Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1983. JANUÁR 3., HÉTFŐ A vasútnak a kocsi kell Kirakatlanul veszteglő vagonok Ügy mondják, vasútszerte komoly problémát jelent a va­gonokkal való gazdálkodás. Ezt illetékes szervek rendsze­resen vizsgálják. Nemcsak a vasúti szakemberek, hanem a külső szemlélők is arra gon­dolnak sokszor, hogy a sok vagon inkább a nagyobb, köz­ponti pályaudvarokon, rende­ző pályaudvarokon vár ki-be rakásra, ami nem is alapta­lan feltételezés. Azonban a kisebb állomásokon is több olyan vagon. vesztegel kira­katlanul, ami a vasút, sőt még inkább a népgazdaság számá­ra fontos exportküldemények továbbítását tenné lehetővé. Nem indokolt Az óév végén több ezer volt azoknak az üresvagon-igény­­léseknek a száma a MÁV Bu­dapesti Igazgatóság területén, amelyeknek kirakott kocsi hiá­nyában nem tudott eleget ten­ni a vasút. A több ezer kira­­katlan kocsi között még ha szerényebb arányban is, de ott vannak azok is, amit a vecsési fuvaroztatók nem rak­tak ki időben, s mintegy rak­tárnak használva a vagont, vesztegelni hagyják az állo­más vágányain. Növelve az amúgy is jelentős kocsiállás­­pénz összegét. Gelegonya Istvánné több mint egy évtizede raktáros, Vecsésen. Jól ismeri, hogy mi a vagongazdálkodás jelenlegi legaktuálisabb problémája. A forgalmi irodában beszélget­tünk vele. — Ha körülnéz az állomá­son, most is negyven-egyné­­hány kocsi tartózkodik itt, s ebből csupán a TÜZÉP rakta ki időben az árut. A kocsiknak csaknem a fele a Ferihegy Tsz küldeményeit hozta, de a kirakás elmaradt. Felvetődhet a kérdés, nem minden kocsi olyan helyre van állítva, ahol ki is lehetne rakni. Ennyit egyszerre a kirakási helyre tolni nem tudunk, hiszen a Ferihegy régi küldeményei miatt nem győzzük mindet a szokásos VII. vágányra állí­tani. Ez egyébként nem lehet hivatkozási, alap a kocsik ki nem rakására, mert a gyógy­szerraktár bérelt területénél igény szerint ki tudnák nyit­ni a bejárati kaput, de hiába kaptuk meg a kulcsot, ha nincs aki éljen a lehetőséggel. Egyébként csaknem húsz kocsi jelenleg Is kirakható, hozzá­férhető helyen van. A szolgálatos forgalmista asszony szól közbe. Rosszindu­lat nélkül mondja, hogy a mi­nap a TÜZEP-telephez tolták a Ferihegy kocsijait, s előtte a TÜZÉP vezetőjétől kértek lehetőséget, hogy ott a tsz ra­kodhasson. De a rakodók mi­kor a vagon rakfelülete és a teherautó platója közti 10 cen­ti szintdifferenciát meglátták, nem éppen zsoltárt hangnem­ben kezdték el szidni a helyi vasutasokat, sőt a forgalmistát sem kímélték. Más esetben az emelő targonca hibájára hi­vatkozva álltak le. — Októberig rendesen rako­dott a Ferihegy Tsz — veszi vissza a szót Gelegonyáné, aki egyben szakszervezeti bizalmi is. — Azóta azonban egyenesen érthetetlen a hozzáállásuk. Nagy összegű fekbér Nézze, már volt olyan is, hogy azt mondták, összeját­­szok a szállítókkal, s nehezí­tem a Ferihegy helyzetét, pe­dig ez tévedés. Nem akarjuk mi a fogyatékosságainkat más­ra mutogatással eltakarni, de a tények makacs dolgok — mondja, s igazolásképpen a nyilvántartó könyvet rakja elém. — Itt van ez a kocsi, több, mint 400 órája vesztegel az állomáson kirakatlanul, de van itt 72, 96, 164 órája kira­kásra váró több is. Volt olyan kocsi, amelyikért — egy va­gonról van szó! — 33 ezer fo­rint fekbért számláztunk. Ezért a 400 órásért már most félszázezer forintnyi a fekbér. Sokan azt hiszik, nekünk a fekbér jó. Pedig tévedés! Füg­getlenül a nagy ösiszsgű fek­­bérektől nekünk inkább az üres kocsira lenne szükségünk, amivel a kielégítetlen, jogos igények számát csökkenthet­­nénk, még ha nem is mindig Vecsésen. A vecsési fuvaroztatók — VÍZÉP, Gabonaforgalmi Vál­lalat, TÜZÉP, MAVAD, Kő­bányai Gyógyszergyár raktár­telepe, a Felsöbabádi Állami Gazdaság, Ferihegy Tsz — ál­tal 1982. IV. negyedévében késve ki- vagy berakott va­gonok által elvesztett, elpaza­rolt idő meghaladja a 9 ezer órát, s ennek több mint 95 százaléka a Ferihegy Tsz-ré jut. A vasút az első 24 órás A sakk szerelmesei Tervek az új esztendőre állomási tartózkodás alatt óránként 36 forintot, 24-től 48 óráig óránként 100 forintot, azon túl óránként 200 forintot számláz a fuvaroztatónak. Így a tsz Ilyen irányú hátraléka egy negyedév alatt több száz ezer forint lesz. Pedig átgon­dolt intézkedéssel nemcsak saját kiadásaikat csökkenthet­nék és a vasút kocsigazdál­kodását javíthatnák, hanem a népgazdasági gondok orvoslá­sához is éppen ezen keresztül közösen járulhatnánk hozzá — tette szóvá a raktárnok. Kiegészítésként az általa el­mondottakhoz: a küldemények egy része idegen kocsiban ér­kezett, s az igényelt üres va- I gonok egy része is a KGST­­I államok úgynevezett OPW-s i parkjából származik. Ezekért | ha külföldi a kocsi, a MÁV valutában fizeti a bért. de ha magyar, tehát MÁV-jelű. az OPW-s kocsi, akkor esetleg külföldön futtatva valutát hozhatott volna az országnak. Tehát közös érdek kell legyen a kocsik ki-berakásának meg­gyorsítása. A vasúti üzemszervezés eredményeként immár két éve Vecsésen a ceglédi körzeti üzemfőnökséghez került. Az üzemfőnök kereskedelmi he­lyettese a kocsigazdálkodás ja­vítása érdekében a Ferihegy Tsz illetékes vezetőjével a helyszínen akartam a felme­rült gondokat áttekinteni, de a tsz illetékese (i) nem jöttek el a kért időpontban. Elfüstölt energia Nem vitatom, hogy igaza van a vecsési vasútállomás ve­zetőjének, dolgozóinak, hiszen naponta látom a Ferihegynek címzett rakott kocsikat az ál­lomáson vesztegelni. Ezeknek a kocsiknak az államási tech­nológiai folyamatot hátráltató hatása mellett nem jelenték­telen az a fölöslegesen elfüs­tölt energia, amit a kocsik ide-oda mozgatásával elfecsé­relnek, de az egyéb járulékos költségek is tetemesek. Éppen ezért jó lenne már, ha mind­annyian tisztán látnánk: nemcsak a vasút saját gondja, hanem valamennyiünk jól fel­fogott érdeke is, hogy a fölös­leges kiadások csökkenjenek. Még akkor is, ha a több száz milliárdhoz képest ezek kis összegek. De sok kicsi, sokra megy. Orosz Károly A Gyömrői SE egyik legré­gibb szakosztálya a sakkozóké, már a 20-as, 30-as években megindult a sakkélet a tele­pülésen. A 70-es évek elejétől ismét lendületet vett a szak­osztály, sok-sok szép ered­ménnyel dicsekedhetnek a fe­kete-fehér bábuk gyömrői sze­relmesei. Pedig idő közben érzékeny veszteségeket szenvedtek el, fiatalon elhunyt Mészáros La­jos, a kitűnő tehetséges sakko­zó, majd követte őt Monduk Lajos, aki 70 felett is aktív mozgatója volt a szakosztályi életnek. A megyei csapatbajnokság­ban tavaly az A-csoportban szerepeltek a gyömrőiek, igaz nem sok babér termett szá­mukra, hiszen csak az utolsó. 6. helyet tudták megszerezni. Igaz, olyan neves ellenfelekkel kellett megbirkózniuk, mint a Váci DCM, az Aszód, a Döm­­söd II., a Dunaharaszti MTK és a Szob együttesei. Viszont a múlt év első hó­napjaiban rendezett megyei egyéni bajnokságon Fábián Béla I. osztályú minősítésű versenyző elnyerte a büszke bajnoki címet, megelőzve töb­bek között néhány mesterje­löltet. Az új esztendőre is szép ter­veket szövögetnek a gyömrői sakkozók. Edzőnek szerződtetik Szente László mesterjelöltet, aki természetesen asztalhoz is ül majd az első táblán a baj­noki csapatmérkőzéseken. Szó van — több, korábban eltávo­zott — sakkozó visszahívásár ról, átigazolásáról is. A Pest megyei Sakkszövetség az idén ismét egycsoportos I. osztályú bajnokságot rendez, amelybe a gyömrőiek is bene­veznek. Szervezettebbé kíván­ják tenni a szakosztályi éle­tet, s az ideinél jobban szeret­nének szerepelni. Az utánpót­lásra is nagyobb gondot fordí­tanak, mert enélkül elképzel­hetetlen lenne az előrelépés. A tervek tehát szépek és biztatóak. Csak legyen erő is a megvalósításukra. G. J. Egyszemélyes üzem Szaporodnak a bekötések Nagy szerencse, hogy nem dermedt csontkéményre a föld, a vízbekötésekkel pedig Tucs­­ni László valahogy egyedül is elboldogult, ő a Gyömrő— Üllő vízműtársulat üllői tele­pének vezetője, de egyben egyedüli dolgozója is. Két-ná­­rom vízvezetákszerelőt tudna foglalkoztatni állandó jelleg­gel a társulat, a jelentkező mégis kevés. Betemetett árok A bekötési igény még most is napról napra nő, december elején 90 előjegyzés volt, azóta persze még emelkedhetett is. A község vízvezeték hálóza­tának fehér foltja volt a Vö­rös Hadsereg útja, a Gyár ut­ca és az olajkút, valamint szemben a Biksza Miklós út és a Wesselényi utcák közöt­ti rövid szakasz, ahol számta­lan deputáció és sürgetés elle­nére hiányzott a vezeték. Az ott lakók az elsőnek em­lített szakaszon közösen kiás­ták az árkot, ahol már azóta a vízbekötések is megtörtén­tek. A kétszintes házak boldog lakói már az árkot is bete­mették, az elegyengetett gya­logjárón még a cementlapokat is elhelyezték, a gázcseretelep­re, a szolgáltatóházhoz és az olajkúthoz igyekvőknek nem kell már sárban caplatni. Új telephely A másik oldalon a vezeték elhelyezése a járda alatt ta­vaszi feladat, amely napszá­mos munkák igénybevételével valósítható csak meg, az pedig egyre kevesebb. Helyszűke miatt pedig gép nem dolgoz­hat. Dűlőre jutott végre a telep hely elhelyezésének kérdése is. Az iskola egyik tanterme any­­nyira szűk volt, hogy ott tar­talékanyagokat, raktárkészle­tet kialakítani nem lehetett, emberi munkát könnyítő ké­ziszerszámok, árokásó gép el­helyezésére sem volt mód. A volt 'pásztorház birtokbavéte­lének terve megdőlt, kedve­zőbb megoldás a Vörös Had­sereg és a Gyár utca sarkán levő eléggé elhanyagolt Pet­rányi ház udvarának átadása, ahol terjeszkedésre, esetleg építkezésre is sqr kerülhet. Segítenek is Szerencsére csőtörés sem nehezítette az egyszemélyes üzem munkáját, a bekötések­kel pedig megbirkózik az üzem „vezetője”, akinek esetenként segítségére siet az „idősebb” testvér, a vecsési üzemigazga­tóság néhány dolgozója. K. S. Osztályozás Naponta általában 30 ezer tojás kerül a fogyasztókhoz a gombai Fáy András Termelő­­szövetkezetből. A közös gazda­ság tojóházában jelenleg 36 ezer Tetra SL tojóhibrid ta­lálható. Az ágazatot szinte teljes egészében gépesítették, így lényegesen megkönnyítet­ték az ott dolgozók munkáját, Ejjel-nappat működő hűtő, il­letve fűtő berendezés gondos­kodik a megfelelő klímáról. A kiválogatott, osztályozott és rekeszekbe rakott tojásokat Kalmár Mihályné baromfigon­dozó készíti elő a szállításhoz. Á mosoly is lehet gyógyszer A gazdátlannak tűnő gyógy­szertár átalakításának első üteme az év elején kezdetét veszi, nagyobb, tágasabb lesz az eladótér, ahol eddig bizony letaposták a cipőjének orrát annak, aki gyógyszerének el­készítését várta. Hiszen a gyá­ri készítmények kiszolgálása mellett még mindig sok az olyan gyógyszer, amelyet vas­tag falú porcelán tégelyek­ben, csészékben több alap­anyagból ' mozsártörőhöz ha­sonló súlyos eszközzel kever, tör, elegyít a gyógyszerész, hogy hatásos gyógyszerré vál­jon. Üllőn, a Faiskola utcai gyógyszertár szolgálati laká­sának felhasználásával bővül, a kéthónapos készlet tárolá­sára alkalmasabbá válik a raktártér is. A második ütem­ben, 1984-ben pedig a tetőtér beépítésével szolgálati lakás kialakítására kerül sor. A nagy kiterjedésű község szélére nagyon korszerűen át­alakított magánházba ideig­lenesen költözött gyógyszertár rendszeres ellátásában nem jelent hátrányt a némi távol­ság, havonta szállítja a meg­rendelt gyógyszermennyiséget a Pest megyei Gyógyszertár Vállalat. Az egyhónapos tar­talék nem forog veszélyben. Az otthonosan berendezett irodahelyiség asztalán már ott sorakoznak a szakköny­vek, az új, nagy hatású gyógy­szerek pozitív, negatív hatásá­ról, tudományos kongresszu­sok, tanácskozásokról szóló közlemények, beszámolók, a gyógyszertár ugyanis állandó ügyeleti szolgálatot tart este 6-tól reggel 8 óráig. — Ez az idő szolgálja rész­ben a gyakori szakmai tovább­képzések mellett a tudomá­nyos fejlődést — hangoztatja Ujváriné Sas Magdolna —, hiszen a gyógyszerfogyasztás emelkedő tendenciát mutat. ::::: ■ ■■*■ aaaaa A fiatal gyógyszerész há­roméves praxisa alatt is ezt tapasztalta, a világ népeinek gyógyszerfogyasztása terén or­szágunk az elsők között foglal helyet. Ilyen eredménnyel vi­szont nem illik dicsekedni. Ez a mindennapos jelenség annak is tulajdonítható, hogy sok olyan enyhe lefolyású be­tegség van, amely gyógyításá­hoz kamillateás öblögetés, esetleg más gyógyfüvekből készült teák használata is ele­gendő lenne. Nem szabad el­feledni, figyelmeztet a gyógy­szerész, hogy a gyógyszer nemcsak gyógyít, felesleges és helytelen használata az egész­séget károsíthatja is. A 13 személyt foglalkoztató patika 200 ezer forintos havi forgalma is azt bizonyítja, hogy a látogatottsága a na­gyobb távolság ellenére sem csökkent, pedig ez az összeg csupán a „medicinák” árának 15 százalékos térítéséből szár­mazik, a tényleges ár ennek a többszöröse. A mindig hihetet­lenül tiszta, gondosan rendben­­tartott gyógyszertár — ahol naponta több mint százan for­dulnak meg — dolgozóit még­is mindig mosolyogni látjuk. A mosoly, a kedvesség ugyanis a leghatásosabb gyógy­ír. És ezeknek a jó tulajdon­ságoknak nincsenek híján az üllői gyógyszertárban. Kiss Sándor Vegyszereket csomagolnak Ipari segédanyagok, galvántechnikai, valamint vas- és fémfelületkezelő folyadékok, növényvédő szerek csomagolásá­val, ballonokba töltésével is foglalkoznak a Minőségi Vegyes­ipari Szövetkezet Monori erdőn levő 1. számú üzemében. Lendér Sándor targoncás a teli ballonokat szállítja a rakodó­helyre. Hancsovszky János felvételei Jegyzet Váltás a vázsonyival A z egykilós alföldi ke­** nyér, amikor jól sike­rült, nagyon finom volt Mo­­noron. Nem véletlen, hogy magasabb ára ellenére is ezt keresték az üzletekben a vevők, s a törzsvásárlók úgy juthattak hozzá min­dennap, ha félretették ne­kik. Karácsonykor nem ke­restük, tudtuk, hatalmas mennyiséget kell sütnie a pékeknek, jó, ha a kétkilóst győzik. Az ünnepek elmúl­tával sem került a boltok polcaira a jól ismert cipó, vagy a hosszúkás formájú, egykilós alföldi, s az üzlet­vezetők a szállítóktól arról értesülhettek: ilyet a jövő­ben ne is rendeljenek — nem lesz, nem sütik. — Miért? — kérdeztük a monori sütőüzem vezetőjét. — Kiváltjuk az úgyneve­zett vázsonyi kenyérrel, amely egykilós és hasonló formájú lesz, mint az alföl­di, de másfajta lisztből ké­szül, s nem kerül bele sem cukor, sem zsiradék. Táp­lálkozási szempontból sok­kal egészségesebb az alföldi kenyérnél Az ize, ugyan kicsit más. de remélhetőleg megszeretik a vásárlók. Egy kiló ebből a fajta kenyérből 9 forint 40 fillér. Néhány nap múlva az üzletekbe ke­rül. A monori sütőüzem tehát újabb meglepetéssel szol­gál. Ha ezt olyképpen teszi, hogy ránk bízza a válasz­tást, s az alföldi mellett rukkol ki a vázsonyival, ta­lán még örülhettünk volna a dolognak. Ez a váltás azonban nagyon hasonlít a szigorú szülő ténykedésé­hez, aki a gyerek elé teszi a spenótot, mondván, hogy ezt edd, ez az egészséges, úgysem kapsz mást. Mert bár lehet, hogy pár hét múlva esetleg úgyis a vá­zsonyi kenyér mellett sza­vaznánk — ki tudja ezt elő­re? —, de az ellenkezője is megeshet. A monori sütő­üzem oly sok mindenről le­szoktatott már bennünket. Hogy ne együnk nagykiflit, a kicsi helyett is inkább zsömlét, például. Gondjai­kat a legtöbbször megértet­tük, ha berzenkedtünk is, hogy az üzem szakmunkás­hiánya oly közvetlenül érin­ti asztalainkat nap mint nap. — Vannak gondjaik? — kérdeztem az üzemvezetőt. — Nincsenek. A csúcsot is bírtuk, elegen vagyunk, a szállításban pedig az idő­járás is segít. A „meglepetésnek" tehát nincs bajokkal tűzdelt hát­tere. A/l egy az alföldi, jön a vázsonyi. Esszük, nem esszük — nem kapunk mást...?! K. Zs. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents