Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
4 xMmav 1982. DECEMBER 15., SZERDA ■bR'á DIÓFIGYELŐM HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN. Az elmúlt hét vegét szinte egyvégtében a készülék mellett tölthettem. A rádióhallga- tásom ezúttal nem a musor- újságoan előre bekeretezett, felkiáltójellel jelzett pragra- mo.tra korlátozódott. Ez jo alkalom, hogy mérlegre tegyem a hétvégé műsorait — vajon kit és hogyan szórakoztattak. Elöljáróban bizton állíthatom: a rádió műsorszerkesztői hosz- szú ideje tartó tiszteletre méltó törekvése, hogy minden korosztály és sokfaie érdeklődésű hallgatóságát kielégítse: Sikerrel jár. Noha az elmúlt szombat nem volt szabad, programjai a szabadnapok rendjéhez igazodtak. A Családi tükör és a Mit-hol-mikor-hogyan például egy elképzelt mintacsalád valamennyi tagjának nyújthatott érdekes hallgatnivalót. A gyerekeknek Juhász Judit műsorából kötelező meghallgatásra ajánlottam volna az Almaklub és fogszuvasodás című beszélgetést, mely egészségügyi ismeretterjesztő előadásnak is beillett volna. A szegedi egyetem fogklinikájánák tudós professzora szólt arról az új kutatási eredményről, miszerint a fennen hirdetett almaevés — noha egészségessége vitathatatlan — nem alcadá- lyozza meg a fogak romlását. Az országszerte művelődési és úttörőházakban gombamódra szaporodó almaklubok tevékenysége kapcsán esett erről szó. A szakember szerint mivel ezekben a klubokban a hangsúly az almán van, a gyerekek megtévesztődnek, azt hiszik, egy-egy nagy alma el- rágása pótolja az alapos szájápolást, s ez nem így van. Nem a gyümölcsfogyasztás. ellen emeltek szót, hanem a fog és szájápolás érdekében. Sok gyermeknek, felnőttnek, szülőnek, pedagógusnak, sőt egészségnevelőnek kellene mihamarabb megismételni, a közeli iskolai szünidőben ezt a hasznos, fontos interjút. A Mit-hol-mikor-hogyan tanácsadó műsorban ezúttal a nyugdíjasok munkavállalásának új lehetőségeit ismertette a Munkaügyi Minisztérium munkatársa. A zenebarátok, a klasszikus és könnyűzene-kedvelők is válogathattak a bőség kosarából. A hétvége két napján nem kevesebb mint ötven zenei műsorból. Ezek között is ritkaságszámba ment vasárnap reggel a budai Mátyás templomból közvetített mise (Európa számos nagy rádióállomása is sugározta), melyet az osztrák rádióban kezdtem hallgatni, s utána kapcsoltam a harmadik műsorra. A Kodály Zoltán születésének századik évfordulója tiszteletére rendezett közvetítés során felhangzott a zeneköltő magyar miséje. Koncertnek is beillett ez a közvetítés. Este ugyancsak a harmadik programon Herbert von Karajan vezényelte a bécsi filharmonikusokat, Haydn Teremtés című, a salzburgi ünnepi játékokon augusztusban elhangzott oratóriuma nyújtott igazi zenei csemegét. Aki irodalmi élményt keresett, nos az is könnyen talált. Magazinműsor, Gorkij híres drámája a Barbárok, a Százszorszép Színház, s a Társalgó múlt keddi adásának ismertetése szórakoztatta jól, változatosan, egyenletesen magas színvonalon, mintegy elő- I zetesként az ünnepi műsorokra. RÁDIÓS AJÁNDÉK. Valaki azt mondta: az öröm kétszeresen is az, a bánat pedig felére csökken, ha megoszthatjuk valakivel. A rádió a szeretet, a család ünnepén azoknak szeretne sajátos ajándékot az egyedüllét, a magány megosztásának lehetőséget adni, akik nem állítanak fát, még egy gallyat sem, mert úgy vélik egymagáknak — minek? Jövő pénteken délután öt órától élni fog négy vonal, melyek túlsó végén olyan rádiósok ülnek, akiktől nem idegen az egyedüllét..., nem azért, hogy műsort készítsenek, nem lesz ott magnó, sem más, amivel rögzíteni lehet a beszélgetést, csak hallgatni akarnak, megosztani az őket hívókkal gondolataikat, megkönnyíteni elviselni ezt a sajnos sokak számára nem örömet, hanem kínzó hiányérzetet okozó estét. A négy szám: 330—577, 130—810, 330—937, 330—991. De jó lenne hinni, hogy nem sokunknak lesz szüksége rá. hogy a készülék után nyúljon. Bányász Hédi MOZIMŰSOR DECEMBER 16-TÓL 22-IG ABONY 16—19: Kilenctől ötig* 18—19: Suli-buli (du.) 20—21: Guernica** BUDAÖRS 16—17: Megbocsátás* 18—19: Fehérlófia (du.) ... és megint dühbe jövünk (este) 20—21: Agónia I—II.* CEGLÉD, Kamaraterem 16—22: Feliér farkasok (du.) Egy magyar nábob (este) CEGLÉD, Szabadság 16— 19: Kenyér, arany, fegyver (du.) \ Az elnök elrablása** (este) 20—22: A maláji tigris , DABAS 18—17: Elvis Presley 18— 19: Mese Szaltán cárról (du.) 18: Bakaruhában** (este) 19— 20: Hova tűnt Agatha Christie?* DUNAKESZI, Vörös Csillag 16: Nürnberg 1946 17— 19: Esküvő* 18— 19: A fekete paripa (du.) 20— 21: Nyom nélkül DUNAKESZI, József Attila 16: Karate 19: Mephisto I—II.* 20: Joseph Andrews** 22: Nyom nélkül DUNAHARASZTI 16—17: Agónia I—II.* 18—21: Szuperzsaru ÉRD 16—17: Ben Hur I—II. 18— 19: A kék madár (du.) 19— 11: Ben Hur I—II. FÓT 16—17: Sörgyári capriccio* 18— '9: Vadölő 19: A csodatévő palatábla (du.) 20— 21: Egymásra nézve*** GODOU.Ö 16—19: Hófehérke és a hét törpe 20—22: Panát vásároltam (du.) Languszta reggelire* (este) GYAl 16— 18: Hova tűnt Agathat Christie?* 19— 21: Elvis Presley MONOR 17— 19: A szelíd vadnyugat 19: Egy pisztoly eltűnik (du.) 20— 22: Kilenctől ötig* NAGYKATA 16—17: Start két keréken 18— 19: Megáll az idő* 19: Fekete tyúk (du.) 20—21: Egy zseni, két haver, egy balek NAGYKOROS, Arany János 1G—19: A maláji tigris 20—22: Az elnök elrablása** NAGYKOROS, Stúdiómozi 16—19: Guernica** (este) 16—22: A csodálatos asztalos (du.) 20—22: Kenyér, arany, fegyver (este) PILISVÖROSVÁR 16—17: A domb** 19— ?0: Földrengés tokiéban POMAZ 16—17: Bronco Billy 18—19: Péter cár és a szerecsen (du.) Egymásra nézve*** (este) 20: Megbocsátás* RÁCKEVE 16—19: Szuperzsaru 20— 21: Egymásra nézve*** SZENTENDRE 16—19: Éjszaka történt (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 20—22: Hófehérke és a hét törpe SZIGETSZENTMIKLÓS 16—17: Languszta reggelire* 18—19: Agónia I—II.* 19: Préri (du.) 20—21: Meztelen bosszú** TÁPJÓSZELE 16—19: A karatéző Cobra* 20: Megáll az idő* VÁC, Kultúr 16— 19: Nyom nélkül 20—22: Evans doktor titka (du.) Az éjszakai utazók** (este) VÁC. Madách Imre 16: Tanú ne maradjon** 17: Gyilkosság az Orient expresszen* 18: Halálgyár az őserdőben I—II. VECSÉS 17— 19: Pucéran és szabadon* 20—22: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. végig jellemző; remek leírásokat, jellemzéseket kapunk. Olyan élményeket, amelyek nem a filmbörleszkek hangulatát idézik elénk, hanem annál vastagabban, de épp úgy találóan a valóságot. Az Európa Könyvkiadó nem egyoldalúan tallózik a nagyvilágban. Nyitott minden irodalom felé. Bárhol újabb jelzések születnek, máris közvetítik azokat a hazai olvasókhoz. Ezt mondhatjuk el a Ki volt Edgar Allan? címet viselő összeállításról is, amely hét új kisregényt tartalmaz Ausztriából és az NSZK-ból. A kötetben szereplő írók művei napjaink kritikai irodalmához. illetve a dokumenta- rizmushoz kapcsolódnak. A gyakorló olvasó legtöbbjük nevével eleddig még alig találkozott, így hát ezzel a gyűjteménnyel nemcsak egy nyelv- terület íróinak műhelye tárul fel, hanem színesedik az egyéniségekről kialakítható kép. A vállalás igénye nemcsak a német nyelvterületen alkotók kisregényeiben tölt be kulcsfontosságú szerepet, hanem a szlovén Vitomil Zupán Menüett gitárra (és huszonöt lövésre) című regényében is. Az egykori profi bokszoló, majd tengerész, végül építész- mérnökként partizánnak beálló író a vállalás mellett a megpróbáltatások szükségességéről is beszél, miközben azt kutatja, hogyan és milyen keretek között győzedelmeskedik az igaz emberiesség. Dmitrij Mamin-Szibirjak. a századforduló egyik legeredetibb orosz írója. Privalov milliói című regénye szatirikus képet fest Irodalmi tallózás a világban Húsz szerző harmincöt írása olvasható a két világháború közötti angol irodalmat bemutató válogatásban. Az Ellenfelek címmel megjelent hét és félszáz oldalas könyv Wells- töl Maugham, James Joyce, Lawrence, Agatha Christie, Huxley, Bates írásművészetének megidézésén át Graham Greene-ig szemlézi azt a rendkívül színes és gazdag vonulatot, amely egyes megnyilvánulásaiban is képes felidézni az angol kisvárosok hangulatát. a bányamunkások robotját, az értelmiség életérzését. Egy birodalom leszálló kora az alcímben megjelölt időszak, s ezt az irodalom részesei a maguk látásmódjának megfelelően másként érzékelik. A szellemesség azonban mindMaurice A cárok Oroszországa az első világháború/; alatt a múlt szazad vegeneK orosz kisvárosáról. Arról, hogyan álmodoznak sokan a megélhetés könnyebbik oldaláról, miközben zsebükben annyi pénz sincs, hogy jelképesen levegőt vegyenek Mindez persze oda vezetett, amit Maurice Paléologue. a Francia Köztársaság követe leírt naplójában, ami A cárok Oroszországa az első világháború alatt címmel jelent mef az Európa Kiadó Emlékezések sorozatában. Századunk Nem könnyű, ámbár annál tanulságosabb gondolatgyűjteményt vesz kézbe az, aki végigforgatja az Ars poeticák a XX. századból című gyűjteményt. Sík Csaba, a kötet összeállítója nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy századunkat korunkhoz kösse. Ez a megállapítás felettébb furcsa akkor, amikor anyagi javakban, érzelmeink túlburjánzásában, tömegpszichózisban, harci szerszámokban már túlhaladjuk évtizedünket, hiszen annyi tárgyi anyagot és felesleges tapasztalatot halmoztunk fel eleddig, hogy abból — talán? — unokáinknak Is elegük lesz. Amivel szemPOETICÁK A XX-SZAZADBÓL » TENGE8Éll Wfc LG* >.**F.*t Dt WlM IUt ; n tmitthf/ Égisz MImiJb '<**,, 1 mm) *I.-, y. í. > ■ tJ?W I ***"■ tlktz»n miFtt f*tl é IffAU kjtU i ; •V litdu étkim: .A HU mtrbt! j HZ-Hrr—nA*. é ÜÚ *' Mi* rtlduLm . it t Ltm^mtm Ohtni • / , Ez' n tft mii it-ét •lm*l t wm trip U'ST?" 'V» / ' farkiZT" Kuzfwzu . Ltfét / mnrt tr tm ttlMrjh - f Ayim tlmMitt A^ i'T«.C.öizVtrt*í>2.. ‘ , ars poeticái ben viszont adósok maradtunk, az nem más, mint lelki egyensúlyunk hiánya, az a naprakészség kultúrában, életünk megannyi apró megnyilvánulásában, amit elnyom, háttérbe szorít az előbbiek nyomasztó eluralkodása. Ezt a könyvet írók, költők, képzőművészek, muzsikusok írták, nyolcvan év alatt. Méghozzá olyan emberek, akik egykor telve a művészet forradalmi eszméivel, avagy megőrizve a folytonosság konzervativizmusát. elmondták véleményüket mindarról, ami körülöttük látszott vagy felsejlett. A vélt és valós világ megnyilvánulásai sorakoznak fel hát a lapokon; olyan szemelvények, amelyek jeles dátumokhoz, irányzatokhoz, kísérletekhez, bátor megnyilvánulásokhoz tapadnak. Sík Csaba breviáriuma, amelyet a Gondolat jelentetett meg, azt a célt szolgálja, hogy ne csak kisded igazságaink között éljük le életünket, hanem nézzünk fel másokra is. Azokra, akik leginkább alakítják és előbbre viszik világunkat, miközben egyesek — nagyon sokan — megelégszenek saját haszontalanságaik- kal, ahelyett, hogy mernének és tudnának tanulni másoktól. A farmertől az ünneplőig Amos Imre, a század hazai festészetének egyik legjelentősebb mestere hetvenöt esztendeje született. Látomásos művészetéről Petényi Katalin írt könyvet, monografikus igénnyel. Ámós sorsa azonos volt Radnóti Miklóséval, munkásságuk ezért is elválaszthatatlan egymásétól. A harmincas években Szentendrére is gyakorta ellátogató festő ta- núságtételként hagyta ránk műveit: apokaliptikus látomásai közepette is bízott a megtisztuló emberben. A téli könyvvásár ajánlatában találjuk Kenneth Clark Leonardo da Vinci életét bemutató könyvét. Az eredetileg tudományos dolgozatnak készült írásművet később ismeretterjesztő munka követte, ez kerül most a magyar olvasó asztalára. Clark stílusa rokonszenves, feldolgozása a lehető legteljesebb. Bizánc festészete és mozaikművészete Faludy Anikó könyvének a címe. Az antik formakincset a maihoz kötő Bizánc kultúrája ebben a könyvben válik az érdeklődők számára egésszé. A kötet reprodukciói és műtárgyelemezései ezzel az igénnyel készültek. Szilvitzky Margit a tömegigényekét kiszolgáló textil- művészet megidézésére akart vállalkozni A farmertól az ünneplőig című könyvében, amelyet szintén a Corvina adott ki. Az akarás azonban csak az exkluzivitás szintjén maradó szándék lett, szabásmintákat nélkülöző divatkönyv, amely sem az öltözködés’ kultúrájának a tömegesítését nem szolgálja, sem kreativitásra nem ösztönöz. A portrék fénylő mázzal lekentek, álszentes- kedök. Olyanok, mintha egy a nyelv biztonságát nélkülöző művészeti író — telefirkált papírjaiból — estélyi ruhát készítene. A közelmúltban számoltunk be a Szovjetunió népeinek költészetét bemutató Sziklaszálon szép galamb című kötetről, amely A világirodalom gyöngyszemei sorozatban látott napvilágot, a Kozmosz könyvek között. Most újabbakkal bővült a közkedvelt zsebkönyvtár: Vlagyimir Majakovszkij és Paul Eluard válogatott Verseit adták közre. Rózsa Endre és Somlyó György nemcsak válogatta és szerkesztette a kiadványokat, hanem mintegy iránytűt is adnak az olvasók kezébe; merre és hová kalandozzanak a versek segítségével. Az egyre teljesebbé váló sorozat annak a kiadói törekvésnek az eredménye, amely a világirodalom értékeivel akarja ifjúkorban megismertetni az egyetemes kultúra iránt érdeklődőket. Szárnyas istenkék, földi bál- ványkák címmel vogul teremtésmítoszt, azaz mondafeldolgozást jelentetett meg a Móra Könyvkiadó Derera Mihály jóvoltából. A rokon népek mitológiájának megismertetésével neves kutatók foglalkoztak az utóbbi másfél száz évben. A fordító ezt a sort folytatja. Nemcsak azzal, hogy a verseket és a prózát magyarítja, hanem azzal is, hogy bőséges jegyzetanyaggal szolgál. Ebben megismerkedhetünk a vogul nép történetével, a vogul lélek- hittel, nemkülönben fényképei segítségével ünnepeinek tárgyaival A rokonság önmagában még nem érdem. Arra sem jogosít fel, hogy másoknál jobban ismerjük egy-egy nép történelmét. szokásrendjét. A mai világban azonban jobban érdekel bennünket kötődésünk más nemzetekhez. Ebben jelentős szerepet játszanak azok a tudósok, írók, szakemberek, akik ezt a testvériséget ápolják. Ezek közé tartozik Varga Domokos. Azt kutatja, hogy mi fűz bennünket össze a finnekkel. Az a néhány száz rokon- szó? Meg is válaszolja: nemcsak az Hanem az is, hogyan viselkedünk egymással szemben, mit érzünk akkor, amikor egymás szemébe nézünk. Mert van mit tanulnunk egyiknek a másikától. Finn testvéreink című könyve, amely szintén a Kozmosz sorozatban jelent meg, valójában a mi okulásunkra íródott. Azokéra, akiket érdekel északi rokonaink életmódja, kultúrája, akik mindig nyitottak arra, amit tőlük, róluk hallani, tudni, tanulni érdemes. Dezső szerkesztette kötetbe. Ezek az írások Kodály legszemélyesebb megnyilvánulásai, hiszen valamennyiben nyomon követhető, hogyan jutott el a nagy magyar mester a csúcsig. Milyen kétségek gyötörték, milyen ellenállást kellett legyőznie pedagógiája, muzsikája elterjedése érdekében. Az ezernél több levél közzététele jelentős cselekedet. Mindenekelőtt azok olvassák, akik meríteni akarnak belőle, nem pedig magánügyekben vájkálni. Kodály Zoltán születésének centenáriuma alkalmából egymást követik a munkásságával, életével foglalkozó kiadványolt. A Zeneműkiadó ajánlatából kiemelkedik a Bánis Ferenc szerkesztette Így láttuk Kodályt című összeállítás, amelynek lapjain ötvennégyen emlékeznek a nagy magyar zeneszerző—muzsikus—pedagógus —tudós életművére. Illyés Gyula, Doráti Antal, Feren- csik János, Keresztury Dezső, Palló Imre, Vikár László, Ná- dasdy Kálmán, Demény János és mások visszatekintése a maguk közvetlenségében szól az emberről. Szellemi életünknek arról az utolsó klasszikusáról, aki már életében példa lett, mert éppúgy tudott magyar lenni, mint világpolgár. Breuer János Kodály-ka- lauza a zeneszerzőt állítja a figyelem középpontjába. A szerző elemzései a nemzetközi Kodály-irodalom eredményeire támaszkodnak. A művek kapcsán ismerteti a keletkezéstörténetet, a fogadtatást, nemkülönben az opuszok formai-tartalmi szerkezetét. Breuer könyve a zenében jártasabbak kezébe való, ám bizonyára azok is szívesen forgatják majd, akik most ismerkednek a Psalmus Hungaricus zeneköltőjének muzsikájával. Az ünnepelt leveleit Legány Iránytű és egyben fogódzó Az életmű jegyében
