Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
Születésnapon á 2 idő gyorsan múlik, mintha tegnap történt volna, pedig 17 éve már, hogy megjelent az Elnöki Tanács rendelete, amely Gödöllőt várossá nyilvánította, hatvannegyedikként a sorba. A nevezetes alkalomból rendezett ünnepi tanácsülésen dr. Gyetvai József, az akkori tanács végrehajtó bizottságának új elnöke vette át a várossá nyilvánításról szóló okiratot Kiss Károlytól, az Elnöki Tanács titkárától. Aztán 1966. január 5-én megalakult a tanács. Hamar megszoktuk a városi titulust, az új rangot, s örömmel vettük nyakunkba a település új gondjait. A tervezők terveztek, az építők építettek és ahogyan haladt az idő, úgy formálódott Gödöllő új arculata. A fejlődés, ami az elmúlt tizenhét évet jellemezte, minden vonatkozásban tiszteletet parancsol. Nehéz volna felsorolni azokat a létesítményeket, amiket a város magának épített; az egészségügy,- az oktatás, a kultúra, a közlekedés, a kereskedelem terén. Az új város vonzó, ma az egyik legjobban gyarapodó település a megyében, egyre több embernek ad munka- és tanulási lehetőséget. Fokozatosan nőtt a lakosság beleszólási lehetősége is: a tanácsüléseken, a különféle fórumokon egyre többen fejtik ki nézeteiket a városfejlesztésről, ügyesbajos dolgaikról. Különösen az elmúlt években kapott nagy szerepet a továbblépésben a társadalmi munka, amelynek értéke már évente 20 millió forint fölött állandósul. Sajnos ma is vannak még, akik az építés helyett rombolnak, akik nem becsülik új és régi értékeinket, akik rongálják a közös vagyont, s meggondolatlanul, virtusból károkat okoznak. A születésnapon csak abban reménykedhetünk: ők is jobb belátásra térnek. Jobb belátásra tudjuk téríteni őket. Ma, amikor minden tekintetben nehezebbek a körülmények, továbbra sem mondunk le a városfejlesztésről. Ha csak 1982-öt nézzük, akkor is tapasztaljuk, a legfontosabbakra jutott pénz. Okosan, tervszerűen dolgozva jövőre is elégedettek lehetünk a várossá nyilvánítás újévi fordulóján. Csiba József A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1983. JANUÄR 3., HÉTFŐ Veresegyházi változások Teret épít® nyutászok Régi és műemlék épületek Otthonok és támogatóik Járásunk egyetlen szociális otthona sem ' készült annak, aminek ma használják. Még ha különben jó állapotú épületek volnának ezek az otthonok, akkor sem lenne könynyű bennük a megfelelő helyeket, tereket kialakítani az idős emberek kényelmes tartózkodására. De nem azok. Ellenkezőleg, koros épület valamennyi. Állaguk megóvása ezért is nehéz. No meg azért is, mert sosincs meg teljesen a szükséges pénz a karbantartáshoz, felújításhoz. Modernizálni is kéne őket, hiszen az itt élők és dolgozók igényei is változnak, nőnek. A szociális otthonokban éppen ezért állandóan dolgoznak valamilyen szakma képviselői, kőművesek, asztalosok, villanyszerelők, vízvezetékszerelők, tetőfedők, bádogosok. Munkájuk nyomán javulnak a körülmények, de valahogy egy lépéssel mindig elmaradva a követelményektől. » Körülbelül ez az összesítő megállapítása a népi ellenőrök legutóbbi vizsgálatának, amely azoknak az intézkedéseknek a hatását ellenőrizte, amiket a korábbi felmérés nyomán tettek az otthonok vezetői- Az általános tapasztalat, állapították meg, a kisebb anyagiakat igénylő feladatokat elvégezték, a felújításokat nem mindenütt Domonyban festettek, másoltak, melegpadlót raktak le, átalakították a kazánt, s így megfelelő hőmérsékletre fűthetik a helyiségeket. Elmaradt «. mosoda korszerűsítése, aminek magyarázata, hogy az esedékes bővítéssel egyidejűleg újat alakítanak ki. Domonnyal kapcsolatban kell megemlíteni, hogy ez az épület is műemlék, minden változtatáshoz meg kell szerezni a műemlék-felügyelőség hozzájárulását, illetve csak olyan alakítást hagynak jóvá, ami nem bontja meg az épület jellegét. Szadán elvégezték a tetőszerkezeten szükséges javításokat, s társadalmi munkában elkészült a bővítési terv, amelyet az idén valósítanak meg. A bővítmény révén enyhül majd a zsúfoltság. A zsúfoltság egyébként valamennyi otthonra jellemző. S így érthető, ha a fenntartók minden négyzetméternyi helyhez ragaszkodnak. Domonyban a népi ellenőrök javasolták a gazdasági részben levő szobák megszüntetését, egészségtelen voltuk miatt. A felügyeleti szerv nem járult hozzá, mert tízzel csökkent volna a helyek szarna. A lakáskörülmények, az állandó javítgatás, korszerűsítés, az üzemek, szövetkezetek támogatása ellenére sem a legkedvezőbbek. S milyen a lakók ellátása? A népi ellenőrök tapasztalata: az étkezés változatos, az étrend megfelel az életkori sajátosságoknak. Pécelen például bizottság állítja össze az étlapot, amelyben a lakók képviselői is helyet kapnak. Természetesen a központi alapokat valahogyan meg kell toldani. A sertéstartás, a gazdaságok támogatása javítja az ellátást. Ismeretes, hogy a járási pártbizottság, a járási hivatal és a városi tanács kezdeményezésére számos üzem és szövetkezet ajánlotta fel támogatását. Ez különböző formában nyilvánul meg. Domonyban az ifcladi Ipari Műszergyár szocialista brigádjai dolgoztak, a galgamácsai tsz építői teraszt készítettek. A pécelieknek a helybeli áfész berendezést vásárolt, a Rákosvölgye Tsz-től 30 ezer forintot kaptak, a dányiaktól fát. A szadaíak a tangazdaságtól, a veresegyházi költségvetési üzemtől, a kerepestarcsai termelőszövetkezettől gyümölcsöt és más élelmezési cikkeket kaptak. A turaiakat a helyi áfész és tsz támogatja. K. P. Zuhogó esőben utaztam Veresegyházra, s már előre féltem, hogyan fogok parkolni az áruház és a mellette levő szolgáltatóház előtti téren. Ott, ahol még kisebb esők után is tengelyig ér a sár. Nagy volt az örömöm, amikor láttam, hogy a nyáron elkezdett nagy munkát befejezték: a gazdag áruválasztékot kínáló s ezért a környező községekből is sok vevőt vonzó üzletközpont előtt ma már szilárd a burkolat. Nem csoda, hogy az utóbbi időben tovább nőtt a forgalom. A szolgáltatóházban alakították ki irodájukat a veresegyházi nyulászklub tagjai is. Az itteni ünnepi forgalomban minden bizonnyal a klubtagok forintjai is benne - voltak, hiszen, amint Vankó István, a klub elnöke elmondta, az év végi összesítés is azt mutatta: érdemes volt a nyulakkal foglalkozni az idén. Tisztességes kereskedelem Az esztendő gazdasági mutatói szerint több mint 13 és fél vagon nyulat vásároltak fel, amiért 6,1 millió forintot fizettek ki a tenyésztőknek. A közösség forgalma, gyógyszer, táp, széna és egyéb takarmány árusításából meghaladta a 10 millió forintot. — Nem egyik napról a másikra értük el ezt az eredményt — mondta Vankó István —, korábban kevesebb volt a felvásárlás. 1981-ben például még csak nyolc és fél vagon. Hogy ennyire felfutottunk, annak oka van. Lényeges, hogy a termelők és a felvásárló-feldolgozó szervek üzleti kapcsolatai megfelelnek a tisztességes ' kereskedelem szabályainak, ami azt eredményezi, hogy a termelők megtalálják a számításaikat, termelési kedvük nő. — De talán a klub jó működése, a veresegyházi művelődési központ nyújtotta támogatás: az ismeretterjesztő előadások, a szaktanácsadás is hozzájárult a felfutáshoz. Itt a klubban mód nyílik a beszélgetésre, a tapasztalatok átadására, egymá» módszereinek megismerésére. Terhelést segítő akció Vankó István szívesen beszél a klubról: — Február elején a nyulásznapok megrendezésével köszöntjük a tízéves klubot,. Egy évtizeddel ezelőtt, amikor a művelődési központot igazgattam, ugyancsak furcsának, különcködésnek hatott, hogy nyulászklubot szervezte. Színház, hangverseny, énekkar, ezek valók az intézménybe és nem a nyúltenyésztők társasága, mondták sokan. — Azóta bebizonyosodott, nem is volt olyan rossz ötlet. S ma már nem szégyen arról sem beszélni, hogy a népművelés sajátos eszközeivel lehet és kell segíteni a gazdasági tevékenységet. Ilyen, termelést segítő akció lesz a nyulásznapok sorozata is. A vázlatos program hasznos és szórakoztató eseményeket ígér. Lesz nyúlkiállítás és -vásár. Az érdeklődő kültagok egyegy veresi nyulászgazda telepére is bebocsátást nyernek. Szakmai vetélkedőre várják az óvodásokat, az alsó és felső tagozatos általános iskolai tanulókat, akik nemcsak csokit, játékokat kapnak a helyes válaszokért, de a legjobbak igazi nyuszikért versengenek. Sokat dolgoztak a klub tagfai De a község határain túlra is mennek a nyulászok: ismeretterjesztő előadásokat terveznek Szadán, Erdőkertesen, Csornádon, Őrbottyánban, Fóton, sőt Rákospalotán is. Az Udvariasan, ötletesen Könyvet, jegyzetet árul Néhány hónapja új helyre költözött a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 38-as számú egyetemi könyvesboltja. A régi, igen szűkös üzletnek új raktárát és tágas eladóteret alakítottak ki a gépészmérnöki kar épületében. Itt a szépirodalmi. zenei, szakmai, mezőgazdasági és ifjúsági könyvek mellett hanglemezeket és műsoros kazettákat is árusítanak. Még egy rendkívül fontos feladata van a könyvesboltnak. Ahogy arról Frankó Jánosné üzletvezető és munkatársai tájékoztattak: nem kevesebb mint harminchat társintézet — egyetem, mezőgazdasági szakiskola, tanárképző intézet főiskolai kar — ötszáznegyven féle jegyzetét és tankönyvét is forgalmazzák. Ezek a jegyzetek részben a gödöllői egyetem nyomdájában készülnek, és érkeznek könyvek a dabasi tankönyvnyomdából is. Hogy jó-e a könyvesbolt kettős profilja? Ez tulajdonképpen a mostani hónapokban dől el. Az egyetem úgy adott, alakított ki nagyobb helyet a Művelt Nép könyvesboltja számára, hogy vállalták a jegyzetek forgalmazását is. A különleges árukapcsolás, úgy tűnik, sikerült. Az üzletben »ugyanis azt is megtudtuk: az egyetemi jegyzetekért érkező nappali és levelező hallgatók a szépirodalmi könyvek iránt még nagyobb érdeklődést mutatnak mint azelőtt. Erre nemcsak a bővebb választék, hanem a tágas, önkiszolgáló rendszerű eladótér is alkalmat ad. Kellett az üzlet megkedveltetéséhez a bolt dolgozóinak udvariassága, néhány jó ötlete is. A könyvesboltot az egyetemi épület egyik folyosóján egy zsibongószerűen kiszélesedő részben alakították ki. Belefoglaltak a válaszfalakkal egy régi lépcsőt is, ez most az egyik könyves gondola és az üvegfal közé eldugott csendes hely. Megfigyelték, hogy a könyveket tanulmányozók szívesen ülpek le e lépcsőkre. Kis párnákat készítettek ide amikre már az apróságok is rászoktak, akik gyerekkönyvekért jönnek ebbe a szép, tágas üzletbe. F. L érdeklődőknek helybe viszik a filmeket, a szakkönyveket s persze az ismereteket is. Amikor a már megdicsért téren elbúcsúzunk, a nyulászklub vezetője még hozzáteszi: ezért a térért is sokat dolgoztak a klub tagjai. S erre talán még a termelési eredményeknél is büszkébbek. Lehet, hogy a két dolog összefügg? F. M. Túra Szegfű - májusig A túrái Galgamenti Magyar —Kubai Barátság Tsz termálvízfűtéses növényházaiban — mintegy háromezer négyzetméteren május végéig folyamatosan termelik a szegfűt. Az Óbuda Tsz gesztorságában levő ipari dísznövény-termelési rendszer taggazdaságaként az elkövetkező hónapokban mintegy háromszázezer friss virágot adnak át a kereskedelemnek. Együttműködés Vendégek Moszkvából Néhány éve együttműködési szerződést kötött a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a moszkvai hidromeliorációs főiskola. E megállapodás keretében két kutató vodt tíznapos tanulmányúton Magyarországon, fogadásukból, szakmai. tájékoztatásukról az egyetem vízgazdálkodási és meliorációs tanszéke gondoskodott. Az egyetem talajtani tanszéke viszont a moszkvai Tyimirjazev Akadémia munkatársát fogadta. Szövetkezetek és magánosok A termeltetés változatai A polcokon, önkiszolgáló boltban sok ezer könyv, jegyzőt várja az egyetemistákat Hancsovszki János felvétele Járásunkban három fogyasztási szövetkezet működik, s ezek .mindegyike termeltet mezőgazdasági és ipari cikkeket kisiparosokkal, termelőszövetkezetekkel, valamint szövetkezeti tagokkal. Ezekkel az árukkal az áfészek kereskedelmi hálózata bővíti kínálatát, pótol bizonyos hiányt, s esetenként jobb minőségű termékhez jut. Sokféle termék kerül az áfészekkel szerződésben állóktól a boltokba, noha részesedésük a teljes forgalomban nem nagy. Termeltetnek zöldséget, gyümölcsöt, szemes takarmányt, különböző tésztákat, kenyeret, sajtos tallért, továbbá füstölt árut, mirelit készítményeket. Az iparosoktól felsőruházati és népművészeti cikkeket, kötött holmit vesznek át. A vásárlót nyilván ez érdekli leginkább, a népi ellenőrök azonban, akik vizsgálták ezt a tevékenységet, többre voltak kíváncsiak. Megállapították, hogy a szerződésben foglaltakat általában betartják. Kivétel a zöldség és a gyümölcs, amellyel a termelők többnyire oda mennek, ahol nagyobb árat remélnek. S ilyenkor azzal sem törődnek, hogy a vállalt mennyiséget átadják az áfésznak. A szerződések különben elég laza megállapodások, nem foglalkoznak minőségi követelményekkel, nem határozzák meg a szállítási határidőket. A szerződést megszegőkkel szemben még egj'szer sem alkalmazott szankciókat a termeltető. Segítséget viszont adnak — a kistermelőknek. Ingyen vagy kedvezményesen vehetnek vetőmagot, palántát, fóliát a fogyasztási szövetkezetek. Vagonokból árusítanak Vágánnyal és anélkül Sok tüzelő- és építőanyagtelep igen kedvező helyzetben van, hiszen udvarára vasúti vágány vezet. Ezeken a szállítások nagy részét könynyűszerrel végzik, hiszen egy kis túlzással azt mondhatjuk, a vagonokból árusíthatják a szenet, a fát, az építőanyagok egy részét. Nehezebb helyzetben vannak viszont azok, amelyek távolabbról szállítják az anyagokat, ilyen nálunk az aszódi, a péceli vagy például a kartali Tüzép-telep. Aszód tüzelő- és építőanyagtelepén például évente nem kevesebb mint háromezer vagon, azaz 300 ezer mázsa áru érkezik be, illetve távozik. Mindezt lényegében öt emberük mozgatja meg. ök hordják be a vasútállomásról a szenet, a fát és az építőanyagok igen nagy hányadát. Nem kis munka. Vegyi anyagok tárolása Agrokémiai telepek A mezőgazdaságban régi törekvés mutatkozik arra, hogy a műtrágyákat és a többi kemizálási anyagot megfelelően tárolják. Tény" s ehhez éppenséggel nem kell messzire menni, hogy a drága szereket, a termelés modern hatóanyagait ma még sok helyütt a szabad ég alatt tárolják. A mai műtrágyászsákok ugyanis gyengék, ahhoz, hogy kibírják a dobál ást, így hát kiszakadnak, megrepednek, a műtrágya tehát nemcsak elfolyik, a réseken nedvesedik, kővé áll össze, azután — mert már ezt is feltalálták — újra ap•rítani, darálni kell, de már plusz energiával. Az agrokémiai telepeknek ezzel csak egy funkciójára világítottunk rá, a korszerű tárolásra, de hát a mezőgazdasági kémiai centrumoknak, amelyek egy-egy nagyobb vagy több kisebb gazdaságot láthatnak el műtrágyával, növényvédő szerrel és egyebekkel, sokkal több a feladatuk. Ez már bebizonyosodott az elmúlt években. Ahogy azt a MÉM Műszaki Intézet vizsgálatai bizonyítják: hazánkban a mezőgazdasági terület mintegy negyedére hat az agrokémiai társulások tevékenysége. Ugyanakkor a telepek csupán tíz százalékát látják el műtrágyával. A legutolsó felméréskor még negyven társulás volt, negyven állami gazdaság és háromszázharminc termelőszövetkezet lépett tagjaik sorába. A nap programja Január 3-án. Gödöllő, művelődési központ: A természet furcsaságai című kiállítás, megtekinthető 15 —20 óráig. Homoki Nagy István-emlékkiállítás, megtekinthető 16— 20 óráig. Mozi A maláj! tigris. 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírl'
