Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

xMlnap 1983. JANUÁR 23., VASÁRNAP HÉT VILÁGPOLITIKÁI KÉRDÉSÉ! A középpontban az eurorakéták ügye Gromiko látogatása után — Reagan elnökségének félideje Szíria fenyegetett helyzetben — Új US A-Japán megállapodás Andrej Gromiko háromna­pos NSZK-beli látogatása méltán került a közvélemény érdeklődésének homlokteré­be. A szovjet külügyminisz­ter bonni tárgyalásaira rövid idővel azután került sor, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése prágai nyilatkozatában új ja­vaslatokat tett a NATO-nak az európai biztonság megszi­lárdítására. AZ NSZK az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének egyik fontos országa. Bár vezetői kifejtették sajtónyilatkozataik­ban a hivatalos bonni állás­pontot a Varsói Szerződés ja­vaslataira, mégis rendkívüli figyelmet keltett, hogy most közvetlen érintkezés során külügyminiszteri síkon bonta­kozhatott ki szovjet—NSZK eszmecsere. Még akkor is, így van ez, ha a bonni vezetés magatartását nagyban befo­lyásolja, hogy március 6-án az országban parlamenti válasz­tásokat tartanak. Mint nem egy kommentátor rámutatott: lehetséges, hogy a jelenleg, a szabad demokratákkal együtt kormányzó keresztény pártok másfél hónap után már nem lesznek az ország vezetői. Természetesen szovjet rész­ről is jól tudják mindezt. Mégis — mint rámutattak — az idő annyira sürget az euro­rakéták ügyében, s a komp­romisszumos megállapodás annyira akut problémája kon­tinensünk biztonságának, hogy nem lehet másfél hónapig várakozó álláspontra helyez­kedni. Annál kevésbé, mert — mint Vogel szociáldemok­rata kancellár jelölt előző heti moszkvai látogatásakor rámu­tattak — az eurorakéták ügyé- Joen' való megállapodás min­den nyugatnémet politikai csoportosulás érdeke. Gromiko ezt sajtóértekezle­tén nagyon találóan jellemez­te. Képletesen azt mondotta, hogy a nukleáris korban tu­­lajclo képpen valamennyi európai ország, sőt az Egyesült Államok is egy csónakban ül. Vagyis: keresniük kell a meg­állapodást. A bonni tárgyalá­sok újra feltárták a szovjet diplomácia rendkívül szívós erőfeszítéseit az európai biz­tonság megszilárdítására. Ki­tűnt, hogy vannak Moszkva és Bonn álláspontjában bizo­nyos érintkezési pontok, de jelentős eltérések is. Mint szovjet részről rámutattak: ar­ra kell törekedni, hogy az NSZK-val és a többi NATO- állammal ki lehessen munkál­ni m kompromisszumos meg­oldást. MI A Fö AKADÁLY AZ EURORKETÁK ÜGYÉBEN? Az, hogy Washington egy­előre ragaszkodik az úgy­nevezett „nulla-megoldáshoz”. Ez arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy számolja fel saját középhatótávolságú rakéta-nukleáris eszközeit. miközben érintetlenül marad­na mind a földi telepítésű hasonló angol és francia fegy­verrendszer és a leszerelés nem érintené azokat az ame­rikai középhatótávolságú, nuk­leáris robbanófejjel ellátott , rakétákat, amelyeket hajókon helyeztek el, s a Szovjetunió­hoz közeli támaszpontokon ál­lomásoznak. Világos, hogy ezt a Szov­jetunió nem fogadhatja el. hiszen ez a NATO javára vál­toztatná meg a jelenlegi meg­­; közelítő erőegyensúlyt. Mint Gromiko rámutatott bonni saj­tóértekezletén, az úgynevezett . nulla-meeoldás eredménye­ként a NATO-nak a hordozó­­eszközök szintjén kétszeres, a robbanófejek számát illetően . pedig háromszoros fölénye tá­madna a Szovjetunióval szem­ben. Természetes tehát — mint Gromiko megjegyezte — a szovjet középhatótávolságú ... rakétáknak az angol és fran­­. cia megfelelő fegyverek szá­­. mára való csökkentése meszs­­menően méltányos javaslat. A ■szovjet külügyminiszter újra figyel meztett, hogy ha a NATO mégis ezek után kitart amellett, hogy Nyugat-Euró­­pába 1983 végétől kezdve 572 Pershing—2 rakétát és manővereztethető robotrepülő­gépet telepítenek, ebből a Varsói Szerződés államainak is le kell vonniok a megfele­lő következtetéseket, s meg kell tenniük a szükséges ellen­lépéseket. Vagyis: mint mind­ezek summázásaként a nyu­gati kommentátorok aláhúz­ták: Gromiko bonni nyilat­kozatai csak még inkább vi­lágossá tették, hogy „a labda a nyugati térfélen van pilla­natnyilag a sorozatos szovjet kezdeményezések nyomán”, s a közvélemény választ vár ar­ra, hogy mit tesznek a jövő­ben a NATO-államok kormá­nyai. MILYEN ÉRTÉKELÉST AD­TAK reagaÍj ELNÖKSÉ­GÉNEK FÉLIDEJÉRŐL? Csütörtökön volt két eszten­deje annak, hogy Ronald Rea­gant ünnepélyes körülmények között beiktatták az Egyesült Államok elnökének. Tekintve, hogy az Egyesült Államokban négyéves időtartamra választ­ják meg a Fehér Ház urát, a republikánuspárti politikus most érkezett el hivatali ide­jének feléhez. Ez alkalom volt arra, hogy világszerte átte­kintsék: milyen volt e kétesz­­tendős időszak mérlege? Az értékelés egyértelműen nega­tív volt a világsajtóban. Ez­zel egyezett a közvéleményku­tatások eredménye is, ame­lyek szerint egyetlen eddigi elnöknek félidejében még nem volt sohasem oly alacsony az úgynevezett „népszerűségi rá­tája”, mint Ronald Reagan­­nek. Reagannak felróják, hogy két év alatt alaposan elmér­gesítette a nemzetközi lég­kört, rontotta a kelet—nyugati kapcsolatokat. Kudarcot val­lott az a törekvése, hogy fel­újítsa az elődei idejében már megbukott úgynevezett „erő­politikáját”, s diktátumokkal rákényszerítse akaratát a Szovjetunióra és a szocialista közösség országaira. Az ame­rikai elnök kudarcai közé so­rolják, hogy kiélezte a vi­szonyt Washington és nyugat­európai szövetségesei között. Ezt később csak azzal sikerült tompítani, hogy Reagan em­bargójának meghirdetése után néhány hónappal meghátrált szövetségeseinek szilárd ma­gatartása láttán a Nyugat- Európa—Szibéria gázvezeték ügyében. Belpolitikai szempontból még sötétebb színekkel festik a kommentátorok Reagan két­éves szereplését. A példátlan méretű fegyverkezési progra­mok tovább csökkentették a szociális programok végrehaj­tását. Az amerikai gazdaság válsága tovább súlyosodott,, a bruttó nemzeti össztermék 1982-ben 1,8 százalékkal esett vissza, s minden tíz munkaké­pes amerikai közül egy állás­talanná vált. A tízszázalékos munkanélküliség a legnagyobb az utóbbi negyven esztendő­ben. A kommentátorok egyetér­tenek abban, hogy Reagannek módosítania kell politikai vo­nalvezetésén, ha azt akarja, hogy 1984-ben republikánus­párti jelölt kerüljön újra az elnöki székbe. MIÉRT KERÜLT SZÍRIA FENYEGETETT HELYZET­BE?_________________________ Ahhoz, hogy Izrael kiter­jessze ellenőrző szerepét Li­banon felett, el kell érnie a szíriai békefenntartó erők tá­vozását az országból. A jelen­leg zajló izraeli—libanoni­­amerikai tárgyalásokon, ame­lyeket egyszerre három szin­ten tartanak, kitűnt: Tel Avivnak sajátos elképzelései vannak minden külföldi erő kivonásáról Libanonból. Elv­ben beleegyeznek abba. hogy az izraeli csapatok is elhagy­ják Libanont. De az ország déli részében bizonyos egysé­geik visszamaradnának, külön­leges elektronikus figyelőrend­szer kezelésére. Vagyis: foly­tatódna Libanon burkolt iz­raeli megszállása, miközben minden más külföldi egység elhagyná e közel-keleti állam területét, beleértve a szíriai békefenntartó erőket. így Tel Aviv azután éppen a Libanon területén állomásozó egységei útján képes volna akaratát rákényszeríteni a bejrúti kor­mányra. Szíriai részről ebbe termé­szetesen nem egyezhetnek be­le, s világossá tették: amíg az izraeli megszállók nem hagy­ják el a szomszédos Libanon területét, a szíriai csapatok sem távoznak onnan. Tel Aviv, hogy nyomást gyakorol­jon Damaszkuszra, agressziós előkészületeket tett. Szíria a fenyegetés ügyében az ENSZ- hez fordult panasszal. MILYEN EREDMÉNNYEL JÁRT NAKASZONE WA­SHINGTONI UTAZÁSA? Amerikai hírmagyarázók arról írnak, hogy az új japán miniszterelnök megnyilatkozá­sai szívélyesebbek voltak elő­deinél a Fehér Házban. De — mint írják — nem sikerült el­érni, hogy Nakaszone konkrét ígéretet tegyen a japán áruk fenyegető beözönlésének mér­séklésére. Az Egyesült Álla­mokkal való kereskedelemben Japánnak jelenleg 12 milliárd dollár értékű többlete van annak ellenére, hogy Tokió­ban tavaly kétmilliárd dol­lárra visszafogták az USA- ba irányuló, kivitelt. A helyzet ismerői azonban egyfajta füstfüggönynek jel­lemzik a kereskedelmi nézet­­eltérések ennyire előtérbe ál­lítását. Reagan és Nakaszone ugyanis megállapodott abban, hogy Japán fokozza fegyver­kezését és erősíti katonai szövetségét az Egyesült Álla­mokkal. Ugyancsak megerősí­tették az ázsiai szigetország­nak azt a törekvését, hogy az országhatártól 1700 kilo­méterre terjeszti ki a japán hadsereg működési körét. Mint szovjet lapok rámutatnak: ha ezt a távolságot nem a Tokiói­öböltől, hanem például Gki­­navától számítják, akkor több délkelet-ázsiai állam kerül Japán védelmi övezetébe”. A TASZSZ szovjet hírügynökség a Reagan—Nakaszone megál­lapodásokat kommentálva megjegyezte: a Szovjetunió­ban nyugtalansággal szemlé­lik Japán fokozódó fegyverke­zését és erősödő katonai szö­vetségét az Egyesült Államok­kal. Saját biztonsága érdeké­ben — írta erről a TASZSZ — a Szovjetunió kénytelen lesz megfelelő következtetése­ket levonni. Árkus István ENSZ-bizottság Magyar alelnök Az ENSZ-közgyűlésnek az apartheid kérdésével foglalko­zó egyik ad hoc bizottsá­ga alelnökévé választotta Ma­tus Jánost, a magyar küldött­ség tagját. A bizottságot azért hívták életre, hogy nemzetkö­zi egyezményt dolgozzon ki a sport terén megnyilvánuló fa­ji megkülönböztetés ellen. TASZSZköztemény a nukleáris fegyverzetről Az USA egyoldalú előnyre tör Ronald Reagan amerikai el­nök pénteken a Fehér Házban fogadta Edward Rownyt és Paul Nitzét, a hadászati fegy­verzet korlátozásáról és csök­kentéséről, illetve az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról folytatandó szovjet— amerikai tárgyalásokon részt Szociáldemokrata tapasztchtcsere Hét kormányfő Párizsban Vasárnap egy párizsi szál­lodában hat nyugat-európai és egy afrikai ország szocia­lista párti kormányfője mér­leget szándékozik készíteni a nagy kezdőbetűs „változásról” — nemcsak az eredményekről, hanem kimondottan a változás fékjeiről és akadályairól is. A tekintélyes gyülekezet nem hivatalos tanácskozásra érke­zik a francia fővárosba: a kormányfőket a Francia Szo­cialista Párt hívta meg, amely csütörtöktől három napon át egy kollokvium keretében azt vizsgálta, hogy milyen ered­ményeket könyvelhet el ma­gának „a francia típusú szo­cializmus” az 1981. májusi választási győzelem óta. A kollokvium záróakkordjaként a Francia Szocialista Párt ve­zetői találkoznak a más or­szágokban zajló változások „aktív részeseivel” — azaz a hatalmon levő szocialista párti kormányok vezetőivel. • Párizsba vártak egy nyol­cadik résztvevőt is: ám — mintha csak jelezné, hogy a változások általában nem egy­könnyen történnek — Hernan Siles Zuazo, Bolívia baloldali vezetője bejelentette, hogy nem utazhat. Éppen kormány­­válsággal küzd. így azután Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Andreasz ■ Papandreu görög miniszterelnök, Kalevi Sorsa finn kormányfő, Olof Palme svéd miniszterelnök és — az „afrikai szocializmus” képvi­seletében — Habib Thiam szenegáli kormányfő veti ösz­­sze a szociáldemokrata kor­mányzás tapasztalatait Pierre Mauroy francia miniszterel­nökkel. Lengyzhrszág Társadalmi vita az árakról Zdzislaw Krasinki lengyel árügyi miniszter újságíróknak tartott tájékoztatóján elmond­ta, az elmúlt három hónap­ban országos viszonylatban csaknem kétszer annyi pénzt fizettek ki a vállalatok alkal­mazottaiknak, mint amennyi a termelés tényleges növeke­dése alapján indokolt lett volna. Ez oda vezetett, hogy az infláció, amelynek növeke­dését 1982. első felében már sikerült lelassítani, ismét sú­lyosbodott. Krasinki bejelentette, hogy február 1-től — a jegyrend­szer fenntartása mellett — több mint 100 zlotyval emelik a vodl^a árát (jelenleg fél li­ter vodka a fajtától függően 400—500 zlotyba kerül). Ugyanakkor közölte, hogy az egyéb rögzített áras termékek körében csakis társadalmi konzultáció nyomán határoz­nak el áremeléseket. Jelezte, hogy számítani kell a gáz és a villany árának nem nagy mértékű emelésére. Ezenkívül társadalmi konzultációt tarta­nak a lakbérek elfogadható mérvű emeléséről is. vevő amerikai küldöttség ve­zetőit. A tanácskozáson George Shultz külügyminisz­ter, Caspar Weinberger had­ügyminiszter, valamint Ken­neth Adelman, a fegyverzet­­ellenőrzési és leszerelési hiva­tal újonnan kinevezett igazga­tója is részt vett. Bár az elnök Washington békeszándékairól igyekezett biztosítani az egyoldalú ame­rikai leszerelési javaslatot el­verő nemzetközi és hazai köz­véleményt, az amerikai kor­mányzat változatlanul rugal­matlan álláspontot foglal elés egyoldalú előnyök szerzésére törekszik — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség Rea­gan elnök nyilatkozatát, illet­ve az amerikai tárgyaló kül­döttség vezetőinek sajtóérte­kezletét értékelve. „Ha nemzetünk és a világ békéjéről, biztonságáról van szó, minden erőfeszítést meg­teszünk” — mondotta az el­nök, Rowny és Nitze pedig kifejtette, hogy az elnöktől felhatalmazást kaptak „a ki­egyensúlyozott egyezmény le­hetőségének” felkutatására. A nukleáris arzenál csökkentésé­ről, a háborús veszély enyhí­téséről szóló elnöki megjegy­zés ellenére Reagan nyilatko­zata arról tanúskodik, hogy Washington kitart az úgyne­­zett nulla-megoldás mellett — írja a TASZSZ hírügynök­ség. Reagan elnök kifejtette, hogy az amerikai tárgyalási javaslatokkal egy időben az Egyesült Államok -folytatja fegyveres erőinek korszerűsí­tési programját, amely a ka­tonai előny megszerzését cé­lozza. A Szovjetunió semmi­képpen sem fogadhatja el az úgynevezett nulla-megoldást, mert ez az évek hosszú során kialakult erőegyensúly erőtel­jes megbomlását jelentené — mutat rá a szovjet hírügynök­ség. A hajótöröttek emlékére Gyásznap Gdanskban Gdanskban a szombatot gyásznappá nyilvánították ar­ra való emlékezésként, hogy a héten a spanyol partok köze­lében elsüllyedt a lengyel ke­reskedelmi flotta egyik hajója, és 28 tagú személyzetéből hú­szán életüket vesztették. A gyásznapon a tengermellékl városban elmaradt minden szórakoztató és sportrendez­vény és a középületeken fél­árbocra eresztették az állami zászlókat. Egy merénylőt elfogtak Pokolgép a gépkocsiban Kettős merényletet követtek el szombaton Párizsban török kirendeltségek ellen örmény Nemzetközi konferencia A megszállók bűntettei Húsz ország képviselőinek részvételével nemzetközi kon­ferencia nyílt meg szombaton Párizsban az izraeli gyűjtőtá­borok és börtönök palesztinai Hó alatt a mandulafák Tombol az olasz tél Kemény tél tombol Dél- Olaszországban. Az erős szél­lel érkezett havazás nemcsak a magasabban fekvő falvakat vágta el a külvilágtól, hanem közlekedési gondokat is oko­zott olyan városokban is, ahol 30 éve nem láttak havat. WCSAK RÖVIDEN... B SZTANKO TODOROVNAK, a Bolgár Kommunista Párt KB PB tagjának, a bolgár nemzetgyűlés elnökének ve­zetésével pénteken bolgár küldöttség érkezett Havanná­ba. A PALME-BIZOTTSÄG be­fejezte tanácskozását. Az Olof Palme svéd kormány­fő elnökletével megtartott ta­nácskozásról kiadott közle meny szerint a bizottság egye­bek között az afrikai orszá­gok biztonságának témaköré­vel foglalkozott, és kidolgoz­ta 1983. évi munkatervét. Hó borítja Positani, Capri, Taormina, Erice idegenforga­lomból is jól ismert mediter­rán tájait. Bari térségében a szél sebessége elérte az órán­kénti 120 kilométert. Iprinia vidékén, a két évvel ezelőtti földrengés színhelyén járha­tatlanokká váltak az utak. Szicília egyes részein mí­nusz lb fokot is mértek és at­tól tartanak, hogy a kemény tél nagy károkat okoz a me­zőgazdaságban. Palermo, Taormina és Agrigento kör­nyékén ugyanis már virágzó mandulafákat borított be a hó. és libanoni politikai foglyainak támogatására. A küldöttek elé terjesztett beszámoló bizonyí­tékok alapján tárja fel az Iz­rael által megszállt arab terü­leteken elkövetett bűntetteket, leplezi le a kegyetlenkedést a Dál-Libanonban létesített iz­raeli gyűjtőtáborokban, illetve az izraeli börtönökben sínylő­dő palesztinai és libanoni po­litikai foglyokkal. ellenzékiek. Az egyik merény­let elkövetői kézigránátokat hajítottak a Turkish Airlines török légiforgalmi társaság Pá­rizs belvárosában levő kiren­deltségének helyiségeibe. A robbanás következtében a ki­­rendeltség három alkalmazott­ja megsebesült. Az egyik me­rénylőt elfogták, a másik ke­reket oldott. A másik — meg­kísérelt — terrorcselekmény célpontja ugyancsak a török légitársaságnak az Orly re­pülőtéren levő jegyirodája volt. A jegyiroda közelében, egy parkoló gépkocsiban po­kolgépet találtak és még kellő időben hatástalanították a riasztott francia tűzszerészek. Úton Szcúd-Arábia felé Hehib Karéban tárgyalt Pilip Habib, Reagan elnök közel-keleti különmegbízott­­ja, szombaton, úton Szaúd- Arábiába, rövid időre meg­állt Kairóban és megbeszélés! folytatott Hoszni Mubarak ál­lamelnökkel. A találkozóról nem közöltek érdemi részlete­ket. Tudni vélik azonban hogy elsősorban a libán ni helyzetről tárgyaltak. Egyip-Sorozaios letartóztatások Tanzániában Összeesküvésikísérlet Tanzániában a kormányzat megdöntésére irányuló össze­esküvést lepleztek le — jelen­tette be a rendőrség felügye­lője. A szervezkedés lelépte­tésével kapcsolatban több polgári személyt és katonát letartóztattak. tómnak nincs közvetlen befo­lyása a Libanonban levő izrae­li. illetve az arabközi erőkhöz tartozó szíriai csapategységek kivonásáról folyó tárgyalások­ra, amelyek Habib megbeszé­léseinek középpontjában áll­nak. A vezető egyiptomi sze­mélyiségek, közöttük Mubarak elnök az utóbbi napokban azonban mind több nyilatko­zatban húzták alá, hogy kairói , megítélés szerint az átfogó kö­zel-keleti rendezéshez vezető út első és pillanatnyilag leg­fontosabb állomása a Libanon­ból való izraeli csapatkivonás. Sürgették Washingtont, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre, ás hiúsítsa meg annak idő­húzó taktikáját.

Next

/
Thumbnails
Contents