Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

NIsizs mór meg óz ikres tölgy Felismerik az erdők hasaiét Ha az ember ránéz Pest me­gye természetrajzi térképére, feltűnő a zöld szín, vagyis az erdők hiánya, kicsinysége Cse- mő—Cegléd—Űjszilvás és a megyehatár térségében. A Cegléd—Nagykőrös—Abony háromszögben, továbbá Cegléd és Tápiószentmárton között sincsenek komolyabb erdőfol­tok. Szűrő szerep Valószínűleg mindezt tudja az olvasó, említeni lázért szük­séges, mert a meglevő és maj­dani erdők védelme, szakszerű fejlesztése sokkal nagyobb je­lentőségű, mintha erdős öve­zetben lennének a felsorolt városok, községek. „Hogy az erdőterületek milyen nagy be­folyással vannak úgy a köz- egészségügyre, mint az éghaj­lat kedvező alakulására, mu­tatják azon országok példái, melyek oktalanul kiirtották erdeiket, s attól kezdve nem­csak a közegészségügyi állapo­tok rosszabbodtak, hanem azokat az erdőtlen vidékeket az esőzés is elkerülte s az egész vidék sivár lett.” Így írt a kor szellemében az erdősítés hiányosságairól a Czegléd cí­mű lap 1909. szeptember 12-én. „Városunk ugyan kísérletet tett egyik-másik helyen erdő- telepítéssel, de ez nem nevez­hető komoly munkának, mi­vel ezzel csak az volt a cél, hogy ezáltal az erdős terüle­tet más gazdasági művelés alá helyezhessék.” — folytatta a témát ugyanaz a lap. Bizony tágabb értelemben vett tájunk sosem volt gazda­gon erdővel borított vidék, de a mainál azért fákban bővebb volt. 4 bioklimatikus oxigén­mérleg javításában sokat je­lent az intenzív földművelés, de igazában az erdő az, ami a több méterrel magasabb réte­gek szűrését is el tudja látni, amire a gazdasági növények nem képesek, Azok csak egy képzeletbeli erdő gyep-, eset­leg cserjeszintjéig érnének fel. S aki ismeri az értő mélyét, ti tudja, hogy a bodzabokrok fe­lett magasodik az igazi er jő, az igazi fa, vagyis a tényleges és nagy tisztító kapacitású nö­vényi lombozat. Az erdők szűrő szerepét szinte mindenki ismeri, de közvetlen gazdasági haszna sem lekicsinyelhető, különösen, mikor igen drága a faanyag. Éppen ezért olyan közös hasz­nú erdősítésre van szükség, ami az emberi, településföld­rajzi szempontoknak egyaránt megfelel. A régi erdősítésekben, er­dőkitermelésekben nem az volt a legnagyobb hiba, hogy ha elérte a vágási érettséget a növényanyag, akkor kivág­ták, hanem hogy elfeledkeztek a felúntásról. és az újra tele­pítésről. Így tűntek el a járás­ban az őshonos fajok nagyobb állományai, a tölgyesek, szi­lek, kőrisek, valódi nyárak. Bizony nagy fájdalom olvasni olyan jeles fák kipusztításáról, mint volt az ikres tölgy, amit, Nyársaváthy László azért vá­gatott ki, hogy az ne lehessen határvidék tárgya. Ismét telepítenek A századfordulón kiirtod Gerje menti kőrisek, valamint negyed évezrede kivágott far­kasakasztó körlvélyfa kimúlá­sa ma már vissza nem fordít­ható. Megtörtént. De még van nak menthető részek, s most megújuló területek, amelyek tettekre serkentettek, és ma már ez nem is csak beszélge­tések témája, hanem vannak eredmények is. Az 1910-es évek elején meg- fordíthatatlannak vélt folya­mat már megállt, sőt ismét kezd növekedni az erdős terü­letek nagysága. Az újabb er­dősítésekre két érdekes jel­lemzőt lehet találni: megtor­pant az akáctelepítés folyton növekvő üteme, s nem kap kü­lönösebb teret a szikesek fá­sítása, mert a modern agro­technika igen eredményes ta­lajjavító munkát végez, s ezek ma már a mezőgazdasági nö­vénytermesztés területét gaz­dagítják, nem az erdőket. A nagy erdőtelepítések a 60—70-es években befejeződ­tek a térségben, a régi erdők vágásérettek lettek, ezek terv­szerű kitermelése után bizto­sítják az arra alkalmas fajok esetében az állomány felúju- lását. Nagyon fontos feltétele ennek a talajviszonyok sokkal körültekintőbb értékelése, mert mint dr. Somodi István, a járási földhivatal vezetője említette, több helyen az er­dők talaja igényesebb kultúr­növények számára is megfe­lelő — változtatni kell ezen a téren is a korábbi földhaszno­sítási szemléleten. Jobban hasznosul Az elkövetkező években ed­dig nem erdőként művelt te­rületen erdősítenek majd, ahol jövedelmet hozó növények nem termeszthetők, s az állat­tartás, -tenyésztés távlatai sem jók. Eddig gyepként szereplő területek kisebb-nagyobb folt­jait, egyhangúságát fák fogják megtörni; cellulóznyár, tölgy, továbbá néhány fenyőféle cse­metéit ültetik majd. Helyileg ezek a részek Ceg­léden, Csemőben, Nyársapá­ton, Albertirsán és Ceglédber- celen lesznek, s ezek egy ré­sze már megvalósulóban van, mint a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz nyársa a homokbá­nya környékén, a legelőnél ys a szilváskertnél. A nehezebb körülmények ellenére a nagy­üzemek minden tőlük telhetőt megtesznek az erdősítés ügyéért. Surányi Dezső A községi tanács, a helybeli Dózsa Tsz és a lakosság összefogásával épült óvodában jól érzik magukat a kisgyermekek Törteién. Három csoportszobában több mint nyolcvan gyermekkel foglalkoznak, míg szüleik dolgoz nak. Képünkön: sétára indulnak a kiscsopor­tosok. , Apáti-Tóth Sándor felvétele Szánkázási szokások Készen áll a szünidei program Tánciskola, Hiemtcnórákko! Mire az utolsó hónapra pe­regnek a naptár lapjai, meg­rövidülnek a napok, későn vir­rad és hamar alkonyodik. A mezőn, kertben, házkörül se­rénykedő ember beszorul a la- j kásba. Hagyományosan az év Sem titka, sem resepffo Szeretni kell szakmát, embert Misidig mosolyog a pisit mögött Mind jobban éled, s aztán szinte meglódul a kocséri Sza­badság utca ilyenkor, a reg­geli órákban. Ködbe burko- lódzó lovas fogatok, dérlepte kerékpáros asszonyok és fér­fiak igyekeznek a falu közép­pontja felé, ám félúton, a 41. számú vegyesbolt előtt szinte valamennyien megállnak, s vásárlás után legtöbbször vissza is fordulnak, hiszen ebben az üzletben — úgymond egy éltes korú néni — van minden, mint egy tisztességes patikában... Teli polcok Tágas, világos, ^ tiszta a bolt, Czeczon István „birtoka”. A fiatal üzletvezető látható tü­relemmel elégíti ki a pult előtt toporgó, türelmetlen ve­vőket; kiszolgál, számol, pénzt vesz át és fizet vissza, ajtót nyit, s ha kell, segít a cipeke- dőknek. Most éppen a kávé­darálót állítja finomabb őr­lésre, mert egyik törzsvevője, Pékár Mihályné így kívánja. Fiatalasszony toppan a bolt­ba, karján szunyókál kisdede. Czeczon István azonnal az asszonykát kérdi: Parancsol­jon?! S amikor néhány percnyi időre megüresedik a vegyes­bolt, szóra bírom az üzletve­zetőt. — Tizenkét éve dolgozom ebben az üzletben, huszonhat esztendeje vagyok kereskedő, eladó, ha úgy tetszik — mond­ja a fiatal, energikus mozgá­sú férfi. — Két hónapja ala­kítottuk át az üzletet, azért ilyen otthonos, tágas. De hál ma már ilyen, bő választékú boltba szeretnek járni a ko- csériak is. Engem személy sze­rint ismer Kocsér apraja-nagy- ja, néhány évvel ezelőtt a köz­ponti ABC ben is dolgoztam, szóval ismernek, mint Pistát, vagy mint boltost... Az egyik sarokban évek óta érintetlenül lóg a panasz­könyv .. . Annái több becsü­lete van viszont az áruktól roskadozó pultoknak, s a rak­tárnak. Itt aztán valóban mindent megkap a vásárolni szerető háziasszony. — Hétkor nyitok, este hatig bárki bejöhet az üzletbe. Il­letve, elvileg déltől háromig zárva tartunk, de pont ekkor jönnek a szállítók, ^ mit .is mondhatnék nekik, ha otthon, a kávé mellett, leves fölött ta­lálnának? Inkább behozom az ebédet, bekapom az étket s tovább dolgozom. Mindig van valami munka, még ha vevő nélküli is az üzlet... Türelmesen — Hogyan lett .kereskedő? — Gyermekkorodban — szegény falu lévén — még te­kintélyes valakinek tudtuk a boltos urat. Az is volt. Még a felnőtt, öreg emberek is előre köszöntek neki az utcán. Tet­ték, mert érdekük volt, hogy jó kapcsolat legyen a boltos és közöttük. Mi, gyerekek irigy­kedve pislogtunk a cukorhe­gyek között sürgölődő bolto.s bácsi felé ... Nyolcadikos ko­romban elhatároztam: én is boltos leszek. Hát így történt. S nem azért lettem az, hogy irigyeljenek az emberek, sőt! A mi munkánk roppant nehéz. Kiszolgálás, anyagbeszerzés, áruszállítás, rakodás, trógero- lás, adminisztráció. Folytas­sam? Ám valamennyi tevé­kenység mögött a partner, az­az a vevő érdeke van. — A jó kereskedő titka ... Tényleg, van ilyen titok egyál­talán? — Ha volna sem maradna az, hiszen mindent el kell sajátítani apnak érdekében, hogy az a bizonyos arckifeje­zés, a vevőé, bennünk is elé­gedettséget váltson ki. Titok tehát nincs, de recept sem. S ha tanácsot kérne, azt monda­nám: szeretni kell az embere­ket, bármennyire idegesek, fá­radtak, ingerültek is. S per­sze, szeretni kell a szakmát, bárhogyan is ingerültté teszi néha például az áruhiány a kereskedőt, s a lényeg: soha nem szabad ingerültté válni. Ennyi az egész. Nem sok, ugye? Vodka helyett alma Halkan nyílik az üzletajtó: vastag bajuszú férfi lép be, hosszasan tűnődve lesi a meg­rakott polcokat. — Van-e vodkája, Pista? — kérdezi félszegen. — Finom szörp, zöldalma ér­kezett, Sándor bácsi. Nem akarja megkóstolni? — mo­solyog Czeczon István. — Eh, rossz ember rrdga, mindig lebeszél a szeszről — válaszolja az öreg, majd két, literes szörpös üveget kap hó-, na alá. Fizet, köszön, s ahogy jött, úgy távozik az ajtón, észrevétlenül. Czeczon István, a kocscriak közkedvelt boltosa Irta és fényképezte: Desze Imre fáradalmainak kipihenése, a kikapcsolódás, ' egymást érő névnapok, ünnepek vidámsá­gok kezdete ez az időszak, de a művelődésé is. Játékos vetélkedők A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ egyáltalán nem irigylésre méltó körülmények között készül az igények kielé­gítésére. Mint Lűr István igaz­gatótól megtudtuk, a közmű­velődési munkatársak számára is -nagy munkát jelent majd a december 27—30. közötti na­pok programjának zökkenő- mentes lebonyolítása. Már a hónap közepén elkez­dődtek a társastánc-tanfolya­mok a nyolcadikos diákoknak, a két-három hetes gyakorlás után testmozgásból, és illem­tanból vizsgáznak az iskolások. Az ünnepek alatt pedig ren­delkezésre áll az érdeklődők­nek a kultúrház 3-as termében a színes televízió. A mozival közösen több filmvetítést szer­veznek. így december 27-én délelőtt kisfilmeket láthatnak a fiatalok, akárcsak 39-én dél­előtt, és 28-án délután. Érdekes vetélkedőnek ígér­kezik a Ki a legügyesebb? sportverseny, s mivel a fel­adatok között kötéltánc, orosz-: lánidomítás, verébfogás nem szerepei, minden gyereknek ér­demes indulni. Hisz mindenki nyer, ha mást nem, a vidám szórakozást. December 28-án délelőtt a képzőművészetekben szerzett ismeretek mélységéből mérhe­tik össze tudásukat a fiatalok. Aki nem érzi magát eléggé tá­jékozottnak, az is jól teszi, ha eljön, mert játékos formában új ismeretek birtokába juthat. A vetélkedők mindig fontos pedagógiai célokat is szolgál­nak, az önismeret, az'öntegye- lem, a nyerni és veszíteni tu­dás nem felesleges erény a fiatalok körében sem. Decem­ber 30-án délelőtt játékos ve­télkedő, délután közös foglal­kozás köti le a gyerekeket. Van egy titkos terve is a kultúrháznak, amely csak ak­kor valósulhat meg, ha addig esni fog hó, mert hát nem sze­rezhetnek műhavat, sőt a szán­kózáshoz. így egyelőre marad a remény. Mindenben divat a nosztalgia, a szánkózásban is. A -30-as, 40-es korosztályokig bezárólag a téli hó speciális, sík terepeken űzhető, szánkó­zást ígér, lovasszánok után még kéretlenül is odacsatla­koznak a fiatalok szánkóval — titkon. Most erre nem is lenne szükség, mert épp ennek a ré­gi szokásnak a felújítása lenn« a cél. Farsangi tervek Az év végén is dolgozó szü­lők gyermekei napközisek lesz­nek a téli szünidőben, az á programjukkal szintén egyez­tették a rendezvényeket. Minden az építkezés ütemé­től függ az intézmépy falai kö­zött, mert a tervek szerint, ha január közepén az emeleti te­rem egyik oldala elkészül, szó­rakoztató műsorok szervezhe­tők ott, gyermekeknek, felnőt­teknek egyaránt. Februárban pedig szeretnének farsangi műsorokat hozni, mégpedig kabarékat és magyarnóta estet. Tanuló felnőttek Üj lehetőségeket kutat a mű­velődési központ a munkásmű­velődés elősegítésére, a dolgo­zók iskolája fontos intézmé­nyét szeretnék egy kicsit meg­újítani modern szakmai, di­daktikai módszerek segítségé­vel. Pest megyében már van­nak ennek hagyományai, itt is szükség lenne rá, mert a se­gédeszközök sokat lendítené­nek a tanulni vágyókon. A fiataloknak, felnőtteknek tehát érdekes és hasznos el­foglaltságot kínál a téli hóna­pokra is a kultúrház, ebben áz időszakban zavartalanul mű­ködnek a szakkörök es réteg­klubok, csak a nyelvtanfolya­mok szünetelnek az év utolsó napjaiban. S. D. Egyezség a gyárral Sok kiskertből vásárolnék A Dél-Pest megyei Áfész ti­zenötezer ceglédi és környék­beli kiskerttulajdonossal épí­tett ki rendszeres kapcsolatot az évek során. A gyümölcs- és zöldségtermesztők, a kisállat­tenyésztők közül sokan szak­csoportjaik tagjai, és kedvez­ményesen juthatnak hozzá fó­liához, műtrágyához, növény­védő szerekhez, kisgépekhez. A felvásárlóhelyeken tekintélyes mennyiségű primőrt,' gyümöl­csöt, egymilliónál több tojást, sok vágónyulat és galambot, mézet vettek át. Amióta meg­állapodást kötöttek a Nagykő­rösi Konzervgyárral, hogy szá­mukra is termeltetnek zöld­séget, gyümölcsöt, újabb há­romezer kistermelővel kerül­tek kapcsolatba. Forgalmukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az év első kilenc hónap­jában huszonöt millió forint értékű terményt és terméket vásároltak fel. oSN 0133—2580 (Ceglédi Hírlap) A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁS XXVI. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1982. DECEMBER 11., SZOMBAT Sétára indul a kicsik csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents