mány politikáját. „Nem akar­juk elcserélni Izraelért a húsz arab országot, amelyekhez szervesen kötődünk, miként azt egyesek szeretnék” — je­lentette ki. Az Asz-Szafir című bejrúti lap értesülése szerint Safik Lemondott Gandhi pártjának négy főtitkára Kormányátalakítás Indiában? Csütörtökön benyújtotta le­mondását a -kormányzó Indiai Kongresszús (í) Párt négy fő­titkára, hogy lehetővé tegye a pártgépezet átalakítását. Több lap tegnap azt is jelentette, hogy a kormány valamennyi minisztere is benyújtotta le­mondását. Indira Gandhi miniszterel­nök újságíróknak válaszolva nem erősítette meg és nem is cáfolta a miniszterek lemon­dásáról szóló híreket. „A kér­dést (a kormányátalakítást) még meg kell vitatnom a ka­binettel és a párttal.” — mon­dotta. A Reuter brit hírügynökség­nek indiai kormánykörökre hivatkozó jelentése szerint a fejlemények annak a követ­kezményei, hogy az Indiai Kongresszus (I) a hónap elején erősen visszaesett két déli szövetségi államban tartott választáson. A szóban forgó Andhra Prades és Karnataka államokban Indira Gandhi pártja közel 30 éven át kor­mányzott. Tegnap Indira Gandhi kor­mányának valamennyi tagja benyújtotta lemondását — je­lentette a PTI indiai hírügy­nökség két lemondott minisz­ter közlésére hivatkozva. Nagy-Britannia Folytatódik a vízügyi sztrájk Az angol, walesi és északír vízügyi dolgozók kollektívái tegnap sorban elutasították a hatóságok 7,3 százalékos bér­emelési ajánlatát, és az ötö­dik napja tartó sztrájk foly­tatására szavaztak. El-Vazzan libanoni miniszter­­elnök katonai tanácsadója kí­séretében hétfőn Tuniszban megbeszélést folytat Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöké­vel a Libanonban tartózkodó mintegy 7000 palesztin gerilla kivonásáról. Vazzan egy inter­júban megerősítette, hogy szí­riai és palesztin részről nincs akadálya a külföldi erők teljes kivonásának. Bukaresti tanácskozás Január 27—28-án a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszter-helyet­tesei Bukarestben megbeszé­lést folytattak o madridi ta­lálkozó küszöbén álló felújí­tásával kapcsolatos kérdések­ről. A tanácskozáson magyar részről Roska István külügy­miniszter-helyettes vett részt. A tárgyszerű, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélés részvevőit fogadta Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Az NDK az atomfegyvermentes övezet mellett Az egyenlő biztonság elvén Olof Palme, svéd miniszter­­elnök nagyra értékelte azt a szovjet választ, amely a had­­színtéri nukleáris fegyverektől mentes európai övezet létre­hozását indítványozó svéd ja­vaslatra hangzott el — jelen­tette a TASZSZ hírügynökség. A szovjet fél álláspontját értékelve a kormányfő a TT svéd távirati irodának adott interjújában kijelentette: a Szovjetunió válasza érdekes, és tükrözi előremutató maga­tartását ebben a kérdésben. Palme hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által körvonala­zott javaslatokat tárgyaláso­kon kell megvitatni. Egyúttal rámutatott arra, hogy Svéd­ország üdvözli a vélemény­­cserét és e kérdés megvitatá­sát. Mint ismeretes, a Szovjet­unió a svéd kormányhoz in­tézett üzenetében rámutatott arra, hogy Svédország javas­lata ugyanabba az irányba mutat, mint a szocialista or­szágok kezdeményezései. A svéd javaslat szerint a had­színtér nukleáris fegyverektől mentes övezet mintegy 300 ki­lométer lenne, azaz a NATO és a Varsói Szerződés tagál­lamai közötti határtól 150-150 kilométerre terjedne Nyugat­ra és Keletre. A Szovjetunió­nak az az álláspontja, hogy a javasolt fegyverzetcsökkentés csak akkor mérsékelheti a nukleáris veszélyt, ha az öve­zet szélességét 500—600 kilo­méterben szabják meg. Vagyis az mindkét katonai csoporto­sulás területére 250—300 kilo­méter mélyen nyúlna be. Az övezet létrehozását Közép- Európában lehetne kezdeni, összhangban azokkal a lépé­sekkel, amelyek a bécsi tár­gyalásokon történnek a tér­ségben állomásoztatott fegy­verzet és fegyveres erők csök­kentése érdekében. ir Egy atomfegyver-mentes A legfontosabb állomás Peking Shultz távol-keleti körútja A szovjet—kínai kapcsola­tok további javulásának meg­akadályozása Shultz ameri­kai külügyminiszter pekingi útjának legfontosabb céljai közé tartozik — közölte csü­törtökön újságírókkal az ame­rikai külügyminisztérium Nakaszone védelmébe vette Tanokat Tokió veszélyes magatartása Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök tegnap a par­lamentben védelmébe vette a Lockheed-féle megvesztegeté­si ügyben vád alá helyezett Tanaka Kakuei egykori kor­mányfőt, és síkraszállt az Egyesült Államokkal való „katonai szövetség” elmélyíté­se mellett. Képviselők interpellációira válaszolva Nakaszone úgy vé­lekedett, hogy a Tanaika­ügyet „óvatosan” kell kezel­ni, mivel a parlamenti kép­viselők státusát „törvény vé­di”, és a Lockheed-per „egyéb­ként sem ért még véget”. Mint emlékezetes, a vád képviselői a hét közepén öt év börtön­­büntetést javasoltak Tanaka Kakuei ellen, akit azzal vá­dolnák, hogy az amerikai re­pülőgépgyártói 500 millió jent, azaz mintegy 2 millió dollárt fogadott el. A japán miniszterelnök igyekezett eloszlatni a washingtoni látogatása során elhangzott nyilatkozatai miatt támadt hazai aggodalmakat. Emlékezetes, hogy az ameri­kai fővárosban Japánról mint „a távol-keleti szovjet beha­tolás elleni, elsüllyesztő etet­­len repülőgép-anyahajóról” beszélt, és a szigetország, va­lamint az Egyesült Államok „sorsiközösségét” emlegette. Kilátásba helyezte „tengerszo­rosok blokádját is a szovjet tengeralattjárók ellen”. Most úgy vélekedett, hogy mindez belefér a japán—amerikai, úgynevezett biztonsági szerző­dés kereteibe. Ugyancsak e szerződés „felsőbbrendűségé­vel” indokolta, hogy kormá­nya a tiltó törvények ellené­re az Egyesült Államoknak történő haditechnológia-átadás mellett döntött. egyik magas rangú hivatal­noka. Az amerikai külügyminisz­ter a hét végén indult Japánt, Kínát és Dél-Koreát, valamint Hongkongot érintő távol-ke­leti kőrútjára, amelynek má­sodik, legfontosabb állomása Kína lesz. Shultz útjáról a hivatalos tájékoztatás szerint a Fehér Házban két dolgot re­mélnek: a szovjet—kínai kap­csolatok további javulásának megállítását és az amerikai— kínai kapcsolatok romlásának megakadályozását. A fenti célokat, Shultz dip­lomáciai ráhatása mellett az amerikai fél minden jel sze­rint kereskedelmi, egyebek között fegyverkereskedelmi ajánlatokkal kívánja elérni. Shultznak nem lesz könnyű dolga, ha arról akarja meg­győzni vendéglátóit, hogy nyitva áll az út a kapcsola­tok egyenletes javításához. Peking nyíltan ellenzi az Egyesült Államok közel-keleti és latin-amerikai politikáját, a feszültség növekedésének ve­szélyét látja az amerikai— szovjet kapcsolatok tovább; élezésében is. Ennél is súlyo­sabb kifogásai vannak az amerikai kereskedelmi politi­ka ellen, amely a textilbeho­zatali korlátozások és az azt követő kínai ellenintézkedé­sek után már tavaly az áru­csereforgalom csökkenéséhez vezetett. övezet Közáp-Európában tör­ténő kialakítása esetén az NDK kész egész területét erre a célra rendelkezésre bocsá­tani az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvének figye­lembe vételével. Ezt nyilvánítja ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának válasza a svéd kormánynak arra a jegyzéké­re, amely azt indítványozta, hogy hozzanak létre a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai közötti választóvonal két oldalán harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezetet. A válaszjegyzék, amelyet Gerd König, az NDK külügyminisz­ter-helyettese csütörtökön nyújtott át Rune Nystroemnek, Svédország berlini nagyköve­tének, hangsúlyozza: mindent el kell követni az Európában tárolt nukleáris fegyverek szá­mának csökkentése, és végül teljes eltávolításuk érdekében. Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Megállapodásra van szükség Moszkvában ülést tartott s külpolitikai és gazdasági kér­déseket vitatott meg az SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága. A testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Andrej Gromikóna k, apolitikai bizottság tagjának, a Szovjet­unió külügyminiszterének be­számolóját a Német Szövetsé­gi Köztársaságban és a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról. A PB ülése felhívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy Andrej Gromiko és az NSZK vezetőinek találkozóin mind­két fél meggyőződéssel állapí­totta meg: jók a távlatai a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok fejlesztésének a moszk­vai szerződés és más megálla­podások alapján. Az ülésen megállapították azt is, hogy a Szovjetuniónak az európai nukleáris fegyverzet csökken­tésére tett javaslatai egyre nagyobb visszhangot váltanak ki az európai országokban, többek között az NSZK-ban. Ezek a javaslatok megterem­tik a reális lehetőségét egy olyan kölcsönösen elfogadható megállapodásnak, amely ele­jét venné a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának és csökkentené a háborús ve­szélyt. A politikai bizottság tájé­koztatót hallgatott meg az ag­ráripari egyesülések létreho­zásáról. Megállapította, hogy az új mezőgazdasági irányítá­si módszerek bevezetése során növelni kell a kolhozok és a szovhozok felelősségét a me­zőgazdasági termékek állami felvásárlási tervének teljesí­téséért. A vita során felhív­ták a figyelmet arra is, hogy az irányító szervek nem kényszeríthetik döntéseiket a kolhozokra és szovhozokra olyan kérdésekben, amelyek megoldása a gazdaságok ve­zetőinek hatáskörébe tartozik. Holnap kezdődik Bush bonni látogatása NSZK választási kampány Helmut Kohl nyugatnémet kancellár George Bush ame­rikai alelnök vasárnap kezdő­dő, bonni látogatásakor az NSZK-nak azt az érdekét fog­ja hangsúlyozni, hogy az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről fo­lyó genfi tárgyalásokon minél hamarabb „kiegyensúlyozott megállapodást" kell elérni — Lengyelország Vajdasági pártértekezletek A Lengyel Egyesült Mun­káspártban két hete tarta­nak a vajdasági pártértekez­letek, amelyeken összegezik a beszámolási kampány során az alsóbb szintű pártszervek és szervezeteik tanácskozásain elhangzottakat. A vajdasági pártértekezleteken azok a küldöttek vesznek részt, akik ott voltak a párt 1981. nya­rán tartott kilencedik, rend­kívüli kongresszusán, jó átte­kintéssel rendelkeznek tehát mindarról, ami az elmúlt más­fél évben történt a LEMP so­raiban. A 49 vajdaság közül csak­nem tízben megtartották már a vajdasági pártkonferenciát, így lassanként összegezhetők a fő témák, megállapítások. Minden egyes ülésen igen nagy súllyal szerepel a párt egységének, cselekvő képessé­gének ügye. A vajdasági pártértekezle­teken foglalkoznak az ország életét érintő valamennyi kulcsfontosságú kérdéssel: így a gazdasági reform megvaló­sításával, a mezőgazdaság fej­lesztésével, a lakáshelyzet ja­vításával, a fiatalok nevelésé­vel, illetve a munkásönkor­mányzati szervek és a szak­­szervezetek újjáéledésével. Fontos feladatként hangsú­lyozzák valamennyi párttag számára a Hazafias Nem­zeti Űjjászületési Mozgalom (PRON) támogatását, az inga­dozók meggyőzését, megnye­rését, ugyanakkor a nyílt po­litikai ellenfelekkel szembeni következetes harcot. A lengyel gazdaság tavalyi teljesítményéről és idei fel­adatairól tanácskoztak tegnap Varsóban a vajdasági tanács­elnökök, a kormány tagjainak részvételével. Az ülésen, ame­lyen Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, kormányfő el­nökölt, a résztvevők meghall­gatták a központi statisztikai hivatal elnökének, valamint a pénzügyminiszternek és a tervbizottság elnökhelyettesé­nek beszámolóját. jelentette be tegnapi sajtóér­tekezletén Diether Stolze, a bonni kabinet szóvivője. Kohl változatlanul a NATO kettős határozatának talaján áll és a nulla-megoldást tart­ja a „legkívánatosabb” tár­gyalási eredménynek, de ez nem jelenti azt, hogy a nyu­gatnémet kormány a „min­dent vagy semmit” politikájá­hoz kíván ragaszkodni — fo­galmazta meg a hivatalos bonni álláspontot a kormány­­szóvivő. A nyugatnémet belpolitikai helyzet cseppfolyósságát mu­tatta az a két közvélemény­kutatási eredmény, amelyet tegnap hoztak nyilvánosság­ra. Eszerint a március 6-i, idő előtti országos választáson a CDU—CSU a szavazatoknak mintegy 45—47 százalékára számíthat, ami azt jelenti, hogy tovább csökkent az SPD-vel szembeni előnye. Az SPD-nek az egyik kutatóinté­zet 42, a másik 44,4 százalékot jósol. Jelentős mozgás tapasztal­ható a szabaddemokraták és a zöldek befolyásában is. Ai elnök parlamenti beszéde Mitterrand Rabatton tárgyal A nyugat-szaharai népnek biztosítani kell az önrendelke­zési jogot — szögezte le a marokkói parlamentben mon­dott beszédében Francois Mit­terrand francia elnök. A francia államfő háromna­pos hivatalos látogatásra ér­kezett Marokkóba és első fon­tos programja a félórás parla­menti beszéd volt. Mitterrand kijelentette: Franciaország mindig amellett szállt síkra, hogy Nyugat-Sza­­hara népének önrendelkezést kell kapnia. Franciaország tá­mogatja ugyan II. Hasszán marokkói uralkodónak azt a javaslatát, hogy a szaharai la­kosság népszavazáson dönt­hessen sorsáról, csak azzal a feltétellel — mondotta —, hogy a szavazást nemzetközi felügyelet alatt kell végrehaj­tani. Charles Hemu nyilatkozata Új francia nukleáris rakéták Charles Hemu hadügymi­niszter jelenlétében állították tegnap szolgálatba a dél­franciaországi Albion-fennsí­kon a francia hadászati nuk­leáris erő újabb rakétáit. Ki­lenc olyan új típusú, „SS—3” rakétáról van szó, amelyek 3500 kilométer távolságra jut­tathatják el az egy megaton­nás atomrobbanótöltetet (egy megatonna megfelel 50 hi­­roshimai atombomba hatóere­jének). Ezek az új rakéták váltják fel az eddigi „SS—2” típusú rakétákat, amelyek ha­tósugara 3000 kilométer volt, s az általuk célba juttatható robbanótöltet hatóereje csak 150 kilotonna. Az Albion-fenn­­síkon jelenleg összesen 18 nukleáris rakétaindító állás van föld alatti bunkerekben. Hernu hangsúlyozta: a fran­cia stratégia alapját továbbra is a francia nukleáris „elret­tentő erő” képezi, s Francia­­ország nem fogadja el, hogy nukleáris fegyverzetét számí­tásba vegyék a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon. A rabati vezetés eddigi el­képzelése szerint a népszava­zásra a marokkói megszállás fenntartása mellett kerülne sor; ezért a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság függetlenségéért harcoló Poli­­sario nem fogadta el II. Hász­­szán javaslatát. ★ Francois Mitterrand a Parade című amerikai magazinnak adott interjúban támogatásáról biztosította az Egyesült Álla­moknak az új közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták te­lepítésére vonatkozó állás­pontját. Ugyanakkor szót emelt az ellen, hogy Washing­ton többször megsérti Fran­ciaország függetlenségét és büszkeségét. A genfi tárgyalások kudarca esetén Nyugat-Európába kell telepíteni az új, közép-ható­távolságú amerikai rakétákat — szögezte le Mitterrand. Úgy vélekedett, hogy a Szovjet­uniónak „az eddiginél komo­lyabban kell tárgyalnia” Géni­ben. ffSÄK RÖ VIDÍN... M HARMADSZOR kezdődnek ma tárgyalások, ezúttal Pe­­kingben az 1962-es háború óta Kína és India között elsősor­ban a két ország határvitájá­ról. II. JÁNOS PÁL pápa teg­nap magánkihallgatáson fo­gadta Józef Glemp varsói ér­seket, a lengyel katolikus egyház prímását — jelentette be a Vatikán szóvivője. Rész­leteket nem közölt a találko­zóról.

Next

/
Thumbnails
Contents