Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK XXVI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ra: 1,-IM fwrint 1982. DECEMBER 3., PÉNTEK JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1982. DECEMBER 1-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár János eívíárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napirend előtt tájékoztatást kapott a Leonyid Iljics Brczs- nyev elvíárs clhunytával kapcsoiatos elhatározásaink végrehajtásáról. Megállapította, hogy küldöttségünk részvétele a moszkvai gyászszertartáson, a temetés napjára hazánkban elrendelt országos gyász, a párt-, társadalmi és állami szervek, üzemek, intézmények, kollektívák, az állampolgárok tömeges részvétnyilvánííása méltóan kifejezte a magyar kommunisták, a magyar nép kegyeletét, együttérzését a szovjet néppel a kiváló szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, hazánk igaz barátjának elhunyta alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága eredményes munkát kívánt a Szovjetunió Kommunista Pártja Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs vezette Központi Bizottságának, a szovjet népnek a kommunizmus építéséhez, a világ békéjéért, a társadalmi haladásért vívott harcához. Üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága eitökéltéségét, hogy töretlenül folytatja lenini bel- és külpolitikai irányvonalát, kinyilvánította pártunk határozott szándékát, hogy a jövőben is az elvek és a célok közössége alapján, az internacionalista hagyományok szellemében munkálkodik a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő elvtársi kapcsolatok erősítésén, országaink, népeink megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének fejlesztésén. A Központi Bizottság áttérve a napirend megtárgyalására, megvitatta és elfogadta Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottsága titkárának előterjesztésében az 1983. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1982. évi feladatok megoldásán. A kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére a népgazdaság idén is alapvetően a XII. kongresszus határozatával összhangban fejlődik. A legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg az év során hozott intézkedések hatására jelentős többlettel zárul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek rend- bén eleget tesz, a népgazdaság alapvető egyensúlya biztosított, az életszínvonal megőrzése társadalmi méretekben megvalósul. Az 1982. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: © A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően körülbelül 1 százalékkal nő. A munka temelékenysé- ge emelkedik. A gazdálkodás hatékonysága főként a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás révén javul. A bel- fö- i felhasználás a gazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a tervezett 1—2 százaléknál jobban, 3— 3,5 százalékkal csökken. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb. O Az ipari terme lés a tervezett 2—2,5 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő, főleg azért, mert több fontos termék külpiaci értékesítési lehetősége romlott. Az exportképes, valamint. a behozatalt ésszerűen helyettesítő termelés növekedése továbbra is elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. Lassú az előrehaladás az alacsony hatékonyságú és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az építőipar termelése — a számítottnak megfelelően — kismértékben tovább csökken. Mérséklődik a beruházási építés, növekszik a fenntartási és felújítási tevékenység. A munka szervezettsége, minősége, az igényekhez való alkalmazkodás még nem kielégítő. A mezőgazdasági termelés — a tervezettnek lényegében megfelelően — mintegy 4 százalékkal nő. Kalászosokból és kukoricából összesen több mint 14 millió tonna termett. A szőlő- és gyümölcstermés meghaladja a számítottat. Az állattenyésztés kedvezően fejlődik, a hústermelés a tervezettnél nagyobb. A takarmányellátás zavartalan. A munkaerőhelyzet a korábbinál kiegyensúlyozottabb. A foglalkoztatottak száma az előző évekhez hasonlóan csökken. © A lakosság fogyasztása mintegy fél százalékkal növekszik, reáljövedelme megegyezik az elmúlt évivel. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó keresete az előirányzott 4,5 százalék helyett várhatóan 6—7 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozóké mintegy 7 százalékkal magasabb a tavalyinál. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalékkal növekednek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett 4,8—5,2 százalékkal szemben 7,2 százalék. Ennél mérsékeltebben nő az alapvető fogyasztási cikkek árszintje. Az áruellátás egészében kiegyensúlyozott. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően felépül 77 ezer lakás, 1700-zal gyarapodik a gyógyintézeti ágyak száma, és elkészül 300 bölcsődei, II ezer óvodai hely, 1600 általános'iskolai osztályterem. O Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. A kivitel összességében kismértékben pő, a behozatal jelentősen csökken. A cserearányok számunkra továbbra is kedvezőtlenül alakulnak. Erősödik együttműködésünk a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. A rubelelszámolású áruforgalom a tervezettnek megfelelően alakul. A fejlődő országokkal is bővülnek kapcsolataink, kivitelünk dinamikusan nő. A nem rubelelszámolású kivitel, főként a kedvezőtlen tőkés piaci feltételek miatt, a számítottnál kisebb mértékben emelkedik. O A Központi Bizottság megállapította: a gazdasági munka 1982. évi teljesítményei elősegítették a gazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését. A termelés gazdaságossága, versenyképessége azonban nem javult olyan mértékben, hogy a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat teljes mértékben ellensúlyozni tudta volna. A tartós eredmények elérése még további erőfeszítéseket kíván. A Központi Bizottság megerősítette a XII. kongresszusnak és a VI. ötéves tervnek azt a fő célját, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tartós egyensúlyát, és szilárdítsuk meg az elért élet- színvonalat. javítsuk az élet- és munkakörülményeket. Ezt a célt kell szolgálnia az 1983. évi népgazdasági tervnek és állami költségvetésnek is. ® A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács, a realitásokkal számolva, az 1983. évi nép- gazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse. és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: Az 1983 évi terv az 1982. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 Belföldi -felhasználás 96,0— 97,0 Ipari termelés 101,0—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0—102,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 Lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruhá- Céljaink elérése megkövete- zásaira 170—172 milliárd forin- li a termelés hatékonyságának tot lehet fordítani. eddiginél erőteljesebb növelését, a műszaik fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. Népgazdasági érdek a behozatal gazdaságos helyettesítése, az importigények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dinamikusan, ahol ez a hatékonysági követelményekkel összhangban az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. © Az ipar — különösen a gép-, a vegyi és a könnyűipar — jelentősen fokozza a nemzetközi piacokon gazdaságosan értékelhető termékek előállítását. Alkatrészekből, részegységekből, valamint fogyasztási cikkekből bővüljön, a nem rubelelszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takarékosabb anyagfelhasználást és a technológia korszerűsítését szolgáló programok és intézkedések eredményes végrehajtásával mérsékelni kell a termelési ráfordításokat. Folytatni kell az ipar szervézeti rendszerének korszerűsítését, a vállalati irányítás, vezetés továbbfejlesztését, a vállalatközi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával mind teljesebben elégítse ki. Az építő szervezetek nagyobb arányban végezzenek fenntartási és lakossági építési munkákat. A kereslethez rugalmasan, szakmai átképzéssel, jobb munkaszervezéssel alkalmazkodjanak. A gazdálkodó feltételeket úgy kell módosítani, hogy ezek a vállalatok teljesítményeik növelésére, fegyelmezett, jó minőségű munkára késztessék. Meg kell gátolni az építési árak indokolatlan emelését. A mezőgazdasági termelés biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást es a kivitel bővítését. Tovább kell emelni a hozamokat, javítani a hatékonyságot. A gabona yetéste- rületét növelni kell. A cukorrépa, az olajosmagvak és a zöldség termelése jobban igazodjék a piac igényeihez, a feldolgozóipari kapacitásokhoz. Az állattenyésztésben javítani kell a takarmányhasznosítást. Növelni kell a szarvasmarhaállományt és a sertéshús-termelést. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés az igényekkel összhangban bővüljön. Javuljon a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összehangoltsága. A betakarítás, a felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozó-kapacitások jobb kihasználásával csökkenteni kell a veszteségeket. Az áru- és személyszállítási feladatok az egyes szállítási ágak közötti munkamegosztás javításával szervezettebben kell ellátni. A korszerű szállítási módok, technológiák alkalmazásával javuljon az energiafelhasználás, a kapacitások kihasználása. Fokozott figyelmet kell fordítani a személyszállítás feltételeinek javítására. © A népgazdaság energiafelhasználása 1983-ban nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Ezért meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási- és -racionalizálási program végrehajtását. Fokozni kell a hazai földgáztermelést, a szén- és kőolajtermelés érje el az idei szintet. A Paksi Atomerőműben kezdődjék meg a villamosenergia-terme- lés. © A rendelkezésre álló beruházási összegeiket elsősorban a már' megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlesztést elősegítő, az anyag- és energiafelhasználást javító, az exportot növelő és az importmegtakarító beruházásokat. Üj állami nagyberr házás nem kezdhető. Be kell fejezni a Dunai Vasmű konverteres acélművének építését, a magyar—szovjet földgázvezeték III. szakaszát, a Ferihegyi repülőtér-bővítés I. ütemét és a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztését. O A külkereskedelmi munka hatékonyságának, aktivitásának fokozásával, új piacok feltárásával elő kell segíteni az áruforgalmi egyenleg erőteljes javítását. A kivitelt dinamikusan kell növelni, a behozatal bővítésére nincs lehetőség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés megfelelő ütemezésére, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. A szocialista országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával — a tervszerű gazdasági együttműködés fokozására, a kooperációk gyorsabb kibontakoztatására, az áruforgalom bővítésére kell törekedni. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kell tovább bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. © A szabályozó rendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek alapvető gazdasági céljaink elérésére. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel legyenek jobb összhangban. Az intézkedések teremtsenek kedvezőbb feltételeket a külgazdasági egyensúly javításában nagyobb feladatokat vállaló és megoldó gazdálkodó szervezetek, kollektívák számára. O Az állami költségvetés kiadásai a bevételeknél kisebb mértékben emelkedjenek. A költségvetési gazdálkodásban szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. ® A Központi Bizottság elsőrendű fontosságú feladatnak tartja a vásárlóerő és az árualap összhangjának folyamatos biztosítását, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatások javítását. A kereskedelmi és a termelőszervezetek jobb együttműködéssel, a kereslethez való, rugalmasabb alkalmazkodással javítsák az áruválasztékot! A munkások és alkalmazottak, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresete 3,5—3.8 százalékkal növekedhet. Az államigazgatási és a társadalmi szervek országos, valamint megyei központjaiban a kereset- növekedés 2 százalékát kiadásaik megtakarításából kell fedezni. A pénzbeli és természetbeni juttatások reálértékben 1,5—2 százalékkal növekszenek. Az arányosabb teherviselés érdekében 1983. január 1-től a nyugdíjjárulékot a 7000 forint feletti kereseti kategóriákban növelni szükséges. Az idei áremelések áthúzódó hatása, a motorbenzin árának a közeli napokban szükségessé váló emelése, a már bejelentett lakbérrendezés, valamint az utazási kedvezmények szűkítése 1983-ban együttesen 5 százalékos fogyasztási árszínvonal-emelkedést tesz ki. A szabadáras termékek árainak várható emelkedése további mintegy 2,5 százalékkal növel: az árszintet. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy mindent, ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatainak teljesítésével — meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. A Központi Bizottság a nehezebb körülmények közepette is szükségesnek tart szociálpolitikai intézkedéseket: — 1983. július 1-től emelni kell a kétgyermekes és az eddig jogosult egygyermekes családi pótlékát; az egygyermekeseknél — a gyermek 6 éves koráig — családi pótlék kerüljön bevezetésre; — 1983. szeptember 1-ével emelkedjék a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátmánya; — az arra rászoruló, egyedülálló, idős, alacsony jövedelműek segítése érdekében növelni kell a tanácsok szociális segélykeretét. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy 1983-ban felépül 75—77 ezer lakás, felújítanak 19—20 ezer állami bérlakást, további 13—14 ezret pedig korszerűsítenek. Elkészül 1200 általános ' iskolai osztályterem, 9000 óvodai, 2200 bölcsődei hely, és 1000 gyógyintézeti ágy létesül. Az 1983. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása, az állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Alapvető követelmény a változó feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a gazdálkodás színvonalának emelése. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok készítsék el és véglegesítsék saját éves terveiket, s azok legyenek összhangban a népgazdaság követelményeivel, és teljes mértékben használják ki adottságaikat, lehetőségeiket. Az 1983. évi terv valóra váltása jelentős és összehangolt erőfeszítéseket kíván; megköveteli az állami, pártós társadalmi szervek egységes cselekvését. Anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kez- deményezően vállalkoznak a feladatok megoldására. Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a televízió, a rádió segítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a terv céljait. Kapjon nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést a helytállás, az alkotó, kezdeményező munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket, hogy tegyen meg mindent a szocialista építőmunka töretlen folytatásáért, a jövő évi terv teljesítéséért.
