Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
1983. JANUAR 22. SZOMBAT Felhagytak a pálinkafőzéssel? Pincék és présházak tájékán Sűrű, tejfehér ködbe burkolózott a falu. Éppolyan titokzatosnak látszott, mint amilyen homály borította éveken keresztül lakói pálinkafőzéssel kapcsolatos üzelmeit. Kovács Lajos tanácselnök mondja: — Igen, sokáig erről volt nevezetes Kóka. Nem is nagyon csodálkozhatunk rajta, hiszen 4300 lakosra több mint 3800 hektár zártkerti szőlő és gyümölcsös jut. Ezen a területen négyszázhatvan pincét és présházat tartunk nyilván. Az adatok alapján hamar kiszámolhatjuk: minden második családnak van pincéje, szőlője. Hullott gyümölcsből —- A gyümölcstermés értékesítéséről az áfész gondoskodik. De a hullott gyümölcsből, a maradékból szívesen főznek pálinkát az emberek. Mióta — három éve — ismét folyamatosan üzemel a szeszfőzde, ezt az igényt ki is elégíti. — A rendőrség és a pénzügyőrség rendszeres vasúti, közúti és helyi ellenőrzéseivel elérte, hogy aki valóban saját használatra gyümölcsből kíván pálinkát főzni, az nem kockáztatja a lebukást, inkább felkeresi a szeszfőzdét, ahol sokkal jobb minőségű pálinkát kap'. — Az új. decemberi minisztertanácsi és MÉM-rendeletek lehetővé teszik, hogy a jogszabály engedélyezte feltételek mellett magánszemély is előállíthasson gyümölcsből készült pálinkát. Érdeklődött-e már valaki a tanácsnál az új lehetőség iránt? — Nem, eddig még senki nem kért engedélyt tőlünk. Igaz, a dolgot megnehezíti, hogy magánszemélyek részére tízembentartási engedély csak akkor adható ki, ha a MÉM által elismert szakképesítéssel. vagy szervezett tanfolyam elvégzéséről szóló' okmánnyal- rendelkeznek. Megfelelő szakképesítésnek az Élelmiszeripari Főiskola, a vegyészmérnöki, vagy üzemmérnöki, és a kertészmémöki vagy üzemmérnöki diploma számít. Szaktanfolyamot pedig a MÉM mérnöktovábbképző intézete szervez. Szó sem lehet tehát arról, hogy aki eddig még a nagyapjától szerzett szakmai ismeretekkel — otthon titokban főzte a pálinkát, most azonnal iparengedélyhez juthasson. Muzeális főzőberendezés A kókai szeszfőzde épülete egy erősen elhanyagolt, legalább kétszáz éves gazdasági melléképület benyomását kelti. Nem lepődnék meg, ha a sejtelmes ködben hosszú hajú, lobogó gatyás betyárok lépnének ki az ajtón. De a muzeális értékű főzőberendezések között csak Kiss Istvánnét, az üzembentartót találjuk. Lobog a tűz a katlanokban, fehér vászonkendőn keresztül csöpög a gyűjtőedénybe a szilvapálintka. A fatüzelés és az elavult berendezés következtében a cefre alja egy kicsit odaég. Finom szilvalekvárillat keveredik a pálinkaszaghoz. Állítólag ettől jobb a kókai pálinka zamata az összes környékbeliénél. — Évről évre növekszik a forgalmunk — mondja Kiss Istvánná 1980-ban 22 ezer liter, 81-ben 24 ezer nyolcszáz liter pálinkát főztünk. Az elmúlt év adatait még nem tudjuk, mert egészen nyár elejéig elhúzódik a tavalyi gyümölcs főzése. Most tartunk a szilvánál, még hátravan a törköly.! Sajnos az üzemnek kicsi a kapacitása, meg elavult már a berendezés is. — Ebben a hónapban elkészülnek az új szeszfőzde tervei. — Vigasztalja a tanácselnök Kiss Istvánnét. — Remélem, két éven belül felépül, persze, ha meg tudunk egyezni a tsz-szel. Ott mór gáztüzelés lesz, nem kell maguknak hordaniuk a fát. Azért is szükség lenne az új üzemre, mert itt kicsi és elavult a raktárhelyiség is. Nincsenek megfelelő edények sem, amiben a lefőzött pálinkát tárolni tudnánk. Az új rendelet azonban kimondja, hogy legkésőbb július egytől a szeszfőzés árát az üzemeltetőnek természetben, azaz pálinkában is le lehet róni. Ez azt jelenti, hogy a főzetőnek nem lesznek a pálinka egy részével értékesítési gondjai, talán csökken majd a bögrecsárdák száma is. Névtelen bejelentések Makai Dezső százados, a pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettese nem ilyen optimista a zugfőzést és tiltott italmérést illetően. — Valóban igaz, hogy a rendszeres ellenőrzés következtében lényegesen , csökkent Kókán a szabálysértések száma. Annak, aki viszonylag kis mennyiséget főzött eddig otthon, nem érte meg a kockázatot. A nagymenők azonban, akik cukorból, fillérekért állítják elő a mérgező anyagokat tartalmazó pálinkát és nagy tételekben árusítják jóval olcsóbban, mint a szeszfőzdében készült ára, nem adják fel olyan könnyen. Több ízben előfordult, hogy a megye különböző részeiben, sőt, szomszéd megyékben is jól ismert kókai zugfőzdésekre bukkantunk. A veszélyessé vált községből egyszerűen kitelepültek és folytatták jól jövedelmező üzletüket. Ezen a helyzeten az új rendelkezések sem változtatnak, mivel ezek sem engedélyezik a pálinka cukorból való előállítását. — A következő adat egyértelművé teszi Pest megye „kiemelkedő” eredményeit ezen a területen. Míg 1981- ben Pest, Fejér és Nógrád megyében összesen 141 készüléket és 7318 liter pálinkát foglaltunk le, addig 1982-ben a három megyében 160 készülékre és 21 ezer liter pálinkára bukkantunk. Ebből csak Pest megye területén 110 pálinkafőző üst és 18 ezer hatszáz liter pálinka jogtalan tulajdonosát sikerült lefülelnünk. — Sajnos, amíg a cukorból kotyvasztott pálinka ára jóval alacsonyabb, mint a hivatalosan előállítotté, és amíg az országban — Pest megyében is — az alkoholfogyasztás mértéke egyre nő, addig nem nagyon számíthatunk a lakosság támogatására az alkoholizmus elleni küzdelemben. Ez az oka annak, hogy a lakossági bejelentések kilencven százaléka névtelenül érkezik, pontos adatokat nem tartalmaz és sok esetben alaptalannak bizonyul. Márványi Ágnes Vashulladék Használhatatlan gépalkatrészek, több ezer méter hosszú csőkígyó, tonnányi autókarosszériák, ócskavas tömegét dolgozzák fel a MÉH telepén. A közelmúltban üzembe állított Becker típusú hulladékdaraboló többszörösére emelte az üzem termelékenységét. A feldarabolt ócskavasat beolvasztásra a Lenin Kohászati Művekbe szállítják. Éudaflax-anyagjbóJ Óriás csarnok ponyvából Sikeres a tabi sátor gazdasági társaság, amely a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat kezdeményezésére, nagy légterű csarnoksátrak felállítására alakult meg. Első vállalkozásuk öt óriásméretű, ponyvaborítású raktársátor építése volt. A kezdeti nehézségek után a sátortelepítések ütemét meggyorsították, és így határidőre elkészült mind, a Csepel Autógyárban, a Hungária Műanyagipari Vállalatnál, a Videoton sárbogárdi és ajkai gyáregységében. A raktárcsarnokok alapterülete összesen mintegy 4600 négyzetméter. Felépítették a társaság saját s egyben referenciacélokat is szolgáló 855 négyzetméteres alapterületű raktárát is, Szekszárdon. Terven felül Debrecenben ugyancsak felszereltek egy óriás csarnokot. Az eddig épített raktárszerkezetek 18 méteres fesztávolságúak, belső magasságuk 8 méter, méreteik kielégítik az ipari vállalatok raktározási igényeit. A gazdasági társaság emellett kifejlesztette már a 24 és a 36 méteres fesztávolságú típusokat is, amelyeknél ugyancsak rácsos, íves acél tartókra feszítik a hatalmas ponyvát. Foglalkoznak a csarnoksátrak választékának további bővítésével, különböző sport- és szabadidős célokra, egyebek között púp és kúp alakú, valamint hiperbolikus és paraboloid pavilonokat terveznek. Vágóhídi számvetés Növelték az exportárualapot Rekonstrukció a PENOMAH gyárában Sokak szerint jóféle harapnivaló az erdélyi szalonna, a zsemlekockás véres hurka és a kenőmájas. Köztudott, hogy ezek a ceglédi vágóhídon készülnek, s onnan jutnak a bol. tokba. A többi készítmény, meg a tőkehús is tőlük származik az egész térségben. Bár az emberek meglehetősen haspártiak, általában tavaly ts elégedettek voltak az ellátással, legfeljebb időnként voltak kisebb minőségi kifogásaik. A boltokban folyamatosan volt hús és töltelékáru. Egyenletes ellátás A vásárló ezen méri le a PENOMAH ceglédi gyárának munkáját, bár az sokkal öszszetettebb és szerteágazóbb, mint- ■ amerayit'' látni belőle. Erről tanúskodott a minap az a munkásgyűlés is, amelyen Kiszely István igazgató adta a dolgozók tudtára az 1982-es munka eredményét és a jelenlegi feladatokat. Kitűnt, hogy a vállalaton belül továbbra is meghatározó jelentősége van a ceglédi gyárnak, amely az össztevékenység hatvan százalékát végzi. Az év során 253 ezer sertést, 17 ezer marhát és 42 juhot vásároltak fel. Élő exportra küldtek 42 ezer sertést, jóval többet a tervezettnél, 3890 szarvasmarhát és 16 ezer juhot. A most már ceglédi irányítás alá tartozó felvásárlási csoportok eleget tettek feladatuknak. A gyár termelési értéke egymilliárd-négy száznyolc millió forint volt. Levágtak 178 ezer sertést, 20 ezer marhát, 10 ezer juhot, sok tekintetben eltérve a tervtől és a piaci viszonyokhoz igazodva. Kis híján ötezer tonna húskészítmény hagyta el a vágóhidat. A belföldi piacon egyenletes és megfelelő színvonalú ellátásról gondoskodtak. Az exportáru-alapot jelentősen növelték, s ez különösen fontos az ország külgazdasági egyensúlyának megteremtése szempontjából. A külföldre menő mennyiség értéke meghaladta a félmilliárd forintot és ebből 478 millió forintnyit dollárért vettek meg. Ez az árumennyiség — ha nem is mind városunkból származott, de áthaladt a ceglédi hűtőházon. A papírforma sokszor felborult, és szinte naponta kellett igazodni a piac gyorsan változó igényeihez. Akár túlórában, akár munkaszüneti napon vállaltak műszakot az emberek, hogy1 a rakodás folyamatos le' gyen-'és á 'menetrendszerű‘ re-: püiőjáratokaí elérje az áru. Fegyelmezett és összehangolt munkára volt szükség a vezetők és a beosztottak körében egyaránt. A hűtőház a követelményeknek megfelelően dolgozott, nemcsak a gyár és a vállalat, hanem a tröszt érdekeit is szem előtt tartotta. Kevesebb nyereség A műszaki apparátus megteremtette a termelés feltételeit így a folyton romló körülmények ellenére nagyobb termeléskiesés ilyen okból nem következett be. Az energiaárak emelkedése folytán három millió forinttal több volt a költségük az előző évinél, szennyvízbírságot 5,3 millió forintot Kelsndő cikkek Nem kapnak kosarat A múlt év sikeresen zárult a taksonyi Háziipari Szövetkezetben — erről beszélt Szalai Ervin, a szövetkezet elnöke. Az 1981-es évhez viszonyítva, a terveknek megfelelően előrelépés történt. Ezt bizonyítja az árbevétel 12 százalékos, és a nyereség mintegy 35 százalékos növekedése is. A szövetkezet, amely köztudottan sokrétű tevékenységet folytat, főleg a konfekció-termékek: gyermek és női fehérneműk készítésével aratott sikert. Kapósak voltak a vegyipari, a faipari és a fémipari termékek is. Az idei év az eddigiek alapján ismét a konfekciónak kedvez. Még az első félévben elkészül az a 10 millió forint értékű üzemház, amelyben korszerű technológiai sor segíti a jó minőségű munkát. Egyúttal a szétszórtság is megszűnik és az ott dolgozóknak kényelmesebb, egészségesebb munkafeltételeket teremtenek. Legfőbb törekvésük az, hogy jó minőségű darabok kerüljenek ki a kezük alól. Ennek érdekében hoztak létre a szövetkezetben öt szakcsoportot is, melyek segítségével jobban tudnak koncentrálni egy-egy területen az új megoldások keresésére. Mint a szövetkezet elnökétől megtudtuk, jelenleg a konfekcióban dolgozók tőkés exportra (NSZK-ba) készítik a női nadrágokat, melyekből januárban ezer darab hagyja el a szövetkezetei. A kosárfonó részleg is exportra termel. Nem nézik tétlenül a piacért folyó versenyt. Jelenleg is tárgyalásokat folytatnak több megrendelővel, és remélik, hogy minőségi munkájukra nem kapnak kosarat. Sz. M. Fórumok és érzelmek Ott ül a fórumokon. Mindig van véleménye. És de sokszor elképzelte már, hogy amikor szót kér, képes úrrá lenni végre azon a belső remegésen, ami mondandóját rendszerint széttördeli. Tudja, hogy fontos, amit mondani akar. Azt is gyanítja, hogy véleményével nem maradna egyedül. Csakhogy hiába csoportosítja magában a barátokkal, munkatársakkal sokszor megvitatott gondolatokat, hiába rendszerezi a saját tapasztalataival is alátámasztható érveket: ha felszólal, remeg a lába, kevés a hangja, megbicsaklik a nyelve, s már a második döcögő mondat után elfelejti, amit előre megfogalmazott. Birkózik a szavakkal, mégis sietősebbre fogja, szeretné befejezni, szeretne túl lenni az egészen mielőbb. Mert más dolog ám a munkatársakkal, baráti beszélgetésen megvitatni, s megint más nyilvános fórumon kifejteni a véleményét. Hiába tudja maga mellett ugyanazokat a társakat, akikkel korábban barátként vitatkozott, hiába érlelték éppen ezek a beszélgetések a meggyőződésévé, hogy sokuk érdekében kell felszólalnia. Amikor feláll, hirtelen mintha egyedül érezné magát a véleményével és a szembenülők biztató mosolyát látva maradék biztonságérzetét is elveszíti. Haragszik erre a biztató mosolyra, csaknem annyira, amennyire a simanyelvűekre is. Azokra, akik a kétszer kettő négyet is képesek hosszan bizonyítani. Akik, bármi is legyen a téma, érzelmi fűtöttség nélkül beszélnek, mint a rosrz színészek, akiknek soha sincs lámpalázuk, mert sokszor kipróbált szöveget mondanak. Őket nem biztatják sem mosollyal, sem másképp a szembenülők, csak azokat, akik ritkán szólnak, akik ritkán szánják el magukat arra, ho*v a nyilvánosság előtt beszéljenek. A hozzászólást felépíteni? Nem, ebben neki nincs gyakorlata. Nem helyesli, ami nyilvánvalóan helyes, nem dicséri, ami nyilvánvalóan dicséretes. Ő azonnal a közepébe vág, kimondja, ami bántja, amivel nem képes és nem is akar egyetérteni. De mire a véleményét alátámasztó érveket is elmondaná, látnia kell, hogy a biztató mosoly az arcokról lefagy, s hogy a szembenülők egymással összesúgnak. Ilyenkor a jó előre átgondolt mondatokat, szavakat szinte összegyűri az indulat ott van a torkában mind. S nem tud megszabadulni tőlük. Kapkod, majd zavartan leül. Ül a fórumokon, mindig van véleménye, s többnyire fontos is, amit mondani akar. Ritkán kér szót, ám ha a szavai csendbe hullanak, a harckészságe szenved nehezen gyógyuló sebeket, s heve lanyhul. Márpedig az ő véleménye nélkül sem közös harc, sem közös bölcsesség nem létezik, nem neki, hanem valamennyiünknek fontos, hogy érzelmei kioltatlanul, majd kioltathatatlanul hevítsék fórumainkat. Aczél Gábor fizettek, mivel kellő előtisztítás nélkül távozik tőlük a szennyvíz. A munkásgárdában elkelne még néhány jó szakember, mert a szükségesnél alacsonyabb a létszám. Fegyelmezett munkával és átgondolt szervezéssel azért megbirkóztak a feladatokkal. Az egy személyre jutó összes bér megközelítette az évi ötvenezer forintot. A várható bruttó nyereség 180—190 millió forint körül alakul a tervezett 215 millió forinttal szemben. Noha az árbevételi terv kis híján teljesült, az eredmény elmaradása mégis szembetűnő. Ennek okát többek között az exportárakban látják. Ez az eset, amikor az országos érdeket a vállalati érdek fölé kell helyezni. Jobb minőséget Már az idei tervek is körvonalazódtak a vágóhídon. Szándékuk szerint 190 ezer sertést, 15 ezer marhát és 3 ezer juhot vágnak, 4750 tonna húskészítményt gyártanak. Ezeket a célokat csak akkor tudják végrehajtani, ha a vágóállatok a kívánt ütemben érkeznek be, s nem fordul elő, mint tavaly, hogy időnként várni kellett az alapanyagra, az utolsó negyedévben meg alig győzték a hajrát. Az emberek előtt világossá vált, hogy az idén sem többet várnak tőlük, csak jobb minőséget. A termelési utasításokat fürgén kell végrehajtani, hiszen a kívánságok sűrűn változnak. Az exportpiacokon meg kell őrizni jó hírüket, bár vannak kedvezőtlen jelek is, mint az, hogy a. közös piaci országokba való szállítás exportjoga lejárt, és r.em sok remény van meghoszszabbítására a jelenlegi körülmények között. Belföldön a fogyasztói Igények alakítására számítanak, a rendelkezésre álló alapanyagot és a gazdaságosságot véve alapul. Az elemző közgazdasági munkának egyre nagyobb szerep jut a gyárban. A műszakiakra nagy feladatok várnak. A termelés zavartalan menetét mindenképpen lehetővé kell tenni. Befejezik a férfiöltöző felújítását, az üzemi konyha és az ebédlő rendbetételét, korszerűsítését. Az irodaház tatarozását is programba vették. A vágócsarnok rekonstrukciója nem odázható el, bár az anyagi lehetőségek szerények. Amíg a gyökeres megoldásra sor kerülhet, addig saját erőforrásból hosszabbítják meg élettartamát. Mór tavaly hozzáláttak a munkához. Kicsertélték a konvejerláncot és a hajtóműveket, a lakatosszerkezeteket. A tetőszerkezet és a héjazat felújítása van most sofon. A burkolatokat és a padozatot ugyancsak ki kell cse. rélni, és a villamos hálózat rendbehozása sem maradhat el. A forrázó és a utántisztítő vonal korszerűsítése egészíti ki a terveket, amelyek megvalósulása áthúzódik a jövő évre. T. T.
