Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. JANUAR 25., KEDD "i, tájékoztatója KÖZÉP DUNÁVIDÉK Dr. Bczráth Endre, a szentendrei járási-városi pártbizottság eiső titkár®: Felkészülve a nagyobb forgalomra Évente 2 millió ember fordul meg Szentendrén, s újabb három a többi környékbeli tizenhárom Duna-kanyari településen. Külföldiek, hazánkbeliek, akik történelmi emlékeink, múzeumaink, s az utolérhetetlen szépségű panoráma miatt zarándokolnák el erre a ma már klasszikusnak nevezhető magyar idegenforgalmi központba. Dr. Baráth Endrét, az MSZMP Szentendre város-járási bizottságának első titkárát, országgyűlési képviselőt kérdeztük a táj jelenéről, jövőjéről. © Milyen koncepció szerint fejlesztik a Duna-kanyar jobb partját, milyen szerepe lehet a — következő években ennek a vidéknek a magyar idegenforgalomban? — Az elmúlt évtizedekben változó volt az érdeklődés tájegységünk iránt. Az utóbbi esztendőkben azonban évről évre nőtt a forgalom és sikerült is lépést tartani az igényekkel. Egyfelől abban az értelemben, hogy településeinken jelentősen javult az élelmiszer-kínálat és a vendéglátás. De jobb lett az infrastruktúra, azaz az utak állapota, bővült a vízvezeték- és csatornahálózat, új szállodák épültek, vendéglők, kempingek sora nyílt. Hogy csak néhány példát említsek, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság valódi pihenőerdővé varázsolta területét, jurtatábort épített, Szentendrén, Leányfalun és a Visegrád melletti Lepencén szép strand várja a vendégeket. Megépült az új, Szentendrét és Visegrádot öszszekötő út, amely nemcsak meggyorsítja a közlekedést, de talán az ország legszebb vidékén vezet keresztül. Elkészült a tahitótfalui híd, javult az üdülőterületek ellátása elektromos energiával. 6 Mégis amikor szezonban sétálónk e vidéken, úgy tap?sztaijuk, mintha túl sokan lennénk. j — De nem azért, mert ez a terület nem képes több vendéget fogadni, hanem mert egyegy centrumban koncentrálódik a vendégsereg. Szentend-. re főterére, Visegrádra, Leányfalura. Azt szeretnénk tehát; hogy vonzóvá tegyük a többi területet is. Jó példa erre a Pilis valóban feltárt, kulturált környezetet biztosító sok-sok tisztása vagy Szentendrén a skanzen. Mint a példákból is látszik, az a törekvésünk, hogy valóban maradandó élményt nyújtsunk vendégeinknek. Mindehhez hadd tegyem még hozzá, hggy rendelkezünk olyan értékekkel is, amelyeket szintén nem lenne szabad kihasználatlanul hagyni: az itt lakó emberek sok évtizedes vendéglátási tapasztalataival. Értik a módját, hogy aki nálunk tölti a szabadságát, erre kirándul, betér égy étterembe, szállodába, valóban vendégként érezze magát. © A* szíveslátás azonban nem segíthet azon a gondon, hogy kevés a szálláshely, s egy-egy hét végen bizony ételbez-ftalhoz sem könnyű hozzájutni. — Tisztában vagyunk vele, hogy az ország, a megye sokat tett e vidék gyarapodásáért. De azzal is, hogy mindez kevés. Ezért a megyei pártbizottság ösztönzésére — szerénytelenség nélkül mondhatom — kezdeményezői voltunk az egyéni vállalkozásoknak. Ennek nyomán vendéglők, panziók nyíltak, s Tahitótfalun már úgynevezett „maszek kemping” is működik. S ezzel a sor még nem is fejeződött be, hiszen további, hasonló vállalkozások vannak előkészületben. © Az egész magyar Idegenforgalomnak fejtörést okoz, hogy vajon mi is kell a turistáknak? Melyek azok a látványosságok, érdekességek, amelyek miatt érdemes a hazai és a külföldi vendégnek például a Duna-kanyarba eljönnie? — Azt hiszem, a mi elképzelésünk világos. A . természeti szépségek, a Duna, a Pilis, a szép szentendrei történelmi városkép adottak. De ahhoz, hogy valóban tartalmasán teljen nálunk az idő, valami egyebet is kell nyújtani. Szerintünk igazi és maradandó élményt a kulturális, a szellemi gyarapodás nyújthat. Említettem, hogy Szentendrét egy év alatt kétmillióan keresik fel. Közülük másfél millióan már múzeumba is elmennek. Hogy ilyen sokan, az annak is köszönhető, hogy évente már többször is érdemes hozzánk kilátogatni, hiszen annyi a színvonalas, kulturális program múzeumi, kiállítási látnivaló, amellyel nem lehet egy nap alatt végezni. Ez az oka, hogy a korábban csak tavaszi és őszi csúcsforgalom most már egész nyáron tart, rendezvények sorát szervezzük nemcsak a járási székhelyen, hanem Visegrádon, Leányfalun és a többi településen. © Szentendre és környéke elsősorban azért mégiscsak az itt lakőké. A nagy vendégjárásban nem érzik-e magukat éppen ők Idegennek? — Nem mondom, hogy időnként nem berzenkednek, mert a sok turista miatt sorba kell állni az üzletben, zsúfolt a busz, vagy éppen az nem fér be a strandra, aki helyben lakik. De azt azért mindenki tudja, hogy az országosnál színvonalasabb ellátás az idegenforgalomnak is köszönhető. Persze az sem igaz, hogy minden egyes település ilyen kitüntetett helyzetben van. A kisorosziak fájó gondja, hogy bár a főváros éppen az ő szigetükről kapja az ivóvizet, a kutakat féltvén nem kapnak segítséget ahhoz, hogy a lakásokba is eljusson a közművesítés, Tévedés lenne -azonban, azt hinni, hogy ez a hétvégiház-tulajdonosok, kirándulók, illetve a falu lakói között okoz feszült viszonyt. ® A közlekedési díjak emelkedése, a benzin drágulása minden bizonnyal azt eredményezi, hogy az eddigieknél is több látogatója lesz a Duna jobb partjának. De képesek-e fogadni az újabb vendégáradatot? — Először is azt szeretném tisztázni, hogy mi nem bánkódunk, hanem örülünk annak, hogy várhatóan még többen jönnek hozzánk. Törjük is a fejünket olyan megoldásokon, melyek segítségével képesek leszünk kulturáltan fogadni a kirándulók és itt üdülők tömegét. Együttműködve a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottsággal máris van néhány, reményeink szerint kivitelezhető ötletünk. így például az eddig kevésbé látogatott pilisi községekben szeretnénk meghonosítani - az úgynevezett falusi üdülést vagy a Szentendre melletti Kőhegyet alkalmassá tenni sportolásra, sétára, napozásra. Történelmi emlékeinket sem használtuk ' ki még teljesen, gyors feltárás után bemutatásra alkalmasak lehetnek a pilisszentkereszti romok is. G Ezek a rövid távú, gyorsan megvalósítható elképzelések. De bizonyára gondolkodnak olyan turizmust szolgáló beruházásokon is, amelyek már a jövőnek szólnak. — Területünkön két, igazán jól működő helyi bizottsága van a KDIB-nek. A pilisi, amely Szentendre fejlesztésével is törődik dr. Madas László, a parkerdőgazdaság igazgatója vezetésével és a szentendrei-szigeti, melyet a járási hivatal elnöke, Németh Lajosné vezet, ök tartják számon, s koordinálják azokat a terveket, amelyek közül a legjobbak megvalósítására később sor kerülhet. így például a kisoroszi környéki sportlétesítmények ötletét sem vetették el, mint ahogy az újabb hazai és külföldi turistákat vonzó kulturális programok meghonosításával is foglalkozunk. Örülünk, hogy e két bizottság irányításával olyan tervek születnek, amelyek a járás lakosságának kulturáltabb életkörülményeit és a vendégsereg javát egyaránt szolgálják. Krim® János, ® váci járási pártbizottság eiső titkára: KÖZÉP-DUnflVIDÉKS IHTÉZÖ BIZOTTSÁG Tömegigény a további fejlesztés Főttől Kemencéig, Királyréttől Szobig. Ilyen hatalmas, természeti értékekben gazdag terület tartozik a tágabb értelemben vett Duna-kanyar tájegységhez a folyó bal oldalán, Pest megyében. Hétvégi házak ezrei, vállalati, szakszervezeti üdülök sora, a történelmi emlékekben gazdag Vác, úttörővasút, vadregényes hegyvidék, eredeti szépségét őrző erdő, turistaházak, kempingek és természetesen maga a Duna, melyről korábban e vidéken szokás volt emlegetni, hogy két partja van. Beszélgetőpartnerünk Krima János, az MSZMP Váci járási Bizottságának első titkára, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnökségének tagja. © Kell-e ma is bizonygatni az említett, magától értetődő földrajzi tényt? — Egyre ritkábban. A hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje felé egyre többen fedezték fel maguknak ezt a vidéket, vásároltak telket, kertet, gyakrabban jártak erre kirándulni, sátorozni, s ugyanakkor az országos fejlesztési politika alig vett tudomást erről a helyzetről. S bár napi gondjaink is voltak — gondoskodnunk kellett az ellátásukról —, de azon is aggódtunk, hogy a hozzánk látogatók száma néhány éven belül megsokszorozódik, s erre csupán a helyi tanácsok és vállalatok költségvetéséből, erejéből nem tudunk felkészülni. G Azt hiszem, a jóslat a vártnál is hamarabb bevált. — Valóban így történt. Ma már senkinek sem kell bizonygatni, hogy a Dunának két partja van. Pontos számot nehéz lenne megállapítani arról, hogy egy-egy kellemes hétvégén mennyien érkeznek hozzánk; de'néh'ány példával szolgálhatok. Zebegénynek például 1100 lakosa van, de csak az ide érkező Vigadó téri hajóról egy-egy szombaton, vasárnap 800 ember száll ki. S akkor még nem vettük számba a hétvégiház-tulajdonosokat, a vonattal érkező kirándulókat, akik szintén legalább ezren vannak. Hasonló a helyzet Nagymaroson, Veröcer maroson is. Ez utóbbi településen még az Express nemzetközi ifjúsági tábort is üzemeltet, ahol kétezer fiatal üdülhet egyszerre. Gödöt valóságos hétvégiház-gyűrű veszi körül. G Sokan úgy vélik, az üdülőlakosság hirtelen gyarapodásához maguk a tanácsok is hozzájárultak azzal, hogy nemegyszer meggondolatlanul, csak a bevételekre gondolva, túl sok területet parcelláztak fel. Most pedig azért panaszkodnak, mert az üdülőterületeknek közművekre, üzletekre van szüksége. Elrettentő példaként emlegették például Gödöt, ahol olyan sűrűn épültek a víkendházak, hogy az igazi pihenést nem szolgálhatják. Azt is jóelőre lehetett látni, hogy akik tizenegynéhány éve zártkerteket vásároltak, előbb-uíóbb házat építenek rá. — Erről a kérdésről én másképp vélekedem, s azt a szándékot vélem felfedezni, hogy az üdülők minden gondját-baját hárítsuk át a tanácsokra. Először is: a hatvanas évek végére a megnövekedett szabad idő, a javuló életszínvonal kitermelte a hétvégi házak iránti igényt. A tehetősebbek vásárolhattak a Balatonon telket, építhettek rá luxusnyaralókat, de valakinek o szerényebb lehetőségű emberek igényeit is ki kellett elégíteni. Ezért fordulhatott elő, hogy kisebb telkeket is parcelláztak. Ami pedig a zártkerteket illeti, az említett vélemény is csak részigazság. Ezekben a kertekben ma virágzó mezőgazdasági kultúra van, amely már nem csak egyszerűen kedvtelés, de az ellátásban is jelentős a szerepe. Másodszor pedig a tulajdonosok többsége nemcsak azt várja, hogy gonddoskodjanak róla, hanem maga is kész anyagilag, vagy két keze munkájával segíteni. G Erre a kérdésre azt hiszem, érdemes még visszatérnünk, előbb azonban arról kérdezem, nem tapasztaltak-e feszültséget a helyi lakosság és ahogy gyakran emlegetik — a telepesek között? — Nincs ilyen ellenszenv. Sokáig csak annyi történt, hogy a községek lakói és a hétvégiház-tulajdonosok békésen, egymásról alig tudomást véve éltek egymás mellett. De az utóbbi években úgy'tapaszkörnyék szeretete és a munka. Megvitatják egymással a kertgazdálkodás kérdéseit, s összejönnek az olyan munkák során, amelyek egy-egy üdülőterület és község közös érdekét testesítik meg. © Tehát, hogy az üdülőterületek közművesítése, az új utak építése nem von-e el pénzt a községek gyarapodásától? — Ellenkezőleg. Igyekszünk úgy szervezni a beruházásokat, hogy azok a járás és az üdülőkörzetek fejlődését egyaránt szolgálják. Ügy vélem jó példa erre az a vízvezetékrendszer, amely Szokolyának, később majd Kóspallagnak, de közben a börzsönyligeti üdülőterületnek és Királyrétnek, a Börzsöny egyik turisztikai központjának is ad vizet. így van ez gyakran az útépítések, a kereskedelmi hálózat esetén is. Az itt lakókat és a hétvégiház-tulajdonosokat egyaránt szolgálja, s ha közös erővel építünk, olcsóbb is a beruházás. G Szó esett róla, nehéz lépést tartani az egyre nagyobb igényekkel. Mennyire sikerült az elmúlt esztendőkben megfelelni a Várakozásnak? — Számottevő a fejlődés, s ebben nagy része van a helyi, a járásban dolgozó kereskedelmi vállalatoknak, áfészeknek. A szobi áfész például sorra korszerűsítette üzleteit, vendéglői, büféi viszonylag olcsók, mégis színvonalasak. De ugyanez igaz a váci áfészre is, akik például Vácrátóton gondoskodnak az üdülők ellátásáról. Ugyanakkor az is tény, hogy az üdülőforgalom kiszámíthatatlansága miatt, nehéz egyformán jó ellátásról gondoskodni. Ha ugyanis egy hétvégére sok tejet, kenyeret, húst rendelnek az üzletek, a rossz idő miatt nyakukon maradhat a készlet, ha pedig túl óvatosak, akkor mi sem dicsérjük meg őket. A teljesség igénye nélkül említem, hogy szemmel látható volt az előrelépés az elmúlt esztendőkben szinte minden területen. Gondoljunk csak arra, hogy befejeződött az úttörővasút rekonstrukciója, számos üzlet és vendéglátóhely készült el, vagy lett takarosabb, Kemencén a község lakói saját erőből készítették el az ország egyik legszebb sípályáját, szinte újjászületett a közúti hálózat. G Mint a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnökségének tagja, ön is részese a bal nartí Idegenforgalom fejlesztésének. Az új szervezeti formában hogyan működnek a tanácsok üdülőhelyi bizottságai, sikerül-e a KDIB-nek közösséggé formálni az itt pihenő embereket? — A váci járási párt-végrehajtóbizottság is foglalkozott e témával a közelmúltban, így a testület véleményét is tolmácsolom, amikor kijelentem, hogy a hétvégi házak tulajdonosai egyre jobban otthon érzik magukat nálunk. Ez abban is megmutatkozik, hogy szívesen alakítanak olyan közösségeket, amelyek összefogja oldják meg üdülőterületük RS- sebb-nagyobb gondjait. Játszóteret, autóparkolót építenek, tisztán tartják a közterületet, portájukon is parkosítanak. A KDIB bal parti bizottságának kezdeményezésére a községi népfront bizottságok most például kertbarát körök szervezéséhez láttak hozzá, s állítom, nagy az érdeklődés. Jó a kapcsolat az üdülőhelyi bizottságok vezetői és a tanácsok között. Igaz, azt is be keli vallani őszintén, hogy még a rendszeresen itt üdülők se nagyon érdeklődnek a település iránt, ahol pedig idejüknek majd felét töltik. -G Utolsó kérdésem már s holnapról szól. Milyennek látná szívesen a váci járást egykét évtized múlva? — Mindenekelőtt azt szeretném, ha megőrizné mai jellegét. A Börzsönyt sikerülne úgy alkalmassá tenni a turizmusra, hogy közben legfőbb értékét, természetes szépségét se veszítené el. Alig hiszerrt, hogy ez a vidék a közeljövőben a módosabb, külföldi turisták pihenőhelye lesz, sokkal inkább a hazai hátizsákosoké, a sportolóké, a fiataloké és a nyugdíjasoké. Azt szeretnénk, ha számukra sikerülne minden területen megteremteni a legjobb feltételeket, amitől egy kicsit nekik is otthonukká lehet ez a vidék. S hogy ezek az elképzelések meg is valósuljanak, abban elsősorban nekünk, a váci járásban lakóknak van a legtöbb tennivalónk. A nagybörzsöny! vízi malom ipartörténeti emlék
