Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

Egyelőre nincs veszélyben a termés Hozzáláttak a metszéshez Az év második hetében a közvéleményt is széles körben érdekelte, hogy az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, már­ciust idéző tavaszias időjárás­nak a mezőgazdaságban mi­lyen következményei lehetnek. A Mezőgazdasági és- Élelme­zésügyi Minisztérium illetéke­sei elmondották, hogy pillanatnyilag nincs ok kü­lönösebb aggodalomra, ám aláhúzták: egy viszonylag gyors időjárásváltozás már merőben más következtetést indokolna. A szokatlan enyhe­ség a kisebb-nagyobb esőzések és a talaj vízzel való feltöl­­tődése alapjában véve kedvező hatással lehet az idei termés­re. Gondok csak abból adód­hatnak, ha átmenet nélkül száraz, hideg időjárás köszönt be, ebben az esetben ugyanis a növényeket hőtakaró vé­delme nélkül érné a mí­nusz 5—10 fokos hideg és ez elfagyásokkal járna. Természetesen tartósabb lehű­lés idézné csak elő ezt a nem éppen kedvező helyzetet. Szá­molni kell azzal is, hogy a ké­sőbbiekben is lehet böjtje a mostani napsütésnek és a plusz 5—10 fokos hőmérsék­leteknek. Az őszi mélyszántással egyébként már két hete elké­szültek, s nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek területén for­gatták meg kellő mélység­ben a talajt. hanem sokfelé a kistermelők földjeire is jutott idő és gépi erő. A nagyüzemek időben felkészítették a gépeket és a traktorosokat is érdekeltté tették a többletmunka vállalá­sában. A gyümölcsöskertekben itt­­ott már hozzáláttak a fák úgy­nevezett koronaalakító met­széséhez. Ez a tavaszi szezon első munkája, ami, hogy-hogy nem, mostanában mindig a té­li időszakra esik. Ma: 3. oldal: Lekapcsolva 4. oldal: Misi és a többiek 3. oldal: Postabontás 7. oldal: Téma: az olimpia 8. oldal: Nem volt öttalálatos Egy gonddal kevesebb VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Pest megyei vállalatok experttervei Biztos lábbal a külpiacon A piacon maradni, sőt, ha lehetséges, az eddigieknél is több, gazdaságosan értékesíthető árut exportálni, akár jelszava is lehetne ez a legtöbb Pest megyei vállalat ve­zetőjének. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára kúpgörgős csapágyainak keletje van mind a szocialista, mind a tő-NÉZŐKE Sokféle lehet valaminek az ismerete — részbe­ni vagy alapos, felüle­tes vagy kimerítő, o így to­vább —. akár tárgyról, akár fogalomról, esetleg a kettő­ről együttesen legyen szó, az azonban bizonyos, az is­meretek szinte soha nem befejezettek, azaz gyara­podnak; gyarapíthatók. Is­mereteinknek különleges fontosságú terepe az iskola, az oktatás, az ifjú nemze­dék —, dp: egyre gyakrab­ban az idősebb nemzedékek — tudásának állapota, bő­vülésének hogyanja, hiszen a holnapnak szóló befekte­tések közül a legjelentő­sebb az, amit az iskola tes­tesít meg, az oktatás, a kép­zés, az ismeretszerzés. A pe­dagógusok megfogalmazása szerint az oktatás lényege­sen megváltozott és folya­matosan változó követel­ményekkel néz szembe, ám a körülmények, a feltételek korántsem változtak, vál­toznak ezzel párhuzamos mértékben. A körülmények, a feltételek alatt nagy hi­ba lenne pusztán a tárgyi, pénzbeli ágyazatát érteni az oktatásnak, mert ide soro­landó az is, mit tudnak, is­mernek a szülök az iskola feladataiból, módszereiből, tevékenysége köznapjaiból. Amint az szintén ide tar­tozik, képes-e megértetni az iskola a nevelési, oktatási célokat a szülőkkel, avagy a felek olyan párbeszédre kényszerülnek, ahol min­denki mondja a magáét, keveset törődve vele. a má­siknak mi a véleménye. Valójában az előbb vá­zoltak elvi alapvetését ad­ják annak a folytonosan bővülő kapcsolatnak, alkotó együttműködést célzó vi­szonynak. amely az aszódi 2. sz. általános iskolát és az Ikladi Ipari Műszergyár több szocialista brigádját összefűzi. Van ennek a kap­csolatnak írásos dokumen­tuma is seregnyi — mivel időről időre bővülnek az együttműködési megállapo­dások —. ám ezeknél sok­kal lényegesebb az a szem­lélet- és gondolkodásmód, amely a feleket jellemzi; többet akarnak tudni egy­másról. Ne szépítsük a múl­tat: az iskolákat és a brigá­dokat egymáshoz fűző. nap­jainkra természetessé lett mozgalom nem többnek, lel­kes kampánynak mutatko­zott kezdetben, ráadásul olyan kampánynak, ahol az iskolák kapnak, az üzemek adnak, s amit adnak, az az anyagi segítség, a munká­ban megtestesülő támoga­tás. Kár lenne tagadni, nan­­jainkban is sok helyen itt tart még változatlanul a mozgalom, ennél az egyen­lőtlen, de az iskoláknak kétségtelenül hasznos álla­potnál. Ugyanakkor azon­ban nagy hiba lenne észre nem venni, hogy mint az említett aszódi példa eseté­ben, jó néhány oktatási in­tézmény és üzem fölfedezte a továbbépítés, a tovább­­épülés lehetőségeit, közöt­tük a nagyon fontosat, a tágasabb értelműt, mert már nemcsak az anyagiak­ra kiterjedő adok, kapok jelentőségét. Az aszódi iskola nevelői rájöttek, hogy a brigádmé­retekre felbontott üzemi kapcsolat új nézőkét kínál a — szülőknek. Igen, a szü­lőknek, hiszen a brigádok­ban szép számmal vannak olyanok, akiknek iskolás korú a gyermeke, azaz ha szoros a brigád és az intéz­mény kapcsolata, akkor egyben a szülő és az isko­la kapcsolata is szilárdabb, tartósabb, tartalmasabb le­het. A fényképezőgép, vagy általában minden optikai készülék nézőkéje a pontos beállítást, azaz a megfelelő mérést, fényképezés esetén a megörökíteni kívánt rész­let pontos kiválasztását szolgálja. A hangsúly, mint a dőlt betűs szedáa az előb­bi mondatban kifejezi, a pontos szóra jut; az iskolá­ról, az ottani oktatási, ne­velési célokról, eredmé­nyekről, gondokról kínál pontos, de legalábbis a ko­rábbiaknál pontosabb ké­pet az új nézőke. Fontos ez? Igen. S nem azért, hogy a szülő okosabb legyen — bár az is jó — ezekben az ügyekben, nem azért, hogy a szülők szemében a peda­gógus tekintélye erősödjék — persze, ez sem mellékes —, hanem azért fontos e képletes nézőke használata, mert a gyermek kamatoz­tathat belőle sokat! Valójában az iskolaügy egésze és minden rész­lete nem ítélhető meg más szemszögből — nem lenne szabad megítélni —, mint abból, mi hasznos a gyermeknek, mi nem, fni szolgálja eredményesen ne­velése és oktatása iskolái és otthoni gyakorlatának egy­ségét, s mi nem. Annyi re­formkísérlet és reform után még mindig ott a gond, túl­zottan nagy a szerepe az úgynevezett formális — az­az hivatalos, szervezett rendben megvalósuló — kapcsolatoknak. A kelleté­nél viszont kevesebb az in­formális kapcsolatok — az­az a kölcsönös érdeklődé­sen, a személyes szimpá­tián. az azonos törekvések fölismerésén alapuló viszo­nyok — szerepe, súlya. A nézőkék gyarapítása ezért lényeges; a jobban megis­mert részletek az egész is­meretét segítik elő. M. O. kés piacokon. A KGST csap­ágyipari együttműködési szer­vezetének tagjai szívesen fo­gadják a Pest megyei terméke­ket, s a szállításoknak csak a gyártósorok teljesítménye, meg a magas importhányad szab határt. És természetesen az, hogy kap-e az ország cserébe olyan típusokat, amelyekre idehaza van szükségünk. Hosz­­szú tárgyalások után jelentős szerződést kötött a vállalat egy USA-beli céggel, amely nagy mennyiségben vásárolja a diós­­rii termékeket — tájékoztatott Róna Gábor kereskedelmi igazgató. Az üzlet mindkét fél számára kedvező, s valószínű, hogy hosszabb időre szóló együttműködés lesz az eredmé­nye. A Pest megyei Pincegazda­ság alföldi borokkal dolgozik, de ezek nem tartoznak a nem­zetközileg elismert fajták kö­zé — mondta el a vállalat ke­reskedelmi főosztályvezetője, Simon Péter. Van azonban olyan termékük, amelyiknek a minősége a maga területén a legjobbak;kal is vetekedhet. A Márka vermut egy 1971-es borvilágversenyen a Chinzanót és a Martinit is megelőzte. Kelendő is a szocialista or­szágokban. Olyannyira az, hogy kemény cikknek számít­ják a kereskedők. A Hajó- és Darugyár váci egységében felemás a kép, amelyet dr. Vikor László osz­tályvezető-helyettes festett a gyár számára oly fontos kon­ténerpiacról. A nemzetközi gazdasági recesszió miatt óva­tosabban rendelnék a külföldi szállító és szállítmányozó vál­lalatok. A váci gyár ennek el­lenére sem panaszkodhat, mert négyezer szállítódobozra van szerződése. A helyzet azonban mégsem megnyugtató. Rende­lés ugyan van elegendő, de a vevők csak lassabb ütemben hajlandók átvenni a terméke­ket. Cs. A. A Nagykörösön megtartott egységgyűlés elnökségének első sorában, balról Jobbra: Évin Sándor helyőrség­parancsnok, Fekete Antal, Furuljás János, Go.zián Lászlóné, Kósa Sándor, Fehér Béla és Pásztor István. Tegnap folytatódtak Pest megyében a munkásőr egység­­gyűlések. Százhalombattán és Nagykőrösön adtak számot múlt évi munkájukról. Százhalombattán, a DKV színháztermében a Ligeti Ká­roly munkásörzászlóalj gyűlé­sén részt vett Nagy Richárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Televí­zió elnöke; Jámbor Miklós, az MSZMP- Pest megyei Bizottsá­gának tagja, az SZMT vezető titkára, Balázs Gézáné, a száz­halombattai pártbizottság első titkára, Méray Tibor, az érdi pártbizottság első titká­ra, Kovács János, a Mun­kásőrség Pest megyei parancs­nokának helyettese, Ferenczi Illés, Százhalombatta tanácsel­nöke, Mógor Béla érdi tanács­elnök. Horváth György, a százha­lombattai városi pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Horváth Rezső egységpa­rancsnok ünnepi beszámolójá­ban megemlékezett többek kö­zött arról, hogy múlt év ja­nuárjában szerveződött zászló­aljjá a Ligeti Károly nevét vi­selő egység, és ennek nyomán még a korábbinál is hatéko­nyabban oldották meg sajátos politikai feladataikat. A Ligeti Károly munkásőr­­zászlóalj személyi állományát a Munkásőrség Pest megyei pa­rancsnoka oklevél-dicséretben részesítette, amit Kovács Já­nos, a megyei parancsnok­helyettes adott át Horváth Re­zső egységparancsnoknak. Ki­váló Parancsnok kitüntetést, négyen. Kiváló Munkásőr ki­tüntetést tizen vettek át. Az ünnepség kimagasló eseménye volt, amikor a harminckét munkásőrjelölt letette az esküt. A ceglédi járási-városi mun­kásőr-zászlóalj Nagykőrösön, az Arany János művelődési otthonban tartotta meg egy­séggyűlését. Gotzián Lászlóné, a városi pártbizottság titkára elnökölt és köszöntötte az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gát képviselő Furulyás Jánost, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagját, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnökét, a járás politikai, társadalmi és gazda­sági vezetőit. Kása Sándornak, a Mészáros János nevét viselő egység pa­rancsnokának ünnepi beszá­molója után Fehér Béla. a Pest megyei pártbizottság tagja, me­gyei munkásőrparancsnok és Fekete Antal, a járási pártbi­zottság első titkára adta át a kitüntetéseket. Az egység első helyezést ért el a megyei szo­cialista versenyben és tizenhét év után másodszor is birtoká­ba került a vándorserleg. Ünnepi beszédet Pásztor István, az MSZMP nagykőrösi bizottságának első titkára és Furulyás János mondott. (Az egységgyűlés emlékezetes pilla­natait a 3. oldalon részleteseb­ben ismertetjük.) Virág minden mennyiségben a Sásáéból Állják a verseift A Sasad Termelőszövetkezet egyike az évtizedek óta virágtermesztéssel foglalkozó gazdaságoknak. Míg ko­rábban szinte egyedül uralta a piacot, mostanra több mezőgazdasági nagyüzem növelte üvegházfelüleíét, s tért át a virágtermesztésre. A Sasad azonban az erős konkur­­rensia közepette is állja a versenyt. Mindez a megválto­zott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás ered­ménye. Labdák útra készen Mintegy százötvenezer futball-labdát készítenek a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat gödi részlegében. A tavalyihoz ha­sonlóan, a szocialista országokba a labdák negyven százalékát, belföldre mintegy húsz százalékát szállítják. Várhatóan az idén emelkedik a tőkésországokba exportált mennyiség. Barcza Zsolt felvétele A szövetkezet üvegházainak felülete ma eléri az 50 ezer négyzetmétert. A virág zömét saját üzleteikben árusítják, de az előállított áruk mintegy 10 százalékát Jugoszláviába és Ausztriába exportálják. Gaz­dálkodásuk eredményességét bizonyítja, hogy tavaly 52 mil­liós árbevételt és 3 millió fo­rintos nyereséget könyvelhet­tek el a virágkertészetben. Mindez azért sikerülhetett, mert idejében léptek, s az elsők között tértek át a drága olaj helyett az üvegházak földgáz­zal való fűtésére. Külön meg­határozták a virágfajták hőigé­nyét. Amelyik növénv keve­sebbet igénveL nem tüzelnek rá annyira. ötletgazdagságukat bizonyít­ja, hogy a helynez kötött vi­rágtermesztő asztalok helyett gurítható állványokat szerel­tek, illetve szereinek az üveg­házakba. Ezzel megszűntek a kezelőutak, és mintegy 30 szá­zalékkal több növényt tudnak egyszerre felnevelni a korábbi­val azonos területen, azonos hőmennyiséggel, A jól értelmezett gazdasági versenyt szívesen veszik a szö­vetkezet vezetői. Sok pénzt ál­doznak a rekonstrukcióra, bő­vítésre. Az idén egy, már el­használódott 5 ezer négyzet­­méteres üvegház helyett épí­tenek újat és 3 ezer négyzet­­méteres bővítést is terveznek. Az NDK-ból importált üveg­házak beruházási költsége el­éri a 38 millió forintot, meg­térülési ideje évi 4 százalékos amortizációt véve alapul, 25 esztendő. Ez nagyon hosszú idő, mégis vállalja a terheket a gazdaság. Megfelelő karban­tartás mellett ugyanis 30—35 esztendeig is hasznosíthatók a termesztő berendezések. A Sasad üvegházaiban most is szépen virítanak a különféle A gurítható virágasztalok beszere­lésével 30 százalékkal növelték az üvegház felületét. Erdősi Agnes felvétele színpompás virágok. Fokföidi ibolyából például 200 ezret, be­góniából 80 ezret állítanak elő évente. Nagy mennyiséget kül­denek 50 saját üzletükbe cik­lámenből, orchideából, horten­ziából, rózsából, szegfűből és még sorolhatnánk. A különle­ges igények kielégítésére újabb és újabb virágfajtákat impor­tálnak, amelyekkel szaporítás után találkozunk boltjaikban. B. 1. a K Ö ZÉLET Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 33. évfordu­lója alkalmából. xxvn. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Ára: 1,40 forint 1983. JANUAR 16. VASÄRNAP Mffnfőiliesk fii iRynkása7-sgysésMíí^@k fizeiihét év után Isiiét elsők

Next

/
Thumbnails
Contents