Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

xMt, av 1982. DECEMBER 19., VASÄRNAP A szorgalom és a zsenialitás Beszélgetés Keresztury Dezső akadémikussal A Professzor űr Goethe ha­lálának 150. évfordulója alkal­mából Irt megemlékezésében „a tevékenység lángelméjé- § nek” nevezte a nagy német § költőt, ön szerint Goethe élet- % művének milyen eleme a te- $ vékenység? — Halálának évfordulóján újra áttekintettem életét, pá­lyáját, életművét. Arra a vég­eredményre jutottam, hogy nemcsak a fausti embernek, a kétkedő, kutató szellem em­berének, de legalább ugyan­annyira a tevékeny embernek is a megtestesülése. Ha Goe­théről beszélünk, a kettő ugyanaz, ha úgy tetszik: egyetlen érem két oldala. Ér­demes eltűnődni azon, hogy egy ilyen kivételes lángelme milyen példás mindennapi munkában, milyen tevékenyen élte az életét. Nem a semmi­ből jött, mint a lángelme cso­dája, és nem a semmiben ve­szett el, mint annyi más láng­elme. v (A fausti ember képét esze- § rint csak erőszakkal lehet 8 szembeállítani a tevékenykedő V emberével? — Szembe lehet állítani ak­kor, hogyha valaki a fausti embert felelőtlen módon csak az önző kíváncsiság, az önző cselekvés — divatos szóval — az önkiteljesítés útján keresi. Mondhatnánk, hogy annak az európai embernek a képe ő, aki sohasem elégedett önma­gával, hanem mindig többre és többre tör, akár zseniális felelőtlenséggel is, ha nem megy másként. a A Nem arról van-e szó, S hogy egy szorgalommal, tudás- S sál és alkotóerővel megalapo­5 zott életformát igyekszik iga- § zolni a szabadság jelszavával? § Magatartása talán nem morál 1 nélküli, hanem valójában egy g más tipusú erkölcsöt képvisel? — Lehetséges. Az ember szeretné megállítani a betel­jesült pillanatot, amelyben boldog, amelyben azonos esz­ményi önmagával. A másik­fajta ember valamilyen rajta kívül álló cél szolgálatában tevékenykedik, s egy más tí­pusú erkölcsöt alakít ki. Goethe e kettőnek dialektikus egysége: a folytonos mozgás, a kezdeményezés meg a végre­hajtás, a szorgalom és a zse­nialitás harmóniáját létreho­zó magatartás jellemzi. Egyébként ne feledjük: Goe­the fogalmazta meg azt az el­méletet, amely szerint a zse­ni Prométheusz utóda, aki az istenek tüzét ellopta az embe­rek számára. Ünnepelte a te­hetség kivételességét, a talen­tum vulkáni kitörését, de ugyanolyan fontosnak tartot­ta a szorgalmat is. A szemére is vetették sokan, hogy elpol- gáriasította a művészetet. Va­lóban: egyszerre volt zseni, s egyszerre végzett gyötrelmes hétköznapi munkát. Ha Faust­jának két részét egymás mel­lé tesszük, s egységben szem­léljük, láthatjuk, hogy Goethe hitvallása egyetlen kerek egész. Faust ugyanis végül ab­ban leli meg élete értelmét, hógy termékennyé teszi a föl­det; csatornát, házat, utat épít — a társadalmi lét értel­mét a kézzel fogható gyakor­lati tevékenységben találja meg. Akkor kezdődik a tevé­keny Faust alakjának lassú kibontakozása, amikor az em­berek ráébrednek arra, hogy szorgalom nélkül semmire sem jutunk, hogy nemcsak ün­nepi pillanat van, hanem hét­köznapi, nehéz, verejtékes munka is. $ O Mit mondhat Goethe, a § most már százötven éve halott 6 Kui.u a ma e.őknek? — Engedje meg, hogy ki- bővítsem az évforduló körét. 1982-ben három alkotóra em­lékeztünk: március 22-én volt százötven esztendeje, hogy meghalt Johann Wolfgang Goethe; száz esztendeje, 1882. október-22-én hunyt el Arany János, és száz esztendeje, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán. A hárem láng­elme között sajátságos egybe- csengést érzek. Igaznak talá­lom, hogy nekünk Arany az, ami a németeknek Goethe. A muzsikában Kodály Zoltán — Bartók Bélával — azt csinálta meg, amit Goethe a német nép körében: segített a patriotiz­mus érzületének kialakításá­ban, ébren tartásában, megte­remtette a németség szellemi egységét. S még egy mozza­nat, ami közös nevezőre hoz­za őket: számomra mindhá­rom példaszerűen nagy önmű­velő, Minden nagy alkotó egyéniség ugyanis az önmű­velés csodája: végezzenek is­kolát, de végül is az egyéni tanulni vágyás, a saját szelle­mi erő tör bennük utat magá­nak, és találja meg önnön megvalósulását. Goethe sze­rint a zseni: szorgalom. Más­képpen: örökös tevékenység. Arany János papír szerinti iskolai végzettsége nem ér fel egy mai érettségi bizonyít­vánnyal. Otthagyta a debrece ni kollégiumot, színész lett, aztán segédjegyző. Mindent, amit tanult, a maga erejéből: ekként vált az Akadémia tu­dós főtitkárává. Folyton-íoly- vást tanult, élete végéig ké­pezte magát. Mindig túllépett önmagán: megírta balladáit, aztán továbblépett — sohasem állt meg annál, amit elért. Öregkori verseiben, az Oszi- kékben, összefoglalta és meg­újította addigi életművét: az egész modern magyar költé­szet táplálkozik belőle. Kodály Zoltán is teljes éle­tében tanulva tanított. Nyílt volt minden iránt, kíváncsian kísérletezett. Életvitelének csak alapja volt a magyar népzene, gyűjtése, lejegyzése, a magyar zenetörténet elméle­tének módszeres tanulmányo­zása. Erre óriási általános mű­veltség épült. Elméletét gya­korlati példákkal tudta il­lusztrálni, a népdalt a maga életszerű összefüggéseiben is­merte — szociológiai szak- nyelven — társadalmi bázisát is látta: a szegények nyomo­rúságát. kis boldogságait, kis örömeit, a nemzetiségek egy­másra való hatását, békés-br- kétlen viszonyát; s mindezt a világ távlatában. Lényegesnek tartom, hogy Goethe is, Arany is, Kodály is valamilyen közösség nevé­ben találta meg tevékenységé­nek értelmét, hitelességét: Mindegyikük a maga módján fejezte ki tapasztalatait, és mindig teremtő kapcsolatban állt a népköltészet forrásvidé­kével. N A Tevékenységűk forrásvl- i déke, táptalaja mindig azonos maradt? — Mindig. Ez teremti meg — egyebek közt — az életmű egységét. Része a teljességre törekvésnek. E végső teljesség hiányában érezte Arany Já­nos, hogy mint műve, élete is töredék: ezért lehetett olyan iszonyúan fájdalmas Bartók­nak, hogy teli bőrönddel kell Zenei panorámái Kodály-koncert elmennie. Ritka pillanat vagy szerencse, amikor a folytonos tevékenység meg a jó körül­mények egésszé kerekítik az életművet. Az utókor is cson­kít. Méltatóinak nagy része például kihagyta Goethéből az elkötelezett politikust, holott a Faust második részének vége a közösség nevében cselekvő, a közösségnek elkötelezett emberi magatartásnak az apo- teózisa. Kodály egész kompo- zíciós világa, egész tudomá­nyos és nevelő munkássága, a Kodály-módszer pedagógiája: óriási közösségi teljesítmény. Nem azért tevékenykedtek, hogy elsirassák vagy elfalaz­zák maguktól a világot, ha­nem azért, hogy amit megta­nultak és egységgé olvasztot­tak össze, azt embertársaik­nak, a velük egy hiten lévő, egy nemzethez, egy közösség­hez tartozó népnek továbbad­ják — nemzet és emberiség összefüggésében; mert Ilyen összefüggésben él az igaz em­berség. ^ A Mit hasznosíthatunk Goc- % the, Arany. Kodály életműve­id bői? — összegezésül annyit: mindenki a maga helyén le­gyen — modern szóval élve — kreatív ember. Alkalmazzak az alkotó szót. a maga igaz. értelmében! Nemcsak Goetnc, Kodály, Arany; alkotó ember, az a pásztor i:, aki egy botot szépen kií'arag. Alkotó ember az a szántóvető is, aki takaro­sán fölrakja az asztagot. Bár a gépesítés lassan megöli ezeket az alkotásokat. Az egész tech­nikának az az egyik nagy ve­szélye, hogy kétségessé teszi az alkotó emberi jelenlétet. Ha mindent el tudok végezni a géppel, a munka személyte­lenné válik, nincs közvetlen közöm ahhoz, amivel foglalko­zom. De szerencsére vannak olyan foglalkozások, amelyek emberközeliek maradtak. Pél­dául a pedagógusoké, de má­sokat is említhetnék. Mindenkinek arra kell töre­kednie, hogy a nagy pillana­tok, a kegyelem pillanatai, ha tetszik, a fausti pillanatok el­jöjjenek, és tápláló erőforrás­ként őrizzük meg őket a min­dennapi tevékenység idejére. És ez a tevékenység teszi lehe­tővé, hogy a nagy pillanatok elérkezzenek. Mert egy kicsit minden ember olyan, mint a kút: ha nem gyűlik meg ben­ne a víz, meríteni sem lehet belőle. Priszter Andrea A Kodály-évforduló alkal­mából jelentős hatásuk van a kisebb-nagyobb közösségek megemlékezéseinek, hiszen ezen bensőségükkel, a zene­szerző műveinek alaposabb megismerésére ösztönöznek. Kötődés Az amatőr kórusmozgalom fontos szerepet játszik a ze­nei műveltség szélesítésében, természetes tehát, hogy az énekkarok többségé egy-egy koncert teljes műsorával tisztelgett Kodály Zoltán és művészete előtt. A váci városi KISZ-kórus, amely vegyes karrá alakulá­sának ötödik évét ünnepeli, a Radnóti úti általános iskola aulájában adott Kodály- hangversenyt. A tizennyolc évvel ezelőtt a városi uttörőkórusból és zeneiskolai tanulókból alakult női kamarakórus . — elérve ebben a kategóriában is a leg­magasabb országos minősítési fokozatot — előDb hatvantagú női karrá, majd vegyes karrá alakult. Az eltelt évek során nemzetközi elismerést vívott ki az együttes, élén alapító karnagyával, Bogányi Tibor­ral. Miközben általános gond az ifjúság közömDOSsege, itt száz fiatal énekel együtt' im­már évek óta. A kórushoz kötődés jeleként a régi tagok is megjelentek a hangverse­nyeken és közreműködtek há­rom mű női kari előadásában. Ezek közül kiemelkedett a népi szövegre írt Angyalok és pásztorok megszólaltatása, amelyben részt vett a Petőfi Sándor Általános Iskola ének­kara, Farkasné Varga Gab­riella betanításában. A vegyes kartól szelíd vá­rakozást, tisztaságot sugalló Adventi éneket hallottunk. Drámai erővel szólalt meg a Jézus és a kufárok című a cap­pella mű. A Mátrai képek másfajta szín- és harmónia­világának érzékeltetése is nagyszerűen sikerült. Érzékletesen A kórus férfikarának elő­adásában a Katonadal nem véletlenül aratott elismerést A háromszólamú férfikarra, trombitára (Kapuszta Jenő) és dobra (Fazekas László) írt darab hatásosan idézi fel a korabeli katona kiszolgálta­tottságát. A női, férfi, valamint a ve­gyes kari művek megszólal­tatásánál külön értéket jelen­tett a kórus tökéletesen ért­hető és árnyalt szövegmondá­sa. Átéléssel Kodály zenéjének más ol­dalát mutatta be Ardó Mária, Előbb a Magyar népzene so rozatból énekelt négy dalt, legmeggyőzőbben az Árva madár kezdetűt, majd a kü­lönleges szépséggel, átélt tol­mácsolásban felhangzó Nausi- kaa-éneket. Hajós Anna Budakalásziak is Gyerek néptáncosok Az elmúlt év sikeres gyer­mek néptáncegyütteseinek mű-;; sorából láthattak válogatást az érdeklődőik a Budai Vigadó­ban. Az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának gyer- mektáncbizottsága, a Népmű­velési Intézet és a Táncfórum rendezvényén — többek között — budapesti, budakalászi, jász­berényi, martonvásári és mis­kolci gyermekek adtak ízelí­tőt sok színű, látványos prog­ramjukból. A műsor folytatá­saként játszóház is nyílt a Vi­gadóban és sor került az együttesvezetők szakmai nácskozására. ta­Wayang bábművészet A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban meg­nyitották az indiai és javai művészetet bemutató kiállítást, amely az indiai szobrászművészetbe és öltözködési kultúrába, valamint a jávai wayang bábművészetbc nyújt bepillantást. A képen a XIX. századi javai wayang bábszínház figuráit látjuk. SRa DIÓ FI GYE LÓM TÖBBET ÉSSZEL. Bánkuti Gábor és Tarnóy Gizella ez­úttal a műsorukban korábban felvetett és azóta már siker­rel megvalósult újítások, öt­letek ésszerűsítések sorsát pillantotta végig. Egyetlen ki­vétel e sorból a magyar já­tékgyártás helyzetének felül­vizsgálata volt. Egy esztendő­vel ezelőtt a Triál változáso­kat ígért, ezért kereste meg Hárs Györgyöt, a vállalat fő­osztályvezetőjét a riporter, hogy megkérdezze: vajon miért nem újult meg a hazai játékpiac? A szakember sze­rint az alapanyag hibái, a gyártószerszámok pontatlansá­ga s nem kis mértékben a ké­Mindig izgatta az embereket az arany titka. Az évezredek során a vagyon és a gazdagság jelképévé, a pompa és a fényűzés eszközévé vált. Írók, költők is megénekeltók, Ady Endre így írt: Meg­hal minden és elmúlik minden, — A dics, a dal, a rang, a bér. — De él az arany és a vér. Máté György ennek a különleges fém­nek a történetét írta meg most megje­lent könyvében, amelyet a Kossuth Könyvkiadó gondozott, s amely A Nap verejtéke címmel látott napvilágot. S mint ahogyan a kötet alcíme mondja: aramykönyv ez, tele érdekes adatokkal, képekkel, rajzokkal, népszerűén, olvas­mányosan megírva. Megtudjuk a könyv­ből, hogy ez a fém milyen szerepet ját­szott és játszik az ókortól napjainkig az emberiség történetében; milyen úton- módon éri el az arany azt a hatását, hogy az emberek szemét elkápráztatva a legalantasabb cselekedetekre is buz­dítsa őket. A szerző szerint azért van ilyen nagy becsben, mert nem fog rajta a rozsda, de talán nem is ebben van az arany titka, hanem az emberek tudatában rej­lik. Ugyanis az emberek tudatában az arany a vagyon, a hatalom szinonim fo­galmaként jelenik meg. Meg aztán úgy ragyog, olyan sárgán, mint a Nap, sőt a napsugár hatására csillogása fény- özönné fokozódik Ezért régebben, az ókorban sokan úgy vélték, hogy az ara­nyat a napisten küldte a földre az em­berek gyönyörködtetésére. Az inkák a Nap verejtékének nevezték. Máté György könyve is ezt a címet kapta, ki­fejezve, hogy az aranyhoz temérdek ve­rejték, munka, vér tapad. Ugyanis nem­csak ebben rejlik titka: alig van a vi­lágon még egy dolog, amelyhez annyi tévedés, agyrém, balhit. szörnyűség ta­padna, mint amennyi az aranyat kíséri történelmi útján. Ugyanakkor sok min­denre használható: ékszert, dísztárgyat Aranykönyv A Nap verejtéke készítenek belőle, újabban ipari célra is használják; aranyozással képeket, edényeket védenek az oxidálódástól; pénzt vernek belőle vagy felhalmozzák, mint a pénz fedezetét. Egyszóval egy­szerre gyönyörűség és átok is. mert ha­talma van az ember felett, uralkodik rajta. Máté György nagy irodalmat tekintett át, s sikerült neki egy igen világos, át­tekinthető és hangulatos könyvet írnia, részletezve az aranytörténelem egyes korszakait. Az aranytőzsdében, az arany­pénzben megírja a bankok kialakulásá­nak a történetét is, a Fuggerakét, a Rothschildokét, majd arról értekezik, hogy az arany milyen szerepet játszik a tőkésvilágban. A Szovjetunióban, bár a rubel aranyalapon van, nem az arány játszik szerepet az értékképzésben, ha­nem a munka. A szerző leszögezi, hogy először a Szovjetunió gazdasági életében valósult meg az az elv, hogy az egyedü­li értékalkotó az emberi munka. A következő fejezetben az aranyból készült ékszerek, aranyfalak, egyiptomi sírkamrák leleteinek történetét írja le. Az aranyműves céhekről mond el érde­kes epizódokat, ismerteti az egyes szá­zadok divatjait, stílusirányzatait; bemu­tatja, hogy miként készül az aranygyű­rű, a nyaklánc, az öv, a karkötő és meg­annyi egyéb ékszer. Beszél az arany fo­galmához tartozó mesékről, az aranyor­szághoz tartozó aranykincsekről, ame­lyeket a rablók eloroznak, a jó emberek pedig visszaszereznek. Mesél arról is, hogy mi mindenre ösztönözte az embe­rőket az arany. Háborúkat vívtak, né­peket, nemzeteket igáztak le, pusztítot­tak el, zsoldosokat fizettek, hogy har­coljanak érte. Ezután arról ír, hogy az arany egy­ben a hatalmi gőg forrása is. Ismerteti az irodalomban erre vonatkozó írásokat, műveket, a koronák történetét, köztük a magyar koronáét is, amelynek igen kacskaringós volt az útja Szent István királytól napjainkig, amikor is a Nem­zeti Múzeumban bárki megtekintheti. Nemzeti kincsünk végre hazatalált s ott van, ahol méltóan jelképezheti tör­ténelmünket. Végül ismerteti az aranylelőhelyeket s az aranybányászás, az aranyszerzés, az aranyláz időszakait, azt. hogy Ameriká­ban miként harcoltak egymással min­den kis rögért, szemcséért az arany­ásók. Megírja, hogy nemcsak Amerikát lepte el az aranyláz, hanem később Ausztráliát is. Leírja, hogy az Urálban is nagy aranybányákra bukkantak a múlt században, ahol mindmáig bá­nyásznak aranyat. Igen gazdag lelőhely Dél-Afrika, ahol még a tőkések 1970- ben is ezer tonnát termeltettek ki egy évben, s tízezreket foglalkoztatnak més> ma is az aranybányákban, megalázó bé­rért, főleg színes bőrű munkásokat. Az alkímia,az aranycsinálás történe­tének leírásával fejeződik be a könyv. Bár az alkimistáknak sohasem sikerült aranyat előállítaniuk, van remény, hogy a tudomány segítségével végül is meg­születik a műarany, s akkor megszűnik az aranyhoz tapadó fétis, vagy mée egyszerűbben alakul a világ: olyan tár­sadalom győzedelmeskedik a világban, amelyben megszűnik a kizsákmányolás, s ezzel együtt az arany is feledésbe me­rül, vagy legalábbis nem mint értékre, hanem csak mint egyszerű használati tárgyra tekintenek majd az emberek. Gáli Sándor szítok munkájának hanyagsá­ga miatt nem felelnek meg a piac igényeinek a játékok. Így hát marad a pult alól, maszektól, kamio- nosoktól borsos felárral vásá­rolható Lego, az olcsóbb, de ritkán kapható Pebe és társai. Tudna ugyan a hazai ipar is jó játékot, akár egész játék- rendszert is gyártani, viszont ez csak olyan nagy tételben lenne gazdaságos, amely meg­haladja a hazai kereskedelem felvevő képességeit. A nagy vi­lágcégek versenyébe viszont gondosan készített és olcsó já­tékokkal lehetne betörni. Vannak erre példák, mint amilyen a Rubik-kocka és a mellette felfutott kígyók, göm­bök stb. Ám, és hinnem kell a szakembernek, aki azt mondja, hogy a játékpiacon most éppen leáldozóban van a logikai játékok divatja, a komplikált, elektromos szer­kentyűk gyártóinak kedvez az üzlet. Találgatás, magyarázat bő­ven van, de méjis, mivel in­dokolható, hogy egy hazai kis cégnek a külföldi alkatrészek­ből összeállítón sakkautoma­tája a duplájába kerülne, mintha azt külföldről hoznák be valutáért, pedig ráteszik a vámot, s a kereskedő vállala­tok hasznát is. NOSZTALGIA. Tóth Gab­riella szerkesztő, László György műsorvezető és a ze­nét válogató Salánki Hédi háromnegyed órájából az éte­ren át is sugárzott a szere.et, mellyel idős hallgatóiknak szánt programjukat szerkesz­tik. Mindnyájan szívesen em­lékezünk életünk elmúlt idő­szakaira, s ehhez még nyug­díjasnak sem kell lennünk. Egy-egy dal-daliam emlékeket idézett fel: Neményi Lilit pél­dául az Orsolya apácák zárdá­jában harmóniumon előadott operettsláger, Beamter Jenőt, akit az idősebbek csak Pubi- ként emlegetnek, Oscar Pet- terson híres kanadai néger dzsesszzongorista portréját. Hallhattunk egy másokért so­kat tenni kész nyugdíjas mér­nökről, Simon Pálról, s mert nálunk a rejtvényfejtés nem­zeti sport, elhangzott két dal is, ezeknek előadóit kellett felismerni. Ha hiszik, ha nem, én tudom, kik énekelték, de juszt sem árulom el. Bányász Hédi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents