Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
1983. január 23. szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Az emberiségre nem a békés állomások veszélyesek Szigorúan őrzött betonkamrák A veszélyes hulladék örök nyugvóhelyére kerül Sűrű fonatú kerítés, szögesdrót, fegyveres őrök, kétszeres biztosítás. Csak a madár repülhet ellenőrizetlenül az ország egyetlen izotóp'temetőjének a területére. Engedély kell a belépéshez, avatatlan kezek nem férhetnek hozzá az ország há. romszáz rádióaktív anyagokkal dolgozó munkahelyének hulladékához, mert ezek veszélyesek az emberre. Felezési idejük, az az időszak, mely alatt az alattomos sugárzás felére csökken, legalább harminc év. de mások sokkal tovább őrzik gyilkos hatásukat. A stézium ötszáz. a C—14 ötezer év múlva sem veszít sugárzó képességéből. Ez azt jelenti. hogy ez az atomtemető, a bebetonozott halál még 50 ezer év múlva is tilos terület lesz az idegeneknek Mindezt dr. Fehér László főmérnöktől az izotóptemető vezetőjétől tudom. Környezetpusztítástól rettegő nemzedékünk már már betegesen fél a sugárzó anyagoktól. A tőkés országokban százezrek tüntetnek az atomerőművek ellen, nálunk alig akad község, amelyik határában hajlandó lenne befogadni az ipari üzemeik mérgeit, vagy a civilizációval együtt járó töméntelen menynyiségű városi szemetet. Dr. Fehér László szerint ez a magatartás a struccéhoz hasonlatos, amelyik azt hiszi, ha homokba dugja a fejét. nem vesz tudomást a valóságról, akkor nem is fenyegeti semmiféle veszély. Igaz a tudomány, az ipar fejlődése olyan technológiákat is kifejlesztett, amelyek veszélyesek az emberre. De megtaláltuk a módját annak is, hogyan védekezzünk e veszélyek ellen. Jó példa erre, ez az izotóptemető, ahol a környezetszennyezést minimálisra csökkentették, műszerek hada, kipróbált eljárások sora biztosítja, hogy az itt dolgozókat se érje semmilyen egészségi ártalom. A biztonság, a valós vagy csak a hiedelmek szerinti veszélyek valóban foglalkoztatják a közvéleményt. Mindenekelőtt azokat, akik valamely sugárzó anyaggal dolgozó üzem közelében laknak. így például a püspökszilágyiakat, a környező települések lakóit, vagy amióta az atomerőmű első blokkja üzemelni kezdett, a paksiakat. — Kezdjük talán a választ a kérdés második felével. Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy például a szénnel működő hőerőművek minden tekintetben veszélyesebbek a környezetre. Nemcsak azért, mert a sok salak elhelyezése súlyos gondot okoz, a füstgázok szűrése még mindig nem tökéletes, hanem a sugárzás is többszörösen meghaladja az atomerőművekét. Az atomerőművek biztonsági berendezéseit úgy építették meg, hogy a sugárzás semmiképpen se fenyegesse az ott dolgozókat, esetleg a környék lakóit. Ehhez a biztonsághoz tartozik, hogy a radioaktív szennyeződést tartalmazó hulladékukat kell biztonságosan tárolni, s az ezeknél sokkalta veszélyesebb kiégett fűtőelemek elhelyezését megnyugtatóan megoldani. Ez utóbbiak egyelőre a Szovjetunióba kerülnek, a radioaktív hulladékok tárolására pedig ehhez hasonló atomtemető épül. Átmeneti időre elképzelhető, hogy a paksi eredetű anyagokat is hozzánk, Püspökszilágyra szállítják. Csak zöld fű Ha szükséges, tetőtől talpig védőruhában dolgoznak az intézet szakemberei Végigjártuk a telepet. Körös-körül zöld fű, a környéken 15 hektár biztonsági övezetet létesítettek. Ide semmilyen kultúrnövényt nem szabad ültetni. Pedig — állítja a szakember — semmiképpen sem kerülhet a talajba szennyező anyag. Egyfelől azért nem, mert a kamrákat — hasonlíthatnánk őket valódi sírokhoz is — vasbetonból építették, amelyen keresztül se folyékony, se szilárd anyag nem kerülhet a talajba. Amikor egy-egy ilyen kamra megtelik, az egészet bebetonozzák, szigetelik, és soha többé nem nyitják fel. Az izotóptemető helyét ettől függetlenül is nagy gondossággal választották ki. Olyan a talaj szerkezete, hogy például a stroncium 250, a cézium 5 ezer év alatt haladna egy métert az agyagos zárórétegen. A folyékony, savas sugárzó anyagokat ezenkívül egy vasszekrényben helyezik el, folyékony betonnal elegyítik, tehát minden feltétel biztosított arra, hogy a telep területéről ne kerülhessen a környezetbe sugárzó anyag. Az itt dolgozó 25 ember azonban . éppen ezekkel a veszélyes anyagokkal dolgozik. Zsákokba csomagolva, vashordókban elhelyezve, esetleg különleges tartályokban érkeznek a fertőzött hulladékok, s bármilyen magas fokú is a gépesítés, a zsákokhoz, hordókhoz, a bálákhoz mégiscsak hozzá kell érni. — Munkánknak egyetlen olyan fázisa sincs, amikor védőruhák és műszerek sokasága ne vigyázná az ember egészségét. Minden munkatársunk ruháján ott függ a filmdoziméter, melyet havonta egyszer előhívnak, s így megállapítják az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben, hogy nem emelkedett-e valakinél a megengedettnél magasabbra az érték. Rögtön megjegyezném, hogy erre még nem volt példa, sőt annyi sugárzás sem ér bennünket, mint azt az embert, akit többször átvilágítottak röntgennel. Különleges műszerek tájékoztatnak arról, hogy munka közben a levegőben vagy rakodás után a védőruhákon nincs-e sugárzó anyag. Érzékeny műszerek Vigyázzuk a környéket is. Egyik műszerünk például olyan érzékeny, hogy azt is jelzi, ha a világ valamelyik pontján kísérleti atomrobbantást végeztek. Ugyanezzel a berendezéssel tizenhat kilométeres körzetben rendszeresen mérjük a levegő, a talaj sugárzóanyag-tartalmát. Hihetnénk, munkánk sziszifuszi jellegű, hiszen soha, egyetlen esetben sem (fordult elő, hogy akár csak g veszély szélére is megcsapott volna bennünket vagy a környezetet. De a rendszeres ellenőrzés így sem eredménytelen vagy értelmetlen, hiszen ezekkel a mérésekkel tapasztalatokat szerzünk. Például olyan technológiákat dolgozhatunk ki aminek hasznát vehetjük, s nemcsak a sugárzó anyagok biztonságos tárolása, de például a Pest megyének oly sok gondot okozó vegyi anyagok veszélytelen elhelyezésére szolgáló méregtemetők tervezésében és építésében. Mert ne felejtsük el, Magyarországon még alig három évtizede dolgozunk, élünk együtt a sugárzó anyagokkal. Ránk férnek a tapasztalatok. A radioaktív anyagokkal meg kell tanulnunk veszély nélkül, biztonságban együtt élni. Az emberiségre nem a villamos áramot fejlesztő atomerőművek, nem a sugárzó hulladékokat őrző és megsemmisítő, békés állomások jelentenek veszélyt CSULÁK ANDRÁS ERDÖSI ÁGNES FELVÉTELEI A sugárzó savakat különleges tartáliyokban, pincékben tárolják Tárgyat, embert, egyaránt megvizsgálnak az érzékeny doziméterek Műszer jelzi, Ua emelkedne a sugárzás
