Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1982. DECEMBER 8., SZERDA Az esnfcer nélkül nem megy Élethivatásuk a mezőgazdaság HévízgyöHkfek Menüén A barátság dalos követői Volt idő, amikor azt hittük, hogy az új, csodálatos gépek mindent megoldanak, az embernek nem kell mást tennie, mint ott állni, s a gombok nyomogatásával, ha kell, esőt, ha kell, napfényt varázsol, s a növények, s az állatok, mintegy varázsütésre, növekedésnek indulnak s amikor „teljesítik kötelességüket” akkor szépen bevándorolnak az otthonokba. Jobb körülmények Mondanom sem kell, hogy ez a legtöményebb utópiának bizonyult, igenis kellenek az emberek, a szakemberek, s őket ki kell nevelni. S ahhoz, hogy kinevelődjenek, sok embernek, szervezetnek, gazdasági közösségnek kell összefognia, s úgy, hogy nemcsak testileg, hanem lelkileg is „ráhangolni" az új nemzedéket jövendő feladataira. 1972. óta a Rákosmezeje Termelőszövetkezetben folyik a Péceli Állattenyésztő Szakmunkásképző Intézet hallgatóinak gyakorlati oktatása. Ennek következményeként alakult meg a hallgatók otthona, kollégiuma: 1977-től a közelmúltig egy régi épületben voltak elhelyezve a jövendő szakmunkásai. A helyiek kezdettől fogva tudták, hogy nem mindenben felel meg a korszerűség követelményeinek, s azon voltak, hogy minél előbb, minden szempontból jobb körülmények közé jussanak azok a fiatalok, akik a mezőgazdaság valamelyik ágában kívánják megtalálni jövendő élethivatásukat. Csak a tanulásra Mindezek tudatában döntöttek afelől, hogy 1980-ban megkezdik egy új, korszerű diákotthon felépítését. Ehhez a MÉM, a szakmunkásképzési alapból 5 millió forintot fordított erre a célra, de a költségvetés szerint már 7,5 milliónál tartanak. A többletet a tsz adta. Negyven tanulónak ideális otthont teremtettek dolgozóik, az építőágazat mérnökei, technikusai, szakmunkásai. Nemcsak Pest megyéből, hanem az ország bármely tájáról jöhetnek oda olyan gyerekek, akik élethivatásnak tekintik, hogy a mezőgazdaság valamelyik ágához kötődjenek. A diákok négyágyas szobákban laknak, közös helyiség, ebédlő, tanulószoba, konyha, fekete-fehér mosogató, gázfűtés szolgálja kényelmüket, s minden arra irányul, hogy csak a tanulásra összpontosítsanak Éjjel-nappal tanári felügyelet van, tehát a szülők is biztonsággal elengedhetik csemetéiket. Annál is inkább, mert minden hétvégén hazautaznak, pénteken vonatra szállnak, s a szülők megismerkedhetnek azokkal az élményekkel, amit hét közben a gyerekek szereznek. Három év után S mindezért cseké'v fizetést kell adniuk, havonta egy-két száz forintról van szó, ennek fejében reggelit, ebéd;;', vacsorát, szállást kapnak. S három év múlva — szakmunkásbizonyítványt. A monori főtéri gyógyszer- tárban mindig jókora a forgalom. Olykor a zaj is. A receptekkel várakozó betegek mindenfélét megtárgyalnak, s hogy értsék is egymás szavát a másik duruzsolásától, a hangerő mindig fokozódik. Egyszer- kétszer tanúja voltam már amint a túloldali fehér köpenyesek kénytelenek voltak finoman figyelmeztetni a za- jongókat: halkabban, hiszen itt nem „babra megy" a munka... Mostanában nincs szóbeli figyelmeztetés. Csak egy nyomtatott tábla, közepén az erélyes „Csendet!” szóval. De a gyógyszertáriak filctollal alá is írták a másik szót is: „kérünk ...” Ennek talán nehezebb lesz ellenállni. A gyömrői Steinmetz kapitány utca egyik fatörzsén hirdetés fehérük. Apró, szálkás betűkkel rajta a szöveg, hogy szoba kiadó, esetleg bútorozva is, s eladó ez meg az. Legalul pedig egy mondat: ne tépjék le, öregek vagyunk! Mindenféle papírfecnik, árva, tépett papírfoszlányt őrző rajzszögek. Ez a hirdetés ép. Még mondják, hogy rosszak az emberek. HŰI: Megint egy gyógyszertár. Idős férfi suttog a gyógyszerésszel, az egészségügyi kiadványokat kínáló polc felé mutogat, ahol szépen sorakozik egymás mellett a Szex-KRESZ Régi kapcsolat, barátság fűzi össze a hévízgyörki November 21. Művelődési Ház öntevékeny csoportjait a mendei népi együttessel. A mendeiek több alkalommal vendégszerepeitek Hévízgyörkön, s Vicám lakodalmasuknak, táncaiknak, dalaiknak mindig sikere volt. A népi együttes fúvószenekara nemegyszer teremtett olyan hangulatot, hogy a közös műsor befejezése után nemcsak a szereplők, de a nézők is táncra perdültek a művelődési ház nagytermében, vagy éppen a művelődési ház előtti téren. A közelmúltban változott a szereplés helye, és a hévízgyörki csoportok látogattak Mendére. Szép este Vonó Károly gépkocsivezető a MÁVAUT különjárati autóbuszával jóval az indulás előtt megérkezett. — Nem szeretek késni — mondta —, meg a hévízgyör- kiekkel mindig szívesen utazom, mert vidámak, jókedvűéit, s könnyen dalra fakadnak. A gépkocsivezető szavait már a mendeiek is igazolhatják. — Nagyon szép esténk volt — emlékezik vissza a fellépésre dr. Balázs József né, az asz- szonykórus és a gyermek népi játékegyüttes vezetője. — A mendeiek vendégszeretete gyorsan hazai légkört teremtett mindannyiunk számára. Szívesen emlékeznek a résztvevők, s emlékeikből nem nehéz leírni az este történetét. Amikor a mendei művelődési ház színpadának függönye szétnyílt, a hévízgyörki asszonykórus és a mendei népdalkor tagjai töltötték meg a színpadot. A vendéglátók legidősebbje — megelőzve az egymást kölcsönösen üdvözlő beszédeket — Galga menti népdallal köszöntötte a vendégeket. Bankó Gáborné, a hévízgyör- kiek szólóénekese elmondta, hogy el sem akarta hinni, amikor hallotta a györki kórus kedves dalát: Nincs én nékem egyebem egy kis késné’ / azzal vágom a Galga vizét hétfelé — Persze, mi is nótával válaszoltunk. Bazsik Ferencné és Pintér Sándorné páros felelgető- je a szerelmes lány és a lányért aggódó édesanya fájdalmas párbeszédét idézte, majd vidámabb dalok jöttek sorra. De ez még mindig csak a köszöntő volt, igaz, a nézők már akkor érezték, hogy ez az este a barátkozáson kívül más élményt is nyújt. r Ének és tánc Kovács Miklósné köszöntötte a házigazdákat, a megjelent mendei közönséget, s egy szép Galga menti mázas kancsót ajándékozott a mendei népi együttesnek, köszönetül a vendéglátásért, s emlékeztetőül a találkozásért. A mendei vb-tit- kár válaszolt az üdvözlésre. — Az volt a meglepő — mondja Széphalmi Pálné művelődé- siközpont-igazgató —, hogy úgy mutatta be a messziről érkezetteket, mintha ő írná a hévízgyörki asszonykórus történetét. Mindent tudott a csoportról. Tudta, hogy hol, mikor és milyen eredménnyel minősültek, milyen elismerésekben részesültek, milyen sikereik voltak tizenhárom év alatt. Végül kiderült, hogy a titkár mint a mendei együttes tagja, sokszor vendégeskedett Hévízgyörkön, innen van az ismeretség. Kevés az idő A jókedvet teremtő nótás bemutatkozás és a kölcsönös üdvözlések után kezdődött tulajdonképpen a műsor. Hévíz- györkiek, mendeiek egymást váltották a színpadon. Az asz- szonyok és a gyermek népi játékcsoport tagjainak műsora mellett nagy sikere volt a Sku- czi László által vezetett néptánccsoportnak is, akik két ka- rikázót is eltáncoltak. A kétórás műsort a mendei együttes Aratóünnep című összeállítása zárta, de ezzel nem volt még vége a találkozónak. A mendei fúvósok most is kitettek magukért, mert az utolsó dal elhangzása után azonnal muzsikálni kezdtek, és kezdetét vehette a tánc. A mendei férfiak a régi ismeretség jogán vitték táncba a hévízgyörkieket. Seregre a Kodály-centenárium alkalmából, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 18-tól: a Balázs János cigányklub foglalkozása, a motorosklub összejövetele (a HNF székházában), és alapfokú német nyelvtanfolyam (a Kossuth iskolában). Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: a sakk; 18.30-tól a fotószakkör foglalkozása. A moziban, ifjúsági előadáson: A kis teve és a csacsi, 17- től és 19-től; Apaszerepben. Ne mutassunk rossz példát a gyerekeknek! Az elmúlt hét keddjén 12 és fél egy között le volt csukva a sorompó. A buszon ülve csodálkozva néztük többen, hogy milyen felelőtlenül mennek át a felnőttek a sorompón. Mintegy 3 csoport jött át, egy csoportban 4 —5 személy. Az iskolából hazafelé jövő gyerekek is többen álltak a túlsó oldalon. Már azt vártuk, hogy vajon ők nem fognak-e átjönni? Nagyon félti minden szülő a gyermekét. Nekünk, felnőtteknek kell őket figyelmeztetni — írja Olasz József né monori levelezőnk. Amit felvet, mindig aktuális, most különösen az, hiszen egyre hidegebb lesz, s a várakozáshoz még a vacogás, s didergő toporgás is hozzájárul a monori Ady úti sorompónál. Nemcsak a türelmetlenség siettet tehát — hanem az is, hogy fázunk a tíz-húsz perces ácsorgások közepette. S aligtek a párok, fiatalok és Idősek járták a táncot. _ _ j,. Dobronay Jánosné, Vaigél Gáborné, meg a többi asszony is az elválás perceire emlékszik. — Amikor a megvendé- gelés után az autóbuszokhoz indultunk, nemcsak a szereplők, de a zenekar tagjai is kísértek bennünket, és egyik nőr tát a másik után fújták — me7 sélik. — Olyan volt, mint arcúikor hajnali kakaskukorékoláskor a lakodalmas háztól kíséi- rik ki a legkedvesebb vendéget. Ha lett volna időnk, talán külön-külön elfújták volna mindannyiunk nótáját. De há;t időnk van a legkevesebb! Aki megpróbálta Dr. Balázs Józsefné mosolyogva hallgatta az asszonyok tréfálkozását, aztán halkan, hogy csak én halljam, megjegyezte. — Valóban sok az asz- szonyok elfoglaltsága, s ezért nagy gondot jelent a fellépésekre való rendszeres készülődés. De olyan örömet fakasztó, emberi melegséget teremtő, s közösséget erősítő hatása van az együtténeklésnek, meg a népdalnak, hogy aki egyszer ezt megpróbálta, örökre rabja marad. Fercsik Mihály Vecsésen A zene birodalmában Zene és látvány címmel, színes diák segítségével kalandozhatnak a zene birodalmában az érdeklődők december 11-én, szombaton 10 órától Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban. A következő héten, 19-én, vasárnap 19 órakor a V’MO- TOROCK együttes koncertjét hallgathatják a fiatalok. Pilisen Vasárnapi Hofi-show Hofi Géza-estet rendeznek Pilisen, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban december 12-én, vasárnap este 7 órai kezdettel. Jegyek elővételben a művelődési ház irodájában, a nyitva tartási időben kaphatók. A centenáriumon Hangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez Gyomron, a Petőfi Sándor Művelődési Ház irodalmi klubja Kiss Endréné tanár vezetésével, december 16-án, délután 5 órakor. A hangverseny előadói a zeneiskola régi és jelenlegi tanárai és diákjai lesznek. | hanem mindenki kapásból I több esetet is sorolhatna, hányán rohannak át gyereket vonszolva, gázpalackot cipelve, kerékpáron a lezárt sorompó mellett, miközben kisiskolásoknak adnak példát. Rossz példát! Életveszélyesetl Taggyűlés Megtartotta a második félévi taggyűlését a KIOSZ gyömrői alapszervezete. Rónaszéki Ferencné titkár számolt be az idei feladatok teljesítéséről, s szó volt az értekezleten az új jogszabályokról is. Köszönetét mondunk a rokonoknak, Ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk. Molnár Károly temetésén megjelentek, koszorúkat és virágokat küldtek, ezáltal Is Igyekeztek fájdalmunkon enyhíteni. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Pillanatkép Magnó a kislánynak A 12 év körüli kislány széles mosollyal, szinte diadalittasan lépett be édesanyjával a gyömrői vas-műszaki boltba. Először közösen vették mustra alá a polcokon levő híradástechnikai berendezéseket, leginkább a magnókat nézegették. Az eladó levett a polcról egy 3 ezer 500 forintba kerülő készüléket, kipróbálták, de a kislány csak a száját húzta... Aztán előkerült egy nagyobb és szebb készülék. Az eladó ügyes reklámfogással beállította a készüléket, s az anyuka és lánya viszont hallhatta az egymás közötti csevegést — már a magnóból. Elpirult a kislány, s döntött: — Anyu, ez kell nekem! — De nincs nálam any- nyi pénz. — Nem baj, majd hazaszaladok a hiányzóért... Tíz perc sem telt bele, s máris visszajött a pénzzel. Örömmel fogta kézbe a magnót, ahogy ellibbent előttem, láttam a dobozon az árát: 5 ezer 200 forint. A jó anyai szívben ezúttal sem csalódott kis történetünk főszereplője. G. J. Acélcsövek — exportra Egyiptomi exportra 260 darab 5 méter hosszú és 620 milliméter átmérőjű vascsöveket készítenek a pilisi Aranykalász Tsz lakatosai. A csöveket egy öntözőrendszerbe építik majd be. A csaúakozókarimákat Lehoczki János (felvételünkön) hegeszti fel. Hancsovszki János felvétele Farkas Tibor Noteszlapok Úton, útfélen A nap kulturális programja Monoron, 10 órakor: az Állami Zeneiskola rendezésében hangverseny gyermekek részémeg az Egészséges nő, meg a... Nem illik kíváncsiskodni. Nem is teszem. Jön úgyis a raktárból egy fiatal asszisztenslány, már az ajtóból kérdezi: — Ezt tetszett kérni, ugye, a cukorbetegek diétáskönyvét. Reggeli rohanás a gyermek- intézmény előtt. Fiatal apuka húzza a csemetét maga után, miközben sietteti: — Futás, Zalánka, futás! Nézem őket. Ilyen tehát Zalánka futása. Autóbusz Gyömrőről Monor- ra, irdatlanul zsúfolt és rendkívül családias. Nincs itt or- dítozás, hogy ne az én lábamon álljon meg, hogy kotród- jon már beljebb az eleje! Nem, itt nincs ilyen. Hallgatom a sofőrt, aki biztatgatja a felszállni igyekvő diáklányokat: — Megjöttetek, madárkáim? No, felfértek-e? Ügy látom, nemigen, én meg nem hoztam sátrat, pedig akkor akár itt is maradhatnánk! Próbáljátok csak! Fenn vagytok? Nem lóg ki senki a hátsó ajtóból se? No, gyerünk akkor! És megyünk. Igaz, hogy a vezető szegény nem lát ki az egyik oldalon a tömegtől, de a diákok hálásak, navigálják: nem jön semmi, jobbról oké! Végül pedig hazaérünk. Ep testben, ép kedéllyel. K. Zs. Épp a felnőttek Életveszélyes példák
