Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

jeles évfordulók A természet hajdanHaitatoi Négyszáz esztendős adatok­nak nehéz az igazságát ellen­őrizni. A szakirodalomból, bár némi bizonytalansággal, még­is arra lehet következtetni, hogy éppen négyszáz éve mű­ködött városunkban Szilvás­újfalvi AnderJco Imre rektor uram. Az első iskolai elöljáró, tanító, akinek a nevét ismer­jük. Vándorló ember volt. Járt Wittenbergben, Heidelbergben, s aztán Svájcban, Hollandiá­ban, Franciaországban, Ang­liában. Idehaza pedig Sáros­patakon, Nagybányán, Deb­recenben, Nagyváradon, s ha minden igaz, hát Nagykőrö­sön is. Máskülönben nem elfelejtett ember Szilvásújfalvi Anderko Imre. Nevezetessége, hogy ő volt az első magyar bibliográ­fus, vagyis könyvész. Az álta­la ismert egyházi énekesköny­vek címét lajstromozta, volt 1602-ben. Nem időtálló Ügy illenék, hogy ha már az első magyar bibliográfus az első, névről is ismert taní­tó volt Nagykőrösön, s tudo­mányát itten csepegtette né­hány esztendeig a nebulók fe­jébe, legyen is hagyománya errefelé a könyvészet tudo­mányának. Hát van is, szó se róla, akad néhány nagykőrösi — vagy félig-meddig az — bibliográfia, címjegyzék a könyvtárakban. Csakhogy eléggé hiányosak. Illetve tel­jesek abban a tekintetben, hogy szépen felsorolják a Nagykőrösről írott műveket, ám ha valaki a nagykőrösi, vagy néhány esztendőre ide vetődött híres emberek életé­ről, s itteni működéséről akar bővebbet megtudni, annak bi­zony irtás könyvészeti mun­kákat is fel kell ütnie. Pél­dának okáért Szilvásújfalvi Anderko Imre urampak sem könnyű a nyomára bukkanni helybéli bibliográfiákból • Ugorjunk az első könyvész körösi napjaitól négy évszá­zadot a legutolsó megjelent nagykőrösi bibliográfiáig. Ez 1978-bán került bele az Arany János MúzéüM közleményéi­nek első kötetébe. Szerzője, Fekete István akkor azt írta, hop r „A Nagykőrössel foglal­kozó munkák számbavétele abból a szemvontból is fon­tos, hogy megláthassuk azokat a fehér foltokat, amelyekkel nem, vagy nem időt állóan foglalkoztak elődeinli". Ha már megemlítődtek a fehér foltok, keresgéljünk, íme, feltűnő a természettudo­mányi, természetrajzi mun - kők hiánya. Néhány mű azért akad az e nemből valókból is. Például Boros Ádám írt 1935-ben a vidék homoki er­dőinek növényvilágáról, V. Faragó Mária a környék föld­tani viszonyairól 1938-ban, Hargitai Zoltán ugyancsak a 30-as években három tanul­mányt tett közzé a határ nö­vényvilágáról, s megjelent né­hány földrajzi leírás is a múlt század közeDe óta. . Mindössze ennyi figyelmet fordítottak volna a természet­tudósak Nagykőrösre? Szeren­csére sokkal többet. Bizonyság erre, hogy a minap Simon László régészünkkel átlapozva a Földtani Közlöny újabb számait, hét olyan tanulmányt leltünk, melyekből a vidék földjének története olvasható ki. Más tudományágak mű­velői sem bánnak mostoháb­ban a várossal. Csakhogy er­ről a szakemberek szűk kö­rén kívül kevesen tudnak. A könyvészek is, lám, csak a je­lesebb, a város nevét a el­mükben is hordozó természet­tudományi munkákat tartják számon. A természetbúvárok mellő­zése teljességgel érthető. A múltba tekintés során, a ha­gyományoktól és a mai köz­véleménytől is támogatva a történeti, a társadalomtudo­mányi, a gazdaságtörténeti, a néprajzi és legfőképpen a szépirodalmi kutatás kapott zöld utat errefelé. A bibliográ­fusnak is ezt az igényt kell kielégítenie. Mindennek vég­ső oka az, hogy a város ne­vét, immáron több mint száz esztendeje, az iroda lomtörté­nészek, gazdaságtörténészek és a török idők történészei em­legetik leggyakrabban. Vélethnül sem Lényegében két név határoz­za meg itt a múlt iránti ér­deklődés jellegét. E két név: Arany János és Erdei Ferenc. Arany maga a kutatnivaló, Erdei viszont a mester volt, aki megmutatta, hogy mit ér­demes errefelé vizsgálgatni. Erdei Ferenc mérhetetlen ha­tásának bizonyítéka, hogy a mezőgazdaság nagykőrösi tör­ténetének kutatói rendszerint a természeti, vagy a talajvi­szonyok jellemzésénél is Er­dei Ferencre hivatkoznak, s véletlenül sem a talajtani térképekre és tanulmányokra. Máskülönben persze az is igazj hogy maga a természet sem kínált valahogy annyi kutatnivalót errefelé, mint az irodalmi élet története. De az is igaz, hogy a múltba for­dulók Arany János fényétől elvakítva, mindent és minden­kit az irodalom felől elindul­va közelítettek meg. Ennek az eredménye, hogy Arany ta­nártársait, kissé a kutatás is, de a közvélemény minden­képpen íróként, költőként tart­ja számon. Nem alaptalanul, minthogy néhányuk valóban íróember is volt. Ámde nem­csak az! » Itt van például Mentovirh Ferenc esete. Jó verseket írt, s haladó szellemű, politikus költő volt. Hosszú időn át nem készülhetett magyar an­tológia A tél című verse nél­iátszó közösségek Hasznos versenyek A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége 1983. januárjától 1984 nyaráig tartó tömegsportjátékot hirdet a XXIII. nyári olimpiai játé­kokhoz kötődően. A játék az Edzett ifjúságért tömegsport­­mozgalom egyes követelmé­nyeinek teljesítéséhez közös­ségi kereteket ajánl a 6—14 éves korosztály egészének. Azoknak a baráti, lakóterületi, lakótelepi, utcai, játszótéri, őr­si, szakköri stb. közösségeknek, amelyek szabad idejük jó ré­szét, a hétvégeket, a nyarat, az iskolai szünidőket stb. együtt töltik. A játék célja az, hogy rend­szeres. játékos programot ajánljon a szabad időre a gyer­mekek természetes mozgásigé­nyének kielégítéséhez, vala­mint, hogy öntevékenyen erő­södjék a közösségek belső éle­te és másokkal való kapcsola­ta. A követelmény az. hogy a játék időtartama alatt (1983 februárjától 1984. május 10-ig) a kis közösség minél sokolda­lúbb, legalább 20 találkozón vegyen részt lakóhelyén és an­nak környékén. A játék mozgásanyaga a labdajátéksporthoz és az azo­kat előkészítő csapatjátékok­hoz kötődik. A szervezéshez gyűjteményt adnak majd köz­re. Két kategóriában (kisdobo­sok és úttörők), 7—15 fős csa­patok vetélkednek, a csapatok­ban egy-egy alkalommal 3—3, 14 éven feletti is szerepelhet. Az úttörősportjáték három szakaszból áll. Az előkészítő részben az úttörővezetők meg­ismerték a játék követelmé­nyeit. A játék szakaszában (1983 januárjától 1984. május 1-ig) a kialakult közösségek versenyeznek egymással, befe­jezésül 1984. május 1-től au­gusztus 1-ig kerül sor az érté­kelésre és a jutalmazásra. Nagykőrösön az öt általános iskolában bázist alakítanak ki. ahol a kifüggesztett tablón a csapatok nyilvánosan is veze­tik majd eredményeiket. Nagykőrösi pajtások! Ja­nuár 20-ig alakítsatok játszó közösségeket, válasszatok bá­zist és február 10-ig juttassá­tok el a nevezési lapokat a vá­rosi úttörőelnökséghez. A leg­jobban szereplő kisdobosok csillebérci, az úttörők pedig zánkai sőt külföldi jutalom­­táborozásra is eljuthatnak. Sok sikert kívánunk a résztve­vőknek. kül. Viszont élete főműve, az Új világnézet mégiscsak filo­zófiai tanulmány. Mechanikus materialista, darwinista elmél­kedés. Viszont Nagykőrösön, legalábbis az iskola átszerve­zése után, természettant taní­tott. Lefordította Schlödlertől a Természet könyvét, aztán matematika tankönyvet írt s egy tanulmányt a Föld őskorá­ról. Minthogy a vadászatot, a társasági életet felettébb ked­velő ember volt, s „viselt dol­gai” anekdotákba kerültek, le­hetetlen feltevés azt hinni, hogy természetszemlélete ha­tástalan volt a közgondolko­dásra. Lépjünk tovább. Matemati­kus volt az ugyancsak költő­ként, műfordítóként elköny­velt Szász Károly is. Az ap­jával együtt készített számtan­könyve, noha van jobb, ma is megállná a helyét. Ez az apa, idősb. Szász Károly (sosem járt Nagykőrösön) jogász és politikus volt ugyan, de azért matematikát is tanított. Te­metésén Bolyai Farkas mon­dott beszédet. Imigyen: „Ifjak! Tanítótokban csaknem min­den Múzsák egyesült lángja aludt ki” Nos, ez a szellem, ez a mindenhez értés és természet­­szeretet plántálódott át Nagy­kőrösre is a fiúval. S itt tár­sakra lelt. Matematikus és természettudós is volt Szigeti Warga János. Vegyész, jogász és újságíró Jánosi Ferenc. Természettudós, nyelvész, tör­ténész és irodalmár volt Weiss János, matematikus volt To­­mory Anasztáz, s matemati­kus és történész Salamon Fe­renc. Még nem értünk a híres ta­nárok sorának végére, de eny­­nyi is elég. Legalábbis annak bizonyítására, hogy a termé­szettudományok történetének kutatói is érdeklődéssel for­dulhatnak a múlt felé. S per­sze a mai természeti környe­zet is kínál kutatnivalót. Csak­hogy mindennek nincs gazdá­ja. A múzeum helytörténeti, irodalmi és néprajzi intéz­mény. Az MTESZ keretében műszaki tudományos egyesüle­tek működnek. A TIT nem kutat, hanem ismertet, ter­jeszt. Megférnek egymással Valamit meg kellene vál­toztatni. Itt az alkalom. Ép­pen százhuszonöt esztendeje jelentette meg Mentovich Fe­renc a Marosvásárhelyi füze­teket, bebizonyítva, hogy a humán és reál ludományok megférnek egymás mellett. Farkas Péter A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1983. JANUÁR 15., SZOMBAT Energiaelláfás Jól működő transzformátor KSnnyen kezeibe-!©, telj&seu automatizált A szalag átvágása, a kapu megnyitása, az indítókapcsoló elfordítása mindig nagy, s gyakran ünnepélyes esemény is. Ám minden újdonság igazi próbája az idő, a használat. Városunk legfiatalabb építmé­nye, a Törteli úti 120/20 kilo­voltos transzformátorállomás hovatovább két hónapja állja az idő próbáját. Távjelző — Persze a S5 millió forin­tért megépített állomás igazi vallatása az első zivataros na­pon lesz — mondja Dávid Ist­ván DÉMÁSZ-kirendeltségve­­zető. — Elvben természetesen bírja az állomás a villámcsa­pást. Feltehető, hogy a való­ságban sem lesz vele problé­ma, mert szinte csoda, hogy milyen jól, fogástalanul mű­ködik. — Ez egyedi tervezésű transzformátor- és kapcsolóál­lomás? — Lényegét tekintve típus­állomás. Ezt is, mint sok ha­sonló társát, az ERŰTERV ter­vezte. A technológiai szerelés, a VERTESZ dolga volt, az épí­tés pedig a DUTÉP Vállalaté. — A város szélén járók hoz­zászoktak már a tájba illő, s mutatós építményhez. A meg­szokás ellenére mégis gyakran megkérdezik, hogy miért volt e munkára szükség? — Nagykőrös és környéke biztonságos villamosenergia­ellátása érdekében kellett be­lefognunk ebbe a beruházás­ba. A régi transzformátorállo­más már közelített a telítő­déshez. S a várossal szomszé­dos területek ellátása is meg­követelte, hogy üzemzavar ese­tén segíteni tudjunk. A régi állomással ilyen se­gítségre nem nagyon volt mó­dunk. Most már nemcsak Nagykőrös, hanem Kecskemét, Cegléd és Lajosimizse energia­Megszokták már az újat A köznyelvi szóhasználat sze­rint „belakták” már a tanárok és a kisdiákok a Petőfi iskola új épületét. Jobb oldali képünkön: dr. Bognár Gyuláné olvasási órát tart az 1/A osztályban. Alsó felvételünkön: Hullner Péterné testnevelő tanárnő a város sportéletének nagy kin­csében, a gyönyörű tornate­remben foglalkozik az ötödik osztályosokkal. Hancsovszki János felvételei ellátása is biztonságosabbá vált. Ezt könnyen hihetővé te­szi az az adat, mely szerint az energiaáteresztő képessége két és félszerese a réginek. Ugyanakkor a kezelése könv­­nyű, mert teljesen automati­zált. Távjelző berendezése értesít minket arról, ha valami baj van. Ez a szerkezet még az il­letéktelen behatolókról is jel­zést küld. Nem kell mindig ott lennünk. — Hányán foglalkoznak az állomás üzemeltetésével? — Hatunknak van vizsgája a kezeléshez, de a rendszeres felügyelet Sípos Lajos és Far­kas József dolga. — Mi s magyarázata annak, hogy a fogyasztók egyáltalán nem vették észre az állomás bekapcsolását? — Mert mint mondtam, a régi állomás még csak közelí­tett a telítődéshez. Nagyobb bajok nem voltak az energia­­ellátással. Mi, szakemberek vi­szont némi aggodalommal gon­doltunk a jövőre. Most meg­nyugodtunk. Különösen azóta, hogy a gyakorlatban is tapasz­talhattuk az állomás használ­hatóságát, kifogástalan üze­melését. Bővíthető Régebben átlagosan kétszer volt évenként komolyabb, olyan negyedórás áramszünet. Most erőteljesen lecsökkent az ilyen kiesések bekövetkezésé­nek valószínűsége. S a távo­labbi jövő is biztató. Egyelőre a régi állomás, né­miképp korszerűsítve, tarta­lékként üzemel. Az új állomás pedig úgy épült, hogy könnyen bővíthető legyen. Pénzkérdés csupán, hogy mikor állítjuk be az állomásra a második transz­formátoregységet. Látványos — Az arra járók valójában nem a transzformátort csodál­ják meg... — Valóban nem, hanem a 120 kilovoltos kapcsolóberen­dezést. Ez az állomás látvá­nyos része. F. P. Felvásárlás A zöldség- és gyümölcsfel­­vósárlás tavalyi adatai kedve­ző képet mutatnak. A Nagykő­rös és Vidéke Áfész, az Arany János Tsz és a Mészáros János Tsz összesen több mint 7 ezer 200 tonna portékát vett át a kistermelőktől. E hatalmas mennyiségből 6 ezer 900 ton­nányi áru az áfészen keresztül jutott a piacokra vagy a kon­zervgyárba. Az átvett zöldség és gyümölcs mennyisége mint­egy 2 ezer tonnával haladta meg a tavalyelőttit. Asztalitenisz Küzdőképességhil — files A sportotthonban kettős, me­gyei férfi asztalitenisz csapat­bajnoki mérkőzésre került sor. Nagykőrösi Kinizsi II.—Far­mos! KSK 16:4. A körösiek sokkal jobbak voltak és biz­tosan győztek. Dr. Domonkos 4, Pörge 4, Iván Z. 3 és Juhász 2 egyéni, Iván Z.—Pörge 2, dr. Domonkos—Juhász 1 páros já­tékot nyert. Nk. Kinizsi ifi—Farmosi KSK ifi 10:0. Végre kijött a lépés a kinizsls fiataloknak, és nagy fölénnyel nyertek. Győz­tesek: Nagy (3), Kiss Z. (3), Rácz (3) és Pesti—Kiss J. (1). A sportotthonban rendezte a Kinizsi módszertani bizottsága az általános iskolás Áfész Ku­pa sportvetélkedő-sorozat leány egyéni asztalitenisz-viadalát. Fiat csapatból 2X2 fő, így ösz­­szesen 24 induló versenyzett. A selejtező, a középdöntő és a döntő is hatos csoportokban, körmérkőzéses rendszerben folyt. A mezőny eléggé ki­egyensúlyozott volt, de a leg­jobbak jutottak az első hat közé. Igazi maratoni csata volt. Nyolc asztalon is több mint öt óra hosszat tartott a verseny. A döntősök minden dicséretet megérdemelnek küz­dőképességükért. Személyen­ként 15 mérkőzést kellett ját­szaniuk. A végeredmény: 1. Holló Ju­lianna (Nk. Petőfi isk.), min­den mérkőzését 2:0-ra nyerte; 2. Hargitai Bernadett (Nk. Pe­tőfi isk.); 3. Fehér Zsuzsa (Ko­­cséri isk.); 4. Lázár Éva (Rá­kóczi isk.); 5. Járó Mária (Kos­suth isk.), a 3—5. helyet az egymás elleni eredmény dön­tötte el; 6. Kis Erika (Nk. Pe­tőfi napközi). Szombati sportműsor Asztalitenisz Gödöllő: megyei ifjúsági egyéni és páros bajnokság. Kézilabda Lajosmizse: a Duna—Tisza közi serdülő fiú bajnokság 1. fordulója. Kosárlabda Budapest: Ferencvárosi VSE ■—Nagykőrösi Pedagógus, női MNK-mérkőzés. Labdarúgás Petőfi-sportcsarhok, 15 óra: Városgazdálkodás—Áfész, 16: Konzervgyár—Mészáros Tsz, 17: Toldi Pedagógusok— PVCSV, kispályás öregfiúk te­­remkupa-mérkőzés. Sakk Budapest: MÉH Kupa álta­lános iskolás leányverseny. Sportlövészet Szentendre: légfegyveres Pest megyei Kupa-viadal. Vasárnapi sportműsor Sportlövészet Szentendre: légfegyveres megyei kupaviadal. S. Z. mm Mozi Konvoj. Színes amerikai ka­landfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Oz, a csodák csodája. Színes, szinkronizált amerikai mese­film, fél 4-kor. Katasztrófa földön, égen J— II. Színes, szinkronizált szov­jet film, fél 6-kor. Színház ess A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Charley nénje. Berky bérlet. ISSN 0133—£708 (Nagykörösi Hírlap1

Next

/
Thumbnails
Contents