Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
wEcitr 2 \y i na 1ß 1988. DECEMBER 10.. PÉNTEK Közös cél a béke megőrzése Koivisto—Tyihonov találkozó Nylkolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Finn Köztársaság elnöke és a finn kormány meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök csütörtökön megbeszélést folytatott Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszter- elnökkel. Finnország számára — hangoztatta Mauno Koivisto — elsődleges jelentőségűek a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a baráti kapcsolatok kialakítására más országokkal is. Ennek alapja Finnország külpolitikai irányvonala, amelyet „Paasikivi— Kekkonen” vonalként ismer a világ — mondotta Koivisto, hozzátéve, hogy elnöksége alatt következetesen folytatni kívánja ezt az irányzatot. A finn köztársasági elnök a továbbiakban kifejtette, hogy a két ország közötti kapcsolatok és Finnország biztonsága szempontjából meghatározó jelentősége volt az 1948 áprilisában aláírt szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásnak. Ennek a szerződésnek minden pontja — hangoztatta Koivisto — ma is időszerű, érvényes és életképes. így a Szovjetunió és Finnország bizakodva tekinthet a jövőbe mind kapcsolataik szilárdságát, mind azok további fejlődésének perspektíváit tekintve. Mindkét országnak érdeke a baráti kapcsolatok fenntartása, s azok hosszú távú fejlesztése — hangsúlyozta. A szovjet miniszterelnök a maga részéről kifejtette: a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány mindent megtett és a jövőben is minden szükségeset meg fog tenni annak érdekében, hogy erősítse és fejlessze az együttműködést mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren a két ország között. Országaink nemegyszer mutattak követendő példát arra, hogyan /lehetséges, és hogyan kell jó kapcsolatokat kialakítani különbökő társadalmipolitikai berendezkedésű országok között. A világpolitikában — szögezte le Tyihonov — két alapvető irányzat rajzolódott ki: az egyik a feszültség, a katonai készülődés fokozására, a háborús veszély növelésére törekszik, a másik pedig a béA szenátus jóváhagyta a katonai költségvetést Folytatódik az MX-vita Az amerikai képviselőház, mindössze egy nappal azután, hogy megvonta a kormánytól az első öt MX-rakéta építésének költségvetését) szerdán jóváhagyását adta a 230 milliárd dolláros katonai költség- vetés összes többi tételéhez, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok 1983-ban ismét 11 százalékkal többet költ katonai célokra, mint az idén. A képviselőház elutasította azt a módosító javaslatot, amely megvonta volna a két új atomhajtóműves repülőgép- anyahajó egyikének építésére szánt összeget. Jóváhagyta a testület a B—r bombázók költségvetését, sőt az MX- rendszer fejlesztési és kutatási előirányzatát is, bár a tényleges rakétaépítéshez szükséges összeget megvonta. A szavazás eredménye némi gyógyír a kormány keddi sebére, s szerdán Weinberger hadügyminiszter már ott ült a szenátusban, hogy az MX építésének támogatására vegye rá a szenátorokat. A kormány szeretne legalább valamilyen kompromisszumos megoldást kieszközölni, hogy lehetővé tegye az új rakétafegyver építését, s erre számos módja nyílik március közepéig, ameddig az MX-vi- tát be kell fejezni. A szenátus hadügyi bizottságában azonban ugyancsak arra figyelmeztették Weinbergert és Vesseyt, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, hogy az úgynevezett sűrű telepítési módot jelenlegi változatában a szenátus sem fogja elfogadni ke megőrzését, erősítését, egy új háború megakadályozását kívánja. Ma minden állam és földünk minden polgára választás előtt áll. A józan ész, a jövő iránti felelősség arra készteti az embereket — még azokat is, akik távol állnak attól, hogy politikával foglalkozzanak —, hogy határozottan fellépjenek a katonai készülődés ellen, a béke és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. • A Szovjetuniót és Finnországot összeköti az a cél, hogy együttesen küzdjenek a világ és Európa békéjének, biztonságának erősítéséért — mutatott rá a szovjet kormányfő. ENSZ Hollci Imre üzenete Az élethez való alapvető emberi jog biztosítása érdekében elengedhetetlenek a konkrét leszerelési intézkedései. — hangsúlyozza Holtai Imrének, az .ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka elnökének az emberi jogok napja, december 10. alkalmából szerdán nyilvánosságra hozott üzenete. A magyar diplomata rámutatott, hogy a világ számos térségében emberek milliói élnek szabadságuktól megfosztva,' jogaikat lábbal tiporják. Az üzenet kiemeli, hogy a nemzetek közössége nem hagyhatja szó nélkül az emberi jogok tömeges megsértését, ennek a problémának az ENSZ figyelmének középpontjában kell állnia. Megerősítették a kettős határozatot NA TO-tanácskozás Brüsszelben Az Atlanti Szövetség 16 tagországának külügyminiszterei csütörtökön délelőtt a brüsszeli NATO-központban megkezdték szokásos év végi tanácsülésüket, amelyen a kelet—nyugati viszony kérdéseit vitatják meg, de a Washington és nyugat-európai szövetségesei között támadt nézet- különbségekről is szót ejtenek. „Világosan kifejezésre kell juttatnunk az Atlanti Szövetség szilárd összetartását, másrészt készségünket a párbeszédre, a nemzetközi légkör javítására, kiegyensúlyozott és igazi enyhülést célzó kelet- nyugati kapcsolatokra” — jelentette ki Uffe Ellemann- Jensen dán külügyminiszter, aki a jelenlegi tanácsülésen a soros elnöki tisztet betölti. Ám e kijelentés után a Szovjetuniót hívta fel olyan lépéA lengyel belügyminiszter-helyettes beszéde Az ellenzék aktióra készül Lengyelországban a csaknem egy évvel ezelőtt bevezetett szükségállapot elérte alapvető céljait, ugyanakkor számos fontos dolog megoldásra vár még. A politikai ellenfél nem tette le a fegyvert, a belső ellenforradalmi elemeket tovább bátorítják az óceánon túlról — mondotta Boguslaw Stachura altábornagy, a lengyel belügyminiszter első helyettese, aki a szejm belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén beszélt. Az illegális erők nem vonták vissza a jövő tavaszra kilátásba helyezett általános sztrájkra szólító felhívást, ezenkívül azzal fenyegetőznek, hogy néhány nap múlva, december 13—16. között különféle tiltakozó akciókat rendeznek. Nem lehet kizárni azt az eshetőséget sem, hogy II. János Pál pápa jövő év júniusára tervezett látogatását is politikai provokációra igyekeznek majd kihasználni. A belügyi szervek egyévi tevékenységéről szólva Stachura a többi között elmondta, hogy négy városban: Varsóban, Wroclawban, Szczecinben és Bielsko-Bialában göngyölítettek fel körzeti méretű konspi- rációs hálózatokat, 360 illegális nyomdát foglaltak le, és 730 ezer röplapot, valamint 340 ezer más illegális kiadványt koboztak el. \ Mesterlövészek sortüze Washingtonban Lelőtték a magányos tüntetőt A washingtoni rendőrség és az FBI mesterlövészei szerdán este lelőtték azt a magányos antinukleáris tüntetőt, aki egy napra rémületben tartotta Washington egész belvárosát. A magányos tüntető a jelenlegi ismeretek szerint Norman Mayer 66 éves floridai nyugdíjas volt. Miután tehergépkocsijával eltorlaszolta az obeliszk bejáratát, a merénylő általános követeléseket terjesztett elő arról, hogy tiltsák be a nukleáris fegyvereket, s kezdjenek országos párbeszédet az atomháború elhárításáról, különben a gépkocsiján levő fjlunnányi dinamittal katasztrófát idéz elő. Pontosan tíz órával érkezése után beszállt a tehergépkocsiba, s elindult, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy a robbanástól félő rendőrök megengedik, hogy faképnél hagyja őket. A mesterlövészek azonban valóságos sortiizet zúdítottak a tehergépkocsira és sofőrjére. A kocsiban, mint kiderült, semmiféle roboanóanyag nem volt. Rakétakísérlet December 12. és 22. között a Szovjetunió kísérleti hordozórakétákat indít a Csendesóceán térségében., A kísérletek az északi szélesség 29 foka 20 perce és a keleti hosz- szúság 176 foka 00 perce, valamint az északi szélesség 23 foka 50 perce és a keleti hosz- szúság 117 foka 00 perce metszéspontjától számított 60—60 tengeri mérföld sugarú területen zajlanak majd le. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet kormány biztonsági okok- bé’ kéri a Csendes-óceán tengeri és légi útjait használó kormányokat, utasítsák az illetékes szerveket, hogy helyi id" szerint 12 és 16 óra között kerüljék el a fent meghatározott területeket, illetve a felettük levő légteret. selkre, amelyek — mint mondta — „fokozhatják a bizalom légkörét” elsősorban a genfi és bécsi tárgyalásokon. Lengyelországgal kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan lényeges haladás történik a helyzet normalizálására, mert ez szerinte javítaná a nemzetközi légkört is, de értésre adta: a NATO egyelőre nem vonja vissza január 11-én elhatározott megtorló intézkedéseit. A dán külügyminiszter nyíltan szólt arról, hogy a NATO-országok közvéleménye aggodalommal figyeli a nemzetközi feszültség növekedését és az ebből fakadó veszélyeket, ellenezve a NATO bizonyos döntéseit. Amerikai NATO-körökben élénk aggodalmat váltott ki a dán parlament döntése, hogy felfüggeszti Dánia pénzügyi hozzájárulását az eurorakéta- telepítési programhoz. Az eurorakéta-kérdésben. illetékes különleges tanácskozó csoport ülést tartott a miniszteri tanácskozással egyidejűleg, és megerősítette: az 1979-es kettős határozat és a genfi amerikai tárgyalási javaslat változatlanul érvényes. Moszkva Cromiko fogadta Rajnai Sándort Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön saját kérésére fogadta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. Veszélyes helyzetben az FDP Készülődés a választásokra A Német Szabaddemokrata Párt parlamenti csoportja csütörtöki ülésén támogatásáról biztosította Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellárnak a jövő márciusi, idő előtti országos választás megtartására vonatkozó elképzeléseit. Mint a csoport szóvivője közölte, a szabaddemokrata képviselők „túlnyomó többsége” egyetértését fejezi ki azzal a tervezett eljárással, hogy Kohl vesse fel a bizalmi kérdést és saját maga szándékos leszavaztatásával tegye szabaddá az utat a választások előtt. Irmgard Adam-Schwaetzer, az FDP főtitkára egy csütörtökön megjelent cikkében elismerte, hogy „még soha nem volt olyan reális veszélye az FDP politikai, parlamenti megsemmisülésének", mint a márciusra tervezett választásokon, Kijárási tilalom Aky városában Tüzérségi harcok Libanonban Amerikai tengerészgyalogosok járőröznek abban a Bejruttól keletre fekvő térségben, ahol szerdán két libanoni ka.ona vesztette életét egy izraeli gépesített járőr által kezdeményezett tűzharcban. Csütörtökön heves tüzérségi harcokat jelentettek a Bejrúttól 20 kilométerre fekvő Aley térségéből, ahol az izraeli megszállás következtében elhúzódó fegyveres konfliktus bontakozott ki egyfelől a keresztény-falangista milíciáik, másfelől a Haladó Szocialista Párt drúz osztagai között. Az izraeli megszálló csapatok csütörtökön kijárási tilalmat rendeltek el Aieyben. Feszült a helyzet az arab békefenntartó erők ellenőrzése alatt álló észak-libanoni Tripoliban is, ahol kedd óta súlyos harcok folynak a Szíriával rokonszenvező és a velük szemben álló helyi csoportok között. Vizsgálat a bejrúti mészárlás ügyében Begin ismételt védekezése Menahem Begin izraeli miniszterelnök a szeptemberben Nyugat-Bejrútban elkövetett tömeggyilkosság ügyét vizsgáló bizottságnak szerdán elküldött háromoldalas levelében megismételte korábbi védekezését, amely szerint több órával azután értesült a mészárlásról, hogy a falangis- ták behatoltak a Szabra és Satila palesztin menekülttáborba. Mindamellett „teljesen indokoltnak" nevezte az izraeli hadseregnek azt a döntését, hogy a falangistákat beengedték a palesztin táborokba „fegyveresek után kutatni”. Kormánykörökben már jelezték, hogyha a vizsgálat eredményei ártanának a kormánynak, akkor — a Likud pártszövetség győzelmét jósoló közvélemény-kutatási ada- f-k tartósságában bízva — új választásokat íratnak ki. Tárgyalások a közel-keleti kérdésről Husszein Tokióba érkezett Háromnapos látogatásra cs ütörtökön Tokióba érkezett Husszein jordániai király. A közel-keleti ország uralkodója tárgyalásokat folytat Na- kaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel és Abe Sintaro külügyminiszterrel, s fogadja őt Hirohito császár. A szigetország fővárosában arra számítanak, hogy Husz- szein Japán támogatását kéri majd a fezi csúcskonferencián elfogadott közel-keleti béketervhez. Megfigyelők szerint várható: a jordániai király szorgalmazza majd Tokiótól, hogy gyakoroljon nyomást szövetségesére, az Egyesült Államokra az arab országok álláspontjának „jobb megértése” érdekében. Ami Japán közel-keleti politikáját illeti, annak középpontjában kettős célkitűzés áll. Tokió egyrészt sürgeti a palesztin nép önrendelkezési jogának — beleértve az államalapítás jogát — érvényesítését, ugyanakkor sikraszáll Izrael létezési jogának szavatolása mellett. HARMINCNÉGY évvel ezelőtt — s három és fél évvel a II. világháború befejezése után — Párizsban, a Chaillot- palotában az ENSZ-közgyűlés harmadik ülésszaka elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. 1948. december 10-ét írták. Ez volt az első eset, hogy ilyen átfogó jellegű nemzetközi szervezet deklarálta a legfőbb jogokat, az ember alapvető jogait. A történelmi jelentőségű okmány harminc 1 pontban fogalmazta meg min- j den ember egyenlőségét, jo- ! gaik megkülönböztetés nél- i küli érvényesítéséhez, az i élethez, a szabadsághoz, a : személyi sérthetetlenséghez, a munkához és a pihenéshez való jogot, az egyenlő mun- i káért egyenlő bér elvét, a társadalombiztosításban, az oktatásban, a társadalom kultu-’ rális életében való részvétel jogát. A nyilatkozat fontos kiindulópont volt az emberi jogok nemzetközi biztosításának útján, eltérő értelmezései azonban kezdettől fogva viták, konfrontációk forrását jelentették. A nyugati világban egyes gondolkodók és államférfiak megkísérlik a társadalmi-történelmi környezettől elvonatkoztatva, egyes elemeket ki- I emelve és összefüggéseikből wmJecYZET EGYETEMES EMBJOGOK Az emberi jogok megfogalmazása terén fontos dátum volt 1968 — amikor az ENSZ- ben megalkották a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, illetve a polgári és politikai jogokról szóló egyezségokmányokat. Ezek már olyan nemzetközi dokumentumok, amelyekben az államok jogi kötelezettséget is vállalnak az emberi jogoknak a törvénybe iktatására és tiszteletben tartására. A szocialista országok mindkét egyezségokmányt eL fogadták, saját jogrendszerükbe illesztették, ezáltal is elősegítve, hogy a deklarált jogok tényleges jogokká váljanak. Az emberi jogokat nem lehet önkényesen elválasztani a népek önrendelkezésének jogától, nemzetközi kapcsolatok demokratizálásától, s nem utolsósorban a be nem avatkozás elvétől sem. NEM VÉLETLEN, hogy a helsinki záróokmány sem elvontan foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az európai kapcsolatok tíz alapelve közt hetedikként az emberi jogok tiszteletben tartásáról szól, de úgy, hogy az egyezik a szuverén egyenlőség, a viták békés rendezése, a be nem avatkozás, az államok közti együttműködés, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésével. Pogonyi Lajos érvényre, és ennek során az emberi jogok megvalósításának körét nap mint nap szélesítik. A szocialista országok ezért nem fogadják el, hogy a nyugat kizárólagos jogot formáljon az emberi jogok védnökének szerepére, és hogy „aggódik” a szocialista országokban élő emberek sorsáért, „erkölcsi leckét” ad az emberi jogok területén, magatartási kódexet ír elő vagy sürgeti a szocialista országok belső életének „demokratizálását” ugyanakkor pedig az élet természetes velejárójának tekinti a tőkés országokban a munkanélküliséget — ami alkotó értelmétől fosztja meg az emberi létet. Mint ahogy azt sem feledtetheti semmiféle propagandakampány, hogy sokszor ugyanazok a nyugati politikusok, akik zajos hadjáratot folytatnak az emberi jogok védelme címén a szocialista világ ellen, milyen támogatásban részesítik a népelnyomó rezsimeket Dél-Afriká- ban, Chilében, Salvadorban és másutt. kiszakítva értelmezni az emberi jogokat, és sok esetben a szocialista világ elleni ideológiai-politikai hadviselésre felhasználni ezt a kérdést. A SZOCIALISTA országokban rámutatnak, hogy e jogokat egyetemességükben kell kezelni. Nem szűkíthetők le az állampolgári szabadságjogokra: a személyi szabadság és sérthetetlenség jogára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a sajtó- és szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra. vagy emberek és eszmék oly gyakran emlegetett szabad áramlására. Legalább ilyen fontosak a gazdasági, szociális és kulturális jogok, a munkához és a munka megfelelő díjazásához, a tanuláshoz és a művelődéshez való jog, illetve ezek intézményes garantálása, csakúgy, mint a dolgozóknak a társadalmi és állami döntésekben való tényleges részvételi joga. E jogok egységükben értelmezhetők és csak a történelem hátterében. E jogokat a szocialista országok társadalomépítő munkájuk gyakorlatában juttatják
