Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
Speciális szaküzlet Az aszódi autósboltban Eddig csaknem tízmillió forintos forgalom A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1982. DECEMBER 11., SZOMBAT Városi szflkinoközi bizottság Nyugdíjasok, bejárók, fogyasztók A panaszok nyomán megszüntették a hiányt Környékünk legrégebbi autósboltja az aszódi. A túrái Gal- gavidéki Afész speciális szaküzletének forgalma az utóbbi időben újólag fellendült. A bolt idei háromnegyed évi forgalma meghaladta a 9,5 millió forintot. Képünkön: Seregély Károly üzletvezető (jobboldalt) kiszolgálás közben. Hancsovszkl János felvétele Kézilabda Az ifik sem tündököltek Biztató felek azért akadnak A megyei első osztályú kézilabda-bajnokság befejeztével már részletes értékelést közöltünk a GSC felnőttcsapatáról, megállapítva, ho^y elmaradtak a várakozástól, s hogy terveiket elsősorban azért nem tudták valóra váltani, mert a legjobbakat sérüléshullám gátolta vagy egyéb okból nem tudták vállalni a játékot. Akkor a fiatalokról, hely hiányában, nem esett szó, no nem mintha róluk sok jót mondhatnánk az idény végeztével. A legtöbb jó, hogy azért mintha sikerült volna elmozdulni a holtpontról, s ebben a fiatal gárdában is kialakult egy olyan biztos mag, amelyre a továbbiakban jobban lehet majd számítani. Kezdjük a kapusnál, mert ez a poszt tűnik a legbiztosabbnak. Zseniben/ Tamás személyében, a szakértők egybehangzó véleménye szerint, ritka tehetség birtokába jutott a GSC. Mindössze tizenöt éves, fegyelmezett, szorgalmas s ez különösen örvendetes, hiszen a hozzá hasonló őstehetségek ritkán gyakorolnak álhatato- san. Kényszerűségből már a nagycsapatban is átesett a tűzkeresztségen, s itt sem ijedt meg a saját árnyékától. Urbán edző nem is titkolt terve, hogy már esetleg jövőre vele oldja meg az idén állandósult kapusgondot a felnőttcsapatban. Zsemberyn kívül biztos taggá vált Tóth Tamás, Tóth Zsolt, Nagy, Klement, Szabó, Meggyes és Pocsai. Sajnos, csak ritkán szerepelhetett edzésen és mérkőzésen is a tehetséges Hrustinszky, aki édesapja mesterségét folytatja, ő is festő. A városi kézilabdaberkekben járatosak viszont csodálkoznak, hogy a korábban ugyancsak sportoló szigorú apa miért nem tudja lehetővé tenni, hogy fia több időt szenteljen a kézilabdának. Szerepelt még a csapatban kapusként Csikós Zoltán, akinek öccse sajnos eltűnt a foglalkozásokról, valamint Rusai, Bátori és Cseke. Tehát a létszámmal már szerencsére nincs gond, szinte valamennyi mérkőzésen teljes csapattal tudott kiállni a GSC- ifi. Most ■ inkább az a baj, hogy túlontúl is fiatal a gárda, tizenöt és fél év az átlagéletkor, s a többi, már rutinosabb ifigárda erőnlétben is előbbre jár. És persze, a játéktudásban is sokat kell fejlődniük a gödöllői fiataloknak. A városi kézilabda-utánpótlás nevelésében kimagasló szerepet vállal a Karikás Frigyes Általános Iskola, Ádám Pál testnevelő, igazgatóhelyettes vezetésével. S nemcsak a já- tékosnevelásben, hanem azzal is, hogy a minden igényt kielégítő, nagyszerű tornatermet rendszeresen átengedi a foglalkozásokra. M. G. Éppen egy éve múlt, hogy városunkban újjáalakult a szakszervezetek szakmaközi bizottsága. Kellő tapasztalat van tehát arra, hogy megítéljük: milyen munkát végzett a bizottság, amelynek feladatairól, céljáról kérdeztük Tamási Lászlót, a szakmaközi bizottság titkárát. Társadalmi ellenőrzés — A legfontosabb tennivalónk az, hogy összehangoljuk, szervezzük a város üzemein, hivatalain és intézményein kívüli szakszervezeti, munkát. Bizottságunk tagjait az üzemi szakszervezeti testületek delegálták, olyanokat, akik jól ismerik munkahelyük gondjait, és azt is, hogy miképpen tudójuk elősegíteni a város fejlesztését, az itt élő emberek közérzetének javítását. — Lényegében tehát a szak- szervezeti mozgalom sajátos eszközeivel dolgozunk. Különös gondot fordítunk a nyugdíjasok, a bejárók ügyeire, nemkülönben a kereskedelem és a szolgáltatás társadalmi ellenőrzésére. Kétségtelen, hogy ha a szakmaközi bizottság igyekszik jól ellátni teendőit, sok mindenben előbbre kell lépnie, hiszen az eltelt egy esztendő alapjában véve az ismerkedésé volt. Ezen az értendő, hogy a bizottság tagjai havonként tartott üléseit egy-egy üzemben, intézményben, szövetkezetnél, vállalatnál tartotta, s úgy ismerkedett azok életével, termelőmunkájával, a szak- szervezeti bizottságok működésével, az ott dolgozók munkakörülményeivel. A legemlékezetesebb talán az volt az idén, amikor a helyi áfész, vagyis a város kereskedelmének, a pult mögött dolgozók gondjaival foglalkoztak részletesen; de felmérték Élefhíhn rekonstruált műhelyek A tisztes kisipar emlékei Ahogy a kunkori lépcsőn az emeletre jutunk, bal oldalt egy hatalmas sátor, fájáról csizmák lógnak, belül egykori árusláda. Jobbra egy bekeretezett dokumentum a falon: Láttam: atya-mester „Tanuló-levél. Mi, Tekintetes, Nemes Pest Vármegyében helyeztetett Szab. Gödöllő M. városában lévő becsületes szabó, kötélverő, kerékgyártó, kovács, lakatos, asztalos és pék egyesült mesterek elöljárói adjuk tudtokra ezen levelünknek rendben mindeneknek akiket illet, hogy minek-után- na Túrái Vincze Betsületes nevű, R. katolikus vallású, Bakai Ignátz Mester úrnál Ho- rám évek alatt mint tanuló inas tartózkodott s mesterségét jól s tökéletesen betanulta volna, mai napon mindnyájunk jelenlétében felszabadulván, öt mint legényt ezéhünk iktató könyvébe beírtuk. Melynek nagyobb hitelére adtuk ezen kezünk írásával és Czéhiink élő-pecsétjével megerősített Bizonyság-levelünket. Kőit szab. Gödöllő M. V. November Hónap 16-dik napján 1864 Esztendőben.” Lejjebb annak rendje és módja szerint pecsétek, aláírások: a ezéh-biztosé, a Fö-Czéh'-Mesteré, az Al-Czéh-Mesteré és az Atya- Mesteré. S hogy stílszerűen folytassuk: az imigyen két oldalról e régiségekkel megtámogattatván tovább vesszük utunkat a folyosón s a teremben, szemünk- lelkünk nagyobb gyönyörűségére tárul itt elibénk az egykori tisztes gödöllői ipar megannyi értékes emléke. Látogatót várva Annak idején beszámoltunk már a kiállítás szervezéséről, aztán a megnyitóról a helytörténeti gyűjteményben, s most, ha csak röviden tehetjük is, de érdemes a látnivalókról néhány szót ejteni. Már csak azért is, mert december végéig lesz nyitva a kiállítás, s addig sok vendéget remélnek a rendezők, nemcsak olyanokat, akik véletlenül tévednek be, hanem például iskolai osztályokat, baráti köröket is. Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, a Gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás nagyon jól sikerült. Segítők dicsérete Amihez nemcsak a gyűjtemény munkatársai, hanem éppenséggel az egykori és mai kisiparosok, a hajdani mesterek rokonai, leszármazottai, ismerői is alaposan hozzájárultak. Nélkülük sokkal szegényebb lett volna az anyag, szinte megoldhatatlan a gyűjtés, a berendezés, a restauráció. Ennek köszönhető például az a szinte hiánytalan borbély-, illetve mézeskalácsos- és gyertyaöntő műhely, amelyek a kiállítás után is a helytörténeti gyűjteményt gyarapítják Az előbbit Mágócsy József; az utóbbit Henkel Győző segítségével újították fel és állították ki, a Szendrő család pedig a Neszveda-féle műhely értékes darabjait bocsátotta rendelkezésre. Ifjabb Csontos Pál a szállításban segédkezett, néhai Kanalas György teknőkészítő haazt is, hogy milyen például a postások, a posta dolgozóinak helyzete; hogy melyek azok a körülmények, amelyek egyelőre nehezítik a még jobb, hatékonyabb munkát például a telefonközpontban. Vizsgálta a bizottság az idős korúak helyzetét is, s elemezték az egészségügyi és a szociális gondozás mikéntjét. A különféle állami és társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolatuk pedig azért gyümölcsöző, mert azok révén közvetlenül kapcsolódhattak egy-egy városi rendezvény sikeres megtartásához. A városi tanács kereskedelmi csoportjával való együttműködés alapján megszervezték az újonnan megválasztott kereskedelmi társadalmi ellenőrök oktatását, emellett a szakmaközi bizottság egy tagját delegálta az idén megalakult fogyasztók tanácsába is. Balesetelhárítási feladatokat is elláttak a szakmaközi i bizottság tagjai akkor, amikor fürkésző szemekkel figyelték azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a város utcáin előálltak, s amelyek a gyalogosokat bosszantották. Az észrevételeket a városi tanácshoz tov4bbították. Például azt, hogy egy ideig balesetveszély volt a Kör utcai hídnál, hogy hiányos volt a sportpálya mellékhelyiségének kialakítása, kifogásolható a Szabadság téri játszótér. Szóvá tették a köz- világítás hiányosságait is. Észrevételeikre az érintettek nem csak reagáltak, hanem megszüntették a veszélyes helyzeteket, s pótolták a hiányokat. Használt bútor Az imént azt mondottuk: az újjáalakított szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága az idén inkább csak ismerkedett a városi gondokkal. De talán kitűnik a mondottakból: hogy ennél sokkal többről van szó. Tetteiket a tények konkrét sora bizonyítja. Mint az is, hogy egészségügyi és szociális albizottságuk tagjai rendszeresen keresnek fel idős, elhagyatott embereket, s segítséget nyújtanak szociális otthonban való elhelyezésükhöz. A városi szociális otthon felszereléseit gyarapítandó az Agrártudományi Egyetemet keresték fel, ahol ígéretet kaptak használt bútorok átadására. Ami pedig az utóbbi hetekben valósult meg, a Hazafias Népfront városi bizottságával és a Vöröskereszt vezetőségével karöltve rendezték meg a nyugdíjasok napját. F. I. Még rajthoz állnak az idén Előkelő helyezések Legalább százötven futó találkozott a fővárosban, hogy a Hárs-hegyen rendezett hegyi versenyen bizonyítsa gyorsaságát, kitartását. Köztük harmincán Gödöllőről, a GEAC zöld-fehér színeiben, a maratoni és gyaloglócsapat tagjai, fiúk és lányok. A szép időben, a deresedő fák között, kifogástalan talajon az úttörővasút oldalában többnyire táj- és síkfutók voltak a gödöllőiek ellenfelei, akik gyatékát is a család juttatta a gyűjtemény birtokába. Dallos József egykori cipészmester szerszámait, mesterségének kellékeit özvegy Dallos József- né és Elek Sándor cipész vá- logattá. Nem is beszélve arról a temérdek fotóról, dokumentumról, iratról, amik az egykor Gödöllőn élt és működött mintegy háromszáz iparos szakmai, egyesületi életét illusztrálják, s amelyek szintén a gyűjteményt gazdagítják. A kiállítás megfogó hangulatához a nagyobb tárgyak, a? élethűen rekonstruált műhelyek látványa mellett ezek a kisebb tárgyak, illusztrációk is hozzájárulnak, a folyosón, a kiállítóteremben egyaránt. S hogy ki ne felejtsük: a kádármesterség bemutatott anyagai Szántai Kálmán híres gödöllői kádármestertől és a ma is dolgozó Juhász Dezsőtől valók. December végéig További érdekesség, hogy közszemlére tették azt a zász lószőnyeget, amit Nagy Sándor a gödöllői művésztelep egyik híres alkotója készített a helyi ipartestület sportegylete számára. Ezt is, miként a töb bit tehát december végéig nézhetjük meg, esetleg újra, ha már láttuk volna. Hiszen érdemes többször is szemezgetni. G. Z. I jól megállták a helyüket az erős mezőnyben. A felnőttek között Szabó István a harmadik helyen végzett, az ifjúságiak versenyében Vöő Györgyé lett az ezüstérem, a lányok közül Schukkert Ildikó, a fiúk gárdájából Fekete csapat szerzett harmadik helyezést. Még ezzel sem zárult le az idei futószezon, hiszen a GEAC-osok a gödöllői felszabadulási futóversenyen is rajthoz állnak, s a hagyományoknak megfelelően igyekeznek minél jobb eredményt elérni az emlékversenyen. Cs. J. A nap kulturális programja December 11-én. Gödöllő, művelődési központ: A legkisebb törpe (rajz-, mesesorozat 3—6 éveseknek), 10 órakor. Az ÉS-klub vendége dr. Veres Pál orvos. Utána a Miss együttes bemutatkozó koncertje, 18 órakor. A természet furcsaságai című kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Török László Cigányok című fotókiállítása, megtekinthető 16—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, mjgte- kinthető 10-től 14 óráig. i MozT^m A két aranyásó. Színes, vidám NDK kalandfilm. Csak 4 órakor. Az ifjúság édes madara. 6 és 8 órakor. Jegyzet Váltás Nagyon is odafigyelek azokra a hírekre, amelyek arról % tudósítanak, akár élőszóban, akár magánbeszélgetésekben, hogy úgy tetszik, jó évet zárhat mezőgazdaságunk. Megszokhattuk ezt az elmúlt évek alatt, amikor hol az egyik, hol a másik növény termelése, állatféleség eredménye, vagy éppen az ipari, háztáji tevékenység jó szervezése hozta ki győztesként ezt a népgazdasági ágazatot. Noha elbizakodottságra egyáltalán nincs ok, éppenséggel a mi gazdaságainkban sem, nehéz lenne elmenni a mellett, s kinek ne jutna eszébe így évzárás előtt: milyen küzdést jelentett itt a Galga- és Rákos-patak vidékén is a megfelelő eredmények elérése. Nemcsak az irányító szakemberek fejtörése, a traktorosok, gépkezelők elejtett félmondatai árulkodnak erről. Akik miután jelezték a kisebb-nagyobb nehézségeket, mintha semmi sem történt volna, a következő lépésekkel bizonyították: sok mindenen túlteszik magukat, ha egy kicsit is látják a törődést. Valóban úgy van az rendjén, hogy a bizakodás — régen úgy mondták, hogy a földművelő ember ősi ösztöne — a technika, a gépesítés korában is tovább él. Talán af hajtja, élteti ezt az ösztönt, amelyet a természet évről évre való megújulása jelent. Mit, évről évre? Ha nyáron elveri a jég a határt, időközben azt is kiheveri részben. Akkor miért adná fel az élő anyaggal birkózó ember? Mindez nyilván azért öt- lik fel az emberben olykor, mert mostani nehézségein- két látva, tudva, sokan hajlamosak arra gondolni: a mezőgazdaság eredményei is megsínylik a szü- kebb beruházási lehetőségeket, az alkatrészhiány okozta kieséseket. Tény, hogy mindegyikről aggódó hangon szóltunk mi is. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy nem volt annyi panasz az alkatrészek, a részegységek hiánya miatt. Kell is, hogy megszűnjenek a megmaradók is, mivel kitetszett már elégszer: ha mostani helyzetünkben, meg később is sikerül a mezőgazdasági üzemeknek legalább az ésszerűen minimális segítséget megadni, az, ha rajta múlik — s nem éri időjárási csapás — megfizeti a magáét. Azért is bizakodhatunk, legalábbis az emberek akaratában, mert ,az elmúlt években is azt tapasztalhattuk Galgamácsán éppúgy, mint Kartalon vagy Túrán, hogy ha évközben kiderült, hogy valamelyik alágazatban nem sikerült valami, tudtak váltani. Bekombinálva az átmeneti eredményromlás kijavításának módszerébe akár azt is, hogy az ipari tevékenységet fokozzák átmenetileg. S tulajdonképpen dicséret illetheti azokat az ipari cégeket, amelyek vezetői, munkatársai megértették gazdaságaink átmeneti nehezebb helyzetét, s az év utolsó hónapjaiban, nemegyszer újabb megbízást adtak a termelőszövetkezeteknek. A kölcsönös előnyökön alapuló megbízások, megrendelések, közös munkákról azonban az is eszembe jut, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság, de talán mondhatom úgy is, hogy népgazdaságunk, még jobban járna akkor, ha az érintett, arra képes iparágak méginkább odafigyelnének a jövőben közös gazdaságaink igényére. Talán nekik is, de mindnyájunknak megérné, ha segítségünkkel teljesen száműznénk például a még meglevő alkatrészgondokat. Most ez különösen időszerű. hiszen a nagy téli gépjavítások előtt állunk. Fehér István ISSN 0135—1957 (Gödöllőt Hírlap)
