Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1983. JANUÁR 15., SZOMBAT Tegnap korszerű volt, ma mér drága Gázláng lobog a kemencében Indul a forgókemence. Kányik János égetőmester lángra lobbantja a tüzet. Vakító fénnyel táncolnak a tűznyelvek odabent az 1800 fokos hőségben. Emlékezetünkben újra leperegnek a filmkockák, mintha ma történt volna. Pedig annak már húsz éve. 1963 októberét írtuk akkor, amikor megkezdte a termelést a Dunai Cement- és Mészművek. Az emlékezet még néhány évvel korábbi epizódokat is megőriz. Éjszakába nyúló tanácskozásokat, tervmódosítások vitáit, s egy sokszor ismételt örömteli megállapítást: a többi gyárakkal szemben sokkal gazdaságosabb lesz az országnak akkor legkorszerűbb, legnagyobb cementgyára hőképzése, mert pakurával, a kőolaj lepárlás maradékaként képződő melléktermék hasznosításával oldják meg a kemencék fűtését. Másra is használható — No, igen — bólint erre Kovács József, a Cement- és Mészművek váci gyára, azaz a korábbi DCM igázgatóhelyettese. — Csakhogy, mint tudjuk, azóta nagyon változtak az olajárak, s ez akkor is így vaq, ha melléktermékről van szó, Ha nem is pontosan 1963- ban, de az idő tájt körülbelül 850 forintba került ennek a tüzelőanyagnak tonnája, míg most pontosan 6. ezer 50 forintba, de ehhez még hozzá kell számítani szintén tonnánként, 88 forint szállítási költséget is. Kétségtelen, hogy ez a költség a cementgyártást drágítja, s ha a kötőanyag ára nem errtelkedik, a fogyasztó helyett az állam fizeti a többletköltséget. Ami még ennél is lényegesebb. Az egyre értékesebbé váló, más célokra is használható nyersanyag fogy hatalmas mennyiségben. Számokat is lehet mondani. Az utóbbi években kialakult évi átlagtermelést alapul véve: 1 millió tonna cement gyártásához 98 ezer tonna pakura szükséges, ami jelenleg 601 millió forintba kerül. Szerencsére ma már azt is meg lehet mondani, hogy mennyivel olcsóbb mindez, ha földgáztüzelést alkalmaznak. Egy telefon és pár, percen belül a szakember leteszi a kimutatást Kovács József asztalára. Eszerint az említett mennyiség gyártásához 114 millió köbméter földgáz szükséges, ami 434 millió forintba kerül. Hosszú távon Az említett energiaköltség még mindig magas, de itt most nem az érdekes, hogy hány százalékát jelenti a termék előállítási költségeinek, hanem ami nagyon lényeges: ez az energiaforrás előreláthatólag hosszú távon biztosítható, s lényegesen olcsóbb az előbbinél. Az átállás, azaz a beruházás 1981 szeptemberétől 1982. december 31-ig tartott, miközben folyamatosan zajlott a termelés. A TÜKI, azaz a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet — székhelye Miskolc — munkatársai készítették a terveket, az intézet gondoskodott a gépszállításról és a szerelésről is. Gáztüzelésre állítottak át három úgynevezett Lepol kemencét, 5 nyersmalmot, 4 szárítóberendezést, vagyis a legfontosabb egységeket. Ha azt vesszük alapul, hogy a beruházásra 36 millió forint hitelt kapott a nagyüzem, s ez csak 30-ba került, mert az összeg 20 százalékát előre nem látható kiadásokra tartalékolták, de ilyen költségek nem merültek fel, akkor a beruházás másfél év alatt megtérül. A számítások szerint az idén máris 25 millió lesz a múlt évihez viszonyított energiaköltség-megtakarítás. Igaz, két év múlva lesz még egy kisebb beruházás, amire számítani kell. Á kazánház rekonstrukciója ugyanis az NDK szakembereinek irányításával folyik, s ők a gáztüzelésért nem tudnak felelősséget vállalni, csak a régi rendszerűért. Ám ennek az átállítása a reGázzal tüzelnek a forgőkemencébe Hancsovszki János felvétele konstrukció után már könynyen fog menni. A korábbi 105 ezer tonna pakura helyett ma már csak évi 4 ezer tonnát kell addig is felhasználni. Kedvező tapasztalatok A beruházás kerülhetett volna többe is, ha már nem lett volna egyébként is a kapu előtt a vezeték. Egy korábbi időszakban már a mészégetésnél és a dopol kemencénél megtörtént az átállás, az itt szerzett kedvező tapasztalatok gyorsították meg az elhatározást, melynek az energia-racionalizálási program keretében így is úgy is meg kellett egyszer történnie. Kovács József szerint a dolgozók is hamar megkedvelték az új energiaforrást. Egyszerűbb lett a munkájuk, tisztább, kulturáltabb. Az új technológia csak a szakembernek mond újat, a látvány a régi. Így hát lemondok az üzemlátogatásról, újdonságként az üzemgazdasági eredményeket raktározva el tarsolyomba, hogy hírül adjam: a DCM-ben már megtörtént az, aminek máshol is meg kell történnie, mert ez parancsoló szükségszerűség. K. T. I. Lehet pályázni Hobbikiáfllítás A Madách Imre Művelődési Központ és a város üzemeinek közös rendezésében hobbipályázatot hirdettek meg. A pályázaton azok az amatőrök vehetnek részt, korhatártól függetlenül, akik Vác város üzemeiben dolgoznak. A pályázók három kategóriában indulhatnak; képzőművészeti műfajokban, az iparművészeti ágakban, valamint a népművészeti kategóriákban. A február hónapban zsűrizésre kerülő pályaműveket értékes díjakkal jutalmazzák a rendezők. A pályázat anyaga kiállítás formájában március hónapban lesz megtekinthető a művelődési központban (március 4-től 21-ig). Gaud: a kismamák mm tanulnak Jobb körülmények, több jövedelem Nőpolitika a ?ICÉ“ben Beszélhetünk-e külön nőpolitikáról ott, ahol a dolgozók zöme a „gyengébb nemhez” tartozik? Rámondható-e csak egyetlen intézkedésre is, hogy az kizárólagosan a nőket érinti. elvonatkoztatva a gyári közösség egészétől? A kérdések fölvetése ezúttal csak afféle újságírói fogás, hiszen bárki azonnal és határozottan nemmel válaszolna. Férfiak kisebbségben Bizony, nincs ez másként városunk egyik kis üzemében, a Pamutfonóipari Vállalat Finompamutfonó és. Cérnázó gyárában sem, ahol a jelenlegi 310 fős „gárdában” mindössze 90 férfi van. Novak Györgyné igazgató szerint 1970-től az 1982-es év végéig hihetetlen nagy utat tettek meg. Pontosabban : sokat javult a nők gazdasági és szociális helyzete és sikeresen nőtt a közéleti aktivitásuk is. Lehet, hogy ebben közrejátszott a nagymértékű — csaknem 200 fős — létszámcsökkenés is? Tény, hogy a hetvenes esztendők első felében végrehajtott 35 millió forintos gépi rekonstrukcióval és az általa megvalósított termékszerkezet módosítással sikerült ellensúlyozni a munkáskezek hiányát. Az is igaz, hogy a legkorszerűbb technika sem ér semmit — emberek nélkül. Nem véletlen tehát, ha a FICE vezetése fő feladatául tűzte ( ki a lányok-asszonyok megtartását. Milyen módszereket választottak ehhez? Önmagában sokat segített a rekonstrukció, amely megváltoztatta a korábban égyre roszszabbá váló munkakörülményeket. De más eszközökre is szükség volt. Javult például a gyár szervezettsége a Dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésével; újra szabályozták a művezetők feladatait és jogait; valamint 1981-ben a váciak is belekóstoltak az amerikai Werner-módszer alkalmazásának előnyeibe. Fontos segítséget jelentett az 1977-es kormányhatározat is, hiszen végrehajtásával nőhettek a bérek, az éjszakai pótlék pedig valamelyest vonzóbbá tette a harmadik műszakot. Az adat 1981-es, akkor 11,6 százalékkal sikerült emelni a női dolgozók bérszínvonalát! A teljesítménybérezés mellett, állapítja meg az igazgatónő, bevált, hogy a kitűzött minőségi, mennyiségi, és a takarékossági , feladatok elvégzését külön prémiumokkal ösztönözzük. Tovább is cél a hatékonyabb munka anyagi elismerése és a differenciált jövedelemelosztás. Nemcsak a pénz A pénz természetesen nagyon lényeges, de nem minden. Sokat számít a FICE munkásnőinek, hogy nincs gondjuk kisgyermekeik óvodai és bölcsődei elhelyezésére. Utóbbit például a FORTÉ-val kialakított jószomszédi kapcsolatnak köszönhetik. (A gyárnak ugyanis a legkisebbek részére nincs önálló létesítménye.) Az 1975-ben létrehozott korszerű és kellemes leányszálláson pedig nemcsak az ipari tanulók jutnak otthonhoz, hanem a távoli vidéken lakók is. S az, hogy mit jelent, ha nem kell a méregdrága albérletet fizetni. aligha szorul bizonygatásra. Érthető módon, könnyíteni igyekszik a gyár vezérkara — nemcsak az igazgató tartozik a gyengébb nemhez, hanem a párt- és a szakszervezeti titkárok is! — a nők hétköznapi, mindennapi terhein: Aki akar olcsón ebédelhet az üzemi étteremben; a gyári büfében sokféle élelmet beszerezhetnek; az éjszakások ingyen kapnak kávét és szörpöt. Viszont, hogy hűtőszekrények és szódavíz-automaták állnak az üzemrészekben, annyira mégszokottá Vált, szinte észre sem veszik, úgy megszokták. Nem véletlen Vitatott kérdés napjainkban is: mennyire alkalmasak a nők a vezetésre, megfelelő-e a részarányuk? A FICE-ben igazán imponáló adatokat jegyezhetek föl. Míg 1970-ben a női vezetők aránya éppcsak megközelítette a 28 százalékot, tavalyra már meghaladta az 52 százalékot. És ami külön is érdekes, az az, hogy felső szinten, tehát a döntések meghozatalánál, jóval több a nö, mint a férfi szakember. Ez a helyzet azonban nem a véletlen műve, summázza Novák Györgyné. Föl kellett nőni a feladatokhoz. Kedvezményekkel, jutalmakkal és tudati, szemléleti változással ösztönöztünk a tanulásra; a szükséges magasabb szintű általános, szakmai és politikai tudás megszerzésére. Ami ma még gond és megoldásra váró dolgunk: a gyes-en lévő kismamák aktivizálása, továbbképzésének megszervezése. Hiszen jelenleg is több mint hetvenen vannak otthon kicsinyeikkel. És viszszavárjuk őket. D. Gy. Igységifíílés Ünnepi egységgyűlést tart január 28-án a váci munkásőregység. Géczi Lajos egységparancsnok értékeli az 1982- ben végzett munkát, majd meghatározza az ez évi feladatokat. Ezután sor kerül az ünnepélyes eskütételre és jiv talmak, kitüntetések átadására. A váci vár ásatásai Eleink resiesiáisz fáresr'" Érdekes előadás hangzott el a Váci Múzeumi Egyesület legutóbbi összejövetelén a váci vár ásatásairól. Mint tudjuk, Vác a XI. és a XIII. század között a mai Géza király tér környékén levő vár területén alakult ki. Benne nem egy, országra szóló esemény történi,. Itt temették, el Géza királyt, itt volt az Országos Tanács székhelye, országgyűlést tartottak falai között, az ország egyik reneszánsz központja, majd török végvár, melynek falai alatt véres harcok dúltak. A vár falait, bástyáit, épületeit az 1684. és 1686. évi ostromban szinte a föld színéig lerombolták. Eltűnt az ország egyik legszebb székesegyháza, Báthori híres palotája, függőkertjei, a vár ötven zsindelytetős háza és nem maradt egyéb füstös falaknál. A régészek egy évszázada keresik a régi vár föld alatti maradványait, de nem sok reménnyel. Intenzívebben 1973- ban kezdődött meg a kutatómunka, mely ma is tart. Legutóbbi eredményekről számolt be a Váci Múzeumi Egyesület előtt Tettamanti Sarolta, aki Kővári Klárával együtt iráfölinden korosztály sportba Gyalogolni és túrázd jé Alig két éve, hogy ötvenen megalakították a Váci IZZÓ MTE természetjáró szakosztályát, melynek mai létszáma eléri a százhuszonötöt. Ez azt bizonyítja, hogy egyre többen választják a szervezett turizmust. — Hogyan lesz valakiből természetjáró? — Kérdeztük Cseri Bélánét, a szakosztály vezetőjét. — Alapjában véve minden ember szereti a természetet. Azonban nehezen szánja rá magát, hogy egy-egy túrának nekivágjon és nem is rendelkezik minden esetben kellő helyismerettel, nem ismeri a lehetőségeket és a közelében levő természeti szépségeket. Ebben segít a szakosztályunk, ugyanis éves programjában széles választékot nyújt és szinte az egész országot be lehet járni szakképzett túra vezetővel. — Melyek a jövő évre tervezett útvonalak? — Tervezünk túrát a Pilis hegységbe, a Budai-hegységbe, a Cserhát, a Börzsöny és a Kőszegi-hegység tájaira, Csehszlovákiába az Alacsony-Tátrába, a Zempléni-hegységbe. De közkedveltek a balatoni kempingekben felállított sátraink is, amelyeket a nyári hónapokban vehetnek igénybe a szakosztály tagjai. — Ezen kívül milyen előnye van annak, ha valaki a szakosztály tagja? — Csekély tagdíjfizetés mellett sportszereket is kölcsönzünk. Sátrakat, hálózsákokat, gumimatracokat és ezt a szakosztály tagjai féláron vehetik igénybe. De a több napos túrákon is a szállásköltség' felét kell fizetni a tagoknak. Eddig 50 százalékos útiköltség-kedvezményt is kaptunk, amely ez évben megszűnt. Elképzelhető, hogy valamivel kevesebb lesz a résztvevő túráinkon. — Időközben 1983-ra megkapták a kedvezményt. — A szerk. — Az indulás előtt egyébként minden tudnivalót ismertetünk a résztvevőkkel. Azt is. hogy milyen hosszú a túra, milyen a nehézségi fokozata, mennyi élelmét hozzon magával és ezáltal mindenki a legoptimálisabban fel tud készülni a kirándulásra. Mert sokszor az egyénileg megtervezett utakon váratlan akadályok is merülnek fel, a legszebb kirándulás is végződhet bosszúságokkal a kellő felkészültség hiányában. Ez a túraszakosztályunk tagjaival nem fordulhat elő, mivel a legapróbb részletekre is felhívjuk a figyelmet. — Milyen a szakosztály öszszetétele? — A fiatalok éppúgy megta lálhatók közöttünk, mint a középkorosztályhoz tartozók. Egyegy hosszabb kirándulás és a külföldi utak alkalmával még túljelentkezés is gyakran előfordul. Az idén olyan széles a választék, hogy mindenki megtalálhatja a kedvére való utakat és a megnövekedett létszámmal arányban szakosztályunk is egyre több támogatást kap Papp László nyitja a Géza király téri ásatásokat. Ezek szerint az iskola udvarán látható romról biztosan megállapítható, hogy az nem a vár kapubástyájának maradványa. Ugyanílyet fedeztek fel a Mártírok útja 21. számú ház mögött, melyről kiderült, hogy török építkezési móddal készítették,' anyagai között megtalálták a régi székesegyház oszloptöredékeit, faragott köveit. E két bástya a várfal keleti erődítménye volt. Megtalálták a várfal nyugati maradványait is, tnely valószínű azonos a templom és a Duna közötti támfallal. Ugyanitt gazdag lelettel egy különleges török eredetű építményre is bukkantak. A várfal déli részét a mai Bajcsy-Zsilinszky utcára teszik, mely alatt a török temető volt, a várfal északi részét a mai Tímár utca vonalára, ahol volt a várkapu, 'és a vizesárkot áthidaló város felőli bejárat. A vár belső palotái, épületei között ráakadtak az első váci székesegyház alapjaira, a mai levéltár és a sportpálya között. Ennek déli sarkánál egy szétrombolt kriptát találtak, mely a középkori székesegyházhoz tartozott. Valószínűsíthető, hogy a ferencesek, a templomuk építésénél nem használták fel a székesegyház alapjait, minj ezt korábban hitték, hanem attól északra építették fel. A székesegyház alapjain talált köveket is kolostoruknál használták fel. A jelenlegi ásatásoknál a legtöbb energiát, pénzt a földmunka emészti fel, tekintve, hogy a romokat 4—6 méter mélységben kell feltárni. Kár lenne a munkát most abbahagyni, amikor a vár topográfiai helyzetét tisztázták. M. Gy. Csillagászat és földtörténet A Gyerekeknek A nagymarosi József Attila Művelődési Házban január 18- án Sebhelyek a Föld felszínén címmel ismeretterjesztő előadást tart dr. Nagy Sándor. Az előadáson a gyerekek csillagászati és földtörténeti ismereteiket gyarapíthatják. Január 25-én A technika bűne és szerepe jövőnk alakításában címmel hallhatnak előadást. .ISSN 0133—2759 (Váci Hlrí.:.
