Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
NAGYKŐRÖSI vwrfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1982. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Megnőtt a tanulók terhelése Az ötnapos tanítás tapasztalatai A gimnázium tantestülete nevelési értekezleten vitatta meg, milyen változásokat hozott a szeptember óta bevezetett újszerű oktatási forma. A tanárok már eddig is sokat beszélgettek egymás között az ötnapos tanítási hét előnyeiről és hátrányairól, de a tapasztalatok összegzésére most került sor először. Jobban kifáradnak Jó vagy rossz az ötnapos tanítási hét? Egyértelmű választ adni: elfogadni vagy egyszerűen elutasítani nem lehet az új oktatási formát. A felelet ugyanis nagyon összetett. Alapvetően kicsendül azonban a véleményekből, hogy magát a rendszert, az öt nap tanítás — két nap pihenés formát a tantestület elfogadja és helyesnek tartja. A bajt és a nehézségeket inkább tartalmi problémákban látják a tanárok. Vegyük sorra a legfontosabb észrevételeket! Az óraszámokat illetően lényegében nem sokat változott a helyzet. Csökkent a munkanapok száma, de csökkent a heti tanítási óraszám is. Az alaptantervi órák mennyisége tehát a tervek és elgondolások szerint alakulva nem okoz gondot. Sokkal inkább okoz nehézséget, hogy jelentősen nőtt a tanulói megterhelés. A tantervi követelmények ugyanis nem változtak, s igaz, hogy egy-egy tárgy éves óraszámban ugyanannyi idővel rendelkezik, mint régen, mégis nagyobb feladat hárul szinte minden tantárgyból a tanulókra. Tény, hogy a fiataloknak többet kell tanulniuk, mint eddig, s jobban kifáradnak. Nem egy példa A tankönyvek csak súlyosbítják a tanulók helyzetét Egyöntetű volt a tanárok véleménye, hogy az új tankönyvek minden tantárgyból nehezebbek, mint a régiek, s néhol olyan magas követelményeket tartalmaznak, ami főiskolai, egyetemi szintnek felel meg. Jellemző például, hogy több tankönyvet (magyar, fizika, világnézetünk alapjai) nem is engedtek megjelenni! A fentebb leírt helyzet sajátos módon feszültséget okoz a tanulókban, s ez oda vezet, hogy könnyebben születnek a fegyelmezetlenségek. A fegyelmi szint valamelyest romlott az ötnapos tanítási rendben. Még egy jelentős területen következett be visszaesés. A tanításon kívüli tevékenységben kevesebb idő jut a KISZ-munkára, a diákkörökre, a különböző tárgyú kulturális megmozdulásokra (diákszínpadok, énekkarok stb.). Ez különösen nagy veszteség, hiszen a tanulók politikai-mozgalmi élete és esztétikai nevelése szorul háttérbe. És mi van a mérleg másik serpenyőjében? Feltétlen nyereség a két nap. A felszabadult szombat a vasárnappal olyan nyereség, amely komoly bázisává lehet a további jó munkának. Az irányelvek világosan kimondják: az a helyes, ha a tanulók e két napot a családdal töltik. Ebből az alapállásból következik, hogy a család szerepe jelentősen megnőtt az ötnapos tanítási héttel. Mire lenne szükség? ^^sorban arra, hogy a tanuk" együtt legyenek a szüleikkel, testvéreikkel, hogy közös programokon, együttes munkákon vegyenek részt, hogy a legszebb emberi-közösségi kötelék, a család, még jobban egybekapcsolja az össze- tartozókat. Valahogy azonban ez a nehezebb probléma. Az iskolai munkát lehet szervezni, irányítani, a sok-sok család életébe azonban nem lehet beavatkozni. Ott, ahol felismerték az új oktatási forma jelentőségét, fel tudták használni e két napot, és segítenek is a gyerekeknek a szombat-vasárnapot hasznosan eltölteni. Nem egy példa akad arra, hogy a család együtt tölti el a szombat estét, közösen megy el valahova vasárnap, vagy éppen együtt végzi el a hét végén a családra váró munkákat. De vajon hány család gondol egyáltalán arra, hogy mekkora felelősség hárul az új oktatási forma bevezetése következtében a szülőkre, az otthonra? Rá kell döbbenni Az ötnapos tanítási hét eredménye érdekes módon tehát nem az iskolában fog eldőlni, hanem a családokban, igazolva, hogy a generációinak nevelése nem csak az iskolák kötelessége, hanem az egész társadalom egyetemes ügye. A szülőknek tehát mielőbb rá kell döbbeni; hogy a gyermekük sorsa, jövője a nevelés terén az ő kezükben van. T. T. Diófaültetés az unokának A napokban meglátogattak a Borbási Faiskola nagykőrösi Mintakert utcai lerakatát. Ennyi különféle gyümölcsfát és nemes ültetnivaló szőlővesz- szőt- régen nem vásároltak, mint az idei őszön, mely szép hosszúra nyúlt. Jó látni és hallani, hogy ültetik az új élet magvát. A múlt években bizony elég sötétnek látszott a gyümölcs- termelés jövője. Volt olyan termelő, aki negyven darab hároméves barackfát kivágott, mert azon a nyáron tizenhetet elpusztított a barackfák gutaütése. Egy másik szőlősgazda pedig a következő télen 16 régifajta nagy almafát vágott ki, melynek termését nem tudta kellően értékesíteni, s az egyre dráguló növényvédőszerek, a permetezés súlyos vesztéseget jelentett számára. Ezek a panaszok kisebb-na- gyobb mértékben azóta is előfordulnak, de fel-felcsillan a remény is, mely az új fa- és szőlőültetvényeket indokolja. Űj, nemes fajtákat alakítottak ki, melyek értékesítése biztonságosnak látszik. A faiskolai lerakatnál már olyan barackfák vannak, melyeket vörösszilva alanyra oltottak, s amelyeket kevésbé fenyeget a gutaütés veszélye. A gyümölcsfa-telepítést elősegíti az áfész is, az idei őszön több mint ezer facsemetét osztott ki a termelőknek. Szorgalmasan kötik a gyümölcstermelőkkel a termelési szerződéseket, hogy tudják, mennyi termésre számíthatnak, hogy minél zavartalanabb és kedvezőbb értékesítést tudjanak a vásárló partnerekkel elérni. A legfontosabb, hogy termeljünk, s kimondottan szép és egészséges gyümölcsöt és szőlőt, mert az igények is nőttek a hazai és a világpiacokon egyaránt. Öröm látni az udvarokban néhány gyümölcsfát és szőlővesszőt, vagy a zártkertjükben gyümölcsöst és szőlőt ültető termelőket, akik a jövőre gondolnak. Üjrateremtve ezzel Nagykőrös régi, híres gyümölcs- és szőlőkultúráját. Egyik öreg barátom a napokban diófát ültetett. — Megéred még a termését? — kérdeztem. — Lehet, hogy nem — felelte —, de megéri a fiam, meg az unokám. • K. L. Piaci korkép Csöves kukoricát nem árulnak Sokféle csemege, olcsó alma Móricz Zsigmond a nagy magyar író, az 1930-as években gyakran ellátogatott Nagykőrösre. Sokszor kért, hogy kalauzoljam végig a piacon, mely akikor a református templomtól a Kossuth Lajos utcai patikáig tartót. Az író elbeszélgetett az akkor kocsikról és taligákról, mindenfélét árusító termelőkkel és mint mondotta: ez a piac a szorgalmas körösi nép tükörképe. A mostani Kálvin téri piacról is ugyanezt lehet elmondani, mint azt a minapi piaci sétám alkalmával megállapítottam. A szemlét a baromfipiacon kezdtem. Eszenyi Sán- dorné, a Niklosz János utcából hízott kacsákat árult. — Olyan 3—4 kilósak — mondotta. — Kéthetes tömések. Az egyikért 180, a másikért 240 forintot kérek. Minden két hétben meghizlalok két kacsát. A férjem az Arany János Tsz nyugdíjasa) Egyedül él Nagy Ferenc Gyopár utcai idős termelő két szép ludat 450 forintért kínált, egy pár japán csirkét pedig 70 forintra tartott. — A feleségem volt tsz-tag — mondotta. — Én besegítettem a munkaegységébe. Most már nyugdíjas és a háztáji gazdálkodásban baromfikat nevelünk. Szűcs Pál nyugdíjas kovácsmester, egy pár kövér tyúkot árult, 220 forintra tartotta. — Nyolc éve meghalt a feleségem — mondotta. — Egyedül élek, s nevelek baromfikat is. Azután a zöldség-gyümölcs piacon néztem körül. Utasi István Ádám László utcai lakos a tejüzem nyugdíjasa, a kertbarátklub tagja. Zártkertiében termel, s mindenféle zöldségfélét árult, s háromfajta kiemelkedően szép száraz babot, melyet 30, 35 és 40 forintért mért. A babja szép, egészséges. Többször permetezte, s így megmentette a zsizsikfertőzéstől. A piacon sok sült tököt árultak. De legjobban Szűcs Antal- né Hangácsi úti termelő sült tökjét vették, aki a tököt Kál- mán-hegyi szőlejükben termeli. Szeletjét 10 forintért árulta, A férje nyugdíjas tsz-tag. Mászáros János Tsz-ből. Szalai János zsírosi méhész és nyugdíjas tsz-tag felesége nagyon szép stacking, jonatán és zeliz almát hozott a piacra 10, 8 és 7 forintjával árulta. Kevés kelt el belőle. Általános panasz, hogy a nagy költséggel, 10—12 permetezéssel termelt almát alig lehet eladni, Szeretnek énekelni — „Cantilena”, Mit jelent ez a szó? — Több jelentése is van, énekelni, énekszerű beszéd. Kórusunk nevéül választottuk. Azt a lényeget akartuk kifejezni vele, hogy mi nagyon szeretünk énekelni — válaszolta a kérdésünkre Végh Tibor- né, az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára, a kamarakórus vezetője. — Ai ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is. — Mikor alakult meg a kórus? — Tízéves múltra tekinthetünk vissza. A kamarakórus 25 taggal alakult meg, s már az első évben két rádiófelvételünk is volt. Közben állandóan továbbképeztem magam különböző szakmai tanfolyamokon, hogy a kórust minél eredményesebben tudjam irányítani. Szívesen veszünk részt városi és iskolai ünnepségeken. Évente 12—15 fellépésünk van. Ezen kívül eljutunk a megyei versenyekre, országos diáknapokra is. Találkoztunk a testvér- óvónői intézetek kórusaival, közös fellépéseken mutatkozunk be. Külföldi kapcsolatunk is van. Az altenburgi tanítóképző intézettel három évvel ezelőtt, egy ottani szereplésünk alkalmával kerültünk szorosabb kapcsolatba. Még ugyanabban az évben tíz napra viszontlátogatásra hívtuk meg a tanítóképző énekkarát. Ezeket a tapasztalatcseréket rendkívül hasznosnak ítéljük meg a fejlődésünk szempontjából. A következő évben is sort kerítünk hasonló találkozókra. — Az elmúlt évben az az öröm ért bennünket, hogy Karai József karvezető, európai hírű zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola Erkel-díjas tanára, egy csodálatos művet írt a kórus számára, Arany János, Rendületlenül című versére, melyet az Arany-centenáriumi ünnepségen ősbemutatóként előadtunk. Ezzel az énekszámmal fogunk fellépni december 6-án a budapesti rádió 22-es stúdiójában. Emellett mást is énekelünk. December 10-én és 13-án a helybeli közönségnek mutatkozunk be az Arany János Művelődési Központban. — Jelenleg helyettesítem a külföldi szerződéses munkán lévő kolléganőmet, és a Can- tiléna kamarakórus mellett a 100 tagú kórus karnagyi teendőit is végzem. Az eddig elért legmagasabb szakmai elismerést „Az év kórusa” kitüntető cím jelenti számunkra. Sz. A. I»»::;J.*;::is; s•:::««Ssí: JSí-»«'■»Sió'**.*«- ÍZ' Sí'2ív£í£x£2><’"',<0,5<,"'4>f*<'*0'*£ 'x ,, ; X ° <■'»<, *«• '•>< ....SSüSS?»í»ííí »sísí: m ;»;5: am ire az illetékeseknek oldást kell keresni. Bene Ilona tsz-nyugdíjas a szőlejében termett diót megtörte és a dióbelet 20 dekás csomagokban, 24 forintért árulta. A nyers sütőtök kilóját pedig 5 forintért mérte. Banka Istvánná, akinek férje mint konyhakertész, majd mint tsz-tag, 50 évig a legszebb zöldségféléket termelte a Temetőhegyen, szép kelkáposztát, zellert és hagymát árult. Egyedül dolgozik, mert nyugdíjas férje már beteg. Vágott virág S. Hegedűs Lászióné, aki mint nyugdíjas a Toldi iskolánál dolgozik. Sajó utcai kertjében termelt krizantém virágot árult. Szálát 10—12 forintért adta. A férje tsz-tag volt és öt éve meghalt. Franckhauser József, a ve- csési Ferihegy Tsz tagja, a feleségével minden pénteki és vasárnapi piacon savanyított káposztát és vagy tízféle uborka-, dinnye- és paprikasavanyúságot árul. Ügy kerültek ide a körösi piacra, hogy a nyáron itt jártak baromfit vásárolni. Ügy látták, hogy jó keletje lenne az általuk termelt és kémeg- | szített vecsési káposztának és savanyúságnak. És szívesen fogadták őket a körösiek. A piaci kiskereskedők eladásra sok kistermelő áruját is megvásárolják. A Nagykőrösön nem kapható cikkeket vidékről hozzák be. Csak morzso!tan Hetek óta nagy kérdés forog a piacon, hogy a termelők miért nem árulnak csöves kukoricát. Pedig jó közepes termés volt. A szemestermény- piacon csak morzsolt kukoricát lehet kapni, literenként 4,5—5 forintos áron. Kopa László Érintésiül életveszélyes A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy Nagykőrösön, a Törteli út mellett a 120/20 kilovoltos transzformátorállomást feszültség alá helyezte. Az állomás, valamint az innen induló 120 és 20 kilovoltos távvezetékek és kábelek feszültség alatt állnak, azok érintése életveszélyes. Kedves színfolt az úttörőzenekar Csak nehogy feloszoljon! A nagykőrösi Állami Zeneiskolában igen színvonalas zenei oktatás folyik. A 381 diákot 18 jól felkészült szakember tanítja, 17-féle hangszeren. Az oktatás mindennap délelőtt és délután is van, sőt szombaton is. Ez utóbbi napon a hegedű-, gitár-, zongora- és fuvolaszakos hallgatókat képezik, ugyanis ezeken a zeneszerszámokon olyan sokan tanulnak, hogy másképp nem tudták megoldani az órabeosztásukat. Ez év tavaszán a város általános iskolás diákjaiból megalakították a városi úttörőzenekart, mely már idáig is sikerrel szerepelt a különféle városi rendezvényeken. A zenekarnak 30 tagja van. A zeneiskolában most arra az elhatározásra jutottak, hogy a jobb felkészültség érdekében meggyorsítják a tanulást, s különórákat adnak a diákoknak. Az utóbbi időben azonban gondot jelent, hogy a tanulók a fúvószenekarban egyéb szakköri elfoglaltságaik miatt nem tudnak teljes létszámmal próbálni. Dicséretes az úttörőzenekar létrehozása, kedves színfoltja a városi és iskolai rendezvényeknek. Kár lenne, ha egyeztetés hiánya miatt megszűnne. K. K. Iskolás atléták küzdelme A Múzeumkertben került sor az őszi városi úttörő és kisdobos mezei futóversenyre. Több mint hatszázan rajtoltak, és bár a befutók száma nem volt ennyi, a legjobbaknak alaposan meg kellett küzdeni helyezésükért. Számonként-iskolán- ként a legjobb 6—6 fő helyezési össz-száma döntötte el a sorrendet. Fiúk. 4. osztályosok (kb. 600 méter): 1. Kecskeméti (Kossuth isk.), 2. Völgyi (Arany)', 3. Kesztyűs (Arany); csapatban: 1. Kossuth isk. 49; 2. Rákóczi isk. 61; 3. Arany isk. 87 helyezési számmal. Ötödikesek (kb. 800 m): 1. Nagy (K), 2. Karsay (K), 3. Tóth (A); csapatban: 1. Kossuth 34; 2. Arany 67; 3. Rákóczi 83 h. sz. Hatodikosok (kb 1000 m): 1. Dobnik (A), 2. Szabó (A), 3. Nagy (K); csapatban: 1. Arany 53; 2. Petőfi 68; 3. Kossuth 80 h. sz. Hetedikesek (kb 1200 m): 1. Kereki (R), 2. Lajter (R), 3. Raffael (R); csapatban: 1. Rákóczi 44; 2. Arany 69; 3. Kossuth 83 h. sz. Nyolcadikosok (kb 1300 m): 1. Bujdosó (K), 2. Horváth (£), 3. Ungi (A); csapatban: 1. Arany 44; 2. Kossuth 72; 3. Petőfi 95 h. sz. Leányok. Negyedik osztályosok (kb. 400 m): 1. Kereki (R), 2. Mérey (K), 3. Gaál (K); csapatban: 1. Kossuth 46; 2. Rákóczi 71; 3. Petőfi 101 h. sz. ötödikesek (kb. 600 m): 1. Sebők (K), 2. Albert (R), 3. Karsai (K); csapatban: 1. Kossuth 59; 2. Arany 63; 3. Petőfi 122 h. sz. Hatodikosok (kb. 700 m): 1. Bujdosó (R), 2. Nagy (R), 3. Kis (P); csapatban: 1. Petőfi 63; 2. Kossuth 83; 3. Arany 111 h. sz. Hetedikesek (kb. 800 m): 1. Tinesz (P), 2. Forgács (K), Gazdag (P); csapatban: 1. Petőfi 36; 2. Kossuth 68; 3. Arany 77 h. sz. Nyolcadikosok (kb. 1000 m): 1. Kis (P), 2. Zsuffa (K), 3. Hegedűs (P); csapatban: 1. Petőfi 43; 2. Kossuth 67; 3. Arany 114 h. sz. Az összetett pontversenyt a Kossuth iskolások nyerték 640 helyezési számmal; 2. Arany isk. 794; 3. Petőfi isk. 1026; 4. Rákóczi isk. 1045 helyezési számmal. •k Az északi és déli csoport eredményeinek összevetésével elkészült a megyei diák atlétikai csapatbajnokság őszi fordulójának összesítése. A körösi lányok helyezései a következők. 100 méteres gátfutás (76 ernes): 7. Nk. Toldi DSK 19,65 másodperces átlag. 4X800 méteres váltófutás (9 induló): 5. Nk. Gimnázium 11:38,8 perc. Távolugrás (13): 6. Nk. Toldi 430,7; 9. Nk. Gimnázium 413 cm-es átlag. Súlylökés (9): 7. Nk, Gimnázium 685 cm-es átlag. Diszkoszvetés: 3. Nk. Toldi 19,86 m-es átlag. Magasugrásban és diszkoszvetésben nem indultak körösiek. A második fordulóra tavasz- szal kerül sor. S. Z. Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Mephisto I—II. Színes magyar—NSZK Oscar-díjas film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás csak fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, Lakodalmak. Vörösmarty C-bérlet, illetve Móra- bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi