Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
NIsizs mór meg óz ikres tölgy Felismerik az erdők hasaiét Ha az ember ránéz Pest megye természetrajzi térképére, feltűnő a zöld szín, vagyis az erdők hiánya, kicsinysége Cse- mő—Cegléd—Űjszilvás és a megyehatár térségében. A Cegléd—Nagykőrös—Abony háromszögben, továbbá Cegléd és Tápiószentmárton között sincsenek komolyabb erdőfoltok. Szűrő szerep Valószínűleg mindezt tudja az olvasó, említeni lázért szükséges, mert a meglevő és majdani erdők védelme, szakszerű fejlesztése sokkal nagyobb jelentőségű, mintha erdős övezetben lennének a felsorolt városok, községek. „Hogy az erdőterületek milyen nagy befolyással vannak úgy a köz- egészségügyre, mint az éghajlat kedvező alakulására, mutatják azon országok példái, melyek oktalanul kiirtották erdeiket, s attól kezdve nemcsak a közegészségügyi állapotok rosszabbodtak, hanem azokat az erdőtlen vidékeket az esőzés is elkerülte s az egész vidék sivár lett.” Így írt a kor szellemében az erdősítés hiányosságairól a Czegléd című lap 1909. szeptember 12-én. „Városunk ugyan kísérletet tett egyik-másik helyen erdő- telepítéssel, de ez nem nevezhető komoly munkának, mivel ezzel csak az volt a cél, hogy ezáltal az erdős területet más gazdasági művelés alá helyezhessék.” — folytatta a témát ugyanaz a lap. Bizony tágabb értelemben vett tájunk sosem volt gazdagon erdővel borított vidék, de a mainál azért fákban bővebb volt. 4 bioklimatikus oxigénmérleg javításában sokat jelent az intenzív földművelés, de igazában az erdő az, ami a több méterrel magasabb rétegek szűrését is el tudja látni, amire a gazdasági növények nem képesek, Azok csak egy képzeletbeli erdő gyep-, esetleg cserjeszintjéig érnének fel. S aki ismeri az értő mélyét, ti tudja, hogy a bodzabokrok felett magasodik az igazi er jő, az igazi fa, vagyis a tényleges és nagy tisztító kapacitású növényi lombozat. Az erdők szűrő szerepét szinte mindenki ismeri, de közvetlen gazdasági haszna sem lekicsinyelhető, különösen, mikor igen drága a faanyag. Éppen ezért olyan közös hasznú erdősítésre van szükség, ami az emberi, településföldrajzi szempontoknak egyaránt megfelel. A régi erdősítésekben, erdőkitermelésekben nem az volt a legnagyobb hiba, hogy ha elérte a vágási érettséget a növényanyag, akkor kivágták, hanem hogy elfeledkeztek a felúntásról. és az újra telepítésről. Így tűntek el a járásban az őshonos fajok nagyobb állományai, a tölgyesek, szilek, kőrisek, valódi nyárak. Bizony nagy fájdalom olvasni olyan jeles fák kipusztításáról, mint volt az ikres tölgy, amit, Nyársaváthy László azért vágatott ki, hogy az ne lehessen határvidék tárgya. Ismét telepítenek A századfordulón kiirtod Gerje menti kőrisek, valamint negyed évezrede kivágott farkasakasztó körlvélyfa kimúlása ma már vissza nem fordítható. Megtörtént. De még van nak menthető részek, s most megújuló területek, amelyek tettekre serkentettek, és ma már ez nem is csak beszélgetések témája, hanem vannak eredmények is. Az 1910-es évek elején meg- fordíthatatlannak vélt folyamat már megállt, sőt ismét kezd növekedni az erdős területek nagysága. Az újabb erdősítésekre két érdekes jellemzőt lehet találni: megtorpant az akáctelepítés folyton növekvő üteme, s nem kap különösebb teret a szikesek fásítása, mert a modern agrotechnika igen eredményes talajjavító munkát végez, s ezek ma már a mezőgazdasági növénytermesztés területét gazdagítják, nem az erdőket. A nagy erdőtelepítések a 60—70-es években befejeződtek a térségben, a régi erdők vágásérettek lettek, ezek tervszerű kitermelése után biztosítják az arra alkalmas fajok esetében az állomány felúju- lását. Nagyon fontos feltétele ennek a talajviszonyok sokkal körültekintőbb értékelése, mert mint dr. Somodi István, a járási földhivatal vezetője említette, több helyen az erdők talaja igényesebb kultúrnövények számára is megfelelő — változtatni kell ezen a téren is a korábbi földhasznosítási szemléleten. Jobban hasznosul Az elkövetkező években eddig nem erdőként művelt területen erdősítenek majd, ahol jövedelmet hozó növények nem termeszthetők, s az állattartás, -tenyésztés távlatai sem jók. Eddig gyepként szereplő területek kisebb-nagyobb foltjait, egyhangúságát fák fogják megtörni; cellulóznyár, tölgy, továbbá néhány fenyőféle csemetéit ültetik majd. Helyileg ezek a részek Cegléden, Csemőben, Nyársapáton, Albertirsán és Ceglédber- celen lesznek, s ezek egy része már megvalósulóban van, mint a Magyar—Szovjet Barátság Tsz nyársa a homokbánya környékén, a legelőnél ys a szilváskertnél. A nehezebb körülmények ellenére a nagyüzemek minden tőlük telhetőt megtesznek az erdősítés ügyéért. Surányi Dezső A községi tanács, a helybeli Dózsa Tsz és a lakosság összefogásával épült óvodában jól érzik magukat a kisgyermekek Törteién. Három csoportszobában több mint nyolcvan gyermekkel foglalkoznak, míg szüleik dolgoz nak. Képünkön: sétára indulnak a kiscsoportosok. , Apáti-Tóth Sándor felvétele Szánkázási szokások Készen áll a szünidei program Tánciskola, Hiemtcnórákko! Mire az utolsó hónapra peregnek a naptár lapjai, megrövidülnek a napok, későn virrad és hamar alkonyodik. A mezőn, kertben, házkörül serénykedő ember beszorul a la- j kásba. Hagyományosan az év Sem titka, sem resepffo Szeretni kell szakmát, embert Misidig mosolyog a pisit mögött Mind jobban éled, s aztán szinte meglódul a kocséri Szabadság utca ilyenkor, a reggeli órákban. Ködbe burko- lódzó lovas fogatok, dérlepte kerékpáros asszonyok és férfiak igyekeznek a falu középpontja felé, ám félúton, a 41. számú vegyesbolt előtt szinte valamennyien megállnak, s vásárlás után legtöbbször vissza is fordulnak, hiszen ebben az üzletben — úgymond egy éltes korú néni — van minden, mint egy tisztességes patikában... Teli polcok Tágas, világos, ^ tiszta a bolt, Czeczon István „birtoka”. A fiatal üzletvezető látható türelemmel elégíti ki a pult előtt toporgó, türelmetlen vevőket; kiszolgál, számol, pénzt vesz át és fizet vissza, ajtót nyit, s ha kell, segít a cipeke- dőknek. Most éppen a kávédarálót állítja finomabb őrlésre, mert egyik törzsvevője, Pékár Mihályné így kívánja. Fiatalasszony toppan a boltba, karján szunyókál kisdede. Czeczon István azonnal az asszonykát kérdi: Parancsoljon?! S amikor néhány percnyi időre megüresedik a vegyesbolt, szóra bírom az üzletvezetőt. — Tizenkét éve dolgozom ebben az üzletben, huszonhat esztendeje vagyok kereskedő, eladó, ha úgy tetszik — mondja a fiatal, energikus mozgású férfi. — Két hónapja alakítottuk át az üzletet, azért ilyen otthonos, tágas. De hál ma már ilyen, bő választékú boltba szeretnek járni a ko- csériak is. Engem személy szerint ismer Kocsér apraja-nagy- ja, néhány évvel ezelőtt a központi ABC ben is dolgoztam, szóval ismernek, mint Pistát, vagy mint boltost... Az egyik sarokban évek óta érintetlenül lóg a panaszkönyv .. . Annái több becsülete van viszont az áruktól roskadozó pultoknak, s a raktárnak. Itt aztán valóban mindent megkap a vásárolni szerető háziasszony. — Hétkor nyitok, este hatig bárki bejöhet az üzletbe. Illetve, elvileg déltől háromig zárva tartunk, de pont ekkor jönnek a szállítók, ^ mit .is mondhatnék nekik, ha otthon, a kávé mellett, leves fölött találnának? Inkább behozom az ebédet, bekapom az étket s tovább dolgozom. Mindig van valami munka, még ha vevő nélküli is az üzlet... Türelmesen — Hogyan lett .kereskedő? — Gyermekkorodban — szegény falu lévén — még tekintélyes valakinek tudtuk a boltos urat. Az is volt. Még a felnőtt, öreg emberek is előre köszöntek neki az utcán. Tették, mert érdekük volt, hogy jó kapcsolat legyen a boltos és közöttük. Mi, gyerekek irigykedve pislogtunk a cukorhegyek között sürgölődő bolto.s bácsi felé ... Nyolcadikos koromban elhatároztam: én is boltos leszek. Hát így történt. S nem azért lettem az, hogy irigyeljenek az emberek, sőt! A mi munkánk roppant nehéz. Kiszolgálás, anyagbeszerzés, áruszállítás, rakodás, trógero- lás, adminisztráció. Folytassam? Ám valamennyi tevékenység mögött a partner, azaz a vevő érdeke van. — A jó kereskedő titka ... Tényleg, van ilyen titok egyáltalán? — Ha volna sem maradna az, hiszen mindent el kell sajátítani apnak érdekében, hogy az a bizonyos arckifejezés, a vevőé, bennünk is elégedettséget váltson ki. Titok tehát nincs, de recept sem. S ha tanácsot kérne, azt mondanám: szeretni kell az embereket, bármennyire idegesek, fáradtak, ingerültek is. S persze, szeretni kell a szakmát, bárhogyan is ingerültté teszi néha például az áruhiány a kereskedőt, s a lényeg: soha nem szabad ingerültté válni. Ennyi az egész. Nem sok, ugye? Vodka helyett alma Halkan nyílik az üzletajtó: vastag bajuszú férfi lép be, hosszasan tűnődve lesi a megrakott polcokat. — Van-e vodkája, Pista? — kérdezi félszegen. — Finom szörp, zöldalma érkezett, Sándor bácsi. Nem akarja megkóstolni? — mosolyog Czeczon István. — Eh, rossz ember rrdga, mindig lebeszél a szeszről — válaszolja az öreg, majd két, literes szörpös üveget kap hó-, na alá. Fizet, köszön, s ahogy jött, úgy távozik az ajtón, észrevétlenül. Czeczon István, a kocscriak közkedvelt boltosa Irta és fényképezte: Desze Imre fáradalmainak kipihenése, a kikapcsolódás, ' egymást érő névnapok, ünnepek vidámságok kezdete ez az időszak, de a művelődésé is. Játékos vetélkedők A ceglédi Kossuth Művelődési Központ egyáltalán nem irigylésre méltó körülmények között készül az igények kielégítésére. Mint Lűr István igazgatótól megtudtuk, a közművelődési munkatársak számára is -nagy munkát jelent majd a december 27—30. közötti napok programjának zökkenő- mentes lebonyolítása. Már a hónap közepén elkezdődtek a társastánc-tanfolyamok a nyolcadikos diákoknak, a két-három hetes gyakorlás után testmozgásból, és illemtanból vizsgáznak az iskolások. Az ünnepek alatt pedig rendelkezésre áll az érdeklődőknek a kultúrház 3-as termében a színes televízió. A mozival közösen több filmvetítést szerveznek. így december 27-én délelőtt kisfilmeket láthatnak a fiatalok, akárcsak 39-én délelőtt, és 28-án délután. Érdekes vetélkedőnek ígérkezik a Ki a legügyesebb? sportverseny, s mivel a feladatok között kötéltánc, orosz-: lánidomítás, verébfogás nem szerepei, minden gyereknek érdemes indulni. Hisz mindenki nyer, ha mást nem, a vidám szórakozást. December 28-án délelőtt a képzőművészetekben szerzett ismeretek mélységéből mérhetik össze tudásukat a fiatalok. Aki nem érzi magát eléggé tájékozottnak, az is jól teszi, ha eljön, mert játékos formában új ismeretek birtokába juthat. A vetélkedők mindig fontos pedagógiai célokat is szolgálnak, az önismeret, az'öntegye- lem, a nyerni és veszíteni tudás nem felesleges erény a fiatalok körében sem. December 30-án délelőtt játékos vetélkedő, délután közös foglalkozás köti le a gyerekeket. Van egy titkos terve is a kultúrháznak, amely csak akkor valósulhat meg, ha addig esni fog hó, mert hát nem szerezhetnek műhavat, sőt a szánkózáshoz. így egyelőre marad a remény. Mindenben divat a nosztalgia, a szánkózásban is. A -30-as, 40-es korosztályokig bezárólag a téli hó speciális, sík terepeken űzhető, szánkózást ígér, lovasszánok után még kéretlenül is odacsatlakoznak a fiatalok szánkóval — titkon. Most erre nem is lenne szükség, mert épp ennek a régi szokásnak a felújítása lenn« a cél. Farsangi tervek Az év végén is dolgozó szülők gyermekei napközisek lesznek a téli szünidőben, az á programjukkal szintén egyeztették a rendezvényeket. Minden az építkezés ütemétől függ az intézmépy falai között, mert a tervek szerint, ha január közepén az emeleti terem egyik oldala elkészül, szórakoztató műsorok szervezhetők ott, gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Februárban pedig szeretnének farsangi műsorokat hozni, mégpedig kabarékat és magyarnóta estet. Tanuló felnőttek Üj lehetőségeket kutat a művelődési központ a munkásművelődés elősegítésére, a dolgozók iskolája fontos intézményét szeretnék egy kicsit megújítani modern szakmai, didaktikai módszerek segítségével. Pest megyében már vannak ennek hagyományai, itt is szükség lenne rá, mert a segédeszközök sokat lendítenének a tanulni vágyókon. A fiataloknak, felnőtteknek tehát érdekes és hasznos elfoglaltságot kínál a téli hónapokra is a kultúrház, ebben áz időszakban zavartalanul működnek a szakkörök es rétegklubok, csak a nyelvtanfolyamok szünetelnek az év utolsó napjaiban. S. D. Egyezség a gyárral Sok kiskertből vásárolnék A Dél-Pest megyei Áfész tizenötezer ceglédi és környékbeli kiskerttulajdonossal épített ki rendszeres kapcsolatot az évek során. A gyümölcs- és zöldségtermesztők, a kisállattenyésztők közül sokan szakcsoportjaik tagjai, és kedvezményesen juthatnak hozzá fóliához, műtrágyához, növényvédő szerekhez, kisgépekhez. A felvásárlóhelyeken tekintélyes mennyiségű primőrt,' gyümölcsöt, egymilliónál több tojást, sok vágónyulat és galambot, mézet vettek át. Amióta megállapodást kötöttek a Nagykőrösi Konzervgyárral, hogy számukra is termeltetnek zöldséget, gyümölcsöt, újabb háromezer kistermelővel kerültek kapcsolatba. Forgalmukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az év első kilenc hónapjában huszonöt millió forint értékű terményt és terméket vásároltak fel. oSN 0133—2580 (Ceglédi Hírlap) A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁS XXVI. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1982. DECEMBER 11., SZOMBAT Sétára indul a kicsik csoportja
