Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. JANTTAR 25.. KEDD xHy-m 3 Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozata Jogrend és törvényesség A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a Jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szijártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának. — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésébe és lebonyolításába, a döntések az elhatározások szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. Felügyelet, perek, bíróság — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó szerveknél közvetlenül gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez kiterjed a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre vonási gyakorlatának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvétel a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, szignalizáció.val — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági birság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdeményezésre is — a népgazdasági vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Állampolgári sérelmek, jogorvoslatok — A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybevétele csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmények miatt viszonylag kis számban indul büntető eljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk, hogy több mint 70 százalékukat a bűnüldöző hatóságok derítették fel, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körében tapasztalható visszásságok megszüntetéséért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a munkakerülés, a csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a táptalajt adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk, és folyamatosan elemezzük, miként érvényesülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást szolgáló jogszabályok. — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértő, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, hogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, akár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bármely más módon tudomására jut a jogsértés, intézkedjék annak orvoslására. Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, irányítási, és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen intéz, zék az állampolgárok kérelmeit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Szigorú fellépés a korrupció ellen — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gazdálkodó szervezeteik dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség, a korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja az állampolgárok bizalmát/ a hatalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és íratlan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintetben is rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően, tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat. Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegv 150 alkalommai történt büntetőjogi felelősségre vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyítva — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fellépése továbbra is határozott lesz! Meghatározták az 1983-as tennivalókat (Folytatás az 1. oldalról) nyereség megközelíti az 1981. évit, ami azt jelenti, hogy a szabályozók eredménycsökkentő hatását sikerült kivédeni. Túlteljesítettük a dollár elszámolású export tervet is. Ez egyaránt dicséri a vezetőket, a munkásokat, a tsz-tagokat, a műszaki dolgozókat. A valóság tarka képe Furulyás János mondotta a többi között a pártbizottsági ülésen: a nehezebb helyzet nem egyformán érintette az üzemeket, a gyengébb gazdaságok kevesebb sikerrel viselték el a terheket. Megerősítette, ami a beszámolóban is szerepelt, miszerint még akadnak rosszul szervezett üzemek, a nemzetközi követelményeknek meg nem felelő termékek. A mai viszonyok között gyorsabban kerülnek felszínre a gazdálkodási problémák, pénzügyi feszültségek, kooperációs vagy másfajta fegyelmezetlenségek. Ezek konkrét elemzése már azért is szükséges, mert az 1983-as esztendő sem kínál könnyebb gazdálkodást, szükséges változtatni minden szinten a lazaságokon. Említette Furulyás János a többi között, a magas termelési költséget. Nem mindegy mit hány forintért állítunk elő, vagy milyen minőséget kínálunk a piacon. Hiába magas a cukorrépa termésátlaga — mondotta —, ha a megfelelő cukortartalom a rossz művelés vagy fajtaválasztás miatt nem biztosított. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. Nem lehet közömbös mennyibe kerül egy kilogramm hús, vagy ráfizetéses-e a tejtermelés? Az ipari üzemek további sikereinek is záloga, hogy kevesebb anyagráfordítással, mind az élő-, mind a holtmunkával való ésszerű gazdálkodással biztosítsák áruik kelendőségét. Az ipari termelés tavaly 1—3 százalékkal nőtt. Az ipar árbevétele megyvenmilliárd forinttal haladta túl az 1979-es évit, ami jelentős siker. A vegyipar bevétele kétszeresére emelkedett. Mindezt olyan viszonyok között érte el a megye gazdasága, hogy egyes esetekben a külföldi partnerek csődbe jutottak, vagy felmondták a szerződést, bizonytalanságot teremtve a hazai gyártó, szállító cégekben. Előfordult, hogy a termelés ütemességét sem tudták emiatt biztosítani. Talán először hangzott el pártfórumon az év végi hajrá dicsérete! S ennek oka nem más, mint az, hogy azok a vállalatok, amelyek különböző indokok miatt az első félévben nem tudták teljesíteni időarányos tervüket — olykor alkatrészhiány, importkorlátozás vagy a fentebb említett okok miatt —, a má-Fröccsöntött alkatrész A Politoys Játékkészítő Szövetkezet ecseri üzemében az év elejétől kezdték meg az NDK-partner megrendelésére különböző porszívó-alkatrészek műanyag részeinek gyártását. Képünkön: a fröccsöntő automatából kikerülő szívófejet sorjázzák Barcza Zsolt (elvétele sodik félévben mindent elkövettek kötelezettségeik teljesítéséért. Hasonlóan reagáltak a mezőgazdasági üzemek is az új helyzetre. Azok a szövetkezetek, amelyek korábban jelentős exportot bonyolítottak le, mint az ácsai Vörös Október, a dunavarsányi Petőfi, a szigetszentmiklósi Duna termelőszövetkezetek, képesek voltak tavaly is fokozni exportjukat. Hatékonyan gazdálkodott az abonyi József Attila, valamint a Ságvári tsz, a galgamácsai, a sződi, az Örkényi, a pilisi, a jászkarajenői, a gyáli, a vácszentlászlói és péceli termelőszövetkezet. Vagy a Herceghalmi és Törökbálinti állami gazdaság is megemlíthető. A pártbizottság 1981-ben elismeréssel szólt a mezőgazdasági üzemek 40 millió dolláros tőkés exportjáról. Tavaly — minden akadály ellenére — jóval felülmúlták a korábbi eredményt. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jól érvényesült az az elv: nincs kis-, vagy nagy üzlet, csak üzlet van! Az üzlet rendszerint mindig kisebb tétellel kezdődik és a próbán, a partnerek megbízhatósága, a termékek kiválósága árán teremtődik az újabb üzlet. Természetesen mérlegelve, hogy az export csak akkor éri meg gazdaságnak, országnak, ha az áruért kapott összeget nem emészti fel a termékre fordított anyag- és energiaérték. Megnőtt az üzemek külföldi munKavaliaiasa, ez is jó jövedelmi forrás, másutt uj kínálattal prooaikoztak a piacon, ezúttal is sikerrel. Keresette vált a vadkacsa, a tartósított zöldség, a gomba és gyümölcslé, valamint a sűrítmények. A megye eredményeit növelte, hogy mar teljes kapacitással működik a ráckevei Arany na Lasz Tsz hűtöháza, a szobi leüzem sűrítőüzeme működésbe lépett, felépült a vecsesi zöldsegfeldoigozo és hűtoház, megkezdődött a dunakeszi konzervgyár rekonstrukciója, s épül az albertirsai hutonáz. Nem tudnánk olyan vállalatot említeni, amely ne küszködne gondokkal, s mégis meg ne találná az útját-módját az eredményes cselekvésnek. Így említhető a Forte gyár példája, amely viszonylag elavult gépparkkal termel, import alapanyag vagy csomagolóeszköz hiányával viaskodik, mégis felül tud kerekedni a bajokon. Olyanynyira, hogy a legigényesebb svéd szakma is igényt tart a termékeire. így beszélhetünk a Dunai Kőolajipari Vállalatról. Mint dr. Rátosi Ernő hangsúlyozta felszólalásában a vállalat feladatait elemezve: alapvető, hogy a népgazdaságot ellássák termékeikkel. Ugyanakkor keresik, hol szabadul fel szénhidrogén, amelynek révén újabb értékes exportra tehetnek szert. Arra is felkészülnek — mint tavaly is megtörtént —, ha elvész egy piac, azonal újat keressenek. Ügy, ahogy az elmúlt év elején velük együtt sok más üzem sem hitte, hogy túljutnak a gazdálkodási gondokon, s mégis eredménnyel zárt az üzem —, megvan rá a reális lehetőség, hogy idén is helyt tudnak állni. Az igazság az, s ezt mások is erősítették, nem látják még be az egész év távlatát, de azt igenis határozottan tudják: lehetetlent nem ismernek. Számukra a katalitikus krakküzem a másik nagy feladat. Ezt a beruházást is időarányosan, sőt azt túlteljesítve határidő előtt kívánják befejezni. Mind dr. Rátosi Ernő, mind mások a pártbizottság beszámolójával egyetemben megbélyegezték egyes vállalatok késdelmes munkáját, a mindig mindenben kibúvó keresését, a rossz anyagellátást. Ezért fogalmazták meg úgy a pártbizottsági ülésen, hogy a minőség javításában még ha-Nincs kis és nagy üzlet Bizalom szülte tenniakarás De úgy, ahogy tavaly is sok segítséget nyújtottak a pártszervezetek az elvi-politikai irányító munkán kívül a gazdaságoknak, idén is várható a pártszervezetek hatékony segítsége. Tavaly is részt vettek az akadályozó tényezők feltárásában, képesek voltak mozgósítani az exporttervek teljesítésére, sőt, túlteljesítésére, szorgalmazták az importkiváltó cikkek gyártását, hadat üzentek az alacsony hatékonyságú munkának, megfelelő partnerokat találva a tömegszervezetekben —, idén is a teljesítendő feladatokra való mozgósítás áll munkájuk középpontjában. Így a többi között a hatékonyabb, fegyelmezettebb, jövedelmezőbb termelés, a technológiai követelmények betartása. Az export nagyarányú növelése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A közgazdasági elemzés nélkülözhetetlen napjainkban — hangoztatták —, fel kell lépni a ma még sokszor felbukkanó nézettel szemben, miszerint szükséges rossznak tekintik a közgazdasági elemzést: a számok ismerete, értékelése nélkül sehol sem gazdálkodhatnak jól. Le kell szorítani az anyag- és energiaköltségeket Nagy eredményeink vannak az energiatakarékosság terén, de még mindig tág lehetőség van az ésszerűbb gazdálkodásra. Mint mondották, milliárdokban mérhető az az összeg, amit az energiafelhasználásnál megtakaríthatunk. A költséggazdálkodásnál külön kiemelték a mezőgazdasági üzemek, illetve az ott működő pártszervezetek fontos szerepét: jövedelmezőségük javítását csak az olcsóbb termelés biztosíthatja. A pártszervezetek feladata rádöbbenteni a vezetőket arra, hogy a magas költségek egy része a gazdái, kodás alacsony színvonalának, szervezetlenségének a következménye. Minden veszteség ellen kíméletlenül kell fellépni. Nem hagyható az sem, hogy különböző hatások, ellentmondások miatt csökkenjen akár a zöldség, akár a gyümölcs termőterülete. Dr. Tóth Albert hívta fel hozzászólásában a pártbizottság figyelmét arra, hogy a legutóbb megtartott pártnapok hangulata is bizonyította: a dolgozókban nagy a politikai érdeklődés gazdasági munkánk iránt Figyelik hogyan alkalmazkodunk az új helyzethez. Kérik azonban, s ez jogos kérés, hogy a döntések előtt jobban tájékozódjanak a döntéshozók, készítsék jobban elő az intézkedéseket. Ehhez kapcsolódott Jónás Zoltán is, bírálva azokat, akik nem tárgyalták meg a többi között az érintettekkel azt az intézkedést, miszerint 15 tsz 40 ezer tagját érintő határozatuk szerint, megszüntetik a háztáji pénzzel való megváltásának lehetőségét, kivéve a nyugdíjasokat. Mint mondotta a tizenöt közül 13 Pest megyét — három ezen belül a ráckevei járást érinti. Ezek a gazdaságok kevés földterülettel rendelkeznek, ez volt az oka, hogy valaha bevezették a háztáji pénzzel való megváltását. Helyes elv, hogy csak munkával szerzett pénzhez jusson mindenki —, de itt nem erről volt szó és jelenleg a rossz előkészítés miatt nagy a nyugtalanság. A pártbizottsági ülésen szóltak a kisvállalkozások eddigi eredményeiről, a kereskedelem fejlesztéséről, a lakosság életkörülményéről, amelyet mind a lakásépítés, a kommunális építkezések, a szolgáltatások fejlesztése jelentősen befolyásol. Tuza Sándorné dr. például a többi között a MÉSZÖV, illetve az ÁFÉSZ-ek szerepéről szólott a Zöldért Vállalat megszüntetése után. Mint mondotta, politikai feladat számukra úgy dolgozni, hogy új módon biztosítsák a lakosság friss és olcsó áruval való ellátását. A legfontosabb azonban az volt, hogy egyetértőleg állapította meg a pártbizottság: kevesebb anyagi befektetéssel is el lehet érni a többet. Ezt bizonyította a tavalyi év gazdasági eredménye, ennek lehetőségét vetítette előre mind a beszámoló, mind a sok felszólaló: sok a tartalékunk, mind az emberi képességben, mind a párt iránti bizalomszülte tenniakarásban, mind a rendelkezésünkre álló eszközök átgondoltabb kihasználásában. Mindezeken kívül a legfontosabb, élni azzal a mozgósító erővel, ami a kommunistákban rejlik, hiszen sokszorosan kipróbált gyakorlat: értelmes célokért, ha azok nehezen elérhetők is —, a dolgozó tömeg szívesen hoz áldozatokat. Ez. valamint az egységes cselekvésben rejlő erő lehet a záloga az idei nagy tervek megvalósításának. Sági Agnes gépekre utalunk: van mit tennünk. Arról az ideális szakembertípusról beszélt, aki nélkülözhetetlen minden területen: aki kíváncsi az újdonságokra, képes azokat befogadni, hasznosítja a tudomány eredményeit a gyakorlatban és szüntelen képezi magát, környezetét. Olyan szakemberek sokaságára van szükség, húzta alá, akik képesek fellépni az említett lazaságokkal szemben, képesek a minőséget javítani. Hiszen Nyugat-Európa nem kívánja növelni az élelmiszerfogyasztást, minőségi áruinkkal kell megtartani piacainkat és iparkodni újak teremtésén. Jólesik például a Külkereskedelmi Minisztérium és az állami minőségellenőrző szerv értékelése, miszerint Pest megye ipari termékeinek minősége jobb az átlagosnál, mégis reális kérése a pártbizottságnak, ennek általánossá tétele. Tehát nem elég ismerni a jól, sikeresen dolgozó üzemeket, példaként emlegetni a legjobbakat, az értékelésnek akkor van igazán értelme, ha a gazdálkodás elemzése révén mozgósítani tudja azokat a vállalatokat, üzemeket is, amelyek nehezebben értik az idő szavát, vagy nem találják meg elég gyorsan az érdekeknek legmegfelelőbb utat. talmas tartalékok vannak, amelyek a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség és felelőtlenség megszüntetésével érhető el. Miklós László éppen ebben a harcban ígérte a fiatalok mozgósítását, tekintet nélkül arra, hogy fizikai vagy szellemi munkakörben dolgozó ifjúságról van szó. Dr. Magyart András sok fontos mondanivalója közben is hangsúlyozta, hogy beláthatatlan a rendelkezésünkre álló tartalék, élni kell vele. Akár az ember tudásában rejlő tartalékokra, akár a rosszul, kevéssé kihasznált
