Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
3 1983. JANUAR 25.. KEDD Tea*vek rövid és hosszú távra Ä valóság talaján Eddig sem kételkedett senki abban, hogy a Duna-kanyar valóságos nemzeti kincs. Üdülők, hazai és külföldi turisták százezrei keresik fel hétről hétre. Strandjai, történelmi emlékei, a kikapcsolódásra, kertészkedésre, gondűzésre egyaránt alkalmas hétvégi telkei, egyre rangosabb múzeumai újabb és újabb tömegek számára teszik kedvessé e vidéket, i S e sok kincs az utóbbi években egyre'inkább felértékelődik. Drágulnak az üzemanyag- és utazási költségek, tehát sokan budapestiek vagy a környékbeli megyékben lakók a Balaton, a Borsod vagy az Alföld megtekintésre szintén érdemes tájai helyett is ezt a sokkal közelebb eső vidéket választják. A visegrádi fellegvár felújított része A turistaszezon utóhangjai • • üzletnek sem rossz... A turizmus fejlesztéséről az utóbbi esztendőkben meglehetősen sok szó esik hazánkban. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy felismertük: az embereknek egyre több szabad idejük van, s ennek egy részét nem lakóhelyükön, hanem az országot, világot járva, kellemes, vonzó környezetben akarják eltölteni. Ehhez az újkori népvándorláshoz a feltételeket a helyi tanácsoknak és az idegenforgalmi szervezeteknek kell megteremteniük. Megyénkben fontos szerepet vállalva kapcsolódott be a szervezésbe, és anyagi lehetőségeihez mérten a megvalósításba a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság is. A realitásokkal számolni kell. Kell egyfelől oly módon, hogy a tömeges igényeknek mind jobban meg kell felelni. Gondoskodni szállásról, ételről, italról, újabb és újabb látnivalóról, a gyakran már nemcsak hogy kék, de nem is tiszta Dunát pótló strandokról. De a realitások talaján kell maradni abban az értelemben is, hogy amikor a Duna-kanyar fejlesztéséről beszélünk nem kergetünk megvalósíthatatlan álmokat, számolunk az ország gazdasági helyzetével, teherbíró képességével. Három megye határa E két elképzelést egyaránt tükrözi a Duna-kanyar üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programja és az a terv, amelyet 1983-ban szándékoznak megvalósítani az illetékesek. Ezzel foglalkozott 1982 decemberében a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége. Elöljáróban azok számára, akik nem ismernék a szervezet tevékenységét el kell mondanunk, hogy a három megyét magába foglaló vidék fejlesztésének elsődleges felelősei a inegyei, városi és községi tanácsok. ők gazdálkodnak az állami költségvetés rájuk eső részével, s törődnek a települések és környékei fejlesztésével. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az olyan országos illetékességű hatóságok, mint a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, s mások szintén sokat tesznek a vidékért. Javítják a közlekedést, milliókért építenek utat, vízvezeték-rendszereket, gátat. De mindehhez a maga lehetőségeivel élve hozzájárul az intéző bizottság is. Egyfelől úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzből hozzájárul a tanácsi, ágazati, és egyéb fejlesztésekhez. De az intéző bizottság másfelől társadalmi szervezet is, mely az üdülőnépesség százezreinek, a majd kétmilliónyi lakosság jobbító igyekezetének is szervezője, koordinátora. Ezek a százezerszám társadalmi munkával töltött órák, alkalmankénti közadakozások szintén formálják az ország egyik legszebb vidékének arculatát. De lássuk mihez is járul hozzá közvetlenül idén a bizottság. Megszépül a fellegvár Visegrádion évek óta tart a fellegvár helyreállítása, melyben az Országos Műemléki Felügyelőségen kívül a KDIB-nek is jelentős szerepe van. A bizottság támogatásával épül Visegrád településközpontja, a királyrét-kóspallagi vízellátó rendszer, a nagy-hideg-hegyi téli sportparadicsom. Anyagi hozzájárulásuk teszi lehetővé az Esztergom melletti vaskapui kirándulóközpont rendezését, illetve az esztergomi várhegy szépítését. Közreműködik a bizottság több Duna-parti park, táborozóhely építésében, több terv, közöttük a gödi tanuszoda rendezési tervének elkészítésében ÍS. Nagymaros, Tahi, Dunabogdány, Verőcemaros, Dömös úgynevezett kiemelt tájképi értékű terület. Határukban engedély nélkül, vagy csak éppen nem esztétikusán épült a zártkertekben sok ezer víkendház. A bizottság szándéka, hogy ezeket a területeket rendezzék, a lehetőségekhez képest szépítsék, készüljenek el a rendezési tervek. Ennyit címszavakban az idei legfontosabb teendőkről, nem feledkezve meg arról, hogy számos településen a gépkocsiparkolók létesítésétől kezdve egészen a tisztálkodóhelyek készítéséig sok mindenhez nyújt még támogatást a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság 1983-ban. Most lássunk néhányat azokból az elképzelésekből, amelyeket a Városépítési és Tudományos Intézet munkatársai készítettek. Ezzel kapcsolatban természetesen meg kell jegyezni, hogy olyan feladatokat foglalnak magukba, amelyek elvégzése ugyan már ma is indokolt s hasznos lenne, ezekkel a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság is egyetért, de megvalósításukra csak fokozatosan kerülhet sor. Program kétezerig A tervkészítés szerint az ezredfordulóig, de valószínűleg még ennél is hamarabb, naponta 300-350 ezer ember keresi fel a környéket. Mind a közlekedés, mind az ellátás fejlesztése során számolná kell ezzel. Mint ahogy az is tény, hogy a Duna vizének minősége nem megfelelő, s az idény meghosszabbítása érdekében is szükség van medencés termálfürdők építésére. Az erdő üdülési jelentőségének fokozására elsősorban a Börzsönyben van lehetőség. Karban kell tartani, s kiépíteni a nógrádi várat. Nagybörzsöny építészeti emlékeit, s a pilisszentkereszti kolostorromokat Számol a távlati terv a falusi üdülés lehetőségei feltárásával, a szállodai, a fizetővendég-szolgálati és a táborozási lehetőségek jelentős bővítésével. A Duna-kanyar központi részén Esztergomtól Dunabogdányig, illetve Zebegénytől Verőcemarosig eső területeiket, valamint Dobogókő környékét mindenekelőtt az országjárás és a nemzetközi idegenforgalom számára szeretnék hasznosítaná. A továbbiakban ezen a vidéken jórészt komplex ellátást nyújtó üdülőknek kell épülnie. A második ilyen tájegység, a solymár-dorogi völgy alkalmasabb a hétvégi üdülésre, és a természetjárásra. Szentendre környéke szintén a tartós üdülés tája, a szentendrei Dunán pedig a mostaninál is pezsgőbb vízisportéletre nyílik lehetőség. A Vác és Budapest közötti vidék hétvégi házak építésére, Vác városa a kulturális jellegű idegenforgalmi célokra, a Börzsöny a természetjárásra, a falusi üdülésre lehet a legalkalmasabb. Az Ipoly völgyében horgászfalvakat, a Nógrádimedencében a Cserhát telepü-, lésein az átmenő forgalom feltételeinek javítására, a hétvégi házak és a falusi üdülés lehetőségeinek megteremtésére van elsősorban szükség. Mint azt dr. Sághy Vilmos, az intéző bizottság elnöke a lap első számának ajánló soraiban írja, az a törekvés vezérli a szerkesztő bizottságot, hogy a hagyományokat folytató, de új célokat is maga elé tűző folyóirat az eddigieknél hatékonyabban, hasznosabban segítse a két, szívünknek oly kedves vidék, a Duna-kanyar és a Ráckevei-Duna-ág fejlődését. Tanulmány a pusztáról Az intéző bizottság azt is elhatározta, hogy kiadványait ezentúl szélesebb olvasóközönséghez juttatja el. Az érdeklődő olvasók a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal (Duniatours) irodáiban is megvásá-Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha megőrizzük a tájak természeti értékeit. A Börzsönyben például a tájvédelmi körzetek megvalósításával, összekapcsolásával a hétvégiházas településeken és a nagy idegenforgalmi központokban a vízellátás és a csatornázás további kiépítésével. Összehangolt igények Nem részletezzük, de különösen a tömegközlekedés fejlesztésében további jelentős előrelépés várható, a gyorsvasúti hálózat, a javuló autóbuszközlekedés, illetve a korszerű vonatforgalom bevezetésével. Nagy szükség van az idegenforgalmi érdekek és az itt lakók igényeinek együttes, párhuzamos kielégítésére, ugyanúgy, mint az ipar, a mezőgazdaság, s a természetvédelem igényeinek összehangolására. A hosszú távú rendezési terv mind e témákkal részletesen foglalkozik, és segítséget nyújt ahhoz is, hogy a különböző területen működő tervezők munkája alaposabb és összehangoltabb lehessen. Ezért kell az előbbiekben ismertetett fejlesztési elképzeléseket a valóság talaján állva, de mindenképp komolyan kezelni. Tolhatják a lapot vagy csekkes befizetéssel az intéző bizottság székhelyén (1088 Budapest, Múzeum u. 11.) is megrendelhetik. De mert az első példány után talán már hiába vadásznak, rövid tartalmi ismertetőben tájékoztatjuk az olvasókat az 1982-ben megjelent szám tartalmáról. A lap első borítóján az apajpusztai lovasnapokat idéző fotógrafika látható, s ugyanerről a témáról, a kiskunsági és pásztor lovasnapokról olvasható Halász Dezső fényképekkel illusztrált írása. A tanulmány azonban nemcsak az évente több tízezer embert fogadó idegenforgalmi attrakcióról, hainem Apajpuszta és a lóte-MIKOR ÉRZI JÖL magát a turista? — erről hosszasan sorolhatnánk a véleményeket. Egy azonban biztos: a közérzetet alapvetően meghatározza, milyen az ellátás, a boltokban kapható-e minden, amire a háztartásban szükség van. Főleg az alapvetőnek minősülő élelmiszerek hiánya borzolja olykor a kedélyeket. A Duna-kanyar ellátásában fontos szerepet játszik a Vác és Vidéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, ahol az elmúlt évi tapasztalatokról Kegyes István áruforgalmi osztályvezetővel beszélgettünk. — Hivatalosan ősszel vége az idegenforgalmi szezonnak, de gyakorlatilag mindig nagy a forgalom üzleteinkben — mondta. — Sok a hétvégi ház, ezek egy része fűthető, nem egy család egészen késő őszig kint lakik, s így rendszeresen nálunk vásárol. Negyvenhat boltunk közül csak kettő működik idény jelleggel, a többi tehát egész évben várja a vevőket. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az elmúlt esztendőben a korábbinál is gyorsabban nőtt a forgalom. Október elejéig a vállalat több mint nyolcmillió forinttal nagyobb bevételre tett szert, mint 1981 hasonló időszakában. "Ezzel mintegy 2,6 százalékkal túlteljesítették háromnegyedéves tervüket. Előzetes számítások alapján az éves forgalom meghaladja az 1,6 milliárd forintot. A NYÁR HOZOTT néhány meglepetést is. A boltokból érkezett jelzések szerint nagy volt a kereslet az üdítő italok iránt. Ehhez szerencsére bőséges kínálat párosult, így a vásárlók elégedetten távozhattak az üzletekből. A polcokon 50- 60 féle üdítő sorakozik, igaz, a kisebb egységekben csak néhány keresettebbet tartanak. Gond volt a sörellátással — immár esztendők óta visszatérő téma ez —, a szállítás körülbelül három százalékkal maradt el az igényektől. A vállalat 1982-ben is több millió forintot költött az üzletek karbantartására. Újat nem adtak át, korábban azonban két nagy ABC-t is avattak, mindkettőt Vácott: egyet a nyésztés múltjáról, az itteni flóráról és faunáról is szól. Beszámol az folyóiratszerű formátumban megjelenő lap a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elmúlt esztendei határozatairól, a személyi és szervezeti változásokról. Szombathy Viktor író sétára, kirándulásra, barangolásra hívja az olvasót a Csepel-szigetre és Ráckevére, hiszen most már ez a tájkörzet is az intéző bizottság működési területéhez tartozik. Sínek a Börzsönyben Csak az erdőjáró emberek, a favágók és a turisták tudják, hogy néhány évtizede még sínek sűrű hálózata volt a Börzsönyben. A század elején tevékenykedő fakitermelő cégek, az erdőbirtokosok ezt a módszert találták a leggazdaságosabbnak arra, hogy elszállítsák a Börzsöny kincsét, a bükk, a tölgy, a gyertyán s a többi fafélét. Bukri József A kemencei erdei vasutak tör-Földváry téren, egyet pedig a 2-es főút mellett, az AFIT üzemének szomszédságában. Emellett néhány egységükbe hűtőpultokat vásároltak, ezzel teljessé téve a hűtőláncot, amely napjainkban már elengedhetetlen feltétele a jó ellátásnak. — Néhány boltunk az Idegenforgalmi szezonban vasárnap is nyitva tartott, bár be kell vallanom, néha megtréfált minket az időjárás — folytatta Kegyes István. Mert ha süt a nap, sok a turista, de ha esik, vagy csak borús az ég, jóval kevesebb. Ezért üzletvezetőink hétvégeken árgus szemekkel figyelik a Meteorológiai Intézet előrejelzéseit, mert ettől függ, mennyi kenyeret, tejet, húst rendelnek. Ha mégis valahol váratlanul hiány lépne fel, ügyeletes tehergépkocsink máris útnak indul, s viszi a kért áruféleséget. ELÉGEDETTEK a tavalyi nyári forgalommal az élelmi, szer-kiskereskedelmi vállalatnál csakúgy, mint a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetnél, ahol szintén fontos feladatnak tartják, hogy lehetőségeikhez mérten bekapcsolódjanak a Duna-kanyar ellátásába. Ezen a területen összesen tizennyolc üzletük működik, többségük Dunakeszin, Gödön és Vácott. Elsősorban a friss zöldséget kínálják eladásra, a váci piacon azonbáh húsféleségeket is árusítanak. A szövetkezetben, a többi mezőgazdasági nagyüzemhez hasonlóan, kiemelt feladatnak tartják a háztáji gazdálkodás támogatását. Ennek keretében egyebek között saját boltjaikban is felvásároltak gyümölcsöt és zöldséget. Nagy keletje volt például az epernek, amit a környező kiskertekben termesztettek, s gyorsan elfogyott a téeszből szállított zöldborsó és paradicsom is. Egyelőre a bolthálózat bővítését nem tervezik, azt viszont igen, hogy valamennyi arra alkalmas egységükbe hűtőpultokat vásárolnak. A jobb kínálattal, a több csatornás beszerzés bővítésével szeretnék növelni a forgalmat, s túlszárnyalni a tavalyi sikereket. ténete című írásában alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában ismertet meg ezzel az ipar- és közlekedéstörténeti emlékkel. Vertei József, a Dömösön élő neves grafikusművész, bélyegtervező hatvanéves. Ez alkalomból a Dunakanyar méltató írásban köszönti régi munkatársát, akinek legszebb munkáiból kiállítást is nyitottak a Dömösi Galériában. Ezen nemcsak lírai akvarelljei, de azok a bélyegtervek is szerepelnek, melyek a Magyar Posta, az ENSZ s számos fejlődő ország rendelésére készültek. Duna-tengerhajózás A Duna-tengerhajózás tegnap és ma című tanulmányban a szerző azt kutatja, valóban indokolt volt-e annak idején e fuvarozási, szállítási forma megszüntetése, s ma, amikor ismét közlekednek Duna-tengerjáró hajók Budapestig, érdemes-e továbbfejleszteni a MAHART-nak ezt az ágazatot. Nádasdi János kétrészes írásában a Szentendrei-sziget fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A Dunakanyar, mint korábban, ezután is rendszeresen beszámol a környékkel fog-A nagybörzsönyi falumúzeum egyik terme Tanulmányok, cikkek, dokumentumok Újra itt a Dunakanyar Két évvel ezelőtt forgathatták utoljára a Duna-kanyar szerelmesei Pest, Nógrád és Komárom megye lakói, valamint azok, akik e környéken töltik a szabadságukat és a hétvégeket a Dunakanyar című kiadványt, az intéző bizottság tájékoztatóját. Mint azt sokan tudják, e társadalmi szervezet azóta alaposan átalakult. Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság néven egy éve működő testület tagjai most elhatározták, hogy ismét megjelentetik a kiadványt.
