Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

Ei'gádok az idősekért Családtagok ' November végén a gödöllői egyesített szociális intézmény áldozatkész támogatásáért dr. Cseri Lászlóné, a járási Vörös- kereszt titkára elismerő okle­velet nyújtott át, többek között az Árammérőgyár két szocia­lista brigádjának. Petényi Zoltánt, a Petőfi szo­cialista brigád vezetőjét arra kértem, hogy beszéljen az öre­gek támogatásáról. — Az öregek napközijének megalakulásakor egy üres üve­ges szekrény érkezett a szociá­lis intézménybe. Brigádunk el­határozta, hogy könyvekkel töltjük fel. összesen 105 kötet­tel járultunk hozzá az idős em­berek olvasásához. Írásbeli szerződést nem kötöttünk, de jó együttműködésünket ez nem hátráltatja. Munkánk eléggé rapszódikus, nehéz előre ter­vezni látogatásainkat, de min­dig készen állunk és örülünk annak, ha örömöt szerezhetünk a magára maradott emberek­nek. — Ügy tudom, hogy nem­csak a kastélyban, hanem a szü­lőotthon helyén is sokat dol­goztak. — Már a kezdet kezdetén, a tereprendezési munkáknál képviseltettük magunkat. Nagy munka volt. A pincéből 36, egyenként 200 kilogrammos kazántagot hoztunk fel. Ta­valy vezették be a mosodába a fűtést. Három délután dol­goztunk a csőfektetési mun­kákon. Nánási Istvánná, a terv- és munkaügyi főosztályon dolgo­zó Széchenyi szocialista brigád vezetője mondja: — A 80 éves Butuszki Kál- mánnét már nyolc éve patro­náljuk. Minden ajándékozási alkalmat felhasználunk kö­szöntésére. Magdi néni már szinte családtagnak számít. «V m DOLLÖI W A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1982. DECEMBER 8., SZERDA Borsó, napraforgó Termény tárolás automatikával Átalakul, a technikával együtt változik a mezőgazda- sági munka. Például a ter­mények átmeneti vagy egész télen való tárolása is. Vannak szakmabeliek, akik a régi tá­rolási módokra esküsznek, s vannak, akik az újra, a mo­dern megoldásokra szavaznak. Az biztos, hogy a Gödöllői Tangazdaságban — azon belül is a kartali kerületben — az utóbbira, a korszerűre szavaz­tak, amikor a magborsó, a napraforgó és hasonló termé­nyek szárításában és tárolá­sában a dániai Konskilde- technológiát választották. A vezérlőpult gombjai Az idén nyáron elkészült hatalmas létesítményben tu­catnyi tárolótorony van, ezek furatos falán keresztül nem­csak szellőztetni, szárítani, t itósítani tudják a terményt, hanem egyúttal nagy mennyi­Iskola és művelődési ház Játékos ismeretgyarapítás Az ötnapos munkahét beve­zetése, az iskolákban és a munkahelyeken általánossá vált szabad szombatok okán az elmúlt időszakban ismét 6ok szó esett a gyermekfoglal­kozások szervezéséről, s ez a kérdés előtérbe állította az is­kolák és a művelődési házak közötti együttműködés kérdé­sét is. Rendszeressé váltak a szombati diákmatinék, meg­sokszorozódtak a hét végi ki­rándulások, az iskolai sport- rendezvények. Néhány községben a szom­bati napokon gyermekjátszó­házakat szerveztek és szer­veznek, ahol agyagozók, báb­készítők, papírhajtogatók, vagy éppen kosárfonók fog­lalkoznak a gyerekekkel. Hal­lottam aprók táncházáról ugyanúgy, mint szombaton rendezett bohócparádéról, ösz- szességében nagy a kínálat, és ha egy-egy településen akad is program nélküli szabad szom­bat, ez nem csökkentheti az erőfeszítések nagyságát, amit pedagógusok és népművelők együtt végeznek a gyermekek szabad idejének hasznos, kul­turált eltöltéséért, s így köz­vetve a felnőttnevelésért is. — A járásban látható sok­sok kezdeményezésben mint­ha az igazolódna — mondta Antal Teréz közművelődés­ügyi felügyelő —, hogy a köz­oktatás és a közművelődés a tanuló, az iskola és az össztár- sadalom szemszögéből, a fo­lyamatot és az eredményt lát­va, nem különül, mert nem különülhet el. A járás több mint tíz isko­lájában most elindították a Történelmi játszóház akciót. Az érintett intézmények dol­gozói már készülődnek a ja­nuár eleji indulásra. A kar­tali általános iskolában ép­pen a szórólapok szövegét fo­galmazták Gelsei Ferencné igazgató vezetésével: — A játszóház sikerét azzal Is szeretnénk biztosítani, hogy a szülőket tájékoztatjuk cél­járól, költségeiről és kérjük a segítségük — mondta az igaz­gatónő. — Az általunk már megismert, a forgatókönyvek sokat ígérő tematikai gazdag­sága arról győzött meg ben­nünket. hogy a játszóház al­kalmas arra, hogy a gyerekek­nek új ismereteket nyújtson, ugyanakkor mellőzi az iskolai gyakorlatot mert teljes egé­szében a játékosságra, a lá­tásra és láttatásra, a gyer­mekek öntevékenységére és kreativitásukra épül. Gelsei Ferencné is érzi az együttes erőfeszítés szüksé­gességét, amelynek első lépé­seiről így beszélt: — Áz elkövetkezendő hét végén az iskola tanulói részé­re játszóházat szervezünk. A művelődési házzal közösen rendezett programon a gyere­kek agyagozhatnak, bábokat készíthetnek, festhetnek és sok másfajta foglalkozáson vehet­nek részt. Vetítünk a szá­mukra filmet, de akik akarják, a kartali bukóscsárdással is megismerkedhetnek az Aprók táncházában. Köztudomású, hogy a köz­ség művelődési háza az ilyen jellegű rendezvényekre nem alkalmas, ezért a foglalkozá­soknak az iskola ad otthont. — Sajnos, ez a helyzet hosz- szú évekig tart még Kartalon — tudtuk meg Sőregi János tanácselnöktől —, ezért a fa­lu közművelődési eseményei­nek egy jelentős részét az is­kolában kell lebonyolítanunk. Örömünkre szolgált, hogy az iskola fogadta be azt az ötven­két óvodást, aki a balettel is­merkedik, amint öröm az is, hogy az iskola nemcsak tobo­rozta a gyerekeket a nép­tánccsoportba, hanem lehető­vé tette azt is, hogy a torna­teremben próbáljanak. Jó do­lognak tartjuk, hogy tizen­egy tanár- és tanítónő, vala­mint óvónő kezdeményezte az ifjúsági néptánccsoport meg­szervezését. — Fontos az is — sorolja tovább elképzeléseit a tanács­elnök —, hogy a jövőben meg­történjen a munkaterv, a kö­zös tennivalók egyeztetése az iskola, a művelődési ház és a könyvtár között, mert ez azt is jelenti, hogy az érintett intéz­mények a helyi követelmé­nyektől, adottságoktól füg­gően kölcsönösen számolnak egymás lehetőségeivel, helyi­ségeivel, a szakkörök, mű­kedvelő csoportok működteté­sére rendelkezésre álló eszkö­zökkel, az intézmények szel­lemi kapacitásával, személyi állományával. Ha a kölcsönösség jelei Kar­talon most elsősorban a gye­rekek vonatkozásában látszód- nak is. biztos, hogy a jövőben a felnőttek kulturális igényei­nek kielégítését is együtt szol­gálják majd ezek az intézmé­nyek. És ez lesz az igazi ha­szon! Fercsik Mihály Impozáns méretű a tangaz­daság új Konskilde tárolóte­lepének toronysora. ségben tárolhatják is, ha kell, tavaszig. Míg a vetőmagtermesztési ágazat fiatal vezetőjét, Sas­vári Rezsőt és Antalóczi Béla vetőmagtermesztő agrármér­nököt faggatom arról, hogy miből mennyi termett az idén a kartali kerületben, látom, hogy néhány zsák ma­got visszavisznek a garatig. Rögtön figyelmeztetnek: ez nem jellemző, mert az egész üzem úgyszólván teljesen automatizált. Mindez azért érdemel említést, mert a munkafolyamatok olyan át­alakuláson mentek s mennek át a mezőgazdaságban, ami­ről apáink nemigen álmodoz­tak. Akkor a gőzgéppel, a cséplővel, a kévekötő-arató géppel, meg a kézi hajtású szecskavágókkal tetőződött minden. Egy kis túlzás talán ebben is van, de tény, hogy hovatovábbodajutottunk, hogy egy modernebb raktárbázison, egy malomban, egy szárítóte­lepen nem lesz kit kérdezni, nem lesz kit ott találni, leg­följebb azt az egy embert, aki — mint a tangazdaság it­teni telepén is — a vezérlő­pult gombjait nyomogatja, amikor kell; figyeli a távhő­mérők állását, megindítja a szellőzőventillátorokat, netán a zsákot tartja. Érintés nélkül Jó is ez meg furcsa is az embernek, aki hozzászokott még, hogy húsz-huszonöt éve kéttucatnyian szorgoskodtak a kombájnméretű cséplőgépek­nél, számosán a villával ra­kott szalmakazlakon, vagy a krumpliföldeken százszámra hajlongtak a kapák mögött. S akkor itt van ez a tan­gazdasági porta, ahol Antaló­czi Béla szerint százhúsz va­gon napraforgót tároltak be az ősszel úgy, hogy szinte ember alig ért hozzá, amikor a kombájnok végeztek vele, legföljebb, ha azért, hogy megkóstolja, megízlelje az olajban különösen dús fajták magját. — Hova lesz ez a töménte­len mennyiség? — Eddig már 21 vagonnal szállítottunk el a telepről, természetesen gondos tisztítás után — mondja a vetőmag- termesztő mérnök. — Tizenöt vagonnal, azaz mintegy ezer­ötszáz mázsát a Budapesti Nö­vényolajipari Vállalat rákos- palotai gyárába szállítottunk, négy vagonnal pedig — ma­dáreledelnek — svéd, két va­gonnal pedig NSZK-exportra ment. Az Agrimpex Import- Export Vállalaton keresztül még további tizenkét vagon­nal adunk el nyugati országok madarászainak. — Ugyancsak exporttermé­künk a borsóvetőmag — ve­szi át a szót Sasvári Rezső ágazatvezető. — Ebből majd­nem kétszázötven vagonnal tároltunk a nyáron. Gazdasá­gunk a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszer gesztora, így hát a tangazdaságok bor­sóvetőmagját kezeljük, tárol­juk itt, Kartalon, de ebből is jut exportra. Ha csak egy órá­val előbb jönnek, négy ka­mionnal találkoztak volna, ezekkel Hollandiába vitték a borsót. Exportra megy a mag — Hollandiába? Hiszen az igazán jó fajtákat onnan kap­tuk sokáig. — Hiába csodálkozik: most már innen is megy oda vető­mag. Ezenkívül eljut az NSZK-ba és Angliába is. Nem is kevés az, ami külpiacon talál gazdára: az idén tárolt mennyiségnek mintegy a nyolcvan százalékát értéke­síti a Hungaroseed Kereske­delmi Társaság, amelynek tagja a Gödöllői Tangazdaság is. F. I. A tárolótelep vezérlőpultjá­nál Sőregi Ferenc műszakve­zető az egyik torony ürítését irányítja. Hancsovszkl János felvételei Vasárnap a tetőn Ég és föld között lebegve Vasárnap délelőtt. Az egye­tem kihalt. Ahogy kinézek az ablakon, mindössze két fiatal­embert látok. Ám őket annál szokatlanabb helyen. Ég és föld között lebegnek egy szál kötélen a szemináriumi épület lépcsőházának ablakainál. Festik az ablakkereteket. Az udvarra nyíló ajtók zárva. Hogyan közelíthetném meg őket? Végül a szemináriumi épület folyosójáról sikerül megszólítanom egyiküket. Mint kiderül, Nagymihály Zoltán negyedéves gazdászt, az egyetem barlangász- és hegymászó csoportjának veze­tőjét. Villámhárítón fölfelé — Nem veszélyes az, amit csináltok? — Ha az lenne, nem vállal­nánk — hangzik a válasz. — Ha az ember megfelelő szak­értelemmel és eszközzel ren­delkezik, akkor nem lehet baj. — Azt látom, hogy kényel­mes testhelyzetben dolgoztok, és minden nehézség nélkül ereszkedtek lejjebb, amikor befejeztek egy szakaszt. De hogyan rögzítitek a kötelet odafönn? — Hát ezt nehéz lesz így... Az lenne a legegyszerűbb, ha fölmennél a tetőre. 10—15 perc múlva végzek ezzel a résszel, akkor én is fölme­gyek. Szívesen megmutatom. A tetőre jutnom nem is olyan egyszerű. A nyelvi la­bor melletti vécé ablakán !:i- mászok, onnan egy létrán le az udvarra, egy másik létrán föl a III-as előadóterem mel­letti tetőrészre, onnan egy harmadikon végre a szeminá­riumi épület tetejére. Pár perc múlva Zoli is megérke­zik, ő leegyszerűsítette az utat, a vécénél van egy vil­lámhárító, azon jött feL Napi tizenkét óra Mutatja a rögzítést. A kö­telek végigkúsznak a tetőn, a túlsó szélen levő betonkoszo­rúig. Közben van a kémény, de abban nem bíznak eléggé, lehet, hogy nem bírná a sú­lyukat. Zoli elmagyarázza, sőt le is rajzolja, miért jelent teljes biztonságit az, ahogyan betonkoszorúhoz rögzül a kötél. Nagyon fontos szerke­zeti rész itt az úgynevezett befeszülő ék. Ennek köszön­hető, ha jól értem, hogy két tonnát is elbír e. a felszere­lés. — Mennyit tudtok dolgozni egyhuzamban? • Kétórányi munka után ajánlatos pihenőt beiktatni. Aztán jöhet a folytatás. Volt olyan nap, nem is egy, hogy 12 órát dolgoztunk. — Azt tudom, hogy a vál­lalatoknak megéri benneteket foglalkoztatni, de nektek meg­éri-e? — Egy-egy bértételen lehet vitatkozni, de összességébén mi sem járunk rosszuk Itthon nincs — Mire költitek a kapott pénzt? — Teljes egészében felsze­relésre. A hegymászó eszközök nagyon drágák. Egy ilyen nitt, amit bever egy helyre az ember, és ha továbbmegy, kénytelen otthagyni, 20—25 forint. A karabiner gyárt­mánytól függően 100—200, eá a csehszlovák kötél 1200, a biztosítófelszerelésünk, am! Franciaországból való, szintén 1200 forint. — Az országokat azért em­lítem, mert nálunk sajnos nem lehet ezeket kapni. Azt mondják, nincs igény, pedig csak ilyen hegym szó techni­kával dolgozó kisvállalkozás minimálisan 30 működik az országban. A munkánkért kar pott pénzt egyébként mi nem közvetlenül használjuk fel. Felajánlottuk a KlSZ-bizott- ságnak, ők pedig cserébe biz­tosítják a fedezetet felszere­léseink megvásárlásához és utazásainkhoz. így tudunk ko­molyabb kutatást, felmérést végezni. Vizsgafeladat — Bőséges tapasztalatot szereztetek már más helye­ken, mire az egyetemen is megkaptátok áz első munkát — Igen, és ezt afféle vizs­gafeladatnak fogjuk fel. Saj­nos, éppen a vizsgaidőszak miatt nem tudtunk vele olyan ütemben haladni, mint szer rettük volna. De most már rövidesen befejezzük. Remé­lem, kapunk még ilyen meg­bízást a gondnokságtól. Az egyetemi épületeken — innen fentről ezt jól látni — lenne mit csinálnunk. És nekünk ez nagyon kényelmes, hisz helyben van. A haiangok delet kongat­nak, amikor elbúcsúzom Zoli­tól és lefelé indulok a vaslét­rán. Ö is elindul, köteléhez csatolva magát, oldalán a fes- tékesvödörrel, kezében ecset­tel. D. S. Városi kispályások Bajnokság után, téli kupa elolt Sportszerű mérkőzéseken, jó játék Talán minden eddiginél na­gyobb érdeklődés előzte meg az ősszel induló városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot. Harmincnyolc csapat neve­zett. és az őszi szezon úgy ért véget, hogy minden csapat ki­tartott. Csapatonként 15 játé­kost kellett igazolni a kere­tekbe, így összesen 540 embert igazolt a szövetség és az inté­ző bizottság. Minden osztály­ban voltak olyan mérkőzések, amelyekre már előre fogadtak a szurkolók is, és nagy izga­lommal várták az összecsapá­sokat, Így fordulhatott elő, hogy jó néhány mérkőzésnek több nézője akadt, mint egy- egy járási bajnoki találkozó­nak. Jellemző, hogy a munka­helyi közösségek sok helyütt nagy érdeklődéssel állták kö­rül a pályákat és biztatták munkatársaikat. A jó hangu­lathoz a szép őszi idő is gyak­ran hozzájárult. Az őszi idény végeztével fel­kerestük dr. Nacsa Jánost, az intéző bizottság elnökét, s ar­ra kértük, hogy foglalja ösz- sze a tapasztalatokat. Elmon­dotta. hogy a háromtagú in­téző bizottság hétről hétre rendszeresen elvégezte felada­tát. A mérkőzések megtartá­sának egyetlen esetben sem volt akadálya, megfelelő meny- nyiségű pálya állt rendelke­zésre. Egy állandóan visszaté­rő gond azonban volt. s ez a GSC kiemelése. Ismeretes, hogy a GSC csapatának meg­erősítése érdekében hozzájá­rultak, hogy a korábban leállt játékosok, úgy a kispályán a Ganz SZB színeiben, mint nagypályán a GSC-t erősítve rúgják a labdát. Ez a határo­zat ellentétes a versenykiírás­sal, éppen ezért a bajnokság befejeztével megszüntetik. Ma­gunknak csináltunk sok mun­kát, mondotta egyebek között az intéző bizottság elnöke. A jövő évben induló bajnokság­ban már nem teszünk ilyen engedményt, s nem leszünk megértőek. Az őszi szezon mérkőzései általában sport­szerű keretek között folytak, minimálisra csökkent a fe­gyelmi ügyek száma. Ügy hír­lik, hogy az elkövetkező hóna­pokban megszervezik a téli kupát, így remélhető, hogy nem lesz teljesen uborkasze­zon, és a télen is hírt adha­tunk néhány izgalmas talál­kozóról. Az őszi végeredmény: I. osztály 1. Ganz Szb. 11 10 — 1 59-23 20 ,: 2. HTÜ 11 9 1 1 38-22 19 3. Barátság 11 9 — 2 55-26 18 i; 4. GELKA 11 7 1 3 68-34 15 5. ATE G. 11 7 — 4 56-35 14 6. Gépgyár 11 5 1 5 44-47 11 7. Viktória 11 4 2 5 42-30 10 8. Alsópark 11 3 2 6 30-33 8 9. Veresegyház 11 2 2 7 39-58 6 10. Afész 11 2 2 7 15-35 6 11. Erdőgazdaság 11 2 1 8 18-67 5 12. Tv. Mikró 11 —­— 11 15-55 —; II. osztály 1. Szada 11 9 2 — 34-15 20 2. Topi 11 8 1 2 54-30 17: 3. Szilasmenti 11 7 2 2 36-19 16 4. Híradótechn. 11 6 1 4 39-38 13 5. Zöldért 11 6 — 5 23-25 12 6. Járási Hív. 11 5 1 5 30-29 11 7. Állami Bizt. 11 3 4 4 35-33 10 8. Pedagógus 11 3 1 7 27-32 7 9. Gépgyár II. 11 3 1 7 23-39 7' 10. Építőipar 11 3 — 8 27-32 6 11. Tangazdaság 11 3 — 8 22-37 6 12. MÉMMI 11 2 1 8 17-38 5 III. osztály 1. KIOSZ 13 12 1 — 59-14 25 2. Fény 13 9 2 2 55-24 20; 3. KKMV 13 8 3 2 71-33 19 4. Szadai Adidas 13 6 5 2 43-27 Vt 5. István köz 13 8 1 4 38-24 17 6..MGI 13 7 1 5 45-48 15 7. M?!egégöv 13 6 1 6 71-39 13 9. Ganz KISZ 13 6 1 6 41-52 13 9. TIGAZ 13 5 2 6 43-49 12 10. János utca 13 5 — 8 58-60 10 11. Afész II.* 13 3 1 8 29-42 7 12. TEFU 13 3 1 9 19-53 7 13. Városgazdáik. 13 1 1 11 13-73 3 14. Patak* 13 1 — 11 26-73 S ■játék és pont nélkül. Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hlrit

Next

/
Thumbnails
Contents