Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
1982. DECEMBER 15., SZERDA kMíop Tízéves a kishafármenti forgatom Szerencsésen bővül a választék Éppen tíz esztendeje, 1972- ben írták alá magyar kereskedelmi vállalatok az első kis- haiármenti árucsere-forgalmi megállapodást csehszlovák partnereikkel. Ezt követően jelentek meg Győr-Sopron, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megyék üzleteiben északi szomszédunk árui. Szívesen csatlakozott a kezdeményezéshez a Szovjetunió is, énnek az együttműködésnek elsősorban Szabolcs-Szatmár megye lakossága látta hasznát. A Romániával megkötött egyezmény révén Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vált részesévé az országok közötti árucserének. Jugoszlávia belépése révén pedig Csongrád, Bács- Kiskun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyék kereskedelmi hálózatának árukínálata színesedett. Kölcsönös előnyök A kishatármenti forgalomban vállalatok állnak kapcsolatban egymással. A Konsu- mex és a Hungarocoop köti meg a szerződéseket, s bocsátja a területen működő kereskedelmi vállalatok rendelkezésére az árukat. A cserére felajánlott termékek felkutatásában viszont valamennyien részt vesznek. A rendszer egyik érdekessége — és ebben rejlik nagy tartaléka is —, hogy a kiküldött fogyasztási cikkek ellentételeként ugyanolyan vagy hasonló összetételű termékek kerülnek a hazai forgalomba, így a fogyasztásra szánt javak mennyisége nem csökken. Egy példát erre. Ha tízezer pár női cipőt küldünk ki csehszlovák vagy jugoszláv partnereinknek, ugyanannyi jön vissza, de az már fazonban, kidolgozásban más, mondhatnánk, egyedi, amely javítja az üzletek kínálatát. A közönség gyorsan megkedvelte a határon túlról származó árukat. Nemcsak diváltós, újszerű vagy éppen hiánypótló jellegük, hanem olykor olcsóságuk miatt is. Az árucsere hatásai A Csehszlovákiából érkező farmernadrágok, szövetek és kelmék, faliszőnyegek, valamint a férfi-, női és gyermekkonfekciótermékek mind keresett áruk. A gyermekkerékpár, a pezsgő és sokféle más árucikk a Szovjetunióból érkezik. A román partnerek sportcipőket, bútorokat — köztük a kedvelt Bonanza-családot —, téli anorákokat, üvegárut küldenek. Jugoszláviából az idén kapunk először vízhatlan, szőrmével bélelt női gumicsizmákat, a megszokott csokoládékrémek, lisztesáruk, szeszes italok mellett. Remélhetőleg az idén is bőven lesz Vileda törlő- és mosogatókendő. Az újszerű kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt évtizedben erőteljesen fejlődtek, megizmosodtak. Jól illusztrálja ezt a magyar—csehszlovák forgalom. Amikor a felek megkötötték az első szerződést, 2— 2 millió rubel értékben szállítottak egymásnak. 1975-ben 12,5, tavaly 18,7, az idei várható pedig 25 millió rubel a felenkénti áruszállítások értéke. Napjainkban sokat beszélünk az egészséges verseny szükségességéről, mint a vevőkért folytatott harc egyik lényeges eszközéről. A kishatármenti forgalom emelkedését célzó lépések egyben a verseny kibontakozását is szolgálják. A Belkereskedelmi, valamint Külkereskedelmi Minisztérium, a megyei tanácsok hathatósan segítik a kishatármenti árucsere-forgalmat; ösztönzik a mennyiségi és minőségi növekedését. A kereskedelem megújhodása, szervezetrendszerének szemünk előtt zajló válA posta felkészült az ünnepekre Mit küldjünk és mikor? y Közelednek az ünnepek. | Ilyenkor nemcsak a kereskedelemben 'növekszik a ^forgalom, hanem a postán k?. Fel észültek-e a karácsonyi ®s az újévi csúcsforgalomra? — erre adott választ Nagy Péter, a Buda- ? pestvidéki Postaigazgató- | ság postaforgalmi igazgaíó- í helyettese az igazgatóságkoz tartozó megyék — ^ Pest, Komárom, Nógrád és á Fejér — lapjainak. — December tizediké és az év vége között ugrásszerűen megnövekszik a postai küldemények mennyisége. Nemcsak a temérdek üdvözlőlapra kell gondolnunk, hanem nő a pénz- és az értékforgalom is — mondta Nagy Péter. Táviratok, csomagok — Állják majd a sarat a hivatalokban? — Mindenesetre felkészültünk a nagyobb forgalomra. A hivatalokban szükség szerint túlóráznak a dolgozók, s ahol még ez sem elegendő, besegítenek a már nyugdíjas postások, s alkalmi munkavállalókat is foglalkoztatunk. — Az ünnepi nyitva tartás? — Hivatalonként változó, de mindenütt kifüggesztettük már a leírást, így ügyfeleink tájékozódhatnak. — Nem lesz fennakadás a táviratok és a csomagok kézbesítésénél? — Az igazgatóság úgy intézkedett, hogy a két ünnepen, amennyiben halálesetről vagy utazási hírről van szó, azonnal kiviszik a táviratot. A csomagokat is tartalmuktól függően kézbesítjük, ha romlandó ' árut vagy karácsonyi ajándékot tartalmaz, azt soron kívül megkapja a címzett. Nyitott boríték — Van-e a postának valamiféle kérése az ügyfelekhez? — Elsősorban türelmet kérünk. Az is fontos, hogy az üdvözlőkártyák borítékait ragasszák le, mert ha nyitva marad, a levélosztályozó gép széttépi. Természetesen most is alapvető, hogy a megfelelő helyre és pontosan írják fel az irányítószámot. Ellenkező esetben ugyanis nem garan- tálnatjuk az időbeni kézbesítést. — Az üdvözlőlapok méretéről mit kell tudnunk? — A szabványosnál kisebb lapok, névjegykártyák kézbesítését nem vállalja a posta. A nagyobb vagy eltérő alakú küldeményekre magasabb értékű bélyeget kell ragasztani, ellenkező esetben a címzett a kézhezvételkor portót kénytelen fizetni. — A telefonokra számíthat a lakosság az ünnepekben? — Rendszeresen ellenőrizzük a nyilvános és segélykérő telefonokat, s ha meghibásodnak, a lehető legrövidebb időn belül kijavítjuk. Tudjuk, hogy az ünnepek alatt nagy szükség van a telefonokra, hiszen sok minden előfordulhat. Kérjük a lakosságot, legyen segítségünkre, figyeljen a közeli telefonokra, mert a rongálók ilyenkor sem tétlenkednek. Vigyázat, romlandó S még néhány jó tanács: élő állatot postán küldeni lehet ugyan, de kockázatos, hiszen legkevesebb 24 órát utazik a jószág étlen-szomjan, s megesik, hogy elpusztul. A vágott állatok sem minden alkalommal vészelik át sértetlenül a szállítást, a posta legnagyobb igyekezete ellenére is megromlik néha a hús. Fenyőfát is küldhetünk, de csak kétméteres nagyságig. Végül pedig egy ígéret: ha az időjárás közbe nem szól, az időben feladott küldeményeik kézbesítése miatt nem kell bosszankodnunk. P. M. tozásai, a kereslethez való jobb igazodás egy sor területen megnövelte a határ menti csereforgalom jelentőségét. A vállalatoknak adott önálló külkereskedelmi jog minden bizonnyal felpezsdíti az üzleti forgalmat. Hiszen itt a saját kezdeményezés, a jó üzletpolitika játssza a főszerepet. A miskolci Ferrovill már az év eleje óta gyakorolja ezt a jogot, míg a Skála-Coop 1983. január 1-től jut ehhez az előnyös lehetőséghez. Kevesen gondolnak arra, hogy a külföldről ilyen csatornán bekerült iparcikkek, egyéb termékek hatással vannak a hazai termelőkre és kitűnő lehetőséget kínálnak egyfajta piackutatásra. Hiszen az üzletekben megforduló emberek érdeklődéséből, vásárlási készségéből lemérhetik egy-egy termék kelendőségét, piacának nagyságát. Ugyanakkor erőteljesen arra késztetik a gyártó vállalatokat — és a kereskedelmet —, hogy itthon is nagyobb figyelmet fordítsanak a sokak által keresett áruk gyártására és forgalmazására. Kilátások Közismert, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az importnak. Ez különösen érzékenyen érint egyes fogyasztási cikkeket. Az iparban zajló profiltisztítás, termék- váltás pedig egy sor területen növelte a hiánycikkek számát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a jó üzletpolitika, a rugalmas alkalmazkodás a piac igényeihez, a helyi árutermelők és árualapok felkutatása és bekapcsolásuk a kereskedelmi forgalomba — nagyban enyhítheti a feszültségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szocialista országokban is vannak olyan kihasználatlan kapacitások, amelyek felhasználásával — elsősorban termelési kooperáció révén — bővíthető a forgalomba kerülő áruk köre. Mi sem mutatja jobban a kereskedelem rugalmasságát, mint az, hogy az utóbbi időben úgynevezett árucsere-forgalmi társaságok alakultak — például a délalföldi —, amelyhez 43 ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi vállalat csatlakozott. A kishatármenti árucsere már szerves része a belkereskedelemnek. Jelentősége, a forgalomban képviselt aránya az elkövetkező esztendőkben tovább növekszik. Mindez egybevág azzal a törekvéssel, hogy a Magyarországot sem kímélő gazdasági nehézségek között is jó legyen az árukínálat. Ebben segít az öt ország kereskedelmi szervezeteinek mind gyümölcsözőbb együttműködése, amely hazánkban, a határ menti tizennégy megyében ötmillió embert érint. Kisfaludy Kiss Emil A megyei pártbizottság ülése Alapfeltétel a jó szervezés A Pest megyei pártbizottság tegnapi ülésén Az üzem- és munkaszervezés, a munkaerö- g&zdálkodás és a munkafegyelem helyzetéről Dunakeszi ipari üzemeiben címmel vitatott meg előterjesztést. A téma előadója Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára volt. A napirend előterjesztője a többi között elmondta, hogy a városi pártbizottság hatáskörébe 11 nagyobb gazdasági egység' tartozik, melyek meghatározzák a település iparának arculatát. Sajátosság, hogy az állami vállalatok többsége gyáregységenként vagy telephelyként működik, s ez befolyásolja a szervezést éppúgy, mint a munkaerő-gazdálkodást. Az üzemek különböző szervezeti felépítéséből és profiljából adódó lehetőségeket tovább motiválja a gép- és eszközállományuk színvonala. Teljesen elhasználódtak például a konzervgyár, a házgyár berendezései. A járműjavítóban a rekontrukció befejeződött, most viszont a kapacitások kihasználása okoz gondot. Az elavult technika és a széttagolt munkahelyek általában nehezítik a szervezési intézkedések végrehajtását, befolyásolják a munkafegyelmet Felszínre került hiányosságok A gazdasági életben bekövetkezett új helyzet a város üzemeiben is éreztette hatását. Egyes vállalatok kezdetben még nyertek is a cserearányváltozásokon, míg azok másokra súlyos terheket róttak. A Mechanikai Labor nyeresége például a korábbi években elértnek egyharmadára csökkent. A szigorodó gazdasági körülmények felszínre hozták a gazdálkodás hiányosságait is. Bebizonyosodott többi között, hogy az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkaerő-gazdálkodás eredményei nem kielégítőek. A pártszervezetek a tömegszervezetekkel együtt fontos feladatuknak tekintik az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos párthatározat végrehajtását. Hogy mégsem lehetünk elégedettek — mondotta az előadó — az elsősorban a kezdeményezések és az ellenőrzések esetenként alacsony hatékonysága miatt van. Világossá vált, hogy azok a pártszervezetek dolgoztak jól, amelyek a szervezési intézkedések kapcsán a teljesítménymutatók javulását kérték számon. Rámutatott a továbbiakban hogy az adottságokkal, a munkaerővel, az anyaggal, az energiával csak ésszerűen, szervezett körülmények között lehet jól gazdálkodni. Ha a folyamatos szervezőmunka örökös, céltalannak látszó átszervezésként jelenik meg, ezzel lejáratjuk az üzem- és munkaszervezést, a vezetést. Ugyanígy járunk akkor, ha fegyelmezett munkát várunk, de ehhez — még ha objektív akadályok miatt is — nem biztosítjuk időben az anyagot és a megfelelő munkaeszközöket. Nagyobb önállóságot a gyáregységeknek A város üzemei a szervezési feladatokat középtávú és éves intézkedési tervekben rögzítették. Ezek beépültek a vállalati tervekbe. Sajnos ez utóbbiak megfogalmazásánál előfordult, hogy a gyáregységek véleményét nem vagy csak részben kérték ki. Tovább kell javítani tehát a helyi pártszervezetek és a koordináló vállalati pártszervek kapcsolatát. A korszerű módszerek közül az értékelemzés az operáció- kutatás vagy a hálótervezés, a járműjavító üzemen és a Mechanikai Laboron kívül még nem terjedt el. Számos helyen alkalmazzák viszont a veszteségek feltárására a munkanapfényképezést, illetve az ésszerűsítéshez DH-munkamódszert. Ez utóbbiak előnye, hogy a dolgozók szélesebb körét érinti, növelve ezáltal az érdekeltségüket. A vállalatoknál a szervezés eszközállományát elsősorban az ügyviteli gépek jelentik. Egyes üzemeknél javította a hatékonyságot a könyvelő automaták és a számítógépek üzembe helyezése. Az utóbbit egyelőre sok helyen még csak adatfeldolgozásra használják. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy az elmúlt időszakban néhány üzemben vagy azok anyavállalatainál jelentősebb szervezeti változások voltak. Ezek érintették a belső irányítási rendszert is, a racionalizálást szolgálták. Mindennek figyelembevételével napirendre került, hogy nagyobb önállóságot kapjanak a gyáregységek, a termelés műszaki, gazdasági, anyagbeszerzési kérdéseiben. A tapasztalatok szerint a szabályozók hatása nem érvényesül kielégítően az anyavállalat közvetítésével. A továbbiakban azokkal a témákkal foglalkozott, melyek az üzem- és munkaszervezésben napi feladatként jelentkeznek. Szólt a veszteségidök- röl, az anyaghiányról, a takarékossági intézkedésekről, a kooperációs fegyelemről. Kitért a munkaversenyben az újítómozgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. Jobban kihasználni a tartalékokat A munkaerő-gazdálkodásról szólva rámutatott, hogy a* üzemek a szükségletek felmérésénél általában a feladatokból, a piaci helyzetből indulnak ki, s gyakran mechanikusan kezelik e kérdést. Ugyanakkor az elmúlt időszak munkaerőmozgásának tendenciája érzékletesen mutatja, hogy külső munkaerőforrásokkal továbbra sem rendelkezünk, a belső tartalékokat kell kihasználnunk. A rugalmas alkalmazkodást jelzi, hogy több helyen a meglévő munkaerő jobb kihasználására törekednek, ösztönzik a több szakma elsajátítását, mely egyúttal az átcsoportosításnak is nagyobb teret biztosít. Végezetül o munkafegyelemmel kapcsolatosan megállapította, hogy a fegyelmezetlenségek oka többségében a munkafeltételek hiányára, a szervezetlenségre, esetenként a laza ellenőrzésre vezethető vissza. A tapasztalatok szerint ott jó a munkafegyelem, ahol érvényesül a törzsgárdatagak, a szocialista brigádok nevelő hatása, ahol értelmes munkát végeznek és azt meg is fizetik. Felszólalások a vitában Kétmillió tasak Trudi A vasadi Kossuth Szakszövetkezet élelmiszeripari csomagoló ágazatában a Budapesti Csokoládégyárnak mintegy ezer tonna szaloncukrot és ötszáz tonna egyéb édességet csomagolnak. Emellett itt édesítik a Monori Állami Gazdaság kukoricából készült, úgynevezett Trudi készítményeit, amelyből mintegy kétmillió tasaknyit szállítanak a kereskedelemnek. Képünkön: speciális gépeken édesítik a Trudi készítményeket. Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombattai Városi Bizottságának első titkára hozzászólásában a városában szerzett tapasztalatokkal egészítette ki a beszámolót. Elmondta többi között, hogy a két nagyüzemben, a DKV-ban és a DHV-ban a létszámcsökkenés sem okozott zavart a folyamatos termelésben, a tervek teljesítésében. Vezetői szemléletváltozásnak lehetünk tanúi, amikor a vállalati szervezet korszerűsítése, a működés aprólékos elemzése alapján kerül napirendre. Szinte valamennyi termelőegység foglalkozik a szervezés korszerűsítésével, adottságainak és feladatainak megfelelően. A számítógépeket több helyen nemcsak adatfeldolgozásra, hanem a folyamatok irányítására is felhasználják. A városban két éve alakult meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezete s azóta felgyorsult a vállalatok közötti hasznos tapasztalatcsere. Valet Gyula, a Mechanikai Labor dunakeszi gyáregységének igazgatója többi között utalt arra, hogy a különböző üzemek tapasztalatai nem mindenütt egyformán alkalmazhatók. Példaként említette saját . üzemüket arra, hogy n gyáregységjelleg nem minden esetben mond ellent az önállóságnak. Utalt rá, hogy több esetben az eredménytelenséget próbálják igazolni az aláren-. delt helyzettel. A Mechanikai Labor dunakeszi üzeme módszeresen törekszik a fokozottabb önállóságra, de nem marad meg ennek óhajtásánál, hanem igyekszik a feltételeit is megteremtem. Az irányítás korszerűsítésének például személyi feltételei is vannak. Ezek szükségesek a továbblépéshez, a tervszerű szervezéshez. Ennek sorába tartozik náluk a számítógépes tervezés, a megmunkálóközpontok kialakítása, a folyamatos termékszerkezet-korszerűsítés. Mindezek eredménye, hogy növelni tudták dollárbevételeiket, komplex híradástechnikai berendezések szállításával. Hangsúlyozta, hogy a további technológiai fejlődéshez elengedhetetlen a technikusi képzés újbóli megindítása. Kettler Katalin, a Forte gyár csoportvezetője a váci üzemek tapasztalatairól szólva említette, hogy o nehezebb gazdasági körülmények ellenére sikerült nagyobb teljesítményt elérniük. Mindehhez hozzájárult a szervezési tevékenység, többi között a veszteségfeltáró vizsgálatok, továbbá, hogy az országos átlagnál magasabb az üzemekben a teljesítménybérben dolgozók száma. Kedvezőek a változások a technológiai és a munkafegyelemben: csökkenő létszám mellett 6 százalékkal javult a termelékenységi mutató. A Forte gyár példáját említve kitért a kényszerű importgazdálkodás okozta nehézségekre, például a csomagolóanyag-hiány állásidő növelő, fegyelmet lazító hatására. Mindezek ellenére képesek a jó eredményekre, ezt pedig nagyrészt a vállalati szervezet korszerűsítésének, a differenciált javadalmazásnak és a demokratikus fórumok tartalmas működésének köszönhető. Szőke Ferenc, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének lakatosa azt kívánta érzékeltetni, hogy egy üzemen belül milyen problémákkal küzdenek, illetve mit tesznek azok megoldására. Szólt arról, hogy a szervezőmunka eredménye: megszűnt a hó- és év végi hajrá, s ez nemcsak a minőség, hanem a munkahelyt légkör javulásával is járt. Idén befejezik az új kocsik gyártását, s a dolgozók egy részét javító munkákra irányítják át. Természetesen ez nem megy minden gond nélkül. A meggyőzés eredményességét bizonyítja, hogy az átszervezés miatt nem lépett ki senki az üzemből. A továbbiakban arról beszélt, milyen szerepet kell vállalniuk a szocialista brigádoknak a fiatalok nevelésében, s hogy milyen fontos a teljesítmény szerinti bérezés következetes megvalósítása. Végezetül utalt o pártszervezetek szerepére, a megváltozott feladatokkal kapcsolatos agitációban, mozgósításban. M. J.
