Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
A PEST MEGYE) HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1982. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Kosok parlagján, erdős tájon (1.) Káspalhgi utcák, életképek A Börzsöny szívében az er-1 dók között magasan meghúzó- * dó medencében települt kis község Kóspallag. A környék egyik legfiatalabb községe Lakosait a XVIII. század közepén a gödöllői Grassalko vich-uradalom telepítette le abból a célból, hogy a környék erdőségeinek kivágásához olcsó munkaerőt találjon. A községben élő szlovák nyelvű lakosság fele, ma már inkább csak erdőműveléssel, fakitermeléssel foglalkozik. Kis hányada a szobi kőbányában talált munkalehetőséget, mások Vácra járnak dolgozni. Az elmúlt 20—30 esztendőben módos házak épültek a hajdan egy utcából álló községben. Szokatlan a csend Az idelátogatót a nyugalmas, csöndes falu kepe iogao- ja. jólesik a nekünk már szokatlan, békés csend, ami szinte útitársul szegődik az emberhez. De a hosszú méterek Után kikívánkozik a kérdés. Hát nincs vérkeringése ennek a falunak? Végre az ABC-áruház előtt felfedezek három idősebb nénikét, halk szavú beszélgetésbe merülve. Oly szertartásosak, hogy még zavarni, sem merem őket. Egy fiatal édesanya babakocsiban tolja el gyermekét mellettem. Körülnézek, s érzem; nyomasztóan hat már a kihaltnak tűnő falu képe. Ezért örülök, amikor az általános iskola szolid hangzavarába keveredek. Éppen szünetre csöngettek. — Mindig ilyen csendesek a napjaik? — kérdezem Szabó Ödönné tanárnőt. ' — Nézzen szét! — Mutat szomorkásán maga köré. Ez az első, a második és harmadik osztály, összesen 20 kis diák. Ennyi alsótagozatossal foglalkozunk ketten, én és egy napközis nevelő. Az osztályok ösz- szevontak, a negyedikbe egyetlen tanuló jár. Azóta, hogy Kóspallagot közigazgatásilag Verőcemaroshoz csatolták, a felsősök, odajárnak iskolába. Ez nagy megterhelés a gyerekeknek. Még busszal is nap, mint nap megtenni a 15 kilométeres utat. De ez bizonyult a legjobb megoldásnak. Sajnos elmennek innét az emberek. Főleg a fiatalok igyekeznek a város felé. Dehál érthető is! Kulturált szórakozásra lehetőség alig van. Hetenként kétszer Az emberek az erdőn végzett nehéz fizikai munka után fáradtak, a fiatalok pedig a városban keresnek szórakozást. Az ivóvízzel is baj van, a kutak vize szennyezett, vezetékes víz még nincs. A legutolsó népszámlálás adatai szerint a község lélekszáma 930 körül mozog, s ez a jövőben érzésem szerint csak csökkenni fog. Az idős és a közép korosztály adja meg vérkeringését a falunak. Ok még erősen kötődnek ide, életük története, emlékeik beleágyazódnak a falu múltjába, s ez tartja itt őket. Beszélgetésünket a tanítási órára hívó csengő szakítja félbe. Az apróságok fesztelen zsivajjal vonulnak be szerény kéttantermes birodalmukba. Nem tellett bele néhány perc, s az iskola épülete ismét méltóságteljesen illeszkedik bele a tartózkodóan hallgatag házak sorába. A községi tanács épülete elé érve hangot hallok magam mögött. — Oda aztán nem jut be! — Miért? — kérdezem meglepődve. Nincs ügyelet? — Hétfőn meg csütörtökön van fogadónap — világosít fel új ismerősöm, majd folytaja. — Addig volt jó, amig helyben volt a tanács, akkor magunkénak mondhattuk! De így minden kis gonddal Verőcemarosra kell mennünk. Bizony az út nem olcsó, oda- vissza 30 forintba kerül az autóbuszjegy. így aztán az alacsony nyugdíj, no meg az öregség miatt is meggondoljuk mikor, miért menjünk. Az óvodában 30—40 kis óvodás éli itt mindennapos, játékos életét. Vajon közülük hányán kötődnek majd a faluhoz, és hányán szakadnak ki a régi közösségből, jobb megélhetés reményében? Az 1805-ben épült műemlék jellegű templom barokk stílusjegyekkel, kiáss zicizáló részletformákkal emelkedik a falu feletti dombon. Innét jól belátom a falut. Magányos szemlélődésemet újra egy hang szakítja félbe. Járjon szerencsével — Mi járatban van kedves? — A faluval s az itt lakó emberek életével ismerkedem — Ó, nagyon csendes falu ez! Az emberek ilyenkor mind dolgoznak, főleg az erdőn. Még az asszonyok is. Van ugyan két üzem, de az csak kevés embernek ad munkalehetőséget. De szeretik is ám az 'itt élők az erdőt, szinte a szerelmesei! Fel kellene keresnie Streda Margit nénit, ő már 70 éves, de még mindig a csemetét ülteti. Ügy védi, óvja az erdő fáit, mint egy szerető anya a gyermekeit. Végtelenül szorgalmas nép, vérükben van a munka. Becsületes, nyílt, tiszta érzésű emberek. Otthonaik szépítésére is sokat adnak, igényesek a környezetükre. Tudja, régen parlag volt ez a terület. Juhokat legeltettek itt, innét is az elnevezés: kosok-parlagja, Kóspallag. No, kívánom járjon szerencsével! Azon veszem magam észre, hogy végtelen derűvel ízlelgetem az imént utamra bocsátó, oly régen hallott bátorítást, kívánságot, „Járjon szerencsével!” Szórád Agnes (Folytatjuk.) Decemberi ajándék Új iskola Kosdon Kosdon december 11-én 10 órakor kerül átadásra az új általános iskola. Az új létesítmény Í4 millió forintba került. A felső tagozatos diákok számára épített intézmény négy tantermes: egy tornaszoba, egy természettudományi előadóterem és egy műhelyterem is helyet kapott az építményben. Az új iskola építéséhez a helyi lakosság 52 ezer forint értékű társadalmi munkával és 260 ezer forint készpénzzel járult hozzá. Kodály emlékére A KESZ-kórus hangversenye Hetek óta szorgalmasan próbál a váci KISZ-kórus. December 4-én, szombaton este ,6 órakor a vasúton túli Radnóti Általános Iskolában ünnepi hangversenyt adnak, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. Vezényel: Bogányi Tibor. A 110 tagú vegyes kar a Virág Benedek Békesség-óhajtás című versére írt kórusművel kezdi a hatrészes programot. Ezt követi az Adventi ének, majd a Petőfi-versre szerzett Csatadal. A második részben Ardó Mária énekel, zongorakísérettel négy Kodály-művet (Árva madár, Megizenem az édesanyámnak. Árva vagyok és Ne búsuljon senki menyecskéje.) Szünet előtt felhangzik a Gólyanóta, az Ave Mária és a népi szövegre írt Angyalok és pásztorok (közreműködik a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara), s a Jézus és a kufárok zárja a sort. Szünet után, a negyedik részben katonadalokat hallunk, majd ismét dalok következnek zongorakísérettel, s a Gyulai Pál-versre írt Este után a hatalmas Mátrai képek című Ko- dály-kórusmű zárja az ünnepi est műsorát. Több énekszámnál közreműködnek a kórus régebbi tagjai is. A hangverseny alkalmából füzetben kiadták a KISZ-kórus történetét. P. R. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58/a): December 2—5-ig délután 4 órakor a Hószakadás című magyar filmet játsz- sza, II. helyáron. Rendezte: Kósa Ferenc. — December 2-án és 3-án este 6 és 8 órakor A vasálarcos férfi című színes, szinkronizált angol kalandfilm a műsor. Rendezte: Mike Newel. III. helyáron vetítik. — December 4-én és 5-én 6 és 8 órakor 14 éven felüliek megtekinthetik a Tűzharc című színes angol bűnügyi filmet. Rendező: M. Winner. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): december 3-án este 7 órakor, december 4-én délután 5 és este 7 órakor felújítják a Piedone Egyiptomban című színes, szinkronizált olasz kalandfilmet, II-es helyáron. Rendezte: Steno. Vácott az első Ifjúsági Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezetét a Budapesti Vasbeton- ipari Művek váci telepének munkatársai alakították meg. Tizenkét fiatal házaspár döntött úgy, hogy saját erőből, közösen építenek lakást. A város többi gyárából is csatlakoztak hozzájuk, így végül 1971-ben huszonnégyen vásároltak telket a Kandó Kálmán utcában. Ettől kezdve minden szabad idejüket építkezéssel töltötték. A közművesítéstől, a parkosításig mindent maguknak kellett csinálni. Három esztendei szorgos munkával elkészültek a három szoba összkomfortos lakások. Munkájukat a MÉSZÖV „Kiváló Szövetkezet” cím adományozásával ismerte el. Nem tétlenkednek A szövetkezet tagjai a házavatás után sem maradtak sokáig tétlenül, bántotta őket, hogy új otthonuk előtt földes, gödrös, eső után szinte járhaBetonipari kaláka Otthonteremtő fiatalok tatlan az utca. Hiába fordultak különböző hivatali szervekhez, mivel az út is magán- területnek minősült. Végül egy közgyűlésen úgy határoztak, hogy saját költségen, társadalmi munkában hozzák rendbe az utat. Tóth Károlyné, a szövetkezet elnöke a következőket mondja: Többen kételkedtek — 1981. május elején kezdtük el a négy és fél méter széles. mintegy 150 méter hosszú betonút építését. Nagy feladat volt. Többen kételkedtek is megvalósításában, hiszen csak a tereprendezés során több mint 150 köbméter földet kellett elszállítani, az úthoz sódert, betont hozatni. Mindent társadalmi munkában csináltunk, de segítséget kaptunk a városi tanácstól és a kommunális üzemtől. Gépeket és szakirányítást, mivel jármű- forgalomra alkalmas utat készítettünk. November elején lettünk készen az úttal, a bejárókkal a garázsokhoz és a parkosítással. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a segítségért, különösen Ernst Miklós tanácstagnak, aki erején felül, szabad idejét feláldozva segített a szervezési munkában. Az útépítés megoldhatatlan feladatnak látszott, ám alig simították el az utolsó lapát betont, máris újabb, még nagyobb beruházásba kezdtek. Elhtározták, hogy saját költségen, társadalmi munkában bevezetik a gázfűtést a lakásokba. Nem azon gondolkoztak, mennyi munkával jár ez, Ügy érezzük, hogy a költő valamit jobban, elhihetőbben tud, akar, bír kimondani, mint mi. Megsejteti, hogy a verses forma, a dallamos beszéd nem puszta rímbe szedése a mondatoknak, n >m totsze tős csecsebecse, hanem valaminek a végleges megállapítása. Fagyöngy A Marosvásárhelyről érkezett Illyés Kinga előadóművész a romániai magyar költők verseiből, csángó népdalokból és széki balladákból szedett egy csokorra valót, s nyújtotta át a váci közönségnek a Madách Imre Művelődési Központ színház- termében rendezett előadóestjén. összeállításának címe: Fagyöngy. Farkas Árpád, Kányáéi Sándor, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Lász- lóffy Aladár, Király László, Horváth István versei elevenedtek meg kitűnő előadásában. Repertoárját Szijjártó István furulya- és hegedűjátéka egészítette ki. Igaz, csak kóstolóra telt e lírai gyűjteményből, de így is egy estét betöltő, maradandó élményt, kapott a közönség. Tisztán csengő Mi volt ez az est? — Egy kicsit néprajz, egy kicsit nép- költészet, s magyar nyelvünk árnyalatos gazdagságának dokumentuma. A megélt életet, az emberi sorsokat, emberi lelkeket idézte a tisztán csengő népi nyelv színes, ízes, képgazdag költőiségével. Illyés Kinga tudja, hogy a legegyénibb és legősibb kifejezőeszköz az emberi beszéd. Ezt az élő beszédet fedezte ő fel a versben, s fölfedezését megosztja mindenkivel, aki őt hallgatja. Egyszerűen, csi- náltság nélkül meri elmondani a verseket, nem riad visz- sza a pontos hangalkotás fáradtságától. A versmondás szolgálatába tudja állítani a legolcsóbb művészeti eszközt: a hangot is. Felismerte, hogy az emberi hang nagy hatásokat érhet el, ha szerényen, a szív, a lélek felől látunk műveléséhez. Előadásában a beszélt magyar nyelvnek sem dallama, sem szépsége nem ment veszendőbe, Illyés Kinga fegyelmezetten vigyáz erre az örökségre. Olyan hűségesen követi verseinek előadásmenetét, hogy néha énekelt részeket iktat bele a prózába. Magasság és mélység Mit tud tehát Illyés Kinga? — Közvetíteni tudja a lényegre tapintó beszéd lágy, olykor drámai erősségű varázsát, a szavak fűzésében és hanem hogy szebbé, kénvel- mesebbé tegyék otthonukat, - környezetüket. Pedig nem volt könnyű! Maguknak kellett beszerezni a hatósági engedélyeket, egy sor intézményt értesíteni, kivitelezőt találni, s mivel saját beruházásról van szó, meg kellett vásárolni a gázvezetéket, a nyomáscsökkentőket és ami még a munkához szükséges. A Zrínyi utcától a Kandó Kálmán utcáig száz méter hosszú csatlakozó gázvezetéket raktak le, majd erről elosztóvezetéket építettek a lakásokig. Évek múlva Jelenleg a bekötési munkálatok folynak, ami azt jelenti, hogy hamarosan gázfűtéssel melegítik a szobákat. Ez a huszonnégy család példásan összefogva megcsinálta azt, amire csak hosszú évek múlva kerülhetett volna sor. Ezzel nem csak ők, hanem a város is szépült, gazdagodott! Dénes József a mondatok kiejtésében megnyilatkozó esztétikai kedvet, egyszóval a tiszta magyar beszédnek eredeti, s immár ápolásra szorult természetes bűbáját. Nyelvezete friss, üdítő mint a havasi levegő. Játékos, mert olyan komolyan veszi a szavak értelmét, hogy kénytelen játszani velük. Szoros lelki egységet tud teremteni a versekkel. A költő és a maga belső világának reflexeit énekli ki azokban. A versmondás hevületében szuggesz- tívvé változó személyisége szinte magával ragadja a hallgatóságot. Sokszor úgy érezzük, mintha ő maga szerényen háttérbe húzódva, a verseknek nyitná meg az előteret a szívig, az értelemig. Nem erőlteti magát a hallgatóságra, mégis képes lélegzetvisszafojtott csendet teremteni, belelélegezni magát a közönség soraiba. Az .5 mérete a magasság és a mélység, versmondása e tekintetben állja a legszigorubo mértéket. Az erkölcsi tisztaság eszményét, a művészet, a szépség terjesztését teljes, szent hivatásnak vallja. Illyés Kinga előadásában minden vers egy kicsit dallá is változott. Gárdonyi írja: „Csak a dal szép, a dal örök!” Illyés Kinga versmojidásának mu • zsikája felüdülést, páratlan élményt nyújtott. Szórád Agnes Tisztelettel köszöntjük Derűs búcsú az üzemben Bensőséges hangulatú, szellemesen könnyed, derűs nyugdíjas-búcsúztatón vehettünk részt tegnap a Pest megyei Nyomda központi üzemében Vácott, ahol Kovács Sándor üzemvezető és Papp Rezső köszönt el a pályától. Papp Rezső, az újságíró, aki közel négy évtizeden át szívta a nyomdaszagot, utóbb a mai, korszerű üzemben, korábban a jogelődök műhelyeiben, s munka után a város krónikásaként, lokálpatriótájaként írta cikkeit lapuknak. A felszabadulás után bekapcsolódott a város közéletébe, részt vett a tönkretett nyomda- helyreállításéban, s neki köszönhető, hogy már 1945 januárjában megjelent Vác első demokratikus lapja, az Igazság. Nagy Sándor igazgató meleg szavakkal köszönte meg az eddig végzett munkát, felidézte annak derűs emlékeit is, melyen az ünneplő kollektívával együtt mosolyogtak a már nyugdíjas vezetők: Urbán Gyula, az államosított nyomda első igazgatója és utódja, Still Ferenc. Papp Rezső, aki hosszú ideig szerkesztette lapunk váci mellékletét, ma is naponta küldi írásait a váci szerkesztőségbe. Az őt méltató szavakat így fejezte be Nagy Sándor: — munkádat tisztelettel köszönjük. Köszönő szavakkal válaszolt a kollektívának az ünnepelt is. Szól a köszönet a mellette ülő feleségének is. E pálya ismeretében érthetően: a sok türelemért, megértésért. Mint lapunk nyolcadik oldalán is hírül adjuk, Papp Rezső tegnap reggel Budapesten átvette a Pest megyei Tanács elnökétől a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Szerkesztőségünk még sokáig nem szeretné kiadni számára az obsitot. Sok jó írást várunk Parm Rezső tollából Kovács T. István ISSN 0133—2T59 (Váct Hírlap) Mmrtkcsomtßi aján dék vásár december 22-ig Vácnit, a Március 15. téren Illatszerek, ajándéktárgyak, üveg- és porcelán áruk, sportszerek, játékok, híradástechnikai és konyhafelszerelési cikkek, papíráruk nagy választékban. Az 500 Ft-nál nagyobb összegű vásárlás esetén sorsjegyet adunk. Sorsolás december 22-én. Ezüst- és aranyvasárnap diszkóműsor. Rajzverseny, PIK-lottó. Díszcsomagolás. Kozmetikai tanácsadás. Nyitva: 10-től 18 óráig. Ajándékozási gondjait is segít megoldani a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat \ . Csak a dal szép, a dal örök Illyés Kinga előadóestje